Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
1. szám. Sít. Gheorghe. LV. évfolyam. vasárnap, 1937. január 3. SZÉKELY NÉP ELŐFIZETÉSI ÁRAK:Révi évre 150 Lel. Félévre Szayed évre 75 Lei Felelős szerkesztő: Javed évre 40 Lel. Egyes szám 3 Lei A A „ U Megjelenik minden vasárnap. | K A B A Y G h B O | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel................ Kiadóhivatal és szerkesztőség : PIATR AVERESCU No. 4. Új év küszöbén. Nem túlságos könnybullatással búcsúzunk a semmibe tűnő esztendőtől, mert sok reményünk beváltásával maradt adósunk, sőt sokkal több jót vett el tőlünk, mint amennyit adott. Ha pedig megszerkesztjük zárszámadását, a hagyaték, mely belőle újszülött testvérkéjére marad, egyenesen aggodalomkeltő. Ilyen örökség pédául, hogy az emberi szabadságjogok legszentebbjei, miket az emberiség a francia forradalom véresőjének megtermékenyítésével vivott ki magának, világszerte sorban veszendőbe mennek és helyökbe a múlt sötét ködéből az ököljog kerül hatalomra. A család, a magántulajdon szentsége is feledésbe kezd menni, hogy trónjukat a tömegek kollektív uralma foglalja el. De legfenyegetőbb az az egyre éleskülő ellentét, mely a föld csaknem minden államéletének felszíne alatt a nemzeti eszme és a kommunizmus szembenálló két táborára bontja a polgárokat. Kirobbanása ellen az államvezetők eszeveszett fegyverkezéssel igyekeznek védekezni, de ez az orvosság is szerfelett kétséges, mert míg a leggazdagabb országok is bevételeiknek oroszlánrészével a hadiipar molockját tömik, addig a népjóléti kiadások, a szociális bajok gyógyítása mind tápon marad , az így növekvő elégületlenség legkitűnőbb melegágya az orosz komintern izgatásának. Ebben az ádáz vetélkedésben Románia világviszonylatban is aránylag a legkedvezőbb képet mutatja- A rendezett államháztartás leggazdagabb segélyforrásokkal rendelkezik bármiféle bajok ellen. Ez a kicsiny világszöglet azonban még nem elég biztosíték arra, hogy a világégés a modern államok valamelyik puskaporos bordájából kiindulva, lángba ne borítsa Európa, Amerika és a messzi Kelet országait. Isten legcsodásab bölcsessége abban tündöklik, hogy a halandó előtt eltakarta a holnapot, a jövőt. De ha az ég ábrázatából a metereológus ki tudja olvasni a következő nap időjárását, úgy a történelmi események is előrevetik sötét árnyékukat. Ez árnyakból pedig annyi nyilván megfejthető, hogy ha minden különösebb gyász és fájdalom nélkül válunk meg a még csak néhány órával dicsekedő elmúlt esztendőtől, de még sokkal gyanakvóbb félelemmel tekintünk a beköszöntött ut felé. De mert életünk a szerető égi Atya kezében van, az ő gondviselésén megnyugodva kívánunk minden olvasónknak morclog új évet! Sz. N. Elrendelték a közigazgatási választások megtartását. Bucurestiből jelentik : Néhány nappal ezelőtt a liberál párt elnöksége szükségesnek mondotta ki a régóta halogatott közigazgatási választások megtartását. A pártelnökség kívánságának a kormány úgy látszik, máris eleget tett, mert a belügyminisztérium körrendeletet küldött a prefektusokhoz s ebben elrendeli a megyei és községi választásoknak s áprils 1-ig való lebonyolítását. A rendelet szerint a falusi községekben február 1-ig, a városi községekben márcus 1 ig kell befejezni a választásokat. Márciusban a megyetanácsok választására kerül sor. Ez a rendelet mág nem írja ki a választásokat a megyékre és a törvény hatósági jogú városokra vonatkozólag, mert ezeknek a kiírása nem tartozik a prefektusk hatáskörébe. A belügyminiszter rendelete szükséges ehhez és ez a rendelet még nem jelent meg. Remélni lehet, hogy tavasszal ezekre a választásokra is sor kerül, bár nem lehet tudni, hogy minden nagyváros megalakíthatja-e a választott tanácsát. Az új egészségügyi illetékek kivetése nyugtalanítja a kereskedő és iparos társadalmat. Múlt év május 8-án törvény jelent meg, amely az egészségügyiilletékek visszamenőleges hatályú behajtásáról intézkedik. Ez a rendelkezés, amely az egészségügyi törvény alapján épül fel, az iparosok, kereskedők és gyárvállalkozók körében kellemetlen fel-s tűnést keltett. Az új illeték ugyanis új közterhet jelent, mert a házból, vagy bérérték alapján megállapított egészségügyi illeték voltaképpen egytől három százalékos adóemelést jelent. Behajtását a pénzügyigazgatóság eszközli, bár a tetemes összegre emelkedő alap a városé, illetőleg a megye területén a megyéé. A törvény rendelkezései szerint : az ezekből az illetékekből befolyó összeget csak városi közegészségügyi intézmények alapítására és fejlesztésére lehet felhasználni. Az egészségügyi illetékek kivetésére vonatkozó rendelkezés a múlt hónapban jelent meg a Monitorul Oficialban, mely szerint adóbevallásokat kell tenni mindazoknak az iparosoknak, kereskedőknek és gyárosoknak, akik műhelyeket, üzleteket, vagy gyárakat tartanak fenn, hogy a lakbérilleték alapján terhükre a közegészségügyi illetéket kiróhassák. Jóllehet az egyes pénzügyigazgatóságok a pénzügyminisztériumtól nem kaptak utasításokat, nem is hívták fel jelentkezésre az érdekelteket. A napokban aztán egyik közgazdasági kőnyomatos lap azt adta hírül, hogy hivatalból fogják a közegészségügyi illetékeket megállapítani és azokat, akik idejében nem adtak be adóvallomást, az illeték négyszeresével bírságolják meg. Érthető, hogy iparos és kereskedő körökben ez a hír valóságos rémületet keltett. Mit írnak rólunk. Iorga újra szólt a kisebbségekről. Iorga, a románság kiváló történettudósa, a bucureştii Liga Culturală által rendezett egyesülési emlékesten nagy beszédet mondott, melyben a kisebségekről is megemlékezett. Szavainak a gyakorlati életbe való átvitele sok nehézségnek lehetne elhárítója. Beszédének e részét itt közöljük : Erdélyben vannak nemrománok is. Gyakran lehet hallani, hogy a kisebbségek a mi türelmességünkből élnek. Nem így van. Minden jó gazda és becsületes polgár, akár tud románul, akár nem, akár van román vére, akár nincs, bárki, akinek múltja van azon a földön, nem lehet csak megtűrt odahaza, ahol ősei éltek. Nem tisztességes dolog, hogy a kisebbségeket csak akkor becsüljük, mikor választásokról van szó, utána pedig elfelejjük, vagy üldözzük őket. Én elég jól ismerem az erdélyi nemzetiségeket , mondhatom, dicsekedhetünk azzal az isteni adománnyal, amelyet ezekben a népkisebbségekben kaptunk. Sok jóakaratú emberük van, akik igyekeznek megismerni minket. A cluji (kolozsvári) egyetem tele van magyar hallgatókkal, akik különös szorgalommal tanulják a román történelmet és nyelvészetet. A magyar értelmiségek jó ismerői művelődési javainknak. Egy népnek joga van valamely földhöz, ha hosszú ideje lakik rajta, — fejezte be beszédének e részét Iorga. Az „Universul“ a magyarság nevében nyilatkozik. Az „Universul* Pop Ghita képviselő és Pán Halipa szenátor legutóbbi felszólalásairól ír. A lap hangoztatja, hogy nemcsak Beszszarábiának és Transylvániának vannak panaszai, hiszen az egész országban mindenütt vannak panaszok és nehéz helyzetek. Kétségtelen azonban, hogy az élet Romániában még mind jobb, mint azokban a szomszédos államokban amelyekhez a felszabadított területek tartoztak. Gazdasági szempontból az egyesülés valóságos jótétemény volt a transsylvániai magyar falusi lakosságnak, mel földhözragadt jobbágyokból földesgazdik lettek az agrárreform eredményeképpen, amikor nem tettek küönbséget a románok és a kisebbségiek között. Romániában, írja a lap, a magyar kisebbségnek megvan minden politikai,ulturális és egyházi joga. Ami Besszarádiát illeti, az ottani lakosság helyzetét össze nem lehet hasonlítani a szovjet területen urakodó nyomorúságos állapotokra. Nem akarunk politizálni az ,Uaivenu.“-tal, csak arra kérjük, ne nyilatkozzék a magyarság helyett. Azt mi mondjuk meg, hogy mit értünk kisebbségi jogok alatt, nem az a lap, amely gyűlölködő támadásainak célpontjául úgyszólván mind n np a magyarságot választja ki. Megkezdődtek a budapesti mezőgazdasági kiállítás előkészületei. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiállítás rendező bizottsága elhatározta, hogy az 1937. évi, sorrendben immár negyvenhatodik kiállítását ngyobb arányokban rendezi meg március 17—22 napjain. Az előkészületek ennek figyelembevételével folynak,, a kiállítási iroda minden osztálya teljes felkészültséggel dolgozik és a kiállítás korai időpontjára való tekintettel szétküldték már a jelentkezési felhívásokat. A tenyészállatok csoportjában a bejelentések határideje 1937. január 6, a többi csoportokban 1937. február 1. A gazdák már is nagy érdeklődéssel és várakozással tekintenek a jövő évi kiállítás elé, amely igen tanulságosnak, sok tekintetben újszerűnek ígérkezik és mint eddig, előreláthatóan most is igen nagy szolgálatot fog tenni állattenyésztésünknek a tenyészállatforgalom központosított lebonyolítása, egész mezőgazdaságunknak pedig oktató hatása által. A kiállításon a tenyészállatértékesítést és beszerzést jelentős szálltási és különféle egyéb kevezmények fogják előmozdítani. Belföldön 50% os, a szomszéd államokban ugyancsak jelentős utazási kedvezmények lesznek a kiállítás alkalmával, amely az 1937. évben a magyar gazdasági élet egyik legjelentősebb eseményének ígérkezik. A már eddig is számottevő külföldi érdeklődés fokozására a rendezőség felvette a kapcsolatot a szomszédos államok hivatalos testületeivel, gazdatársadalmi szervezeteivel és utazási irodáival.