Székely Nép, 1931 (49. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1. szám. Sít. Gheorghe—Sepslszentgyörgy. XLIX. évfolyam. Csütörtök, 1931. január 1. ~ " - ~ —. ■■ . -■ ' ■ — ■ —.................— ■■■_' ■ ■ — ■* Elő fizetési árak t Mttése évre - 240 LM félévre-------120 LM gegved évre 00 LM Mm hóra — 20 LM Mm** etám S Leu, Szerkesztőség nou Avereecu So. 4. SZÉKELY Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vest fel. Kiadóhivatal SepsiszentmévffVéu — Biata Avereecu So, 4. Szerkesztőséül telefon száma : Om XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXK XXXXXXXXX XXXXXX XX Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön és vasárnapé bt Boldogabb újévet kívánunk. Uj helyzetünkben a tizen­harmadik újévet érjük az 1931-ik évvel. Több, mint egy évtizeden át kívántunk mindig magyar testvéreink­nek boldog újévet azzal a reménnyel eltelve, hogy ál­lampolgári kötelességeinket hűséggel és odaadással tel­jesítve, nekünk kisebbségek­nek is megadatik az állam­polgárokat megillető jog, valamint a békeszerződésben leszögezett elbánás, mely ti­zenhárom évvel ezelőtt Gyula- fehérváron is megigértetett. Évről-évre reménykedve kívántuk a boldog újévet, hisz évről-évre igórtetett kisebbségi jogaink elismerése és azok kodifikálása. Az eltelt évek mindenike sajnos, csak csalódást hozott, az igeret ígéret maradt, sőt gyakran még az is letagad tatott és találtattak a törvény­hozó testületben államférfiak, akiknek nemcsak ténykedé­sében nyilvánult meg kisebb­ségünk elleni ellenszenv, ha­nem annak hangoztatásától sem tartózkodtak. Ennek dacára évről-évre biztatott a remény, hogy an­nak, amit az ország érdeke is megkíván előbb utóbb, de be kell következnie. El kell jönnie a kü'önbözö nemzeti­ségű állampolgárokkal szem­ben az egyenlő elbánásnak, az egyenlő jogoknak. Küzdelem az életünk, de' ezen küzdelmünk eredményre kell, hogy vezessen, mert ez j fogja biztosítani az ország konszolidációját is. j Ezt tudni kell, ezt érezni kell minden magyar ember­nek s ezen jogos küzdel J műnkben egyek kell, hogy legyünk, együtt kell, hogy érezzünk, jóban és rosszban. Boldog újévet kívánunk mindenkinek, akik hivatva vannak az ország vezetésére; boldog újévet kívánunk az országnak, amely csak ugy| következhetik be, ha a jog, törvény és igasság minden vonalon érvényesül éspedig' mindenkivel szemben egy­formán érvényesül. Ebben a reményben, hogy ez be fog következni, hogyj ennek az ország érdekében' be kell következnie, kívá­nunk magyar testvéreinknek boldog újévet! Cátnneann és Coza professzorok megállapításához. Irta: Jakabffy Elemér dr. Román politikusok és tudósok egy ideig nem nagyon szerettek a Népszövetséggel foglalkozni, főleg mert ezt tekintették annak a kellemetlen fórumnak, amely a kisebbségek érdekében bizo­nyos ellenőrzést gyakorolhat. Később, mikor Titu'e.cu kö­vet bizonyos sikereket könyvel­hetett el ezen testület előtt, már dicséreteket is hallottunk róla, kisebbségi védelmét illetőleg, el­lenben a csípős és gúnyos meg­jegyzések özöne zuduü felénk. Jellemző a román tudósok és politiku ok eljárására pé'dául az, hogy a nemrég megjelent ,Mi­nerva, Enciclopedia Română*, amelyet Pteancu vezérfelügyelő elnöklete alatt egy tudósokból álló szerkesztő-bizottság állított össze, a Népszövetség cimszó alatt, ahol erről ismertetést ir, egy szóval sem emliti meg, hogy ennek egyik fontos feladata a kisebbségi szerződések betartásá­nak ellenőrzése. Most a kolozsvári egyetem egy tanárának ajkairól a Nép- szövetségről egészen rendkívüli megállapítást hallottunk. December 10-én a diákmoz­galmak megindításának évfor­dulója alkalmából a kolozsvári román egyetemi és főiskolai hall­gatók ünnepélyt rendeztek a Corso filmszínházban, amelynek egyik szónoka Că'uneanu pro­fesszor volt. A professzor felhasználta ezt az alkalmat annak megállapítá­sára, hogy a Népszövetség ki­zárólag a zsidók szolgálatában áll; a továbbiakban megállapí­totta még, hogy a világtörténe­lem legtöbb forradalmát a zsidók készítették elő, ők csinálták a világháborút, a forradalmat és diktatúrát. Ha tehát a ,'udós professzor“ urnák ez a két megállapítása egyformán helyes, úgy a mi gyenge kisebbségi logikánk eb­ből azt következteti, hogy ilyetén a Népszövetség az a szerv, amely azokat szolgálja, akik a forradal­mat, világháborút éB diktatúrát készítik elő, vagyis maga a Nép- szövetség lesz ezek okozója. Ezt a beszédet mindenesetre a Nép- szövetség levéltárába juttatjuk, mint történeti jóslatot Cuza pro­fesszor hasonló értelmű parla­menti felszólalása kapcsán. Tárca. Jótékony célra. Hajnali három óra óta kong­tak a harangok s mire megvir­radt : mintegy harminc család ma­radt hajlék nélkül. A tűz pusztítását leírni nem lehet. A kar nem ment ugyan ez­rekre, de a bánik leieket számit- nak ott, ahol verejtékkel szer­zik a mindennapi kenyeret. A kis varos lakósBaga mély részvétet tanúsított a szerencsét­lenek iránt. De mert szánalommal sem tatarozni, sem jóllakni nem lehet, az intelligenciának pár humánus tagja a kínálkozó egyetlen mó­dot hozta javaslatba: valamelyes jótékony célú mulatságot kell ren­dezni. Bált adnak. Az első bál a téli évadban ! Első lelegzetvétel egy fullasztóan unalmas ősz után.j Jótékonycélra 1 Kit ne lelkesí­tene ez a jelszó. És vájjon sza­bad e eféle mu atsagból kivonni magát egyetlen Ián;ob családnak is, mikor a jótékonyság orvé alatt indítja meg a hadjáratot a par­tiéra ?... És a mulatós menyecske zsör­tölődő ura vájjon tehet-e kifogást, ba asszonykaja jótékonycélból fog kacérkodni s ennek a nemes célnak áldozva, egy álló hétig nem tesz egyebet, mint toilette előkészületével fölforgatja az egész házat.i Mindenütt lázas sitséggel s oly titokban készül a toilette, mintha egy nemzet boldogságát célzó haditervet rejtegetne min­den ház négy fala. A megye leggazdagabb föld­birtokosának ifjú, szép feleségé­től várták az igazi meglepetést. Épen ő idézte elő a nagy forron­gást. Barday Bélánét felülmúlni, ez volt a sarkalatos kérdés. — Képzelem, micsoda pazar toiletteje lesz Bárdaynénak, — jegyezte meg a körorvosné. — Gondolhatod édesem, mi­kor minden öltözetét Budapesten készítteti a párisi „Moniteur* után. — Hja, kiadósabb is a repce, meg a gyapjú, mint a fakó tudo­mány 1 — sóhajtott megadással a tanfelügyelőné. És egy hét óta majd minden bálba készülő asszonyteremtés ajkán ott lebegett Barday Béláné neve. Sőt megtörtént az is, hogy a szép Mici őnagysága elfogta az utcán Bárdayné szobalányát s miközben húsz leit csúsztatott az értelmes leányzó markába, gyón- tatóra fogta, hogy mi megy végbe odahaza ? Budapestről érkezik báli ruha a nagyságos asszony számára ? Megjött már a toilettje? Selyemből, atlaszból, bársonyból készült. — Még semmit se hallottam, kezeit csókolom, különben a nagy- ságáék tegnap jöttek haza Bécs- böl, ahol öt napig voltak. — Bécsből ? — Lehullt a fátyol a sáisi képről 1... Délután már egész B. város tudta, hogy Bárdayné azért járt Bécsben, mert ott készíttetett ruhát a bálra. Elérkezett a nagy nap és le is áldozott, hogy helyet adjon an­nak az éjszakának, mely annyi megelőző éjnek obiigáját, álmát rabolta el a szép szemekről. A báli szépségek lajstromát és öltözékét leírni nehéz feladat lenne; csak rövidesen annyit, hogy a b . . . . i „Arany páva“ nagyterme a budapesti Vigadó elite-báljával vetekedhetett. — Nincs még itt Bárdayné? — hangzott több helyütt a kérdés. — Fél tiz! szólt—ajkbiggyesztve a körorvos csalánnyelvü felesége — és Bárdayék még nem jöttek el. Persze, ezzel a hatást akar­ják fokozni. Legyenek itt teljes számban azok, akiket leakar főzni a bécsi toilette). Épen a harmadik számhoz hangoltak a zenészek, mikor végre megnyílt a teremajtó. Mint egy villamos erőnek en­gedve, minden szem odafordult.' Bárday Béláné lépett be a férje karján. Ha valamely tündérmesében leirt szivárványból 'szűrt, csilla­gokkal áttört, napsugárba mártott ruhában jelenik meg, nem keltett vala olyan leírhatatlan hatást, mint az az egyszerű, fehér szé­kely szőttesből készült öltözet, melyet Bárday Béláné viselt. Egy percig mindannyian azt hitték, hogy a gonosz manók űznek tréfát látóérzékükkel. Az­tán úgy áradtak a megjegyzések, mint a gátat tört folyam. Idő kellett hozzá, mig le volt tárgyalva e hallatlan eset. El­késett, vagy használhatatlanul elrontották a bécsi toillettet. Úgy kell ennek a hiú asszonynak f De lett volna benne annyi ön­érzet, hogy maradt volna otthon, ahelyett, hogy ilyen közbotrányt keltsen ezzel a székely szőttes lehetetlenséggel. Budapestről egy zsurnalista is volt jelen s ez megígérte, hogy több fővárosi lapnak ir tudósítást a fényes bálról.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék