Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)

1942-01-16 / 12. szám

1942 JANUAR 16______________ ■h 7 P &7 Helyettes tanítói kinevezések A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Almássy Lajos gyimesközép­­laki, Antal Anna gyergyósalmási, Ba­lázs Gabriella berecki, Balázs József ceikverebesi, Balogh Margit göröcsfal­­vi, Bedőné Téglás Erzsébet sepsiszent­györgyi, Bencsik Julia gyergyéreme Benkő Sádor erdőszentgyörgyi, Berecz­ky Lajos marosfelfalvi, Berekméri Gé­za mezőkecsedi, Dávid István gyimes­­középloki, Erese István maroskövesdi Erdélyi Gizella etédi, Erdélyi István kisterem­, Erdélyi László hilibi, Erdős Margit kézdiszentléleki, Farkas Károly gyimesfelsőloki, Faul Lajos nagykörtvé­­lyesi, Fazekasné Pailla Mária gyergyó­­n­­­falvi, Fábián István marosoroszfalvi, Felcser Mária vargyasi, Földes Jolán dodabiszk­ai, Garzó Jolán vargyasi, Gáspár Árpád csikdelnei, Gönczy Mar­git székelyudvarhelyi, Gulyás Irén székelydályai, Gyepessyné Putnoki Irén sztárosvásárhelyi, György Ilona málnás­fürdői, Gyulainé Bucsi Erzsébet felső­rákos-­, Hadnagy Anna komollói, Hajna László­ sáromberkei, Halasi István ká­­polnásfalvi, Kaltmajer Margit farkas­laki, Helmeczi Margit rákosi, Henter Béla idecspataki, Hinffner Erzsébet , csikszentdomokosi, Huszai Ilona bágyi, Ivanicza Matild karcfalvi, Jancsóné Demeter Aliz kézdivásárhelyi, Janka Sarolta medgyesfalvi, Jolsvai Mária sá­­romberkei, Kajzsa István gyergyószent­­miklósi, Kálmánné Oláh Margit csik­szentdomokosi, Kecskés Vilma csik­­szentkirályi, Kelemenné Kemény Erzsé­bet tusnádi, Zathureczky Ibolya szász­­régeni, Klinovszkyné Barna Piroska szentegyházasfalvi, Kovács Irén bor­széki, Kováts Katalin Margit gyergyó­­remetei, Köpeczi Lajos idecspataki, Környei Ilona sepsibükszádi, László Jú­lia gyimesközéploki, L. Eördögh Emilia büzödi, Lászlóffy Anna berecki, Leno­­tai Ilona csikjenőfalvi, Lepránné Kiss Sarolta kibédi, Maur Mária poklostelki, Marács Julia lompárdi, Mester Margit torjai, Nagy Bererda várdotfalvai, Nagy F. Ferenc máréfal­vi, Nagy József szé­­kelykereszturi, Ocsay Erzsébet tárjai, Oláh Anna csikszentdomokosi, Oláh Ilona csikszentdomokosi, Oláh Sándor hilibi, Orr Julia mezőkecsedi, Orosz Mária tusnádi, Fapp Irén görgényszent­­imrei, Páll Jenő kézdiszentkereszti, Paálné Bereczky Irén marosvásárhelyi, Péter Károly gyimestenléleki, Polányi Anna zetelaki, Povázsayné Németh Emilia ditrói, Hácz Ilona ajnádi, Re­­gőczi Géza kisdemeteri, Sánvári Lajos kézdiszentléleki, Sebestyénné Tóth Má­­ria mezősámsondi, Simonffy Mária ha­­tolykai, Sulyok Margit székelytamásfal­­vi, Szendrői Erzsébet sepsibükszádi, Székely Margit Gertrud marosvásárhe­lyi, Székely Piroska gyergyóremetei, Szigeti Károly poklostelki, Szilágyi Bé­la bikkszádfürdői, Szili Erzsébet csató­­szegi, Szőke Sándor homoródvaróci, Takó Erzsébet székelybethlenfalvi, Tar Lenke zsákai, Tar Mária vajdaszent­­iványi, Tóth Erzsébet gyulakuti, Tóth bikali, Erzsébet nagyecsedi, Varga El­ek gyergyóvárhegyi, Vincze Teréz csik­­csicsói, Zsigmond Erzsébet kézdisár­­falvi és Zsigmond Gyula cigány­ népis­kolai helyettes tanítókká nevezte ki. ­Anglia mindig lebecsülte Japánt London, jan. 15. (MTI) A londoni lapok foglalkoznak az ázsiai hadi­ helyzettel és megállapítják, hogy a maláj félszigeti­ veresé­g igen nagy kétségbeesést keltett az angol nép között. A Daily Mail bírálja az angol kor­mánynak háború előtti politikáját, amely annak­ a hangoztatásában me­rül ki, hogy Japán sohasem lehet el­lenfele Angliának. A kőmellem gyakran túlságosan lebecsülte a ja­pánok munkáját.. Ismét elmarad Teleki Béla gróf székelyföldi körútja Sepsiszentgyörgy, jan. 15. Az Erdélyi Párt elnö­k­ének, Teleki Bé­la grófnak és kíséretének a közeljövőre tervezett székelyföldi körútja ismét elmarad. A látogatás időpontjának újabb kitolása azért követke­zett be, mert január 18-án az Erdélyi Párt intézőbizottsága Kolozsvárt ülésezik. A fontos intézőbizottsági ülésen Bárdossy László miniszter­elnök is résztvesz és beszédet mond. Tanoncotthont kér Háromszék Hogyan nevelhetünk új magyar keres­kedő- és iparostársadalmat? Sepsiszentgyörgy, jan. 15. Az iparostanonciskolák fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni. Különö­sen ma, amikor az állam azon­­van, hogy az ipart és a kereskedelmet a keresztény fiatalság vegye kezébe. Szükséges, hogy az új iparos- és kereskedőtársadalom kellően felké­szüljön az életre. A magyar állam már a régebbi időkben is nagy gon­dot fordított az iparos tanoncisko­lákra, anyagilag támogatta azokat, védelmezte, hogy a magyar ipar» egyre műveltebb legyen. Háromszék vármegyében még rengeteg tennivaló van ezen a terü­leten. Kérdéseinkre a választ Gáspár Jenő tanfelügyelőségi előadó adja meg. Ő nagyon jól ismeri az Ipa­­rostanonciskolák ügyét, ami érthe­tő is: a megszállás évei alatt szív­vel-lélekkel és szakértelemmel ő ve­zette, a baróti tanonciskolát. A kézdivásárhelyi kereskedők példamutatása — Háromszék vármegyében je­­lenleg három iparostanonciskola mű­ködik. A sepsiszentgyörgyi 213, a kézdivásárhelyi ISI és a baróti 60 növendékkel — j—­ondja. — Vala­mennyi iskola élén szakképzett ta­nítók és tanárok­ állnak, akik min­dent megtesznek, hogy az iparos­­ifjúság megfelelő iskolán kívüli ki­képzésben részesüljön. Iparisko­láink államsegéllyel működnek. Szép példaként megemlítést érdemel Kéz­­divásárhely, ahol a város és a ke­reskedők egy ideig anyagilag is hoz­zájárultak az iskola fenntartásához. ******* Megtudjuk, hogy Kézdivásárhe­­lyen a kereskedők részére is van egy tanfolyam. Azért volt ennek fel­állítására szükség, mert más neve­lést és tanítást kiván az iparos és a kereskedő. Sepsiszentgyörgyön is megindultak a tárgyalások, hogy a kereskedőtanoncok részére is tanfo­lyam alakuljon, eddig azonban a terv nem valósult meg. Az iparostanonciskolák helyzetét megnehezíti, hogy megfelelő helyi­ség sehol nem áll rendelkezésre. Sepsiszentgyörgyön a Mikó-kollé­­gium helyiségeiben kapott otthont ! ! Hogyan fest a valóságban az iráni összekötő út Az angolok és a bolsevisták abban a reményben szállták meg Iránt, hogy így majd létrejön a katonai összeköttetés és együttműködés közöttük. Az a hadianyag, amely a Jóreménység-fok megkerülésével a Perzsa-öbölbe jut, átrakodás után a transiráni vasúttal megy tovább rendelte­tési helyére. Ennek a vasútnak azonban igen csekély a teljesítőképessége, mivel a vonal csak egyvágányú és a kocsipark is nagyon korlátozott. Astrabadban ismét át kell rakódni és pedig kis szállítóhajókra, amelyek a Káspi-tengeren Astrah­anba szállítják tovább a bolsevistáknak szánt plutokrata segítséget. Az innen Moszkvá­ba vezető vasútvonal pedig már a német repülők bombazápora alatt van. A Kau­kázus felé csak hegyi utak vezetnek. Thebris és Kaswin között vasút sincsen, csupán a­mikor az angolok arról álmo­doznak, hogy ezen a szakaszon új vasút­vonalat létesítsenek. Tekintettel a rend­kívüli terepnehézségekre, ehhez legalább két-három évre lenne szükség. Már­pedig addig a szovjet rendszer a múlté. Ez az angol terv különben is semmi vigasztalást nem nyújthat már Moszkva szorongatott­­jainak. az iparos tano ncnevelés, ez a keiyb azonban nem megfelelő.­­ — Legokosabb leima — folytatja az előadó —, ha az Iparfafckek alla-’ mi kezelésbe kerülnének- Ez bizto­­sitja leghatározottabban fejlődésen­ket. Igaz, hogy ez az állam részére megterhelést jelentene, de megérné, ha minél több és műveltebb iparosi kerülne ki az életbe.­­ Megelégedéssel halljuk, hogy az,' iparostanoncok szívesen járnak a* előadásokra. Elbeszéli, hogy a* utóbbi években mennyire mostoha’ helyzetben voltak az iparostanon­o­­cok. Negyven hallgató közül alig,' kilenc ismerte az egyszeregyet, ho­­lott közöttük k­e­re­sk­e dó tan on core ist voltak. Különösen a földrajz és a történelem érdekelte őket legjob­b­ban: olyan élvezettel hallgatták el két tantárgyat, hogy szinte átízelt, lemü­ltek­. Az általánosítás azért, is­ fontos lenne, mert így az eddig félt lekezelt iparostanoncoktatást szé­lesebb alapokra lehetne fektetni. I — Iparostanonciskolákat csak 1’ olyan helyeken lehet felántani, ahol legalább negyven hallgató van- Ki lehetne­­szélesíteni Háromszéken a-1 tanoncoktatást, mert Nagyborosnyói, Bereck, esetleg Uzi» is rá­ithat­' ná tanonciskoláit.­­ Szóbakerü­l az iparostanoskotthoz-­ nők ügye is. Ilyen otthon már több anyaországi városban létesült Há­romszék még sajnos, nem jutott el idáig. Pedig nagyon fontos lenne' a® otthonok felállítása, ahol -ta tanon,-­­ cok kosziét kapnának és eltölthet''­ nék szabadidejüket. Könyvtárat le­­­hetne számukra berendezni s a jörös iparostársadalmának fejlődése fo­­­kozottabb ütemben haladna előre. Az állandó felügyelet erkölcsileg*­ is óriási hatást gyakorolna. Sepsis­szentgyörg­y város iparossága , már régebb emlékirattal fordult a tail-­ tuszminiszterhez az ügyben, de vá­lasz mindezidáig nekns érkezett. — Több megértést kérünk a mss-

Next