Székely Nép, 1942. április-június (60. évfolyam, 74-145. szám)
1942-04-01 / 74. szám
1942 APIJiLIS is A székelység eszményi vagyonközössége Nyugaton csak sokszáz év múlva született meg a szociális gondolat . Mi volt az ősi tizedesi rendszer ? Sepsiszentgyörgy, március 31. Amikor az a nép, amely fajtájában teljesen elütött az akkor élt longobard, szláv, stb. népektől, letelepedett és behúzódott a Kárpátok havasaiba, nehéz idők jártak Európa felett. Attila hegyekbe menekült megmaradt népe számbeli gyengeségét érezve, a legteljesebb összefogást teremtette meg a maga körében. A külső, katonai védettség biztosítására hatalmas várláncolatot épített ki. Ez még ma is, bár romokban hever, lenyűgöző látvány. A belső béke és összefogás, az egyenlőség biztosítékául a székelység, azt a földet, amelyen megtelepedett felosztotta maga közt és vagyonközösségben élt. Minden egyes székely nemes volt, ellentétben a tőle nyugatabbra lévő államok társadalmi berendezkedésével. Adót sem fizetett, csak az úgynevezett ökörsütés terhét viselte. A székelység már ősidők óta abban a szociális és társadalmi berendezkedésben élt, amelyet csak közvetlenül a francia forradalom előtt vetettek fel a nagy nyugati gondolkodók, mint a jövő legteljesebb megtartó szervezeteit. Hogyan alakulnak ki a székely falvak? Az ősi székely tizedesi forma volt a legjellemzőbb és a mai idők szociális jelszavainak teljesen megfelelő alap, amely a letelepedő és harcoló székelység fenntartásában elsőrendű szerepet vitt. A tizedesi forma vagyonközösség, később közigazgatási alakszerűségvolt. Amikor a székelység Erdélyben letelepedett, nem alakított ki azonnal falvakat, hanem a nemzetségfők által kijelölt területeken sátrakat vert, legfeljebb kunyhókat épített, amelyeket hadiszempontból védelmül, továbbá, hogy barmai ne kóboroljanak el, gyepükkel vett körül. Ezeken a kijelölt területeken, amelyek a későbbi falvak határai lettek, lépett életbe a tizedesi forma. A község lakosságát tíz-tíz családra osztották, akik felett egy tekintélyt szerzett koros ember, a tizedes állott. A falu határait, az alszeget, a középet és a felszeget is a tizes rendszernek megfelelően osztották részekre és megalapították a közbirtokosság ősi formáját. A vagyon közösségi tizes beosztás, lehet, hogy a nyugati magántulajdonjog hatására azonban lassan megszűnik, vagy átalakul közbirtokossággá és a XVIII. században már mint katonai közigazgatási, illetőleg tűzrendészeti forma lép fel. A tizes beosztás megmarad, de a tizedes most már erőteljes fiatalember, aki a hadászat terén megállotta a helyét. Mint közigazgatási forma, a legteljesebb benyúlást jelentette a falu családjainak életébe s mint tűzrendészeti forma, egymás segítségére alakult ki. Az idő azonban az ősi székely tizes beosztást ezen a téren is A székelységnél nemcsak a vagyont és a harcot, de az egyiküketmásikukat ért kárt is felosztották egymás között. Ha valaki tolvajt kiáltott, az egész falu felkelt és megszüntette és helyébe lépett az állam központosított hatalma, más katonai és közigazgatási szervezetek, stb. "elindult a nyomok után elfogni a tolvajt és visszaszerezni az ellopott jószágot. Ha ez történetesen nem sikerült, a károsultat a község pénztárából elégítették ki és ezzel az egy családot ért kárt az egész falu viselte. Megteremtődött a legősibb biztosító intézet, amelynek tagdíja a községi terhek viselése, az adófizetés volt. A mostani háború is azokért a szociális és társadalmi formákért folyik, amelyeknek jobbá és gördülékenyebbé kell tenniük a társadalmak életét. S most, amikor egyre azt hangoztatják, hogy teljesen meg kell újulnia az országnak, mert csak így léphetünk be az új Európába, érdemes és érdekes visszapillanatam a székelység régi életébe, társadalmi és szociális berendezkedésébe, ahol sok olyant találunk, amelyet ma mint új szociális szemléletet hangoztatnak. (Korága) Az ősi székely biztosító intézet Csík megye országgyűlési képviselői nagyszabású beszámoló körutat tesznek Csíkszereda, márc. 31. Az Erdélyi Párt csikvármegyei tagozata, Kolumbán József dr. elnök, országos alelnök intézkedésére elhatározta, hogy a közeljövőben beszámolókat tart a vármegye központi fekvésű községeiben. A beszámolókon az országos alelnök és a vármegyei főtitkár mellett Adorján Imre, Csipak Lajos dr. és Gaál Alajos dr. országgyűlési képviselők vesznek részt. Már a legközelebbi napokban előreláthatólag Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Gyergyószentmiklós, Csíkszentdomokos, Csikkarcfalva, Csikmadaras, Csikmadéfalva, Csikszépviz, Gyimesközéplok, Csíkszereda, Csikszentsimon, Csiktusnád, Csikszentmárton, Csikszentgyörgy és Kászonaltz községekben tartanak beszámolót. A pártvezetők és képviselők beszámolóik során kitérnek az összes szőnyegen levő kérdésekre. Csík vármegye népe osztatlan érdeklődéssel várja ezeket a meg-nyilatkozásokat, mert felszabadulásunk óta első ízben állanak a lakosság elé szervezett formában az országgyűlési képviselők. Az értekezletek előreláthatólag nagyon népesek lesznek, mert a központi fekvésű községekbe a környező falvak népe is felvonul. Szigorúan eljárnak azok ellen, akik nem adják meg alkalmazottaiknak a legkisebb fizetéseket Sepsiszentgyörgy, március 31. A sepsiszentgyörgyi Nemzeti Munkaközpont irodáját nap-nap után öt-tizes csoportokban keresik fel a munkavállalók, előadva panaszukat, hogy a munkaadók a törvény által megszabott legkisebb munkabéreket nem hajlandók kifizetni. A Nemzeti Munkaközpont erélyesen foglalt állást ebben az ügyben és minden lehető alkalmat megragadott, hogy az iparosokkal, kereskedőkkel és más munkaadókkal közölje: a törvény be nem tartása esetén kénytelen lesz a felsőfokú iparhatóság tudomására hozni és így szerezni érvényt a jogos követelésnek. Itt írjuk meg, hogy az idevonatkozó törvényt az egész ország területén a legszigorúbban végrehajtják. Legutóbb Kolozsvárt Kovács István pincérmunkás jelentette fel munkaadóját a rendőri büntetőbíróságon. A bíróság a vendéglőst hathónapi fogházra átváltoztatható ezerpengős pénzbüntetésre ítélte. Megszűnés fenyegeti a 68 éves kézdivásárhelyi menházat Kézdivásárhely, március 31. A Szentkereszty Stefánia Menház a napokban tartotta évi közgyűlését, amelyen az intézet hanyatlásáról számoltak be a jelentések. Megcsökkent a város társadalmának az érdeklődése e nagymúltú intézmény iránt, amely 68 éves működése alatt többezer munkaképtelen szegénynek adott öregségére boldog otthont. Míg régebben közel 200 ebédadó tagja volt a menháznak, ma már ötvenre apadt le az intézetet támogató emberbarátok létszáma. Az elnök jelentéséből megdöbbentő a kép, amely a jótékony intézmény anyagi helyzetéről igyekszik tájékoztatót nyújtani. Ma már ráfizetéssel doltársadarészéről gozik a menház. Mind a lom, mind a hatóságok sürgős megmozdulás szükséges, hogy a város közönségének a filléreiből épült intézmény tovább is folytathassa áldásos működését. A közgyűlést Vargha Béla dr. elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy az intézet elnöknője, Mikes Árminna grófnő a közgyűlésen nem jelenhetett meg és üdvözletét küldi a közgyűlés minden egyes tagjának. Az elnök a továbbiakban rátért a menház helyzetére. Kéri a közgyűlés tagjait, hogy az intézet iránt több szeretetet és figyelmet szenteljenek, igyekezzenek több tagot szerezni, mert a taglétszám atininnwiM«)iminMini»ii »au—w Havasi növényekből készült kiváló ital a „Kórus likőr“ apadása miatt az intézet működésének megszűnésével kell számolni. Ezután a menház igazgatónője, Jancsó Gáborné terjesztette elő igazgatói jelentését. Jelentette, hogy az intézet életében nem történt semmi esemény, összehúzódásában szinte észrevétlenül teljesítette hivatását, amit a számadásokból látni lehet, őszinte kegyelettel emlékezett meg az alapító Szentkereszty Stefánia bárónőről, akinek halála évfordulója napján, május 16-án, méltó ebédet kapnak az öregek és porait befogadó koporsóját virágcsokorral keresik fel. A menház az elmúlt évben 14 öreget gondozott, élelmezett, ruházott, az ellátásuk a legjobb és bőséges. Erről a látogatók meggyőződést is szerezhettek. Köszönetet mond az ebédadóknak. Az igazgatónő jelentése után vitéz Miklós Balázs terjesztette elő a pénztáros jelentést és a költségvetést, amelyből kitűnik, hogy a sok befektetés miatt a költségvetésben hiány mutatkozik. I. Diénes Jenő dr. a számvizsgáló bizottság nevében, teszi meg jelentését. Ezután a megüresedett tisztségeket töltötték be egyhangú felkiáltással. Számvizsgálónak Fuksz Ernő városi számtanácsost, igazgatósági tagnak Varga József dr. városi aljegyzőt és titkárnak Torday Elemér városi adótisztet választották meg. A közgyűlés az elnök szavaival végződött. „Lelki független ember összevéven minden rendbelit, kik valamely hathatós fordulást tehetnének létünkben, hány van? Nagyon elszaomorodom e lelki függetleneket keresvén, mivel csak néhányat leltem.“ (Széchenyi)