Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

1. szám. Sít. Gheorghe. LV. évfolyam. vasárnap, 1937. január 3. SZÉKELY NÉP ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­­Révi évre 150 Lel. Félévre Szayed évre 75 Lei Felelős szerkesztő: Javed évre 40 Lel. Egyes szám 3 Lei A A „ U Megjelenik minden vasárnap. | K A B A Y G h B O | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel................ Kiadóhivatal és szerkesztőség : PI­AT­R AVERESCU No. 4. Új év küszöbén. Nem túlságos könnybullatás­­sal búcsúzunk a semmibe tűnő esztendőtől, mert sok reményünk beváltásával maradt adósunk, sőt sokkal több jót vett el tőlünk, mint amennyit adott. Ha pedig megszerkesztjük zár­számadását, a hagyaték, mely belőle újszülött testvérkéjére ma­rad, egyenesen aggodalomkeltő. Ilyen örökség pé­dául, hogy az emberi szabadságjogok leg­szentebbjei, miket az emberiség a francia forradalom véresőjének megtermékenyítésével vivott ki magának, világszerte sorban ve­szendőbe mennek és helyökbe a múlt sötét ködéből az ököljog kerül hatalomra. A család, a ma­gántulajdon szentsége is feledésbe kezd menni, hogy trónjuk­at a töme­gek kollektív uralma foglalja el. De legfenyegetőbb az az egyre éleskülő ellentét, mely a föld csaknem minden államéletének felszíne al­att a nemzeti eszme és a kommunizmus szembenálló két táborára bontja a polgárokat. Kirobbanása ellen az államveze­­tők eszeveszett fegyverkezéssel igyekeznek védekezni, de ez az orvosság is szerfelett kétséges, mert míg a leggazdagabb országok is bevételeiknek oroszlánrészével a hadi­ipar molockját tömik, addig a népjóléti kiadások, a szociális bajok gyógyítása mind tápon ma­rad , az így növekvő elégület­­lenség legkitűnőbb melegágya az orosz komintern izgatásának. Ebben az ádáz vetélkedésben Románia világviszonylatban is aránylag a legkedvezőbb képet mutatja- A rendezett államház­tartás leggazdagabb segélyforrá­sokkal rendelkezik bármiféle ba­jok ellen. Ez a kicsiny világszöglet azon­ban még nem elég biztosíték arra, hogy a világégés a modern álla­mok valamelyik puskaporos bor­dájából kiindulva, lángba ne bo­rítsa Európa, Amerika és a messzi Kelet országait. Isten legcsodásab bölcsessége abban tündöklik, hogy a halandó előtt eltakarta a holnapot, a jö­vőt. De ha az ég ábrázatából a metereológus ki tudja olvasni a következő nap időjárását, úgy a történelmi események is előre­vetik sötét árnyékukat. Ez árnyakból pedig annyi nyil­ván megfejthető, hogy ha min­den különösebb gyász és fájda­lom nélkül válunk meg a még csak néhány órával dicsekedő elmúlt esztendőtől, de még sok­kal gyanakvóbb félelemmel tekin­tünk a beköszöntött ut felé. De mert életünk a szerető égi Atya kezében van, az ő gond­viselésén megnyugodva kívánunk minden olvasónknak morclog új évet! Sz. N. Elrendelték a közigazgatási vá­lasztások megtartását. Bucurestiből jelentik : Néhány nappal ezelőtt a liberál­­ párt elnöksége szükséges­ne­k mondotta ki a régóta halogatott közigaz­gatási választások megtartását. A pártelnökség kívánságának a kor­­­mány úgy látszik, már­is eleget tett, mert a belügyminisztérium körrendeletet küldött a prefektu­sokhoz s ebben elrendeli a me­gyei és községi választásoknak s ápri­ls 1-ig való lebonyolítását.­­ A rendelet szerint a falusi községekben február 1-ig, a vá­­rosi községekben márc­us 1 ig­­ kell befejezni a választásokat. Márciusban a megyetanácsok vá­lasztására kerül sor. Ez a rende­let mág nem írja ki a választá­sokat a megyékre és a törvény hatósági jogú városokra vonat­kozólag, mert ezeknek a kiírása nem tartozik a prefektu­sk h­atás­körébe. A belügyminiszter rende­lete szükséges ehhez és ez a rendelet még nem jelent meg. Remélni lehet, hogy tavasszal ezekre a választásokra is sor kerül, bár nem lehet tudni, hogy minden nagyváros megalakíthat­­ja-e a választott tanácsát. Az új egészségügyi illetékek kivetése nyugtala­nítja a kereskedő és iparos társadalmat. Múlt év május 8-án törvény­­ jelent meg, amely az egészségügyi­­illetékek visszamenőleges hatályú­­ behajtásáról intézkedik. Ez a ren­­­­delkezés, amely az egészségügyi­­ törvény alapján épül fel, az ipa­­­rosok, kereskedők és gyárvállal­kozók körében kellemetlen fel-­s tűnést keltett. Az új illeték ugyanis új közterhet jelent, mert a házból, vagy bérérték alapján megállapított egészségügyi illeték voltaképpen egytől három szá­zalékos adóemelést jelent. Behaj­tását a pénzügyigazgatóság esz­közli, bár a tetemes összegre emelkedő alap a városé, illetőleg a megye területén a megyéé. A törvény rendelkezései sze­rint : az ezekből az illetékekből befolyó összeget csak városi köz­egészségügyi intézmények alapí­tására és fejlesztésére lehet fel­használni. Az egészségügyi illetékek ki­vetésére vonatkozó rendelkezés a múlt hónapban jelent meg a Mo­nitorul Oficialban, mely szerint adóbevallásokat kell tenni mind­azoknak az iparosoknak, keres­kedőknek és gyárosoknak, akik műhelyeket, üzleteket, vagy gyá­rakat tartanak fenn, hogy a lak­bérilleték alapján terhükre a köz­egészségügyi illetéket kiróhassák. Jóllehet az egyes pénz­ügyigazgatóságok a pénzügymi­nisztériumtól nem kaptak utasí­tásokat, nem is hívták fel jelent­kezésre az érdekelteket. A na­pokban aztán egyik közgazdasági kőnyomatos lap azt adta hírül, hogy hivatalból fogják a köz­egészségügyi illetékeket megálla­pítani és azokat, akik idejében nem adtak be adóvallomást, az illeték négyszeresével bírságolják meg. Érthető, hogy iparos és ke­reskedő körökben ez a hír való­ságos rémületet keltett. Mit írnak rólunk. Iorga újra szólt a kisebbségekről. Iorga, a románság kiváló tör­ténettudósa, a bucureştii Liga Culturală által rendezett egyesü­lési emlékesten nagy beszédet mondott, melyben a kisebségekről is megemlékezett. Szavainak a gyakorlati életbe való átvitele sok nehézségnek lehetne elhárítója. Beszédének e részét itt közöljük : Erdélyben vannak nemrománok is. Gyakran lehet hallani, hogy a kisebbségek a mi türelmessé­­günkből élnek. Nem így van. Minden jó gazda és becsületes polgár, akár tud románul, akár nem, akár van román vére, akár nincs, bárki, akinek múltja van azon a földön, nem lehet csak megtűrt odahaza, ahol ősei éltek. Nem tisztességes dolog, hogy a kisebbségeket csak akkor becsül­jük, mikor választásokról van szó, utána pedig elfelejjük, vagy ül­dözzük őket. Én elég jól ismerem az erdélyi nemzetiségeket , mond­hatom, dicsekedhetünk azzal az isteni adománnyal, amelyet ezek­ben a népkisebbségekben kaptunk. Sok jóakaratú emberük van, akik igyekeznek megismerni minket. A cluji (kolozsvári) egyetem tele van magyar hallgatókkal, akik kü­lönös szorgalommal tanulják a román történelmet és nyelvésze­tet. A magyar értelmiségek jó ismerői művelődési javainknak. Egy népnek joga van valamely földhöz, ha hosszú ideje lakik rajta, — fejezte be beszédének e részét Iorga. Az „Universul“ a magyarság nevében nyilatkozik. Az „Universul* Pop Ghita képviselő és Pán Halipa szenátor legutóbbi felszólalásairól ír. A lap hangoztatja, hogy nemcsak Besz­­szarábiának és Transylvániának vannak panaszai, hiszen az egész országban mindenütt vannak pa­naszok és nehéz helyzetek. Két­ségtelen azonban, hogy az élet Romániában még mind­­ jobb, mint azokban a szomszédos álla­mokban amelyekhez a felszaba­dított területek tartoztak. Gazda­sági szempontból az egyesülés valóságos jótétemény volt a trans­­sylvániai magyar falusi lakosság­nak, m­­el földhözragadt jobbá­gyokból földesgazdik lettek az agrárreform eredményeképpen, amikor nem tettek kü­önbséget a románok és a kisebbségiek között. Romániában, írja a lap, a magyar kisebbségnek megvan minden po­litikai,­­­ulturális és egyházi joga. Ami Besszará­diát illeti, az ottani lakosság helyzetét össze nem­ lehet hasonlítani a szovjet­ terü­leten ura­kodó nyomorúságos ál­­lapotokr­a. Nem akarunk politizálni az ,Uaivenu.“-tal, csak arra kérjük, ne nyilatkozzék­­ a magyarság­ helyett. Azt mi mondjuk meg, hogy mit értünk kisebbségi jogok alatt, nem az a lap, amely gyű­lölködő támadásainak célpontjául úgyszólván mind n n­p a ma­gyarságot választja ki. Megkezdődtek a buda­pesti mezőgazdasági ki­állítás előkészületei. Az Országos Magyar Gazda­­sági Egyesület kiállítás rendező bizottsága elhatározta, hogy az 1937. évi, sorrendben immár negy­­venhatodik kiállítását n­gyobb arányokban rendezi meg március 17—22 napjain. Az előkészületek ennek figy­elembevételével folynak,, a kiállítási iroda minden osztálya teljes felkészültséggel dolgozik és a kiállítás korai időpontjára való tekintettel szétküldték már a jelentkezési felhívásokat. A te­nyészállatok csoportjában a beje­lentések határideje 1937. január 6, a többi csoportokban 1937. február 1. A gazdák már is nagy érdek­lődéssel és várakozással tekin­tenek a jövő évi kiállítás elé, amely igen tanulságosnak, sok tekintetben újszerűnek ígérkezik és mint eddig, előreláthatóan most is igen nagy szolgálatot fog tenni állattenyésztésünknek a te­­nyészállatforgalom központosított lebonyolítása, egész mezőgaz­d­a­ságunknak pedig oktató hatása által. A kiállításon a tenyészál­­latértékesítést és beszerzést je­lentős s­z­á­ll­­­t­á­s­i és különféle egyéb kevezmények fogják elő­mozdítani. Belföldön 50% os, a szomszéd államokban ugyancsak jelentős utazási kedvezmények lesznek a kiállítás alkalmával, amely az 1937. évben a magyar gazdasági élet egyik legjelentő­sebb eseményének ígérkezik. A már eddig is számottevő külföldi érdeklődés fokozására a rende­zőség felvette a kapcsolatot a­ szomszédos államok hivatalos tes­­­­tületeivel, gazdatársadalmi szer­vezeteivel és utazási irodáival.

Next