Székely Nép, 1931 (49. évfolyam, 1-102. szám)
1931-01-01 / 1. szám
I. szám Cătuneanu professzor úr azután kegyes volt kihangsúlyozni, hogy a keresztény kisebbségekkel békés együttműködést akar. Tisztelettel jelentjük: nem kérünk az azokkal való együttműködésből, akik ilyen képtelenségeket állítanak csak azért, hogy az ifjúság lelkületét megmételyezzék. Moresz Mászna A kovásznai református Nőszövetség an .Erdélyi Fiatalok, kolozsvári főiskolás lap Háromszéken vakációzó munkatársai közreműködésével december 28 án vasárnap este a kovásznai Kultur-házban nivós kultur-estélyt rendezett. Az előadók az új magyar generáció életfelfogását, munkaprogrammját és gondolatvilágát vitték közel Kovászna , közönségéhez. Hidadhőy Aándor ref. lelkész üdvözölte meleg szavakkal az Erdélyi Fiatalokat és az egybegyült nagyszámú közön- sógor. Laszó József főgim. tanár , azErdélyi Fiatalok“ főmunka- ] társa az erdélyi magyarság küzdelmes életét vázolta s rámutatott arra az egyezer kolozsvári 6 magyar főiskolásra, akik nem- csak pályájukra készülnek elő, hanem a magyar feladatok megsoldására is. D .breczy Sándor főgimntanár Szabó Dezsőről olvasott fel, mint arról az íróról, aki legjobban c latta meg s rajzolta meg a magyar nyomoryagot. Fekete ? György Hangya ellenőr a gazda-sági válságról és a szövekezeti kérdésről tartott egy talpraesett előadást. Szász Kálmán gyógyszerészba Igazó Ady verseket szavalt, Abu Zilián főgimnátanné Petőfy Pathó Pál Urat eleven! Negyednapon az érdekeltek zöme a körorvosnénal ütötte föl hadiszalasát. Ehez három budapesti lap is j .r. Tudakci Alberta kisasszony, a polgári iskola igazgatónője, aki szabad óraiban tarcalsal is sulyosbitja a b.... .Kür.szó* lelkiismeretét, kiböngészte az illető rovatot a megfelelő hangsúllyal kezdte a fölolvasást a tai tudósításról, mely így végződött: ,A díszes hölgykoszorú minden virágát nem méltathatjuk külön-küön, cak annyit konstatálunk, hogy ritka község dcsekedhetik annyi szép asszonnyal mint . Ki kell azonba emelnünk az est hősnőjét, a jótékonyság valódi metaképet, aki a rendező-buottságnak ez idő szerint itt a fővárosban időző elnökébe! 6000 leit küldötte levél kíséreteben, melyet ő m ert enged .Imából itt adunk .Tisztelt E nők Úr! Fogadja e 6000 leit urna szerencsetlenek részére, mint a bá alkalmából megtakarított tenette-kiadást. És mert a legszentebb cil vezetett, remélem, hogy úgy a rendező-buottság, mint a n. é. b.........i közönség megbocsát az én igénytelen székely szőttestőllettemnek. Birdey Béláné.* A cikk alján ritkított betűkkel még ez állt: „Hozzon az Isten hasonló alkalmakkor minél több székely szőttes-ruhás hölgyet.* Kövér Ilma. SZÉKELY NÉP tette fel. Nagy Barabás tanárjelölt az Erdélyi Fiatalok legutóbbi számából a lap főszerkesztőjének László Dezsőnek a falvak világhelyzetéről szóló értékes cikkét olvasta fel A kovásznál Dalárda Dancs Lajosés nők vezénylete mellett több magyar nótával járult hozzá az estély nívójának emeléséhez. A kulturbájst zsúfolásig megtöltő közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig a mindvégig lebilincselő előadásokat, célját előadják, hogy egy jószívű emberbarát ötszáz lest küldött angyalfiába, a bámulatba esett édesanya zokogásba fűlő hangon kiáltja .Fiaim, megjött az angyal ! Lesz estére egy kis kalács és meleg vacsora, áldja meg az Isten aki küldte I* — és a közeli székre roskad. A két küldött könytelt szemmel kioson a szobából, de még utánuk hallszik a gyerekek kiáltása : .Istenem, de jó, hogy megjött az angyal!“ Tovább mennek, hasonló kép. Itt már egy kis káli efféle is készül. A gyerekek beteges, sápadt arcán látszik az örömpírja, hiszen itt nem vártak szőkebajú babát, azt fényesen pótolja a jó édesanya által rongyokból összekötözött baba, s a játékdobot pedig a lukas fazék és a két fűzfadobverő. Itt is átadják a kiszámított ötszáz lejt... A betegeskedő de mindig önudatos édesapa nagyot néz, egy könny gördül le az arcán, s úgy rebegi ajka .Áldja meg az Isten, aki a nyomorba jutott iparosra is gondolt!“ Az anya sir .... a gyermekek arcáról az öröm egy pillanatra eltűnik, hogy annál hamarább jöjjön vissza mert, mikor fölvilágosítják, hogy az angyal pénzt küldött nekik, sápadt arcukat egyszerre pirosság önti el és az édesanya buzdítására kórusba zengik: „Isten fizessél“ A küdöttek eltávoznak, öszszenéznek, s látják kületésük nehézségét s tudják, hogy háy, meg hány helyre kellene hasonló misszióval bekopogni.Tovább mennek, hasonló képek.... örömkönnyek ... Isten fizesse ! ... A végül küldetésüket befejezve, vérző szívvel bár, de mégis megkönnyebülve, gondolnak a jobb jövőre, aminek jönni kell, amikor nem lesz annyi család kenyér nélkül, nem lesz annyi család gyermeke sűtetlen szobába, cipő is ruha nélkül, mert ha a nyomorúság nem is apadna, de a nap után teremnek és kell, hogy teremjenek olyan nemesen gondolkozó emberbarátok, akik olyan helyen igyekeznek a könynyékét letörölni, ahová különben emberi szem alig is láthatna el. Az Iparos Otthon elnöke és pénztárnokának elbeszéléséből tudtam meg, hogy ez a nemesen gondolkozó és nemes cselekedetű ember Császár Gyula, takarékpénztári igazgató és birtokos volt, akinek a jótéteményei fölött hullatott örömkönnyek drága gyöngyökké váva, s az áldást kérő szavak megsőtszorosodva szánjanak őrá és családjára, aki a Krisztus tanítása szerint él és cselekszik. A csüggedőknek és szomorúaknak annyit, hogy akikhez szemmel láthatólag és kézzelfoghatólag nem érkezett el az idén a karácsonyi ángyal, ne csüggedjenek, csak bízzanak és imádkozzanak, hiszen úgy is állandóan közöttünk van s mindenhová el fog érkezni s mindenkit meg fog vigasztalni Krisztus, a világ megrálója! Nos. A munkanélküliek segélyezése. Amint értesülünk, a munkanélküiek összeírása városunkban is megtörtént, az összeírás azonban még megrostálásra vár, mivel nem mindenik segélyre törekvő tekinthető munkanélkülinek. Azok például, akik a napok délelőtti óráiban a főtérnek a Bikfalvi-féle üzlet felőli sarkánál a járdán a forgalmat összes gyülekezésükkel úgymondva akadályozzák, nem tekinthetők segélyezésre szorult munkanélküieknek, mert ezek csak kinevezték magukat somar-eknek, — ezt a kifejezést megtanulták — is várják, hogy a munkanélküiek részére szánt segély nekik 3 — mint sült galamb — a zájukba repüljön. Ezen várakoásukban most, a téli rövid napkon 50 lei napszám és három zori étkezés mellett napszámunkéra sem vállalkoznak hnem legalább is 60, 70, 80 leiapszámot és étkezést kívánnak, talán a sült galamb iránti arakozásukban arra sem vállalkoznának, hogy egy pár lejért a járdákról a havat eltakarítsák, mely munkát a kereskedők bizonyára honorálnák egy pár leiek Már többször hangoztattuk, hogy a munkanélküliséget leghelyesebb munkával szüntetni meg, a munkanékülieknek tehát munka adandó a megye vagy város által és ennek díjazásával — történhetik az természetben, kiadandó élelmi cikkekkel is, — biztosítandó megélhetésük. Azt is hangoztattuk s ez alkalommal is ismételjük, hogy a munkanélküliek segélyezése nem hárítható a lakosság terhére. A lakosság több terhet már elbírni képtelen, nagy százalék az adóját sem tudja fizetni, ha mindent a nyakába varrnak, azokból lesznek keresetnélküli munkanélküliek, akiknek vállát nagyon is le-nyomta már az államháztartás fenntartása. Gondoskodjék az állam a munkanélkülek segélyezéséről és jól megrostálandó, hogy ki munkanélküli és ki nem. Bal iparos csal karácsonyi ajándléka Hó a hó . . . Igy mondja, hogy a Krisztus születését hirdető angyalok örömkönnyei hópelyhekké jegecesedve hullik ma a földre, hogy az ártatlan születését hirdessék, a békét és szereket árasszák az emberi szivekbe be Istenem, mennyi örömet szerez a lehulló hó az ártatlan gyermeki szivekbe, hiszen tudják, érzik, hogy ilyenkor jár a Jézus, ilyenkor járnak az angyalai, de mennyi keserűséget, mennyi szomorúságot okoz a szülőknek a kenyér és a meleg. Ezer meg ezer apró gyerek ujong az eljövendő angyalnak s ezer meg ezer szül kétségbeesve gondol arra, hogy mit hozzon az angyal, — mitől, — mikor már hetek óta alig van mit enni. Az egész világra ránehezedő gazdasági helyzet oyan családokat is romba döntött önhibájukon kívü , akik évekkel ezert még távol állottak a karácsonyi gondoktól. Minden országban minden városban napról-napra szaporodik a munkanélküliek száma, a jótékony társdalmi egyesületek aligalíg képesek nyomorgó embertársaik részére a mindennapi kenyeret előteremteni. Az állam ezt a köteles terhét is a polgárok nyakára tette akkor, amikor alig van ház, ahol szükség nincsen. Sepsiszentgyörgy városának egykor virágzó ipara hanyatlik és munkás iparossága a munka hiánya folytán reménytelenül s kétségbeesetten küzd a létfentartásáért, így köszöntött be a béke és szeretet ünnepe az idén. Az iparosság megválasztott vezetősége bármennyire kereste a lehetőséget, hogy önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott iparos polgártársai, illetve az iparos ifjúság részére karáconytat állíthasson, nem tudott módot kapni erre akkor, amikor a tejesen munkanélkül állók segítségére kell sietnie mindenáron és minden körülmények között. És ekkor előáll egy ember, aki az önhibájukon kívül nyomorúságba került, többgyerekes néhány iparos családnak kíván karácsonyi angyala lenni. Hány ilyen ember kellene, akik meglássák azt a nyomort, amelyik nem az utcán kiabáló, hanem otthon magába főjő, keserű könnyek között, két égbeesetten nézi álmodozó és ábrándozó gyermekeit s tudja, hogy nemcsak aranydió nem lesz az ő gyermekeinek, hanem a karácsonyi kalácsnak is el kell maradnia. Háromezer lejt adott át ez a nemes szivü ember az Iparos Otthon elnökségének, hogy az Lyon nyomorba levő egynéhány iparoscsalád segítségére legyenek ebből az összegből. Az Otthon elnöke a penzumokkal és a hirtelen előkapott vezetőség tagjaival folytatot megbeszélés után az elnök és pénztárnok személyében elindultak angyalnak. Az első ház, ahová a megbeszélés után betértek; a sűtetlen szoba, a hiányos öltözetben takarító szorgos háziasszony, az egyetlen szobában cipő és ruha nélkül szorongó gyermekek. Az anya bámul s mikor jövetelük el 1931. január 1 öltöny és kabátszövet készletemet minden elfogadható áron kiárusítom. Postăvăria Engleză Brassó, Virág-sor 16. szám. Tiszteltnek és jók boldog újé LUSZ • E rovat alatt lal felelősséget !