Székely Nép, 1941. július-szeptember (59. évfolyam, 147-219. szám)

1941-07-01 / 147. szám

1991. JúZIUS 1. SZÉKELY NÉP Józan Miklós budapesti esperest választották meg a világ unitáriusainak püspökévé Fényes külsőségek között zajlott le a püspökválasztó ünnepség Marosvásárhely, június 30. Tudó­sítónk telefonjelentése: A világ unitáriusai nagy­, érdeklődéssel te­kintettek vasárnap a székely fővá­ros felé, ahol ünnepélyes keretek között választotta meg az unitárius zsinat az egész földkerekség egyet­len unitárius püspökét. Erdély múlt­jának történelmi levegője lengett két napig a székely főváros falai között. Az unitárius vallást itt Erdély föld­jén alapította meg Dávid Ferenc püspök és az ő szellemének jegyében ültek össze az unitárius egyház zsi­natának tagjai, hogy megválasszák püspöküket. Az ünnepély méltó volt ennek a történelmi egyháznak múltjához. Szombaton reggel az ország min­den részéből körülbelül 350-en ér­keztek Marosvásárhelyre az unitá­rius egyházi élet vezetői. Este a Közművelődési Ház dísz­termében tartották meg a János Zsigmond emlékünnepélyt, amelyen hatalmas tömeg vett részt. Az uni­tárius dalárda a Himnuszt énekelte el, majd dr. Kiss Elek unitárius püs­pökhelyettes mondott beszédet. Ki­emelte a nap jelentőségét és a püs­pökválasztással kapcsolatba hozta a Marosvásárhelyen 1711-ben megtar­tott országgyűlést, amely mint is­meretes, törvénybe iktatta az unitá­rius vallást. Iszák Domokos benczédi székely gazda verseiből szavalt. A versek nagy tetszést arattak. Bedő Emma énekművésznő énekelt, magával ra­gadva a hallgatóságot. P. Szentmár­­tony Kálmán unitárius gimnáziumi tanár „János Zsigmond és az 1571- ik évi marosvásárhelyi országgyűlés ’ címen tartott nagyszerű előadást. Bencze Márton teológus kitűnő sza­valata után, Bede Emil lelkész mű­­­dalokat, énekelt tehetségesen. Az ünnepélyt közvetlen szavakkal dr. Gálfalvi köri gondnok rekesztette be. Az előadáson a megye és város előkelőségei között résztvettek: Marton Zsigmond alispán, dr. Májai Ferenc polgármester, dr. Szobonya Béla királyi táblai elnök, dr. Rózsa József tankerületi főigazgató, Ja­­ross Béla pápai prelátus, Adorjányi János ref. lelkész, Csíki József ref.­­lelkész, Káden József lutheránus lelkész és a római egyháztanács ré­széről dr. Szoboszlay László fő­gondnok, Révai Kelemen rendfőnök, a ref. és katolikus gimnáziumok igaz­gatói, Nagy Endre ref. főgondnok és többen mások. A választás Másnap reggel folytatódik az ün­nepség. Nyolc órakor a városháza dísztermében tartotta meg ülését a zsinati főtanács. Az ülést, dr. Elekes Domokos főgondnok nyitotta meg. Felkérte a zsinat tagjait, hogy vá­lasztás útján válasszák meg az egy­ház püspökét. A választást kézfelemeléssel ejtet­ték meg. Nagy szavazattöbbséggel püs­pökké választották Józan Mik­lós budapesti unitárius esperest, Püspöki vikáriust. Főgondnok lett dr. Gerey József kolozsvári egyetemi tanár. A zsinati főtanács titkárrá választotta meg Csifó Nagy Lászlót és Gálffy Zsig­mond személyében megválasztották a kolozsvári unitárius kollégium igaz­gatóját. A választás után az unitárius tem­plomban istentisztelet volt, amelyen ifjabb Máthé Lajos szentábrahámi lelkész mondott beszédet. Úrvacso­rás beszédet pedig Rostás Dénes es­peres helyettes mondott. A délutáni ünnepségek Délután 6 órakor a városháza dísz­termében a vármegye, a város, az egyházak és az unitárius ifjúság kül­döttségei tisztelegtek az új püspök előtt. Este 7 órakor a Közművelődési Ház tükörtermében tartották meg a hagyományos Berde-ebédet, ame­lyen az unitárius vezető személyisé­gein kívül megjelentek még: Szobo­nya Béla táblai elnök, Kiss Ernő pénzügyi főtanácsos, dr. Májai Fe­renc polgármester és sokan mások. Elsőnek az új püspök mondott pohárkö-szántót a kormányzó úrra. Utána a Berde-serleggel dr. Fekete Sándor egyházi főtanácsos köszön­tötte az egyháztanácsot. Dr. Elekes Domokos volt főgondnok a püspökre mondott pohárköszöntőt, majd Ütő Lajos esperes az új főgondnokot és a polgármestert üdvözölte. Dr. György József táblai főügyész köszöntötte ezután Szobonya Bélát és zaláni Kiss Ernő pénzügyigazga­tót. Az estebéd és a püspökválasztási ■ünnepség az új püspök áldásával ért véget. JELENTSD, ha ejtőernyőst látsz ! Védekezz a gyújtólapocskák ellen ! A mai háború legtöbb meglepetéssel szolgáló alakulata feltétle­nül az ejtőernyős alakulat, amelyre minden államban a legmeré­szebb és legvállalkozóbb szellemű embereket válogatják ki. Szá­molnunk kell tehát mindennel, mihelyt Európa egyik legerősebb államával hadbanállóknak tekintjük magunkat. Érhet-e minket ej­tőernyős támadás? A lehetőség távoli ugyan, de nem kizárt. Fel kell készülnünk tehát az esetleges védekezésre. A védekezés alap­­feltétele, hogy a lehető leggondosabban megszervezzük a figyelő szolgálatot. Ennek a szolgálatnak minden magyar tagja. Kisérje fi­gyelemmel mindenki a repülőgépeket s ha az ejtőernyősöket bocsát ki, jelentse bármilyen úton a legközelebbi hatóságnak, vagy katonai alakulatnak. A mai háború semmivel sem veszélytelenebb eszköze a gyúj­tó­lapocska és a gyújtó­cső, amelyet az ellenség a védtelen terüle­tekre, főleg az érésben levő gabonatáblákra szokott ledobni. Az el­lenség ezek igénybevételével tönkreteheti egy országrész egész ter­mését. Ajánlatos, hogy a termés beérése idején, ha repülőgépet hal­lunk elrepülni a falu felett, a falvak lakossága kutassa át a mező­ket és az esetleg leszórt gyújtó­­lapocskákat összegyűjtve, kellő fel­ügyelet mellett égesse el. NEM SZABAD magyarul írni és beszélni Romániában Máromszék megye Romániának maradt községei­ben anyanyelvük miatt megverik a magyarokat Sepsiszentgyörgy, jan. 30. Hiva­talos jelentés számol be arról, hogy a román postavezérigazgató­ság nem vesz fel külföldre levelet, csak levelezőlapot, a levelek tar­talma románul, németül és olaszul írható. A postavezérigazgatóság az ellenőrzés egész sorozatát lép­tette életbe a levelezéssel kapcso­latosan. , Ennyi a hivatalos jelentés. Ro­mániából származó értesüléseink azonban sokkal többet mondanak ennél. A határon átszivárgó hírek borzalmas részleteket tárnak fel a túloldalon élő testvéreink kétség­beejtő helyzetéről. A magyar szó tilos Romániában. Csendőrök és más nemhivatalos közegek hallga­tóznak a magyarok ablakai alatt és megverik azokat, akik nem akarják elfelejteni anyanyelvüket. Ez az elbánás főként a magya­­falvakban divik, ahol mindig ér­vényben voltak a román iratlap törvények: ott üsd a magyart, ahol legjobban fáj neki, árts ott neki, ahol pusztulása könnyen el­érhető. Árapatakon, Aldobolyán és Hidvégen például nem mernek az emberek magyarul beszélni, mert jaj a szerencsétleneknek, ha a mindenható kiskirályok tudo­mást szereznek erről. De számta­lan helységet idézhetnénk. Végig Erdély túlsó felét, ahol a magyar­ság számára csak könny és kese­rűség terem. Azt hittük, hogy az új szellemű­nek hirdetett Románia csakugyan 3 megérti a mai idők szavát és hosz­­szú balkáni viselkedése után vég­re igazodik Európához, főleg az új rendhez, amelynek kialakítására maga is szerepet vállalt. Ezzel szemben­­valami vak téboly üli meg szomszédaink lelkét és féke­vesztett düh, amely nem ismer emberséget, belátást, türelmet és európaiságot ökölbe szorított kezekkel, méltó haragtól eltelt lélekkel nézünk a határokon túlra és kérdezzük na­ponta: meddig? Meddig tart még most is ez az elvakult gyűlölet, amely Középeurópában a balkáni stílust meghaladó eszközökkel akarja elfojtani az édesanyák ál­tal becsepegtetett szót és kor­bácsütéssel szégyeníti meg na­ponként az emberi méltóságot és állítja szégyenkalodába azt, amit mi általánosságban európai mű­veltségnek nevezünk. Alig-alig türtőztethető indulat­tal tesszük fel újra a kérdést: meddig? . . . Üdvözlő táviratot küldöt a kormányzónak a finn köztársasági elnök Helsinki, jún. 30. (MTI) Manner­­heim tábornagy rádióbeszédet in­tézett a finn néphez. Rámutatott arra, hogy a Szovjet egyre na­gyobb erőkkel támadja a finn vá­rosokat és a finn területet. A béke csak fegyverszünet volt és Finnor­szágnak meg kell kezdenie harcát az új jövőért. Itt írjuk meg, hogy a finn köz­társaság elnöke Magyarország kor­mányzójának az ország hadbalé­­pése alkalmából meleghangú üd­vözlő táviratot küldött, amelyet a magyar államfő hasonlóval viszon­­zott. Eltemettük a kassai bombázás áldozatait Kassa, jún. 30. Kassán eltemet­ték az orosz orvtámadás áldoza­tait. A temetési szertartás óriási tömeg jelenlétében a legnagyobb részvét mellett folyt le. A főispán a kormány és a nemzet nevében tette le koszorúját ,rámutatva ar­ra, hogy az áldozat arra tanítja meg a nemzetet, hogy a bolseviz­­mus, amely nem ismer sem istent, sem hazát, sem családot, minden eszközt megragad céljai elérésé­re. A sírra a polgármester a város, a vezénylő tábornok a honvédség és a postaigazgatóság a hősi halált halt postások sírjára a magyar posta nevében helyezett koszorút. A kassai püspök a hősi halottak lelki üdvéért a Dómban misét mondott. Gabonatárolókat építenek több székely városban Budapest, június 30. (MTI) A földmivelésügyi miniszter több gabonatároló ház építését vett® tervbe. A raktárak közraktár jel­legűek lesznek, vagyis a gazdák a bennük elhelyezett terményeikre hitelt kaphatnak és nem kénysze­rülnek készleteiket rögtön eladni. Ilyen gépi berendezéssel ellátott tárház építését vette tervbe a mi­nisztérium többek között Sepsi­­szentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhe­­lyen is.

Next