Székely Nép, 1942. április-június (60. évfolyam, 74-145. szám)

1942-04-01 / 74. szám

LX. évfolyam 74. szám ElSfisetoul lift Kp hónapra, Négyéé évw» Fél évre — Esése évre 18.8# SeiMrtszentgyörgy, 1942. ápritie 1., FPCOrggW P*OMTIKAl WARLAP KMSOniiAJOONOtl ^KAI NYOMBA ^£%ZVCMVarARSASA«l sx«rf?§ A Boei&esztSség és klitihKratih CMt Teleki Pic­tér A — Telefon: St.­­ Bn«e441yelve­t Harat Királyi M­alssterelnökség 14,61»—mi. a E IQ, sasára» alatt A wmMék ellen Egy lelkes székely ember, Gélei József tartott legutóbb két előadást Sepsiszentgyörgyön. Miről tarthatott volna előadást, mint « magyarság céljairól,' Mit akar Magyarország, mit akar » magyarság? Egy célnél­­mint nemzet semmit **m ér az aj ■Európa szempontjából„ ma már a nemzeteknek céljuk van, hogy hiva­tásukat átérezzék és teljesítsék- Ma­gyarországnak vezető szerepet kell játszania. Képes itt erre hivatása is múltja. Az ezeréves Magyarország az új Európa lelke. Elsőnek vonult fel 191­6-ban a bolsevizmus ellen, ma is­­ elsők között áll, hogy Európá­tól távolra űzze a romboló hatalmat. A magyarság szívvel-lélekkel ér­ti, hogy ez a harc kötelessége. Nem úy­íúl harc előttünk, hiszen évszáza­dok során mást sem tettünk, csak vétünk Eeurópát. Félre álltunk a be­törni készülő szellemnek. Visszave­tettük azt és néha pusztultunk. Amíg Nyugat élt és virágzott, mint egy rózsacsokor, mni hulltunk és vesz­tünk. Egyre kevesebben lettünk. Ma ugyanez a harc áll előttünk. Ugyancsak védekeznünk kell Ma­gunkat kell védeni és Európát. A történelem megismétlődött. De természetesen, mint mindig, most is jelentkeznek azok, akiknek érdeke más, mint a mi érdekünk. A suttogó eszmeterjesztés csak nem akar elhallgatni. Legutóbb is meg­emlékeztünk arról, hogy néhány sep­siszentgyörgyi attósnak elvették a rádióját, mert ellenséges államok hírszolgálatát hallgatták és azokat terjesztették. Erről beszélt Gélei Jó­zsef. Azokról, akir­ nem akarják megérteni, hogy Magyarország sorsit Németország sorsa is. Németország­gal együtt győz Magyarország is. Hiába mondják ezt egyesek, hogy nem bízhatunk senkiben, igenis bíz­hatunk. A hűség és a megértés po­litikája soha nem tévesztette el a célját. Ma már mindenkinek meg kell értenie hazánkban, hogy máshol is megértik és elismerik céljainkat. Tudják, hogy Magyarország érdekei az övé is. Magyarország a történe­lem folyamán még senkit sem csa­pott be, aki mellett kiállt, mellette maradt akkor is, ha pusztulás kö­vetkezett a nyomán. Az elmúlt vi­­lágháború ezt példázza. Utolsó léleke­letig kitartott a magyarság akkor is és a bajtársi állammal együtt szen­vedte a vereséget. Nem állt félre, nem vonult vissza, hanem kitartott. Magyarországot ma sem téríti el az idegen érdekeket képviselő sut­togó eszmeterjesztés. Félrelöki eze­ket a sötét embereket, mint a haj­nal a sötét árnyékokat. A magyar­ság szentül hisz a győzelemben, mert az igazság oldalán áll. Hisz a győ­zelemben és kitart bajtársai mellett. Ez az európai hivatástudat erőt ad neki. (h. e.) . INDIA NEM FOGADJA EL CRIPPS JAVASLATAIT I . Holland-S­írnitra és Gollsbesz megadta magát Washington és London aggodalommal kiséri a német—francia közeledést Észak-Iíriáb­an homokviharok akadályozzák a hadműveleteket felelősségre vonják az amerikai Holla parancsnokát London, márc. 81. (OFI) A Ga­ebesz szigetén még ellenálló hol­land csapatok is megadták magukat. Tokio, mire, Ili. aNT'is A Szumátra szigetén harcoló utolsó holland csapatok március 27-én megadták magukat. Colombo, márc. 31. (OFI) Hivatalos jelentés szerint Ceylon szige­tén hétfőn délután volt az első légiriadó. Tokió, márc. 31. (Mfi) Tozs® japán­ miniszterelnök rádióbeszédé­ben Csangkajseket az új Kelet­ Ázsia árulójának nevezte. Hangoztatta, hogy Japán eltökélt szándéka Csungking teljes megsemmisítése. Szabadságszerelő Hindu­ nem fogad­hatja el az angolok javaslatát Új-Delhi, márc. 31. (OFI) A kon­gresszus bizottsága összeült, hogy letárgyalja Cripps javaslatait A tárgyalások kedden egész nap foly­ta­ a Bangkok, mirc. 81. (NTI) Az itte­ni nemzeti­ tanácsos foglalkozott a britek indiai javaslatával és megál­lapították, hogy még a legnagyobb borúlátók sem remélték a Cripps-fé­­le javaslat ilyen nagymértékű sza­­badságellenességét Az indiai népet be akarják rán­tani egy reménytelen háborúba Anglia oldalán. A javaslatnak­ egyébként az­ a célja, hogy Indiát a háború után több rész­re szakítsa és az egyes indiai tarto­mányok és államok közötti viszály révén továbbra­ is a britek lehesse­nek India urak Elképzelhetetlen, hogy egyet­len szabadságszerető és haza­fias hindu is elfogadjon ilyen javaslatot. Amszterdam, márc. 31. (MTI) A brit hírszolgálat jelentése szerint, az angol fővárosban­­keddre várták az in­diai nemzeti kongresszus és a mu­zulmán liga végrehajtóbizottságai­­nak végső döntését Cripps terveivel kapcsolatban. Londonban az a véle­mény kerekedett felül, hogy a megegyezésre igen kevés ki­látás van. Cripps kiküldetése végetért, ha... Róma, márc. 31. (MTI) A Popolo di Roma ankarai tudósítójának je­lentése szerint, úgy látszik, hogy az angolok a Cripps-féle tervezetet el­fogadtatásához elsősorban Nehrura számítanak. Nehrit ugyanis sokan az indiai Crippsnek nevezik, aki­­ ugyan elismeri Gandhit, de felfogá­­­­sában különbözik tőle. Nehru ellen­­s­­ége a paraszti életnek és India ipa­rosítását tűzte ki céljául. Ellensége a kasztoknak is és ezzel sokban egyezik Crippsel­ Az angol kormány tudta ezt és éppen ezért küldte Crippset­ Indiába. Nehru Olaszor­szággal Németországgal és Spa­nyolországgal szemben ellenséges álláspontra helyezkedett. Japán el­lenséges nézeteit sem titkolja és már 1939-ben sürgette India állás­­foglalását Csangkaj sek kormánya mellett. Sanghaj, márc.­­31. (MTI) Az­­­­egyik amerikai hírszolgálati iroda újdelhi jelentése szerint, az indiai kongresszusi párt végrehajtó bizott­sága tagjainak többsége Cripps ja­vaslatának visszautasítása mellett foglalt­ állást. Mivel Cripps sajtónyi­latkozatában kijelentette, hogy ja­vaslatán nem lehet változtatni, úgy hiszik, Cripps küldetése már­is véget ért, ha a brit kormány nem já­rul hozzá a javaslatnak tárgya­lás útján való módosításához. A kongresszusi bizottság 7 szavazattal 5 ellenében elve­ti Cripps javaslatát. Stockholm, márc. 31. (MTI) A brit hírszolgálat szerint, a kongresszusi párt­ vezető személyiségei nem fo­gadták el Cripps feltételeit és a be­érkezett hírek szerint Gandhi is be­szédet mond és a javaslat ellen szó­lal fel. Nehru pedig ellenjavaslato­kat óhajt előterjeszteni. A kongresz­­szusi végrehajtóbizottság eg­y tagja kijelentette, hogy a többség nem hajlandó elfogadni a javaslatokat abban a formában, ahogy Cripps azok­­at előterjesztette. Az általános vélemény szerint, Cripps küldetésé­nek végére jár. Bor­in, márc. 31. (MTI) A brit ja­vaslat elfogadásának reményét Új- Delhiben, amint azt az Exchange Te­legraph közli, nem nagy meggyőző­­déssel állítják és hangsúlyozzák, hogy legfeljebb a javaslat 50 száza­lékának elfogadásáról lehet, szó. A kongresszusi bizottság 12 tagja közül hét az elfogadás el­len van és csak öt szavaz mel­lette. Gandhi egyike a javaslat leghevesebb ellenzőinek, úgy tudják, hogy a helyzet kedden este tisztázódik. Az indiai sajtóban három irányzat figyelhető meg. El­ső irányzat az elfogadás ellen, a má­sodik irányzat az elfogadás mellett. (Cikkünk folytatása a 2. oldalon) Ura tű éinei*

Next