Székely Nép, 1942. április-június (60. évfolyam, 74-145. szám)
1942-04-01 / 74. szám
1342 ÁPRILIS ) A sepsiszentgyörgyi leánynépfőiskola hallgatói megtanulták, mit jelent magyar nőnek lenni Akik sirva jöttek el hazulról és sírva mennek haza... Sepsiszentgyörgy, mire, 31. A seysmontgyörgyi református leány munyiója Kainou egy hónapon keresztül közel negyven fiatal székely leányt tanítottak a legnagyobb és legfontosabb tudományra: hogyan kell a magyar családi tűzhelyet velteni és erőshitű, hazaszerető, a jég hátán is élni és boldogulni tudó új magyar nemzedéket nevelni. A román tannyelvű iskolákban nevelkedett székely leányokat — napi nyolctíz órai tanítással — megismertették a magyar nemzeti műveltség alapelemeivel is. Kitárult szívvel és istenadta értelmük ragyogó képességével úgy itták magukba a hallottakat, mint szikkadt föld a májusi eső aranyözénél. Az egyhónapi megfeszített agymunka után vasárnap délután az ünnep örömének fénye csillogott a népfőiskola harminchat leányának esemében, s mmikor csikós rokolyájukban, patyolat ingvállal felsorakoztak a vártemplomban, hogy megtartsák a beszámolót egyhónapi szorgos tanulásukról. Imreh Dezső református lelkész bevezető szavai után a falvak leá,nyal mondották el, hogy mi adott nekik a tanulásban, munkában töltött négy hét. Ezekből a kedves, őszinte beszámolókból érezhetjük *»g igazán a legjobba«,. h®gw a, csaknem negyedszázados szellemi * rabság után mit jelentenek a magyar bég számára azok az erdélyszerte megtartott népfőiskolai tanfolyamok, amelyek újra a nemzeti kultúra áldott forrásait nyitják meg előttük. A nőre a családban vár a legszebb és legfontosabb szerep... Tompa Vilma,, ilyefalvas székely leány melegcsillogány öremének nyílt tekintetével áll előttünk és ő meggyőződéssel állítja, ami csak au\ t ’ mélyétől jöhet, hogy: A legszebb ás leg fonbh szerep a nére a családban vár, aho mint hitves és *«?« láda azt az utat, amelyet a Mindenható Meltid számára. Legyen hűséges ál tárja férjének. Kötelessége, hogy ** . itvégére legyen, kiváltképp a mai nehéz időkben. Családi élete nyugatáért «mindent meg kell tennie. A mentéteket igyekezzék elsimítani, lelte / még fokozza azokat. Vigyon át át a családba. Mint anya legyen treimen és gondos. Ne haragudjék, ha a kicsínyek nem hagyják pihenni, gondoljon arra, hogy az egysor ■'* 8 az Isten legszebb és le# v. ajándéka. A gyermek e#y : Va elfeledteti a szerető anyává a ^lókat, kellemetlenségeket f* V-» ? vetett hittel a legnehezeb i' Aszó dolgot is könnyen el tud^, * #e*ni-Nagy köszönettel tartozunk azoknak akik a népfőiskolai tanfolyam * öntudatossá tették és mestere"ették bennünk azt, ami eddig is ak ***" ványaiélt. lelkünkben " Baczoni Sárika Zalán így önti ki szivét: Én idegen uralom lettem és nőttem fel. Reba jártam, ahol nem Vöz--,gből tatt szüt iskolaik anyanyelvünket. Végül elé . azt, hogy szabad magyarul bes: "* (Kezdtem írja, beszámolójáraa Rákosi Mária báróti székely leányka. Együtt, jókedvvel és hamarább megy a munka. A nagy&r amber órümabee-bánatában nótázik. Mily szépek és egyszerűek a mi ősi székely dalaink Tanuljuk meg és énekeljük mindig a régi magyar népdalokat, azokat, melyeket az öregek ajkáról hallottunk. És táncoljunk népi táncokat. Bennük rejlik a székely nép tüzes és sálas természete. Lejegyezni nehéz, mert mindenki tetszése szerint járja őket. Készíttessünk lakásunkba, ha férjhez megyünk, székely bútorokat, faragásokat. És ne engedjük kipusztulni a szép székely galambducos kapukat. Tegyük a kelengyéket tulipános ládába. Ha szívvel-lélekkel ragaszkodunk ősi kincseinkhez, a hagyományhoz, a székely leányok is nagyban hozzájárulunk Nagymagyarország felvirágzásához .. András Margit Málnásról jött a szentgyörgyi népfőiskolára, őt a régi nagy magyar asszonyokról hallott dolgok lelkesítették a legjobban, amit beszámolójából kivesszük. .. De hiszem, hogy a sok szer tanulai, olvastam a magyar történelmi könyveket. Most mér tudom, hogy mit jelent magyar leánynak lenni, hogy mit kell tennem, ha szilk-i vedés ellenére is megmarad ezen a földön nemzetünk és remélem, hogy az Isten meg is segíti az ő nemzetét és lemossuk a trianoni gyalázatot. Mert egy ilyen nemzet, amelynek nemcsak férfi hősei, hanem olyan asszonyai is vannak, akik férjüknek mindenben segítő társai voltak és még harcoltak is, mint például Zrínyi Ilona, aki férje távolléte alatt 3 évig védelmezte Munkács várát, nem veszhet el. Vagy Lorántffy Zuzsánna, aki kollégiumot építtetett, meg Károlyi Zsuzsánna fejedelemasszony, aki udvarában maga köré gyűjtötte a fiatal nemes leányokat és ott tanítja és neveli őket. És ne feledkezzünk meg soha Perényiné Kanizsay Morottyáról, aki saját költségén temettette el a mohácsi vész alkalmával elesett húszezer hősi halottat .. Csoda-e, ha a hallgatóságnak könny gyűlt a szemében és örömláng gyűl a szivében, amikor a székely falvak egészséges, értelmes és a fiatalság szépségében harmatosan csillogó gazda leányai ilyen hazaszeretettől izzó szép, erces szavakkal rég van reám, hogy kivívjam az „egri” nevet. Hogy miért van jogom ehhez a földhöz és miért kell szeretnem mondták el beszámolójukat az egyhónapos népfőiskolai tanulmányukról? A templomtorony mögött magasba kapaszkodó hold megvilágítja a vártemplom ősi épületeinek körvonalait. A templomból kifelé sorakozó leányok örömmel futnak a ház előtt ácsorgó szekérhez, amellyel most érkezett meg a harisnyás székely édesapa, meg az ünneplőbe öltözött édesanya, hogy haza vigye őket. Nevetvesirva ölelik is szüleiket az egyhónapi távollét után. A leányok nagyobb része még soha nem volt távol a szülői háztól. — Sirva jöttek á hazulról az ideggenségbe — mondja Bíró Anna tanítónő, aki a vezetője és a lelke volt az egész tanfolyamnak — ős most sirva búcsúznak el, úgy idenőtt a szivük és úgy megszerették a népfőiskolai otthont, meg egymást. ! (u. o.) Milyen szép és jó szokás a kaláka... $j & magzatelhajtás hazánkban nem ritka jelenség. Az ellene való küzdelem igen nehéz. A törvénykezés bünteti ugyan a magzatelhajtést, de ez mégsem tudja teljesen mrgoldani a kérdést. Úgy vagyunk * ’.egsatelhejtAssal, mint azzal a bettel' akinél megszüntettük • i., pedig a láz megszűnése nem tené azt, hogy a beteg meggyógyult. A törvény nem hatolt be a mélybe, a lélek gyökeréig. A magzatelhajtás oyan betegség, hogy csak felüti fejét . A magzatelhajtás a székelyéig kisebbségi életében is a legpusztítóbb erők közé tartozott. Maguk az akkori hatóságok tétlenül nézték a magzatelhajtást, hiszen számukra az volt a fontos, hogy mennél kevesebb szércelve vermek maradjon. Bábaaszszonyok is lezüllött orvosok, akik többnyire a zsidóság köréből kerültek ki, foglalkoztak a magzatelhajtással és még szinte nem is haszonért, hanem a sátáni gyönyörűségért, hogy egy életerős fajta lassú rothadásának elősegítői lehetnek. A mostani időkben, amikor a világon vérzivatar seper végig és elfullasztja a gyenge nemzeteket, kétszeresen fontos a faji értékek megmentése. Azzal, hogy büntetjük a magzatelhajtókat, még korántsem tettünk eleget, hogy megállhassuk helyünket. Az életnek kérleletetlen törvényei vannak és nem lehet azokat látszatmegoldásokkal elintézni. A büntetéssel csak részben érjük el célunkat és mindaddig hiába küzdünk a magzatelhajtás bűne ellen, amig a házasságon kívül született ayermek sorsa az emberiesség szellemében nem rendeződik. Addig pedig csak elfog a nyomorúság érzete, ha azt a hírt halljuk, hogy zsidó bábaasszony magzatelhajtás miatt harmadszor kerül bíróság elé. Az államvezetés minden lehető alkalmat megragad arra, hogy a munkavállalók és a munkaadók közötti szakadékot áthidalja. Ebből a szempontból jelentős állomásnak számít az a törvény, amely megállapítja a legkisebb munkabéreket. Olyan világot élünk, hogy az emberi belátásnak meg kellene önmagától is szüntetnie minden távolságot egyén és egyén között, legalább olyan mértékben, ahogy azt a tisztesség kívánja. A törvény megszületett, de a munkás ezer gondja között nem képes hadakozni a paragrafusokkal, nincs módjában a hivatalos lapot figyelemmel kisérni s ezt a hátrányt a munkaadó arra használja fel, hogy nem annyira rászorultság, hanem kapzsiság folytán egy-két fillért s ha lehet még többet levágjon a munkabérből. Az alkudozások kora lejárt. Ma szigorúan elő van írva minden vonatkozásban az emberi élet. Korlátokat szab az államvezetés, hogy a nehéz időket az ország meglepetés nélkül átélhesse. A társadalmi körök egyensúlyba hozása legalább olyan fontos, mint a cukor-, vagy lisztjegy. Nem vonhatja ki magát senki a kötelezettségek alól, mert akkor, szigorúbban, mint békeidőben, következik a megtorlás. Ma nem lehet senkinek sokat keresnie, különösen pedig a meggazdagodás minden útja el van vágva. Nehéz időket él át a nemzet, minden magyarnak tehát éreznie kell az idők súlyát. Ne a meggazdagodás terén versenyezzenek ma az emberek, hanem a kötelességteljesítés terén. Ha a szegény meghozza a maga áldozatát, tartsa nemzeti kötelességének a jómódú, vagy gazda is, hogy kétszeresen hozza meg ugyanazt. T © 3S (£) I A tábori posta fdőhödese A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki, amely a többi között a következőket tartalmazza.- A határokon túl szolgálatot teljesítő honvédségnek és a katonai kórházakban ápolt sebesülteknek szóló postaforgalom lebonyolítására tábori postahivatalok működnek, amelyeken át a hivatalos küldeményeken kívül magánküldemények is szállíthatók. A tábori postahivatalok címén közönséges, vagy ajánlott küldemények, levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, hirlapok, áruminták, értéklevelek, csomagok és postautalványok küldhetők. Romló tartalmú élelmiszert és törékeny tárgyakat nem szabad küldeni. Kétféle tábori levelzőlap van forgalomban: a) rózsaszínű a tábori postákhoz irányuló levlezésre, b) zöldszintű, a táborból eredő levelezésre. Táviratok ugyancsak feladhatók, azonban csak akkor, ha halálesetre vagy súlyos betegségre vonatkozó közlés van bennük. A táviratot magyar nyelven kell megírni. A posta csak úgy veszi fel, ha a rendőrkapitányság, vagy csendőrparancsnokság azt léttamozza. A tábori postahivatalokhoz címzett, valamint a náluk feladott levél, levelezőlap és postaszolgálati küldemények után nem kell díjat fizetni. Más küldeményekért (csomag, értékpapír) a megállapított díjakat kell fizetni. Leveleknél a jobb felső sarokban meg kell jelölni, hogy „Tábori postával“ megy, középre kell felírni a nevét és rendfokozatát, balra lent a feladó nevét, foglalkozását és címét, jobbra lent pedig a tábori postahivatal számát. A tábori levelezőlap kapható a postahivataloknál s rajta fel van pontosan tüntetve, hogy mit hova kell írni. Értékleveleket, csomagokat és utalványokat az előbbiek figyelembevételével kell kiállítani. A postahivatalok az érdeklődők részére pontos felvilágosítást nyújtanak. 3 »Nemzetek, amelyeknek jövője van megbecsülik múltukat!“ (Kossuth.)