Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)
1942-07-31 / 172. szám
JÚLIUS 31. fejekben ma 93 esztendeje tűnt el Petőfi Amikor a moldovai fejedelem körözőlevelet bocsátott ki — Létezett-e a Bajkál-tó mellett Kőrözs falu? — Utazás egy koponya körül Kőrözs falu? — Utazás Sepsiszentgyörgy, július 30. Ma 93 esztendeje annak, hogy a segesvári csata,téren letörött a zászló. 1349 július 31. A költő kívánsága ez volt: Ott essem el én a harc mezején. Holttestemen át fújó paripák Száguldóénak a kivívotthadaira, S ott hagyajanaikengervet összetiporva ... Ott esett el. Ott folyt ki az ifjúi vér szívéből, ott szúrta keresztül talán egy kozák dzsidás a magyar szellemi égbolt üstökösét. Akkor még nem voltak újságok, amelyek hírül adhatták volna a láng, lelkű dalnok halálát. Még a Pesti Hírlap is csak hetek múlva írt a szomorú esetről néhány sort. De ki is törődött volna ezzel? Hiszen porbahullott a magyar szabadság. Az egész nemzet vonatott a muszka csizmák alatt és szenvedett az osztrák zsarnokságtól. Csak később, amikor a nemzet aléltaágából magához tért, kezdett mindenki Petőfiről gondolkozni. Hová lett? Mi történt vele? Felelet nem jött sehonnan. Csak a dalok maradtak meg, s néhány év múlva Szendrey Julia, a hitves is levetette az özvegyi fátyolt... Úgy jár, mint a diákok szoktak A kiegyezés nyugodt korszakában tudósok, kortársak és kiváncsiak serege kutatta a nagy Petőfi elveszett nyomát. Itt is, ott is bukkantak nyomra, mindenki vallotta, hogy az általa talált az igazi. A rablak sokfelé ágaztak, s mivel semmi biztos adatra nem bukkanhattak, megszülettek a legendák. Nem is egy, sok. A népből költő lett. Képzelő tehetsége vakmerően cikázott ide-oda, hogy ha Petőfi csontjait nem is találta meg, de legalább a költőt arra a magasságra emelte, ahol a lángeszek trónusa áll. A tudósok sem tudtak megmaradni a hideg számok és adatok birodalmában. Valami vak szenvedélytől fütve ők is elindultak biztosnak, vagy Winnytalaltnak Látszó nyomokon, hogy végre általuk is legenda szülessék. És ma csupa legenda, csupa költészet fedi a nagy Petőfi titkát ,itt került-e a többi hősökkel közös sírba a fehéregyházi síkon, vagy kozák kancsukák ütlege alatt Szibéria felé vonult a többiekkel...? Nem lehet tudni Egy bizonyos, hogy a moldovai fejedelemség abban az időben valóságos Petőfi-lázban élt. A moldovai fejedelem a kozák helytartó parancsára köröző levelet adott ki Petőfi felkutatására, aki — amint a köröző levél írja — egészen biztosan Moldovába szökött. ,„Úgy jár, mint a diákok szoktak, s hegyes kecskeszakálla van. Beszél németül és franciául, igen tüzes tekintetű, s egyik legjellegzetesebb tulajdonsága szenved elyes beszédmodorat —■ mondja az egykori feljegyzéa. A Kőrözs falu lakói Barátosi Lénártfe Lajos magyar Ázsia-kutató viszont azt állítja, hogy " a Dajkál-tó mellett megtalálta Petőfi sírját, egy Kőrözs nevű corosz faluban, amelyet magyar honvéd fogolytársai ]val Petőfi alapított és itt is halt meg 1857 május 18-án... Más nyomok szerint Petőfi fehér- egyházi sebesülése után két tiszt-társával Székelykeresztúrra jött és egy Lázár Márton nevű itteni vendéglős istállójának szénngyan halt meg és Itt is van eltemetve.— . Viszont a balázsfalvi @Dr. kát. gkn- ' jázhim múzeumában is Petőfi kopo .sáját őrzik, amelyet egy Fischer Lujza nevű hölgy ajándékozott 1870 körül az iskolának. A nő unokája volt az intézet Rochenberg nevű egykori orvosának, aki — a legenda szerint — részt vett az 1849-iki ütközetben is a július 30m lezajlott fehéregyházi csatában megtalálta Petőfi holttestét. Levágta a halott költő fejét, hazavitte Rakésfalvára, ahol kellőképpen kikészítette és haláláig őrizte, anélkül, hogy családtagjai előtt felfedte volna a valót: kié a koponya? Halálos ágyán azonban elmondotta titkát s fiára hagyta azt. ő sem hozta nyilvánosságra a titkot. Végül a koponya Fischer Lujza birtokába került, aki Balázsfalváról való elköltözésekor az iskolának ajándékozta Petőfi koponyáját ... Vita a koponya körül tett a Petőf-koponyáról s azt féttdve-A koponya eredetének tisztázására 1901-ben a Petőfi Társaság Wlassieh Gyula báró, akkori közoktatásügyi miniszterhez fordult, akinek távirati kérésére a balázsfalvi iskola Borosa C. Flavius nevű rajztanára rajzot készít Jókai Mór. „Ez a rajzban előttem fekvő koponya nem Petőfié. Az ő koponyája felül szélesedő volt, az ábránál pedig ez éppen fordítva mutatkozik. Sándor homloka magas volt, a rajzon ez alacsony. Legnagyobb eltérés az arcélban van s a rajzon Petőfi rendellenes fogelőreállása sincs rajta...“ Laka Gusztáv ezeket mondta: „Személyes jóbarátom volt Petőfi, akinek keskeny homloka volt és szép fogsorából egy kiállt. A rajzból ezt nem tudom megállapítani...“ (Laka 1901-ben, a nyilatkozattételkor éves volt.) Török Auréir, egyetemi tanár kijelentése: „Ha a Barabás és Orbai által készített Petőfi-képeket veszem alapul ,a koponya nem volt a költőé. Ha azonban más nyomokon indult Pestre. A rajzot tudósok és Petőfi kortársai vizsgálták, a vélenények azonban ellentétesek voltak. Íme a nyilatkozatok: lak el, lehet, hogy az övé volt...“ Újabb kérésre, a balázsfalvi gimnázium Chetianu Aură és Banica Octavian nevű tanárai felvitték a kérdéses koponyát Pestre, ahol azt Seranger Wilibald dr., a Magyar Nemzeti Múzeum ethnográfiai osztályának őre és Iszlai József dr., a fogászat egyetemi tanára vizsgálták meg. Ez a vélemény is ellentétes volt. Míg Lenayer úr tagadta a Petőfikoponya eredetiségét, addig Iszlai kimutathatónak mondotta a bal szemfog rendellenességét. Csődöt mond Két évvel ezelőtt, a bevonulás évében, megkérdeztük Kolozsvárott Kernbach Miháy dr. egyetemi tanárt, a borodami intézet igazgatóját: hogyan lehetne megállapítani a koponya valódiságát? Az or vámszakértő a következőket válaszolta: a tudomány . Hogy a koponya, vagy a csont Petőfié-e, kétféle módon lehetne megállapítani. Elsősorban halotti maszk alapján lehetne komoly összehasonlító tanulmányt végezni. Mivel azonban Petőfiről nem készült halotti maszk, a másik módszer lenne a jobb, de ez is nagyon körülményes. Ha a szabadság J Petőfi Sástdiur': így qmidalat tátit engemet... Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lass®» hervadni el, mint a virág, A melyen titkos féreg foga rág ; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál. Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily hálált adj, istenem, Ne ily halált adj, én nekem / Legyek fa, melyen villám fut keresztül, Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe Egesz-földet rázó mennydörgés dönt le ... Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva siácra lép Pirosló arczczal és piros zászlókkal És a zászlókon eme szent jelszóval : „Világszabadság!“ 1 _ " S ez* elharsogfáte, Elharsogják kelettől nyugatig, S a zsarnokság vélök megütközik: Ott essem el én* A kom mezején, Ott folyjon az ifjm vér ki szívembül; S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az aczéli zörej, A trombita hangja, az ágyudörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva: Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap, Hol ünnepélyes, lassú gyászzenével És fátyolos zászlók kíséretével A hősöket egy közös simáik adják, kiki érted haltak. A Tértadók díjazása A belügyminiszter július 15-én kel rendeletében , szabályzatot állapítot meg a vérátömlesztés céljára vérteolt személyek díjazása tárgyában. Eszerint a nyilvános betegápolást általány, illetve a kötelező betegségi biztosítási intézetei terhére kórházi ápolásiba vett beteg részére vérátömlesztés céljából vért adó személyt — amennyiben ért nem ingyenesen ajánlja fel — 10— 100 cm8 vér után 10 cms-enként 1 P 101—200 cm3 vér után 15 pengő, 201— 300 cm3, vér után 20 pengő, 301 cm*nél több vér után 30 pengő díjazás illeti meg. A szabályzat további részében a vonatkozó eljárás megállapítás nyert be nevet. harc áldozatául esett hősök közös fehéregyházi sírjában csontokat találnának és azok életkorát és összetételét elemző kísérlettel vizsgálat tárgyává tennék, talán meg lehetne állapítani, melyek Petőfi csontjai... Petőfi eltűnéséről és hősi haláláról elterjedt hírek tehát ellentétesek és különbözők. Egy Svigel Ferenc nevű kutató már arra is vállalkozott, hogy egy bizottságot elvezet Petőfi oroszországi sírjához » megmutatja azokat a településeket is, amelyeken az Löcö-ben odahurcolt magyar honvédek leszármazottjainak«.. » Ezek a legendák mégsem nyújtana semmiféle biztos támpontot. Lehet hogy valami csoda folytán messze keleten harcoló honvédetek megtalálják Petőfi Sándor sírját, de az is tehet, hogy a magyar nemzet számára oly szent csontokat soha emberi szem többé már nem pillanthatja meg. Mégis Petőfi láthatatlan sírja mindig virágokat terem. Rajnay Tibor ni........ I j Jólsikerült ‘Dörös* keresztes estély ,Tusnádfördőn Tusnádfürdő, július 39*. Tusznádfürdőn nagysikerű műsoros estély, rendezett áss ottani Vörös Karcsal Egylet. Somogyi Bogyó, a Nemzeti Színház tagja,, Székely András budapesti színművész, Bándi Mária Peturka Zsoasi, Prinez Ferenc művészi számai s főleg Karadéi Baba énekszámai nagy sikert arattak. A sort Molnár Sándor, a horvédség hangulatos és komoly művészi műközismert székely százados költője szellemesen, ízes székely tájszólásban konferálta. Saját költeményeiből is előadott, a nagyszámú közönség tapsaiközött. A minden tekintetben jól sikerült, jótékony célú előadásról százával rekedt kint a közönség. Végeredményben közel kétezer pengő tiszta bevétellel zárult a műsoros estély. Molnár Sárandor százados minden szavában értékes székely tájszólásos előadásában magmutatta, hogy anélkül is lehet ,,székelyes"■ tréfáslkodást bemutatni, hogy az előadók okvetlenül „bugyutanaik“ mutatnák a székelyt. A közismert „b -knak felhívjuk a figyelmét erre. Tessék a székely tréfát, humart szellemesen és nem a már régen megunt műre : bemutatva. Bándi Mária s jobban teranszt ha az egyébként kedves „női Dani bászkodását“ másképpen adná túl. Mollinák Sándor százados, akit a székegység főleg a rádióban és a budapesti Zeneakadémián 22 év alatt ismételten megrendezett székely szerzői estjeiről ismer, úttörő munkásságot végez ezen a téren is. Megrnkatta és megkacagtatta az igényes közönséget, de nem a már imáts-untiglan rsmért „góbéskodás“ mesterrkéltségével, haem kizárólagosan természetes és szellemes, tréfás székely mókáival.