Székely Nép, 1933 (51. évfolyam, 1-53. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1 -'ám. SZÉKELY NÉP 1933 január 1 r még mégis mindig korszakokban gondolkodott s magát a világ te­remtését is hozzákötötte vala­melyik évszámhoz a maga vallási vagy csillagászati elméletei sze­rint. Szükségünk van mérföldkö­vekre. És szükségünk van arra, hogy időnként e mérföldkövek mellé leheveredjünk s a létért való közdelem erőfeszítései között egy-egy pillanatra elgondolkod­junk a magunk dolgai felett. Órák, napok, hónapok és évek forduló­pontján mintha egy új korszak kezdődnék életünkben. Egy-egy új korszak rendesen csak egy-egy új illúziót jelent, de erre az illú­zióra feltétlenül szükségünk van. Január elsején boldog új eszten­dőt kívánunk egymásnak , semmi sem történt, csak eszünkbe jutott, hogy valamivel jobban kellene szeretnünk egymást és nekünk, embereknek, jobban össze kellene tartanunk a természet kegyetlen hatalmaival szemben. Az új esz­tendő e­ső napján az is eszünkbe jut, hogy újra lehet kezdeni az életet is, hogy van megújhodás és újjászületés is, ami m­agában­­véve a boldogulás titka. És van-e az emberi életben izgatóbb és varázslatosabb titok ? Más kérdés az, hogy tudomá­nyosan jelent-e valamit az új esz­tendő vagy egyáltalában az egész emberi időszámítás ? Jelent-e va­lamit az időtan vagy kórtan (kro­nológia), jelent-e többet az asz­trológusok és mágusok misztifi­kációinál? A világegyetem örökké­valóságában és határtalanságában bizonyára semmit, de az időt mégis meg kell mérnünk, még­pedig többnyire az égitestek moz­gásán alapuló időegységekkel és szükségünk van időszámításra, amelyet valamely nagy történeti vagy természeti eseménytől kez­dünk. Szükségünk van aerákra, vagyis valamely történeti ese­ménnyel kezdődő évszámításra és szükségünk van naptárra, amely az aerát apróbb egységekre bontja. Azt a történeti eseményt vagy csillagászati tüneményt, amelyet az aera kezdőpontjául tekintünk, epochának hívják a kronológiai tudományokban. A történelmi időben számos ilyen aerával találkozunk. A görö­nyítása, ha nem új a tartalom amit hordanak. Ma a magyar faji gondolat éli reneszánszát. Nem a nemzet és állam, a faji valóság e két felépítménye, hanem az ősgyökér: a faj köti le érdeklődését. Adyn, Szabó Dezsőn, Bartókon, Kodá­lyon, Móriczon keresztül így ju­tunk el Széchényiig. Ezért nagyon aktuális ma. Senki nem látott meg annyi magyarra jellemzőt, mint ő; senki nem látta éleseb­ben a magyar bűnöket, de senki sem prófétált szebb jövőt a ma­gyar faj ki nem élt erői elé. Vi­lághivatást látott törzsökös fajú, ki nem élt erőinek Európa elé tárásában. Nem a külföld után­zására, majmolására ösztökélt, hanem saját életünk élésére. A fiatalság látta meg Széche­nyi aktualitását. Az élet ingere hajtotta feléje. Ennek a találko­zásnak az örökség Széchenyi örö­kösen aktuális látási módjának átvételében kell kiérlelődnie. Szé­chenyi sajátos vonása, hogy mint­egy motor, állandóan tettekre ösztönöz. Öröksége átvétele egé­szen bizonyosan életlendítő erőt fog jelenteni a halálosan dermedt magyar parlagöm­nök az időt az olimpiai játékok kezdetétől (Kr. e. 776), a rómaiak a város alapításának évétől (ab urba condita Kr. e. 758). Szíriában és a szomszéd országokban egész a középkorig, sőt az egyházi nap­tárban azon túl is attól a győze­lemtől számítottak, amellyel Se­­leucus szíriai király Kr. e. 312-ben a szír birodalmat megalapította. Az első naptárjavítást Julius Cae­sar rendelte el alex­idriai csilla­gászok számításai alapján, 365 napra téve egy évet és minden negyedik évben egy szökőnapot szúrva február 24-ike és 25-ike közé. Ez a Júlián naptár, amely az év kezdetét véglegesen január elsejére tette. Ujév napja tehát Róma város alapításától számítva a 70- ik évben, vagyis Kr. e. 46 ban esett legelőször január elsejére, az újév ünnepe tehát csaknem félszázaddal idősebb a keresztény időszámításnál. A keresztény időszámítás tu­lajdonképpen a Krisztus után való VI század első feléből származik. Alkotója Dionis­us Exiguus apát, aki a római Julian napévekkel számított, az évet január elsejével kezdi, de behozza a Krisztustól kiinduló időszámítást Kr. u. 525 ik évben. Addig a keresztények honfi­társaikkal együtt az uralkodók éveivel, a pogány időszámítások­kal vagy a vértanuk aerájával, esetleg a zsidók időszámításával operáltak az egyházi életben is. Dionis­us apát volt az első, aki Krisztus születését a város ala­pításától számított 753-ik évre tette és ezt az évet számította Krisztus után való első évnek. Ezt az időszámítást eleinte csak szór­ványosan használták. Nagy Károly császár hozta forgalomba Nyugat- Európáb­a de a X. századig még a pápák sem használták hivata­losan. Érdekes, hogy Dionyius apát Krisztus születési évét illetőleg négy vagy öt esztendővel tévedett.­­ Már Kepler, a híres csillagász, észrevette, hogy ha Heródes ha­­­fálénak évét, az Augus­tus-tó e­ népszámlálást, a czimi helytartók uralkod­óát és a betlehemi csillag megjelenésének idejét összevet­jük, akkor Krisztus Urunk a város alapításának 748 ik vagy 749-ik esztendejében született, vagyis Kr. e 6-ban vagy 5 ben Dr. Szé­kely István egyetemi tanár a kér­dés legalaposabb ismerője amel­lett tör lándzsát, hogy Iisus Krisz- J­­us a keresztény időszámítás előtt, öt esztendővel született, mégpedig december 25 én, vagyis azon a napon, amelyen ma az egész világ, a Karácsonyt ünnep­i. A keresztény­ség tehát Rómától­­ átvette a Julius Caesar fele idő számítást s a VI. században kezd­ték a világtörténelmet Krisztus születésének évével kettéosztani. (Diopisius­ aera.) Már a XIII szá­zadban azonban észrevették, hogy a Julian-kalendáriumnak nagy h­vai vannak. A Ju­ian-nap az feltételezi, hogy egy év 365 és egynegyed nap, holott a tropikus 1 év ennél 11 perc és 14 másod­ 1 perccel rövidebb. Ez a hiba körül­belül 128 év alatt már egy teljes napot tesz ki. XIII. Gergely pápa tehát 1582. évi február 24 én kiadott bu­tájában elrendelte a naptárrevíziót. Az új naptár igazi szerzője Lilius (Giglio) Alajos s szerinte 1582-ben már tíz nappal késett el a régi kalendárium a csillagá­szati év számítása mögött. 1582. október 4 ike után tehát október­ 1- ét írtak, de megtartották a hét napjainak folytonosságát. Elren­delte továbbá a pápa, hogy azontúl a százas évek közönséges évek legy­enek, csak a négyszázas évek maradjanak szökőévek. A Gergely pápa általi reformált naptárt a katolikusok pár év alatt többnyire elfogadták és használatba vették. Magyarországban néhol 1583 ban, általánosan 1588-ban, Erdélyben pedig 1590 ben lépett életbe. De a protestánsok erősen bírálgatták, a legtöbb országban elvették és Németország, Hollandia, Dánia csak 1699 ben és a következő években fogadták el. Legutoljára maradt Anglia (1753) Svédország (1753), végül Japán (1873) Már a Gergely-naptár meg­alkotói tudták, hogy az új kalen­dáriumnak is vannak hibái, de ezeket a hibákat még ma sem sikerült kiküszöbölni. Újabban több javaslatot tettek arra, hogy ezeket a hibákat eltüntessék. A keresztény időszámítás, mint ka­lendárium, valamennyi más idő­számításnál csillagászatilag he­lyesebb és egyszerűbb. Egyéb­iránt, mint hírlik, Rómában ismét foglalkoznak a naptárjavítás gon­dolatával. Mindezekből az világlik ki, hogy a január első napjára tett kezdete az évnek önkényes szá­mítási ötlet s hogy az 1932 ik év voltaképpen nem jelenti Krisztus születésének évét, mert akkor az Üdvözítő már öt- vagy h­atéves gyermek volt. Nem jelent tehát egyebet, mint emberi tévedést, tradíciót, közmegegyezést — és mégis mindent jelent, jelenti az emberi gondolkodás nagy közös­ségét, az emberi kultúra világ­hatalmát, amely egységet tudott teremteni valamiben a földkerek­ség minden olyan pontján, ahova a modern civilizáció be tudta tenni a lábát. És jelent egy napot, amelyen az emberek boldog új életet kí­vánnak egymásnak. Jelenti az emberek testvériségét és az em­beri szív jóságát, a legszebb erényt az erények között. A sepsiszentgyörgyi református férfiszövetség megalakulása. Karácsony harmadnapján tar­­tototta alakuló­ gyűlését a sepsi­szentgyörgyi férfiszövetség. Az új egyházi intézmény iránti benső­séges érdeklődés bizonysága az, hogy ennek a szövetségnek mint­egy 250 tagja van már a meg­indulásnál. Miután Imreh Dezső lelkész részletesen ismertette az alap­szabályokat és az ügyrendet, a tisztségek betöltésére került a sor Dr. Benedek János fő­­gondnok az elnöki tisztségre Dr. Barabás Andort hozta javas­latba, akit a gyűlés nagy lelke­sedés mellett választotta meg. I­m­r­e­h Dezső lelkész üdvözlő beszéde után Dr. Barabás Andor felemelő hatású beszédben kö­szönte meg a bizalmat. Ezután a Dr. Benedek János elnöklete alatt kiküdött jelölő bizottság javas­lata alapján a tisztikar és vá­lasztmány következőkép alakult meg: Elnök: Dr. Barabás Andor. Al­­elnökök : Dr Ferencz Lajos a föld­mivelésügyi szakosztály elnöke. Gecse Ferenc az ipar és kereskedelem szak­osztály elnöke. Dr. Csutak Sámuel a közegészségügyi szakosztály elnöke. Demeter Béla a nevelésügyi szakosz­tály elnöke Dr Keresztes István az irodalmi szakosztály elnöke. Tárczy Béla a segélyügyi szakosztály elnöke. Főtitkár: Incze Árpád, titkár : Varga Sándor, pénztáros: Ferencz Dénes, jegyzők: Kovács Gábor és Benedek János, ellenőrök : Tordai Jenő, Kósa László. A választmány tagjai: Andrási Tivadar, Bartha Sándor, Bálint Gábor, Bálint Lajos, Benedek István, Benedek Tivadar, Biró Tibor, Domokos Albert, Csánki Gyula id , Csutak Vilmos, De­meter Károly, Horváth Miklós dr., Fadgyas József, Ferencz Zsigmond, Imreh Károly, Konsza Samu dr., Kolcza Gábor, Kolcza Gyula, Lurtz Gyula, Makkai Sándor, Málnási Géza, Molnár János, Nagy Dezső dr., Nagy Lajos, Ördög Árpád, Ördög Gyula, Séra István, Sinka József, Szabó Ár­pád , Szász Itván, Ungvári Ferenc, Vass János. A választmány póttagjai: Vajna Mihály dr, Farkas Károly, Vasádi György, Gyurka András, Gyár­fás Béla lakatos, Imreh Lajos, Nagy Zsigmond, Porzsolt András. Itt említjük meg, hogy pár hét előtt alakult meg a szemerjai férfiszövetség, melynek elnökéül Serester Dániel választatott meg. Alelnökök Sipos Dezső, Szabó Mihály, Pénztáros Serester Im­re. Ellenőrök: Imreh György, Székely Árpád Titkár ifj. Horváth László. Válaszmányi tagok : Dr. B­rohás Andor, Hamar Imre, Bíró Gyula, Kovács Pál, Kovács Gábor, Bora István, Szabó Ferenc. A szövetség minden pénteken este tart összejövetelt, melyen mindig szép számmal jelennek meg. k­i SINAIA Különböző szórakozások A Kaszinó nyitva állandóan Rulett­o Baccara 50 fos kedvezmény a CFR vonalain.I 12c S a Heh öklei­­ idő Sz Kök ! Peri i bözó dió Flori í f< Kicsi ható né. DBegr i t -E A becse Vasú be nyitó barát gadoi m­el­lere egy állító zín­ó

Next