Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)
1942-01-16 / 12. szám
1942 JANUAR 16______________ ■h 7 P &7 Helyettes tanítói kinevezések A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Almássy Lajos gyimesközéplaki, Antal Anna gyergyósalmási, Balázs Gabriella berecki, Balázs József ceikverebesi, Balogh Margit göröcsfalvi, Bedőné Téglás Erzsébet sepsiszentgyörgyi, Bencsik Julia gyergyéreme Benkő Sádor erdőszentgyörgyi, Bereczky Lajos marosfelfalvi, Berekméri Géza mezőkecsedi, Dávid István gyimesközéploki, Erese István maroskövesdi Erdélyi Gizella etédi, Erdélyi István kisterem, Erdélyi László hilibi, Erdős Margit kézdiszentléleki, Farkas Károly gyimesfelsőloki, Faul Lajos nagykörtvélyesi, Fazekasné Pailla Mária gyergyónfalvi, Fábián István marosoroszfalvi, Felcser Mária vargyasi, Földes Jolán dodabiszkai, Garzó Jolán vargyasi, Gáspár Árpád csikdelnei, Gönczy Margit székelyudvarhelyi, Gulyás Irén székelydályai, Gyepessyné Putnoki Irén sztárosvásárhelyi, György Ilona málnásfürdői, Gyulainé Bucsi Erzsébet felsőrákos-, Hadnagy Anna komollói, Hajna László sáromberkei, Halasi István kápolnásfalvi, Kaltmajer Margit farkaslaki, Helmeczi Margit rákosi, Henter Béla idecspataki, Hinffner Erzsébet , csikszentdomokosi, Huszai Ilona bágyi, Ivanicza Matild karcfalvi, Jancsóné Demeter Aliz kézdivásárhelyi, Janka Sarolta medgyesfalvi, Jolsvai Mária sáromberkei, Kajzsa István gyergyószentmiklósi, Kálmánné Oláh Margit csikszentdomokosi, Kecskés Vilma csikszentkirályi, Kelemenné Kemény Erzsébet tusnádi, Zathureczky Ibolya szászrégeni, Klinovszkyné Barna Piroska szentegyházasfalvi, Kovács Irén borszéki, Kováts Katalin Margit gyergyóremetei, Köpeczi Lajos idecspataki, Környei Ilona sepsibükszádi, László Júlia gyimesközéploki, L. Eördögh Emilia büzödi, Lászlóffy Anna berecki, Lenotai Ilona csikjenőfalvi, Lepránné Kiss Sarolta kibédi, Maur Mária poklostelki, Marács Julia lompárdi, Mester Margit torjai, Nagy Bererda várdotfalvai, Nagy F. Ferenc máréfalvi, Nagy József székelykereszturi, Ocsay Erzsébet tárjai, Oláh Anna csikszentdomokosi, Oláh Ilona csikszentdomokosi, Oláh Sándor hilibi, Orr Julia mezőkecsedi, Orosz Mária tusnádi, Fapp Irén görgényszentimrei, Páll Jenő kézdiszentkereszti, Paálné Bereczky Irén marosvásárhelyi, Péter Károly gyimestenléleki, Polányi Anna zetelaki, Povázsayné Németh Emilia ditrói, Hácz Ilona ajnádi, Regőczi Géza kisdemeteri, Sánvári Lajos kézdiszentléleki, Sebestyénné Tóth Mária mezősámsondi, Simonffy Mária hatolykai, Sulyok Margit székelytamásfalvi, Szendrői Erzsébet sepsibükszádi, Székely Margit Gertrud marosvásárhelyi, Székely Piroska gyergyóremetei, Szigeti Károly poklostelki, Szilágyi Béla bikkszádfürdői, Szili Erzsébet csatószegi, Szőke Sándor homoródvaróci, Takó Erzsébet székelybethlenfalvi, Tar Lenke zsákai, Tar Mária vajdaszentiványi, Tóth Erzsébet gyulakuti, Tóth bikali, Erzsébet nagyecsedi, Varga Elek gyergyóvárhegyi, Vincze Teréz csikcsicsói, Zsigmond Erzsébet kézdisárfalvi és Zsigmond Gyula cigány népiskolai helyettes tanítókká nevezte ki. Anglia mindig lebecsülte Japánt London, jan. 15. (MTI) A londoni lapok foglalkoznak az ázsiai hadi helyzettel és megállapítják, hogy a maláj félszigeti vereség igen nagy kétségbeesést keltett az angol nép között. A Daily Mail bírálja az angol kormánynak háború előtti politikáját, amely annak a hangoztatásában merül ki, hogy Japán sohasem lehet ellenfele Angliának. A kőmellem gyakran túlságosan lebecsülte a japánok munkáját.. Ismét elmarad Teleki Béla gróf székelyföldi körútja Sepsiszentgyörgy, jan. 15. Az Erdélyi Párt elnökének, Teleki Béla grófnak és kíséretének a közeljövőre tervezett székelyföldi körútja ismét elmarad. A látogatás időpontjának újabb kitolása azért következett be, mert január 18-án az Erdélyi Párt intézőbizottsága Kolozsvárt ülésezik. A fontos intézőbizottsági ülésen Bárdossy László miniszterelnök is résztvesz és beszédet mond. Tanoncotthont kér Háromszék Hogyan nevelhetünk új magyar kereskedő- és iparostársadalmat? Sepsiszentgyörgy, jan. 15. Az iparostanonciskolák fontosságát nem lehet elégszer hangoztatni. Különösen ma, amikor az állam azonvan, hogy az ipart és a kereskedelmet a keresztény fiatalság vegye kezébe. Szükséges, hogy az új iparos- és kereskedőtársadalom kellően felkészüljön az életre. A magyar állam már a régebbi időkben is nagy gondot fordított az iparos tanonciskolákra, anyagilag támogatta azokat, védelmezte, hogy a magyar ipar» egyre műveltebb legyen. Háromszék vármegyében még rengeteg tennivaló van ezen a területen. Kérdéseinkre a választ Gáspár Jenő tanfelügyelőségi előadó adja meg. Ő nagyon jól ismeri az Iparostanonciskolák ügyét, ami érthető is: a megszállás évei alatt szívvel-lélekkel és szakértelemmel ő vezette, a baróti tanonciskolát. A kézdivásárhelyi kereskedők példamutatása — Háromszék vármegyében jelenleg három iparostanonciskola működik. A sepsiszentgyörgyi 213, a kézdivásárhelyi ISI és a baróti 60 növendékkel — j—ondja. — Valamennyi iskola élén szakképzett tanítók és tanárok állnak, akik mindent megtesznek, hogy az iparosifjúság megfelelő iskolán kívüli kiképzésben részesüljön. Ipariskoláink államsegéllyel működnek. Szép példaként megemlítést érdemel Kézdivásárhely, ahol a város és a kereskedők egy ideig anyagilag is hozzájárultak az iskola fenntartásához. ******* Megtudjuk, hogy Kézdivásárhelyen a kereskedők részére is van egy tanfolyam. Azért volt ennek felállítására szükség, mert más nevelést és tanítást kiván az iparos és a kereskedő. Sepsiszentgyörgyön is megindultak a tárgyalások, hogy a kereskedőtanoncok részére is tanfolyam alakuljon, eddig azonban a terv nem valósult meg. Az iparostanonciskolák helyzetét megnehezíti, hogy megfelelő helyiség sehol nem áll rendelkezésre. Sepsiszentgyörgyön a Mikó-kollégium helyiségeiben kapott otthont ! ! Hogyan fest a valóságban az iráni összekötő út Az angolok és a bolsevisták abban a reményben szállták meg Iránt, hogy így majd létrejön a katonai összeköttetés és együttműködés közöttük. Az a hadianyag, amely a Jóreménység-fok megkerülésével a Perzsa-öbölbe jut, átrakodás után a transiráni vasúttal megy tovább rendeltetési helyére. Ennek a vasútnak azonban igen csekély a teljesítőképessége, mivel a vonal csak egyvágányú és a kocsipark is nagyon korlátozott. Astrabadban ismét át kell rakódni és pedig kis szállítóhajókra, amelyek a Káspi-tengeren Astrahanba szállítják tovább a bolsevistáknak szánt plutokrata segítséget. Az innen Moszkvába vezető vasútvonal pedig már a német repülők bombazápora alatt van. A Kaukázus felé csak hegyi utak vezetnek. Thebris és Kaswin között vasút sincsen, csupán amikor az angolok arról álmodoznak, hogy ezen a szakaszon új vasútvonalat létesítsenek. Tekintettel a rendkívüli terepnehézségekre, ehhez legalább két-három évre lenne szükség. Márpedig addig a szovjet rendszer a múlté. Ez az angol terv különben is semmi vigasztalást nem nyújthat már Moszkva szorongatottjainak. az iparos tano ncnevelés, ez a keiyb azonban nem megfelelő. — Legokosabb leima — folytatja az előadó —, ha az Iparfafckek alla-’ mi kezelésbe kerülnének- Ez biztositja leghatározottabban fejlődésenket. Igaz, hogy ez az állam részére megterhelést jelentene, de megérné, ha minél több és műveltebb iparosi kerülne ki az életbe. Megelégedéssel halljuk, hogy az,' iparostanoncok szívesen járnak a* előadásokra. Elbeszéli, hogy a* utóbbi években mennyire mostoha’ helyzetben voltak az iparostanonocok. Negyven hallgató közül alig,' kilenc ismerte az egyszeregyet, holott közöttük kereske dó tan on core ist voltak. Különösen a földrajz és a történelem érdekelte őket legjobbban: olyan élvezettel hallgatták el két tantárgyat, hogy szinte átízelt, lemültek. Az általánosítás azért, is fontos lenne, mert így az eddig félt lekezelt iparostanoncoktatást szélesebb alapokra lehetne fektetni. I — Iparostanonciskolákat csak 1’ olyan helyeken lehet felántani, ahol legalább negyven hallgató van- Ki lehetneszélesíteni Háromszéken a-1 tanoncoktatást, mert Nagyborosnyói, Bereck, esetleg Uzi» is ráithat' ná tanonciskoláit. Szóbakerül az iparostanoskotthoz- nők ügye is. Ilyen otthon már több anyaországi városban létesült Háromszék még sajnos, nem jutott el idáig. Pedig nagyon fontos lenne' a® otthonok felállítása, ahol -ta tanon,- cok kosziét kapnának és eltölthet'' nék szabadidejüket. Könyvtárat lehetne számukra berendezni s a jörös iparostársadalmának fejlődése fokozottabb ütemben haladna előre. Az állandó felügyelet erkölcsileg* is óriási hatást gyakorolna. Sepsisszentgyörgy város iparossága , már régebb emlékirattal fordult a tail- tuszminiszterhez az ügyben, de válasz mindezidáig nekns érkezett. — Több megértést kérünk a mss-