Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)

1942-02-25 / 45. szám

1842 FEBRUÁR 25 / Ekével kell megtartani és fegy­verrel kell megvédeni ezt a földet Amire 23 felcsiki ezüstkalászos gazda példája tanít Csikjenőfalva, febr. 24. Kikül­­ előtt munkatársunktól: Ezüstkalá­szos gazdákat avattak a faluban. Háromhónapos gazdasági tanfo­lyam után 23 tel­érharisnyás, jel­legzetes felcsiks­zek és önálló szé­kely gazda állott a fényképezőgép lencséje elé a vártemplom előtt. Megörökítették azt a pillanatot, amikor közvetlen a vizsga előtt rövid hálaadásra tértek be ősi templomukba. Az első padokban foglaltak helyet: Gajáry László dr. csikszeredai gazdasági iskolai igazgató, a földmivelésügyi mi­niszter által kirendelt vizsgabiz­tos, Szőke Mihály ny. földmives­­iskolai igazgató, az Erdélyi Párt ügyvezető titkára, Bálint Pál gyergyószentmiklósi földnaivesis­­kolai igazgató, Bozin Imre várme­gyei gazdasági felügyelő, Madár István gazdasági felügyelő, tanfo­lyamvezető és mások. Hálaadás után a községháza cí­merekkel és fenyőgalyakkal feldí­szített nagytermében nagy érdek­lődés mellett kezdődött a nyilvá­nos vizsga. Hiszek egy után a székely imád­ságot énekelték a hallgatók, majd Madár István tanfolyamvezető üdvözölte a megjelenteket. Köszö­netet mondott a földmivelésügyi kormányzatnak, hogy alkalmat nyújt a haladni akaró székely gazdatársadalomnak megfelelő tu­dás elsajátítására. Gajáry László dr. vizsgabiztos a földmivelésügyi kormányzat ne­vében üdvözli a megjelenteket, örül, hogy a falu ilyen nagy ér­deklődést mutat a vizsga iránt. Ebből látja: jó talajba hull a mag. A vizsga után feltűzendő 23 ezüst­­kalászos gazdajelvény új életet in­dít el ezeken a tájakon. A hallga­tók hálát adhatnak az Istennek, hogy békességben forgathatták a­­ gazdasági tankönyveket, gyara­­píthatták tudásukat és ismeretei­ket, melyeket a nemzet szolgála­tába kell állítani. A vizsga Szabályszerű vizsga kezdődött, melynek keretében a csikjenőfal­­vi és csikkarcfalvi gazdák bebizo­nyították: 3 hónapon keresztül a tanulásra szánt időt jól felhasz­nálták. Madár István tanfolyam-' ' vezető kérdéseire egészséges fele­leteket adnak. Eddig a hagyomá­nyok alapján gazdálkodtak, a jö­vőben okszerűen végzik a munkát. ■Végeredményben a szántás, vetés nagy mesterség. Az állattenyésztést, legelő- és kaszálójavítást, takarmányterme­lést összhangba hozzák egymással. Megtanulták: ezen a vidéken cél­szerű állattenyésztés nélkül nem lehet gazdálkodni. Azzal is tisztá­ban vannak, hogy csak akkor vár­hatnak valamit állatjaiktól, ha jól tartják. Rendes számadást fognak vezet­ni ezután a gazdák. Elvégre nem­csak az iparosnak és kereskedőnek kell tisztában lennie munkája ho­zamával, hanem a gazdának is. Orbán József igazgató-tanító gazdasági mértanból és számtan­ból vizsgáztatja a hallgatókat. A­­számok világában is jártasok a hallgatók. Az alapfogalmakon túl, a mezőgazda életében előadódó bármilyen természetű számtani kérdésre kielégítő választ adnak — azonnal. Ferencz József 84 éves ny. igaz­­gató-tanuító fiatalos lendülettel és szellemi frisseséggel adta elő a konyhakertészetet, gy­ü­möl­csésze­­tet és méhészetet. Gyakorlati sí­kon mozgó előadásai során min­den szükséges dologra megtanítot­ta a hallgatókat, ak­ik jó fogalma­zásban, értelmesen felelnek a kér­désekre. Fejér Manó dr. az egészségtan terén végzett eredményes mun­kát. Szakképzett emberek a juhok mellett Elméleti vizsga után a tanfo­lyam önképző­ gazdakörének dísz­­gyűlése következett. Márton And­rás elnök rövid bevezető beszédé­ben kiemelte a gazdakörök nagy és pótolhatatlan szerepét a mező­gazdák életében. Both István talpraesett szabad­előadás keretében juhtenyésztés fontosságát hangsúlyozta. Ruház­kodás és közélelmezési szempont­ból egyaránt kötelességük a szé­kely gazdáknak fokozni a juhte­nyésztést. Minőségileg jobb, mennyiségileg több állatot kell tenyészteni és tartani. Ne csak annyi állatot tartsanak, melynek a gyapja és túrója a család szük­ségleteit fedezi, hanem eladásra is jusson. A juhállomány feljaví­tását cigára kosok útján javasolja. Addig is a jelenlegi állományban erőteljes minőségi kiválasztást kell bevezetni. A bárány, gyapjú- és sajthozam megmutatja, hogy milyen irányban kell haladni. A lehető leggyorsabban át kell szer­vezni a jelenlegi csapnivalóan rossz esztenarendszert. Tanult pásztorokat kell alkalmazni, akik teljes erkölcsi és anyagi felelősség mellett veszik számba és gondoz­zák a juhállományt. Jelenleg az a helyzet, hogy a tavasszal kihajtott bárányállomány legtöbb esetben csenevészen kerül haza. A sajt is rossz. Amikor átalvetőkben hoz­zák haza az esztenáról a sajtot, a sajt sír s a gazda kesereg rajta. Örömmel állapítja meg, hogy a jövőben megfelelő képesítéssel rendelkező pásztorok vállalkoz­hatnak sajtkészítésre. Ebből kö­vetkezik: minden székely gazdá­nak fejlesztenie kell a juhtenyész­tését, mert ezt követeli a nemzet­­gazdaság is. Rövid „móka“ után Zsigmond Ernő, a csíkszeredai gazdasági is­kola másodéves növendéke, nagy hatással adja elő Petőfi egyik köl­teményét, majd Kozma Vilmos tanfolyamhallgató tart­ok- és adatszerűen felépített előadást a csikjenőfalvi talajművelésről. Részletesen ismerteti, magya­rázza a szántási módokat, mikor, hogy és miért kell szántani, boro­­nálni, vetni. Rosszak a mezei utak. A messzebb fekvő földekre télen kell kihordani a trágyát, de ki kell hordani, nagy csomókba le­rakni, mert másképpen nem lehet termést várni. Többet és jobban kell dolgozni, így a kenyér is sok­kal jobb és nagyobb lesz. Nem­csak önmaga és családja, hanem­ az egész nemzet ellen vétkezik az a gazda, aki a rendelkezésére álló összes lehetőségeket ki nem hasz­nálja. Ennek a követelménynek azonban csak úgy tud megfelelni a gazdatársadalom, ha tanul s a korszerű földtudomány eszközei­vel dolgozik. 'Ql­&lâ&â W&*fci&te©K|P Gyártja: *ER^VR*S»‘MAMGYA ■ VECYfciZSTl CYÂRA-MAROÎVÂt4aHâ.- nél nagyobb számban vegyenek részt. Ki kell mozdulni hazulról. Látni és tanulni kell, mert csak így lehet eredményesen és jól dol­gozni. Gajáry dr. beszéde után egy em­berként állott fel a közönség , és elénekelte a Himnuszt. Ezzel a felcsiki gazdasági életben annyira fontos esemény véget ért. Ferencz Gyárfás „Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrája gyarapí­táséra, mint a magyar társadalom az ős-indiai kultúra tárházában !“ (Körösi Csom­a Sándor.) w»ao«o«€āra— t***st*a »saotgeoasnevea 2015—1941. szám. FAELADÁSI HIRDETMÉNY A Csikjenőfalvi Erdőbirtokossági Társulat eladja a Csikjenőfalvi Er­­dőbirt. Társulat székházánál 1942. évi március hó 16.-án d. e. 9 órakor kezdődő árverésen a Csik vármegye Madaras II. határ­részen községe határában levő Dánfalvi hát nevű erdejének, mintegy 7 kat. hold terü­letén az 1939—1940. évi kihasználás­ra engedélyezett ,2443 köbméter fe­nyő faállományát. A vágás területe a csíkszentdomo­­kosi országú­ttól 24 kilométer, a M. Á. V. csikszentdomokosi állomá­sától pedig 24 kilométer távolban van. Az eladás tárgyát képező faállo­mány törzsenként­ bemérés szerint 4682 drb. lábon álló fenyőgömb, mintegy 2443 köbméter nettó fát tartalmaz. Kikiáltási ár 12 (tizenkettő) pengő köbméterenként, bánatpénz a kikiál­tási árnak 10 százaléka. Kihaszná­lási időtartam 1 év. Az árverési és szerződési feltéte­lek az erdőbirtokos alulírott képvi­selőjénél, továbbá a csikszeredai m. kir. Erdőfelügyelőségnél rendelke­zésre állanak. A m. kir. Erdőfel­ügyelőségnél megtekinthető a rész­letes becslési munkálat is. Olyan ajánlatok melyek az árve­rési és szerződési feltételektől eltér­nek, vagy bánatpénzzel ellátva nin­csenek, figyelembe nem vétetnek; utóajánlatok el nem fogadtatnak. Írásbeli zárt ajánlatok az árverés megkezdésekor az árverező bizottság elnökénél nyújtandók be. A meg­ajánlott összeg számokkal és betűk­kel is kiírandó s az ajánlatban kife­jezendő az, hogy az ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket teljesen ismeri és magát azoknak aláveti. Csikjenőfalva, 1942. febr. 21. Biró József Zsók István (K. 663) Kedves "András s I­mma mm Ezüst búzakalász a melleken Zsigmond Ernő II. éves gazda­sági iskolai tanuló hozzászólása során a zöldtrágyára hívja fel a gazdák figyelmét. Ferencz Lajos kántor vezetésé­vel ősi székely népdalt adnak elő a hallgatók. . . Aztán megkezdődik az ezüst­kalászos gazda­avatás. A hallgatók sorra Gajáry László dr. vizsgabiz­tos elé járulnak. Bizonyítványu­kat átveszik, miközben kettős ezüst buzakalászt tűznek a mel­lükre. . . A magyar föld legna­gyobb értéke, a buza, figyelmez­teti ezután ezeket a gazdákat és másokat egyaránt kötelességükre: az ősöktől örökölt földet becsület­tel, jól, felelősséggel kell megmű­velni a jobb, szebb, boldogabb jö­vendő és minden magyarok nagy találkozása érdekében. Fejér Manó dr. bejelenti, hogy előadói díját a legjobb eredmény­nyel végzett 10 növendék között szétosztja. . . Márton Károly most már ezüst­­kalászos gazda lép az emelvény elé, öntudatosan, meghatottan áll és beszél. A tanfolyam hallgatói nevében hálát ért szívvel, igaz ma­gyar lélekkel mond köszönetet a földmivelésügyi kormányzatnak, hogy alkalmat nyújtott a modern mezőgazdasági vívmányok, fogá­sok és ismeretek megszerzésére.­ Életük végéig hálával gondolnak Madár István tanfolyamvez­etőre és munkatársaira. Boldog ez a ki­csiny, de lelkes és tettrekész cso­port, hogy Felcsikén ők lehetnek az első útmutatók a székely jövő szebb és biztatóbb kifejlődése út­ján. Ezt a földet ekével, gazdasá­gi szerszámmal, de ha kell fegy­verrel is megvédjük, megtartjuk. Meghatottan kezdi záróbeszédét Gajáry László dr. Örömmel álla­pítja meg: nagy eredménnyel zá­rult a mai vizsga. Lehet ezen a tá­jon dolgozni. Éppen ezért a föld­­m­­velésügyi kormányzat elvárja, hogy minden község minél előbb rendezze meg a maga tanfolyamát. Ismerteti, hogy az arany- és ezüstkalászos gazdák hatalmas csúcsszervet létesítenek. Ettől az alakulattól, összefogástól nagy dolgokat várnak. Szövetkezeti ala­pon közös beszerzési forrást léte­sítenek. A székely ezüst- és aranyskalászosoknak is csatlakoz­niuk kell a mozgalomhoz, hogy így egységesen, egyesült erővel valósíthassák meg közös célkitű­zéseiket. A tavaszi mezőgazdasági kiállításra nagyobb csoport gaz­dát vezet. Kéri, hogy ezen is mi­

Next