Székely Nép, 1942. január-március (60. évfolyam, 1-73. szám)
1942-01-16 / 12. szám
Történelmi időkről beszélnek Csikkarcfalva ódon falai Székelylak, ahol a zsidók még nem is „kísérleteztek“ , az évilyédekig hűződő átkos pereskedés milliókba került a községnek Csikkarcfalva, jan. 15. (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Veszedelmek idején a felcsiki székelyek a községtől nyugatra, mintegy másfél órai járásra fekvő „Táborhelyen” gyülekeztek és indultak harcba a lármafák által jelzett irányokban. Hagyományok szerint hajdan „Madicsa" nevű község terült el a festői háttérrel rendelkező „Táborhely" közelében. Tatárhordák dúlták fel és tették földdel egyenlővé a hajdan virágzó települést, ahol most bővizű borvízforrások bugyogó fták, várnak kiaknázásra. A gyönyörű táj csöndjét, kora tavasztól késő őszig fürészmalmok zakatolása tört meg. Ilyenkor, télen a szemkápráztató fehérségben csillogó táj sizőket vár ... Csikkarcfalva vártemploma magas dombról őrködik a felcsiki medence felett. A templomot vastag kőfal köríti. Keleti kapubástyáján torony áll, amelynek bejáratát lőréses védmű fedezi. Védfalait hajdan nyugatról mély árok és külfal zárta el. Kétségtelen: tatárbeütések és más szorongattatások idején nagy szerepe, volt a vártemplomnak. Nagy térségre néz a templom. A piac környékén üzlet-üzletet él. Lakosságához viszonyítva nagy forgalma volt mindig ennek a falunak, Csikijenőfalva, Csíkszenttamás, sőt Csikdánfalva népe is Szívesen járt és jár ma is ide vásárolni. Emeletes községháza Központi fekvését igyekezett is a falu kihasználni Közbirtokossága gazdag volt. Nagy lehetőségekkel rendelkezett. Emeletes községházát, korszerű körorvosi és községi jegyzői lakást építtetett. Még kisebbségi életünkben is néhány nap teltházzal látta vendégül a naprólnapra szerényebb igényű magyar szülészeket. Csakkarcfalva közbirtokossági vagyona, a rosszul végrehajtott arányosítás meg nem bénítja. Ettől a községtől nagyobb kiterjedésű legelőket és erdőket sajátítottak ki annak idején és juttatták Gyergyóbékásnak. Békásnak evés közben jött meg az étvágya s a székely közélet 12 esztendőn keresztül a Királykő és Ivánfenék nevű havasrészektől visszhangzott. Györgyóbékás erőszakos, fejszékkel felfegyverkezett, puskákat is kéznél tartó lakossága először ezeket a csikkarcfalvi, illetőleg részben csikjenőfalvi tulajdont képező területeket vette erőszakkal, minden jogi alap nélkül birtokba. Az erőszakra erőszakkal A perek A román politika eszközeiként szerepelt, megtévesztett székelyek, Vasú Sándor volt megyefőnök és képviselő tanácsára, hibáztatták a királykői és ivánfenéki eljárást, és a békási románokkal együtt kártérítést követeltek a per vádlottjaitól, akiket természetesen el is ítéltek. Ez a per kezdete volt az igenigen szomorú vagyonpocsékolásnak. Vasú újabb és újabb pereket indított és saját embereit neveztette ki a vagyon élére. A hírhedt perlekedés többmillió fejébe került a vagyonközösségnek. Hiába állott sorompóba a józan ész s hangoztatta: tervszerű munkáról van szó. A közösen használt székely vagyonok elfelelt Csikkarcfalva népe is. Lázár csendőrőrmesterrel az élen többszázan az agrárkisajátitás után megmaradt havasrészeikre vonultak s a jogtalanul bitorló békásiakat kiverték, esztenáikat felperzselték. Másfél évtizedig tartó perlekedés keletkezett ebből. Csikkarcfalvát kétfelé szakította a folytonosan résütésre törekvő politika, lavinája lem akarnak ezekkel a perekkel bizonyítékokat szerezni, hogy a tulajdonosok nem tudnak egymással megegyezni, a vezetőség rosszul gazdálkodik. Ebből önként következik: községi, vagy állami kezelésbe kell venni a vagyonokat. Tovább folytatták átkos perlekedésüket örök bizonyítékául annak, hogy mire képes a széthúzás. Akkor is tartották meghatalmazásaikat és utasítást adtak „jogtanácsosuknak”, amikor Vasú Alexandra dr. de Árpás, a gyulafehérvári kormányzósági tanácskozások során a „keze között lévő bizonyítékok alapján” a székely sditbirtokossági vagyonok államosítását követelte. Mint a „TAKARMÁNYMAG TERMESZTŐ EGYESÜLÉS“ tagja TERMELÉSI SZERZŐDÉSEKET kötünk a magyar— német megállapodásban részletesen felsorolt takarmánymagvakra, u. m. vöröshere, lucerna, fehérhere, biborhere, baltacím, tavaszi bükköny, stb. Szerződők gyűjtésére elsősroban az EMGE gazdaköreit és körzeti bizományosainkat kérjük fel. További felvilágosításokkal szívesen szolgálunk Erdélyi Gazdák Magánértékesítő Szövetkezete Kolozsvár, Majális utca 10. Új élet a múlt szomorú tapasztalatain Most az eddigi tapasztalatok alapján akarják újraszervezni a roncsaiban is hatalmas értéket képviselő vagyont. Ezután izgága, csak saját önös érdekei és céljait néző emberek nem juthatnak szóhoz a vagyonkezeléssel kapcsolatosul. Minden körülmények között arra kell törekedni, hogy az annak idején rosszul, minden felvilágosítás nélkül alkalmazott arányosítási törvény ,a székelységre káros következményeit mielőbb kiküszöböljék. Az úgynevezett „hátsó részeken” fekvő erdőségek házi kitermelését a szomszédos községekkel közösen kell megszervezni. Három Scut és Rakottyás kitermelési súlypontot képezhetne, ahol a célnak megfelelő fűrészgyárak is vannak. Semmi körülmények között sem szabad szemetül téveszteni, hogy a székelységnek minden fillér jövedelmére szüksége van a nagy gazdasági átállítással kapcsolatosan. Hatalmas, kifogyhatatlannak vélt erdőségeinket elgazdálkodták. Mezőgazdaságból, állattenyésztésből és korszerűen szervezett háziiparból kell megélni. Minden eszközzel meg kell akadályozni az elmúlt két évtized alatt megindított és törvénytelen eszközökkel, kényszerrel elősegített proletarizálódás folyamatát. A gazdasági átállítás előfeltételeit szolgálja a Madár István gazdasági felügyelő vezetése alatt folyó kéthónapos gazdasági tanfolyam is. Madár István csikmindszenti székely ember. Tökéletesen ismeri a tájat, lakóit és a lehetőségeket is. Ezek szervetettartásával ad elő és tanít munkatársaival együtt. Két fűrészgyára van a falunak. A környék fakitermelésének megszervezése az „első részeken” is Csikkarcfalvára vár, Csikjenőfalva és Icsikdánfalva községek bevonásával fakitermelési központot kellene létesíteni s házitermeléssel nagyszerű eredményeket érnének el. Tősgyökeres székely keresztény szakemberek is kéznél vannak, csak meg kell állapodni velük s indulhat a munka. Kisipari téren erőteljes gócot képez Csíkkarcfalva. Jól fejlett és kitűnően felszerelt timáripara mellett a többi ágak is fejlődésben vannak. Anyaghiány után azonban rohamos fejlődés várható. Különösen faipari téren kínálkoznak nagy lehetőségek. Nincs helyük a zsidóknak... A kereskedelem jól képzett, élelmes székely szakemberek kezében van. Ma a zsidók még csak nem is kísérleteztek. Az öntudatos székely falvak általában nem pártolták a zsidó kereskedőt, vagy korcsmárost, akiknek így hamar befellegzik ... Az Olt szabályozására itt is nagy szükség van. A rakoncátlan folyó minden évben kiönt és jelentős károkat okoz. Sokszor napokon át gátolja a forgalmat. Csikszentdomokos után Csikkarcafalva a második székely község, ahol villanyáram van. Az Obakféle fűrészvár látja el évek óta világítással a falut. Nagy kár, hogy a villamosítás terén tartózkodnak a komoly kezdeményezéstől a szomszédos községek. Pedig ma már villany nélkül közművelődési dolgoktól is elesik az ember. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő keskenyfilmek játszásához villanyra van szükség. Vasárnapi szabadidejét a falvak ifjúsága, korcsma helyett, néhány fillér ellenében — tanulságos mozielőadásokon tölthetné. A múltból sokat lehetett tanulni. Ellenfeleink egységesen állottak a múltban velünk szemben Most a azért helységen a sor, hogy «gyömbérként munkálja közös jövőjét ... Ferencz Gyurié? Sepsiszentgy) Cray dt» nem fürödnek az emberek? Sepsiszentgyörgy, január 16. a Kossuth Lajos utcában mértnél több helyen iránt van a figyelme***, fő tábla: Fürdő felé- Igen okos gondolat, hogy a fürödni óhajtó embert! táblák figyelmeztetik, hogy hamar megtalálja a fürdőt. Amikor azonban kéretni kezdi a fürdőt, caukatt ablakok és ajtók fogadják. Felkerestük Nagy Elek OTI igazgatót, a fürdő jelenlegi tulajdonosát, hogy megtudjuk, miért, nem mit tudik a fürdő? , — Az elmút évek aktt. — mondja a tektdonea — a fürdő igen jerentékeny forgalmat bonyolított. Ennek az volt az oka, hogy a hatóságok a dohánygyári munkások részére kötelezővé tették a fürdést A dohánygyári munkások állandó fürdése kifizetővé tette a fürdő fenn tartását A mult évben megszült dohánygyáriak fürdetán s cmrciarban kénytelenek voltunk bejárni a fürdőt. Havonta ugyan négyszáz, pengőt fizettünk rá. A Viznta egyre drágább lett, holott rengeteg menynyiségű fára volt szükségünk, berr a helyiségeket bemelegítsük. Tvább nem bírtuk a ráfizetést Sepsiszentgyörgy, a 16 ezer lakosú város tehát jelenleg fürdő nélkül van. Pedig a mai világban a fürdés nem szórakozás, nem tényszéc, hanem életszükséglet és egészségügy. Ha nem volna Sepsiszentgyörgynek fürdője, építeni kellene. Csíkszereda belátta az állandó fürdő szükségét , ezért szép és korszerű fürdőt épített. Gyergyószentmiklóson ugyancsak mozgalom indult, hogy a város fürdőhöz jusson. Úgy tudjuk, hogy maga a város vette kezébe az ügyet. Helyesnek találnánk, ha Sepsiszentgyörgy városa megindítaná a tárgyalásokat a tulajdonossal s a fürdőt vagy bérbevonni, vagy pedig megvásárolná. Ha a mosskárságot, az intézetek ifjúságát bevonnák, jövedelmet is ieletzenett városnak a fürdő. Fontos lenne a fürdés a gyermekek részére is, fejszén a városban csak igen kevés fürdőszoba van, másképpen fürdésre nem nyílik alkalom. Egy 16 ezer lakosú város nem maradhat fürdő nélkül! Kemál pasa életmentő , rála Atatürk Kemál pasa izmiri vittójából a nagy török államférfi halála után Izmir városa múzeumot létesített, ahol mindazokat a tárgyakat összegyűjtötték, amelyek valamilyen módon Ivemál pasával összefüggésben voltak. A múzeum vezetősége most azon fáradnak, hogy megszerezze azt a híres órát, amely a Gallipoli-félszigeten lefolyt harcok folyamán, azáltal, hogy a halálos golyót felfogta, megmentette a nagy török vezér életét. Az óra, amely egyébként egyik ismert svájci gyár készítménye volt, a csata után egy német vezérkari tiszt birtokába került. Csupán ennyit tudtak eddig a híres óra sorsáról. Most kiderült, hogy az órát egy gyűjtőszenvedélyéről híres amerikai milliárdos hölgy szerezte meg és vitte magával az Egyesült Államokba. Az órát egykor készítő svájci gyár is bekapcsolódott most az ügybe, amennyiben 10.000 fontot ajánlott föl az óráért a boldog tulajdonosnak. A svájci gyár az órát, ha sikerül megszereznie, Izuer városának fogja ajándékozni.