Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)

1942-09-20 / 213. szám

1942 SZEPTEMBER 20. " Erdély ősi címermadara A magyar államcímeregyik legérdekesebb alkotóeleme Erdélynek ősi címere. Ez őrizi meg a magyar államncímerben a magyarság legősibb jelképeit: az ősmagyar vallás két legjelentősebb jelképének: a Napnak és a Holdnak képét, tízek egyben a magyar címernek székely elemei. Még ezeknél is érdekesebb az a hivatalosan „arannyal fegyverzett fekete sas“, amely a Nap és Hold alakja között büszkén tekint címertanilag jobbra, laza balra az ősi erdélyi címerben. Ez a büszke madár, amely Erdély címerébe ugyancsak jó székely hagyományok alapján került be, tulajdonképpen nem is sas, hanem a magyarság ősi, szent totem állata, a már KézaiSimon megemlítette Turulmadár. Évszázadokon át annyi bajunk volt a kétfejű sassal, hogy hovatovább címereinkben ez lett a főelem és még ott is, ahol eredetileg a madáralak nem sast ábrázolt, a scímerrajzelék jóvoltából azzá tett: így került Szeged városának és Erdély címerének ősi Turulmadarának helyébe a sas képe. Nem is olyan régen még mindenhez jobban érteni akaró elmék gyakorta hangoztatták, hogy a Turulmadár valami mesebeli, csak a mondákban vagy a képzeletben létező madárfaj volt. A mondák azonban nemhazárdnak. Minden mondának megvan a maga történelmi magja. Ilyen történelmi igazságot őrzött meg az ősmagyar hagyományra büszke Tugulmadárré? is, amely Erdély hagyománytiszteletéből ha megváltozott, de nem megváltoztathatatlan alakjában ma is ott büszkélkedik a magyar államcímerben. Sokáig még a tudomány világában is nagy kérdés volt a Turulmadárnak hovatartozandósága. E század elején e téren is alapvető kutatások történtek a Belső Ázsia madárvilágával foglalkozó madárszakértők részéről. Az őmegállapításaik alapján tette napjainkban szorgos vizsgálat tárgyává a Turulmadár madártani hovatartozandóságát (egy jeles magyar madárbúvár, név szerint Vönöczky Schenk Jakab dr. Jeles tudósunk megállapítása szerint a Turulmadár ahattyúvágó sólymok fajához tartozik. 1891. óta a madártudomány a Falco rusticolus altaicus Menzb-et azonosítja Turulmadarunkkal, amely a sarki sólymok egyik érdekes alfaját alkotja. Ez a havasi sólyom, a turulsólyom. Ez a mi Turulmadarunk tudományos elnevezése. Ma már pontosan ismerjük a Turulsólyomnak két változatát:a gyakori sötétebb színűt és a ritka világos vagy rőtszínűt. A Turulsólyom nászruhás hímjét így írja le egy'33-ban megjelent madártani munka: „A homlok halvány, fejbab sötétbarna, a szemcsíkok felé világosabb; nyakon sötétrozsdás foltok, hát sötétszürkés barna, hosszanti foltokkal, a farok felé egyre szürkésebb, a farkcsík és a farkfedő hamvasak, sötétszürke haránti rajzokkal; a szárnyfedők a háthoz hasonlóak, de kissé világosabbak; a nagy szárnyfedők a váltottak* a másodrendű evezők elmosódott**: vörhenyes és hamvasszürke keresztcsiko- IdqdqR ALADÁR-zással, az elsőrendű evezők sötét barnák, --------------‘ haránti vörhenyes foltokkal a belső zászlón, a külső zászlón néhány világos folt, a kormánytollak barnák, szürkés árnyalattalés sötétszürke keresztcsikozással. Pofa világos, fehéres barnával tarkáll; fültájék ésaborkő sötétbarna, az utóbbi hosszú, jól fejlett; a testálj általános színezete okkerszínű, hosszanti finom feketés vonalazással a hegyen, a mell- és hegytollak hegyén kerekded foltok; a testoldalon a haránt rajzolat, ugyanígy acombon és az alsó farkfedőn; az alsó szárnyfedők fehéresek, többé-kevésbé fejlett sötét rajzolattal. Viaszhártya, srembőr és lábak sárgák. — A madár külseje az erőnek, éberségnek, elszántságnak érdekes kifejezője. Villogó szem, merészhajtású csőre valóban egy büszke hadinépnek tette jelképévé“. Most, hogy erdélyi újságban első ízben jelenik meg a Turulsólyom külsejénekleírása, bizonyára nagy érdeklődéssel olvassák majd Székelyföldön, hogy tulajdonképpen mi is rejlik Erdély címerének arannyal fegyverzett fekete „sas“-a mögött ( Pe.) A Körösi Csoma Sándorok és Gábor Áronok földje makacsul és konokul székely)...“ A Budapesten megjelenő „Nemzeti Figyelő“ c. hetilap munkatársa székelyföldi körútjáról hazaérkezve kitűnő meglátásokkal teli a cikkben, számolt be élményeiről. A „Barberektől Koviaznáig“ című úti jegyzetekből közöljük az alábbiakat: Erdélyben a második fürdőidény záródik. A különféle helyekről, útirányokról abeszámolók elkészülnek. Mi is élményeket, tapasztalatokat akarunk rövid vonásokban adni a fenti útvonalról. A sorrendben mindenekelőtt az utazásról essék sem. A múltévi háborús kép cseppet sem csökkent. Zsúfolt vonatok, emberáradat minden állomáson. Roham a vasúti kocánk elleső. A kirendelt rendőri és katonai karhatalom is nehezen boldogul a tömeg ellen. A forgalom és torlódás Szeretfalvánál érte el tetőfokát, ahol sok esetben teherkocsikon, egy-két fordulóval lehetett csak az utasokat Szászrégenbe szállítani, ami 12 órai vonatkésést idézett elő a székely körvasúton. Zsidók nélkül is virulnak a székelyföldi fürdők A múlt év folyamán csak Borbereknél volt a zsidók ellen tilalomra felállítva, most Oláhszentgyörgyön s a legtöbb székely fürdőhelyen sem látható zsidó fürdővendég. Ennek dacára a vendégek száma nem apad sehol. A háborús viszonyokhoz mérten az élelmezésben nem volt sehol nagyobb fennakadás. Oláhszentgyörgyöm kitűnő étolajjal főztek s a körülményekhez képest elég változatosan mindenütt. Az árak azonban, még a kisebb fürdőhelyeken is, túlhaladtak a múlt évit s messze felülmúlták a tisztviselők átlagos jövedelmét. Az áremelkedést a nyersanyagok drágulása idézte elő, az itt-ott egyhangú étrendet pedig az anyaghiány. A drágaság volt az oka a rövid időn belől történt jövésnek-menésnek, torlódásáak. A fürdővendégek zömét az előkelőbb székely fürdők fogadták be. A „magyar Karlsbad“-ban, Oláhszentgyörgyön csak július 1-én indult meg a forgalom, téves hírek következtében. Ezt, a régen híres fürdőt, ma a mozdulatlanság jellemzi, középületei, sétányai elhanyagoltak. Olyan a fürdőtelep, mintha nem volna gazdája. Pedig a különös gondozásra éppen ez a fürdő szorul rá a jövőben, mert az új vasút kiépítésénél úgyis elszigetelődik s kiesik a forgalomból. Kár volna érte, istenáldotta öt forrásának vizét mindenki szabadon és ingyen használhatja, feltűnő gyógyhatással. Ahol a fürdővendégeknek palackkal kell vásárolniok a borvizet Ami a gyógyvíz ingyenes élvezetét illeti, annak éppen az ellenkezője történt ebben az évben Málnáson. Itt a vendégek csak palackozott üvegekben, 30 fillérért kapták a világhíres Mária-forrásvizet. Ez a megszorítás egymagában is elég, hogy a málnás fürdőélet elsorvadjon. A palackozott vizet otthon is használhatjuk, nem szükséges az utazás és a külön költség. Köztudat, hogy a közvetlen forrás és az üvegbe dugaszolt víz gyógyhatása közt különbség van. Reméljük, hogy a mostani haszonbérlet megszűnésével jobb napok virradnak Málnásra is. — Az új országhatár megállapításával Sepsiszentgyörgy lett a székely fürdők központja. Odautazásomban útitársaim azt a tanácsot adták, ne merjek éjjeli szállásra Sepsiszentgyörgyön kikötni, mert megtörténhetik, hogy — szállodahiány miatt, — az éjszakát az utcán töltöm, inkább utazzam a Sepsiszentgyörgy—berecki vonalon tovább. Így jutottam el Kovásznára, hol hosszabb ideig maradtam. A híres „Pokolsár“ hazája a régi időkhöz mérten, sok változáson ment keresztül. Ezelőtt 400—50 évvel egyetlen földrajzi nevezetessége, a „Pokolsár“ iszapos vize hatalmas hullámokban tört elő, most elcsendesedett s mint a rab oroszlán, szűkreszabott rácsos kerítésbe van szorítva. A szépen rendbehozott, fákkal, virágokkal beültetett főteret a kerítés dísztelenei, de nem válik előnyére a patakmeder asem, toldozott oldalfalaival, primitív hídjaival. Hol régen libalegelős pocsolyák voltak, most nagyszabású strand van, szénsavas vízzel, árnyas fákkal, sétautakkal körülvéve. Ezek bővítik a szűkre szabott, két útvonalas sétateret. A „Térrét“ nevű erdőkoszorúzta gyönyörű völgyben, kristálytiszta hegyi patak mentére, tengerentúlra is szállítható gyógyvizek szomszédságában épül a Tündérvölgynek jogosan elnevezett falurésze, előírásos székely házaival, a „Székelykapu“ hatalmas hegy lábáig terjedve, melyen sikló visz át ,Komandóra, a havasi tájak világába. Kovásznának a Pokolsáron kívül még 3—4 gyógyfürdője van, számtalan borvízforrása, csaknem minden lakóháznak saját borvízkútja, gőzlője. Különféle gyógyvizekben, gazdagabb, ifjúnak, öregnek könynyebben megközelíthető kiránduló helyei, szebb tájai nincsenek Erdély egyetlen más fürdőhelyének sem. Ha a rengeteg ásványvizet legalább két helyen lehetne összpontosítani, ha az utakat rendbehozzák s legalább a fő közlekedő helyeket portalanítják, Kovászna elsőrendű klimatikus és gyógyfürdő lesz. De a természeti kincsen és szépségeknél találtam itt még értékesebb dolgokat a falu népének lelkében és szellemében, mely a legzordabb időkben mutatkozott meg, mint egészen különleges székely akaraterő és tehetség, egyes, a nemészet KUNSÁGI TEMETŐ Katonás rendben, katonás csendben, Feküsznek hanyatt, az éggel szemben. Köztük s az ég közt szemfedőképpen Egy ölnyi föld van, feketén, szépen. Drága föld, árát épp hogy megérte: Halálig kellett kükködni érte. Küzködni holtig, fogytig por ölni, Törődni, törni, hadakban ölni. .. Élűlről végig bírókra menni. 1 * „ * Érette zsoltárt harsogva zengni. Kálvinus botján megtámaszkodva Felnézni néha szép csillagokba. Sok ártó szélbe, bús jégverésbe, Ázsia hozta felhők mögébe. . Nehéz egy ég volt, vert a zimankó, — De itt a bot már, az égi mankó. Kopjafa-fejfa letűzve rendben, Ott vannak ők már, békében, csendben. Szemfedő rajtuk az örök ég, és — Egy öl a földből, fekete, békés. Fekete tenger, lem erült sajka, Fönn kicsi hullám-buborék rajta. Az is elsimul, a sírhant malik, - - Fekete tenger simára válik. »_ * ..-wr Befoly a habja lenn a szívekbe, A némult szájba, kialudt szembe. Itt nincs kő, itt nem fellebbez márvány, Innen nem húz föl tarka szivárvány. Innen nincs túlpart, örök a szender, Elmúl az ember, marad a tenger. Keleti szellőt hallok suhanni. Azt súgja: így kell magyarul halni. szerencsésen képviselő egyéniségekben. Alkotásaikra felfigyelt az egész ország, első helyen az állam vezetőkörei, miniszterek, államtitkárok, egyetemi professzorok, gyárigazgatók adják a kilincset egymás kezébe s nem tudnak betelni a székely őstehetség megnyilvánulásával, mely a legcsekélyebb szakszerű előképzettség nélkül, a veleszületett képzelőerő hatalmával gépeket szerkeszt megdöbbentő precizitással, azokat munkába állítja, hogy életet adjon annak, ami halálra volt ítélve. Íme, egy példa a sok közül: Tanárnak készült, de pályafutását derékba törte a világháború, az olasz fogság s Erdély elvesztése. A külső front összeomlása után a harcot felvette a belső fronton. Vagyonkájának egy részét pénzzétéve gyapjúfonódát nyitott. Hallatlan akaratereje, veleszületett mérnöki zsenialitása, szorgalma, puritán jelleme óta tört magának az ádáz ellenség száz akadályán is. A vállalat virágzásnak indult s már a magasab célkitűzés révpartjai előtt állott, midőn ismeretlen okokból a tűzkár ellen nem biztosított épületei lángbaborultak, porig égtek a gyapjúkészletek és minden berendezési tárgyak. A beló front összeesése sem törte meg a székely akaraterőt, mert táplálta a különös tehetség isteni szikrája. Még meglevő vagyonát pénzzé téve, saját tervei szerint gépeket szerkesztett, amit fából meg lehetett csinálni, azt sajátkezűleg elkészítette A kezdetleges kísérlet rövid idő alatt gyárszerűvé nőtte ki magát, szinte csoda lett belőle, kitűnő gyapjúszöveteivel meghódította a fél országot. Nyomdokaiba léptek hasonló tehetséggel mások is, s ma három posztógyár működik Kovásznán, közel 200 embernek biztosítván a megélhetést. Ezekben a vállalatokban megtestesülve látjuk mindazokat a feltételeket, melyeket általában az ipar problémája alatt napról-napra élőnkbe zárnak a szak- és napilapok. Szemünk előtt vannak mindazok a külső és belső kellékek, melyek alapján egy ország ipara felvirágozhatik és nagyra nőhet: a rászületettség, az iskolázottság, a testi és szellemi munka kölcsönös megbecsülése, a munkaadó és munkás közti családias kapcsolat, a laissezfaire liberális egyéni vad hajszájának tökéletes hiánya. . . A „Székely Nép“ meglátása« Nagy titok, hogy a fizikai és lelki erők hogyan függnek össze, hol találkoznak, hol kapcsolódnak egymással; de miképpen örökké fortyogó, tevő, cselekvő itt a föld, ugyanolyan a székely lélek is. Nem sokat ad az elméletekre, szóbeszédre, sebeket tapogat, csak konkrétumokra hallgat, azt követi. A Körösi Csoma Sándorok, Gábor Áronok, a Bodorok stb. földje, a józan ész hazája, mindenekelőtt makacsul, szinte konokul székely! Helyesen mutatott rá a Sepsiszentgyörgyön megjelenő kitűnően szerkesztett Székely Nép egyik cikkében arra a fonákságra, hogy ezt a lelke közepéig gyakorlatias népet szellemileg főképpen egy rég halott és tőlünk teljesen idegen nép halott szellemének halott nyelvével akarják táplálni, lévén a négy székely vármegyében 12 gimnázium és csupán 4 polgári iskola, holott éppen ennek az ellenkezőjére volna szükség, alsó-, közép- és felső ipari és kereskedelmi szakiskolákkal kapcsolatban, mert nem kétséges, hogy Magyarország ipari és kereskedelmi újjászületésében a székely népnek lesz vezérszerepe! Utazásom közben sajnálatosan állapítottam meg, hogy más vidékekhez viszonyítottan Székelyföldön sok a kóbor, semmittevő, félig meztelen, vagy toprongyos cigány, akik rossz hatással vannak és szégyent hoznak a székely népre. Tudomásom szerint az Erdélyi Párt székelyföldi tagozata mozgalmat indított a cigányság megrendszabályozására. Minden reményünk megvan, hogy rendkívül agilis miniszterelnnökünk, rövidesen itt új rendet teremt.