Székely Nép, 1940 (58. évfolyam, 1-112. szám)

1940-01-07 / 1. szám

1. szám. „DACIA” Révész Ernő tgmuresi főelárusító ez évben 3 drb egyenként 1.000.000­­lejes anexa nyere­ményt fizetett ki. Sepsiszentgyörgyi árusítónk: Klein és Fähn­drich könyvkereskedése. 0 nap ,s munkahét, munk soka­sok építése, minima­is munka­bér- és munkaidő szabályozása képezte. Közgazdaságának alapja az állattenyésztés. Kivitelének 86%­­fagyasztott hús, konzervek és marhafaggyú Területének hittizede lege , s csak 8 százaléka szántó Mű­velés­­alatt az országnak mind­össze hat és fé százaléka, vagyis c­upán nem egészen 13 és fél­ezer négyzetkilométer, de e vi­szonylag kis területről a nagy­­vágóhidak (frigoroficos) 1936-ban egymi­lió szarvasmarhát,900 ezer juhot, 60 ez­er sertést vág ak ,. Marhaállománya 7,8 millió drb, míg 15 és 1ó milió juhot legel­­tetnek. A Liebig-féle angol hó* kivonat nyersanyagának nagy ré­­szét Uruguay adja. É­ghajlata kellemes és egész­séges, hasonlít a Földközi-tenger északi országainak klímájához. A legmelegebb hón a január Atlag 22­, a leghidegebb június, 10 Celsius-fok meleggel. Átlag évente 225 verőfényes napja van Uruguaynak. A mezőgazdaságilag ki nem használt terület 164 500 km2 ma­gas füves borított steppe eket még soha nem látott Hogy ez ar­ny­­ag óriási területei parlagon hagy­ják, annak az az oka, hogy a szomszédos Argentina és Brazília szintán fejlett állattenyésztése gá­tat vet Uruguay fejlődésének e téren. Csak a gyapjú termelés emelkedik, miből 1936-ban 50 ezer tonnát vittek ki. Ai­r­­eg fővárosa, Montevideo a­­ Plata folyó ötkilométeres széle torkolatánál fekszik. Ha­ladé­k­os fejlettség tekintetében Európa bármely nagyvárosával föl­veheti a versenyt. Egyetemén, iskoláiban teljesen díjmentes a tanítás. Kórházai mintaszerűek. Az ország úthálózata elsőrangú. 2786 km, vasútvonala felerészé­ben az államé, fele pedig angol tőkések tulajdona. JOGI KÖZLEMÉNYEK. Rovatvezető: dr. Váncsa József. A pénzügyminisztérium a Hi­vata­l» L p 1939 december 30-i számab p or­­freent rend« e­l a pumügyi a­mnesztia december 31-é­n irt határidő­n 1940 ja­nuár 31-ig rzerho­ss bbitotta. A r­md -tv-t értelmében z amnesztia törvény intézked­ei teljesen feo­­m»ra­dnak 1940. január 31-g. Kát megszorítást­ t­r «lmaz a miniszteri rendelet é« p­di«: : 1., az 1939. november 20 a előtt felvett kihágás! iratok tör­­vént­es elintézést nyernek, mert ezekre az amnesztia törvény r­n­delkezései n­e alkatosozhatót ; 2. a inlocsiart megillető 1939 ovember 20-a után esedek adók es arakra, valamint a no­ve­mber 20-a u án elkövetett adó­­elti­sotások­ra az amnesztiatör­vény ne­m vonatkozik * * # A Hivatalos Lap 1939. decem­ber 30-i számáb­a jelent meg a búza értékesítésére szóló új tör­vény, amely a korábbi törvénye­­­ket és dekrét­ törvényeket tartal­mazza. E helyen már ismertettük a törvény egyes intézkedéseit, azon­ban he­vénvalónak tartjuk a fon­tosabb részek ismétlését. A búza árát a törvény 420 Leiben állapítja meg mázsátikra. Olyan az ez, amelynél keveseb­bet sem a­dni, sem elfogadni nem lehet. A vásárlók a fenti ár meg­fizetését írásban kötelesek iga­zolni a központi hú­zértékesítő Hivatalnál vagy annak a kiren­deltségénél. Azokban a helységekben, ahol piac van 5 km-es körzetben senki sem vásárolhat búzát az utcán, az után korcsmák, vagy­ beálló helyek udvarán Ez intézkedés megszegése esetén a vásárlót 2000—50.000 Leiig, visszaesés esetén 5000—100.000 Leiig ter­jedő bünnetéssel sújtják. Ugyanezzel a bírsággal bünte­tik azt is, aki a meghatározott árnál olcsóbban vásárol búzát. A törvény a malmokat 2 osz­tályba sorozza: 1. kereskedelmi malmok és 2., paraszt malmok. Erdélyi magyar háziipari és nép­művészeti kiállítás Kolozsvárt. Az erdélyi magyar földművelő nép sorsát és életlehetőségét nagyrészben a mezőgazdasági termelés eredmé­nyessége határozza meg Ezzel kap­csolatban nagy forgonsága van annak, hogy a mezőgaz­dasági munkából kieső téli hónapokat miképen tudja kihasz­nálni ? Kétségtelen, hogy a téli napok kihasználás­a legalkalmasabb eszköz a falusi háziipar. Ha ezt jól megszer­vezzük és bevezetjük, rendkívül hasz­nos és értékes munkát végzünk A múltat tekintve meg kell állapítanunk, hogy a háziipar és népművészet kér­déseivel elismerjük, hogy a legneme­sebb szándékkal és önzetlenül de csak ötletszerűen és alkalmilag foglalkoztak az ügy iránt előszeretettel viseltető lelkes műkedvelők. Az EMGIEa kebe­lében háziipari szakosztályt alakított, amely szakosztálynak a feladata a a háziipar megszervezése a népművé­szeti értékek, hagyományok megőrzése, háziipar fejlesztése, a háziipar nyers­anyagának legjobb minőségéről való gondoskodás. A szakosztály feladat­körébe tartozik az ismert jelentősebb h­áziipari vidékeket zárt területté való nyilvánítása az ilyen vidék termelé­sének védelme, másrészt tar­folyamok rendezésével való fejlesztése A gaz­dasági szükségleti cikkeket előállító háziiparnak minél szélesebb körben való népszerűsítése, természetesen mindenütt figyelembe véve a rendel­k­ezésre álló nyersanyag minőségét (fűzvessző, faanyag, gyékény stb.) A házi szükségleten felül termelt háziipari cikkek értékesítése, a piac­teremtés egy továbbmenő feladat, más kérdés, amelynél szem előtt kell tartani, hogy a földművelő nép ne 10—20 Leit keressen egy napi mun­kájával, hanem legalább egy szerény napszámbérnek megfelelő összeget. Az EMGE háziipari szakosztálya a háziipari termelés mennyiségének és minőségének emelését tűzte ki feladatául és ennek a célkitűzésének meg­ltartásában szívesen látja úgy­v­ezetlen, lelkes munkásait és barátait­­. munkatársai sorában. Az EMGE az 1940. évi február 17—21. napjain Kolozsvárt rende­zendő vetőmag kiállításával kapcso­latban az egyesület háziipari kiállí­tást is rendez, amelyen az összes háziipari termékek bemutathatók. A szakosztály a februári kiállítást fel­használja arra, hogy a szövő és fa­faragó háziipar jelentőségét és reme­keit bemutassa. A kiállításon résztvenni óhajtók résztvételi szándékukat február 1-ig kell bejelezsék az EMGE-cél, Cluj Str. Regală 16. A kiállítás tartamára változatos és tanulságos programmot állított össze az EMGE, amelyet köze­lebbről részletesen ismertetni fogunk. H­ÍREK. — Január 31-én lejár az állam­­polgári pót­saxeírás határideje. Az állampolgársági jegyzékbe való felvétel pótösszeírásának ha­tárideje 1940. január 31-ével le­jár és ezt a terminust, amely visszavonhatatlan, az utolsó, semmi körülmények között sem­ hosszabbítják meg. Mindazok te­hát, akik az állampolgársági név­jegyzékben nem szerepelnek, de állampolgárságra jogosulok, fel­tétlenül adják be ezen időpontig kérvényeiket, mert egyrészt a terminust nem hosszabbítják meg, másrészt pedig azokat, akik nem jelentkeznek, olyanoknak tekin­tik, akik állampolgársági jogaik­ról végérvényesen lemondtak. — Vallásos estély. A reformá­tus egyházközség jan 7 én, vasárnap délután 6 órakor a vártemplomban vallásos estélyt rendez a következő programmal: 1. Bibliaolvasás és kö­­zös ének 2 Előadást tart Dániel Viktor brassói rektor-professzor. 3. Énekel Farkas Katica. 4. Szaval Ba­­ricz írónké 5 Énekel a Református Dalárda 6 Ima és közös ének. Az estélyre mindenkit szeretettel meghív az egyházközség. — Az Astra Buletinje. Az Astra román kulturegylet helyi szakosztályi folyóiratának mult­­évi 12. szám­a most jelent meg Eugen Sibianu director gondos szerkesztésében. A tartalmas fü­zet legelő! Sibianu, helyi A«tra­­elnök és d rector tollából Őfen* »égé M•■hail a baiuliai nagyvajda 18. születésnapját és annak je­lentőségét találó szavakkal mél­­­atja. Ugyanő számol be króni­kájában az egylet itteni fiókjá­nak sokolda­l lüktető életéről. De ezenkívül a szemle változa­tos tartalmában helyet talál az új kormány és elnöke, G. Tătă­­re­scunak ismertetése és jellemzése is, valamint a hivatalos részen kívül néhány ünnepi tudósítás és szépirodalmi közlemény.­­ Nyilvános jogot nyert a kézdivásárhelyi rém. kath. föld­­tanvesiskola Kézdivásárhelyi je- 1 c­é­v szerint az intézethez hiva­­alos értesítés érkezett, amelynek érte­mében az illetékes miniszté­rium az iskolának megadta a nyil­vánossági jogot. — Helyreigazítás. Másfélmil­lió lejas kártérítést nyert Sebes­tyén Márk Cím­en lapunk mult­­száraába egy hiradást vettünk át a ko­lzsvári „Jó Estét” cimű­ napilap múlt évi december 28-án megjelent, VIII. évfolyami 345. számából. E tudósítás szerint a 8emmitőszék helyet adott Sebes­­tyén felfolyamodásának és letil­totta A. Zu­iani málnási földbir­tokos kinnlevő követeléseit a jel­zett összegig. Zuiani A. ur a 8­emmitőszék ítéletével be­bizo­nyította, hogy a közlemény fenti simitása valótlan, sőt annak pont ellenkezője igaz, t. i. a Sammi­­tőszék Zu­iani A. követeléseit a zárlat alól véglegesen és megfel­­lebbezhetlenül feloldotta, mértiS « Jó Estét cimü lap téves érte­sülését a valóságnak megfelelően helyreigazítjuk. — Követlenik­ a malmoknak ia eladható a lenea. Bucsegi szak­­tartóság 39785—21. Dec., 1939. számú rendelete értelmében a gazdák búzájukat nem kötelesek a szövetkezetek útján eladni, ha­nem ezután közvetlenül a mal­moknál is értékesíthetik termel­­vényeiket. OLVASSUK is 5© é­­v­e­s „SZÉKELY N­ÉP“-et. SZÉK­ELY N­E­M 1940- január 7. ) Minden ipari- és kereskedelmi vállalatnak kötelezően előírt ke­reskedelmi könyveken kívül a malomtulajdonosok és mindazok, akik a lisztet kereskedelmesítik (raktárak, lerakatok, pékek kis­­kereskedők, cukrászok stb.) kö­telesek a pénzügyigazgatóság ál­tal láttamozott külön könyvet tartani és abba tintával, vagy timaceruzával a törvény által megkív­ánt adatokat első esetben 2000—50.000 L­­ig visszaesés esetén 5000—100 000 Leiig ter­jedő büntetés terhe alatt beve­zetni. A törvény intézkedései ellen elkövetett kihágásokat a nap és az éjszaka bármely órájában meg­állapíthatják az ellenőrzéssel meg­bízott szervek. A felvett jegyző­könyvnek teljes bizony jó ereje van.________________________

Next