Székely Nép, 1943. január-március (61. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-01 / 1. szám

1843 JANUÁR 1* + 9 Ifjú vitéz nagybányai Horthy Miklós újévi szózata a világ magyarjaihoz Budapest, dec. 31. (MTI) A Ma­gyarok Világszövetségének felköré* sére ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklós rádión keresztül a következő beszédet intézte a világ magyarjai* hoz: „Magyar testvéreim! A* idő vég­­telenségének homokóráján ismét le* pergett egy szem, amelyet a mi vé­sés elménk évnek nevez. Uj eszten­­dő virrad az egész világra és a vi­lágon szerteszéjjel élő valamennyi magyarra. Ez az esztendő a negye­­dik háborús évet jelenti a magyarok számára és e sorsdöntő napon az élet és halál harca tekint mind­­nyájunkra. E megpróbáltatások köz­­ben az egész magyar nemzet újévi köszöntését, együttérzését és sze­­rető ragaszkodását tol.,ácsolom a világ magyarjainak, hogy most, ami­kor az idők fergetege minden kap­csolatot megszüntetett közöttünk, legalább ezzel kerülhessünk köze­­lebb egymáshoz. A Magyarok Világ­­szövetsége minden esztendő utolsó napján a rádió hullámain keresztül fordul a világ magyarjaihoz. Az Óhaza és az Alma Mater szeretet­teljes üzenetét küldi azoknak, akik az ország határain kívül élnek, akik más világban, más nemzetek között teremtettek maguknak exisztenciát és értékes munkájukkal, tehetség­gükkel megbecsülést szereznek a magyar származásúaknak. Néhány hónappal ezelőtt még én is az Óceán túlsó partján, Brazíliában képviseltem a magyarság érdekeit és amikor visszajöttem, kötelessé­gemnek tartom, hogy minden Ame­rikában maradt magyarnak beszá­moljak arról, miképpen dolgozik kormányzatunk a nemzet vezetőivel fajtánk megtartásán és jövője biz­tosításán. Az egész magyarsághoz szó­va meghatódva mondhatom el, hogy a múlt esztendőben ismét hűek maradtunk történelmi múltúnkhoz. A jelen biztonságáért és a jövő re­ménységéért minden erőnket megfe­­szítve harcolunk és dolgozunk. Mint ezer éven át mindig, úgy most is a kergsztyén civilizációért voltunk kénytelenek fegyvert ragadni, hogy szövetségeseink oldalán harcbaszáll.­va távoltartsuk földünktől és annak lakosaitól a bolsevizmus pusztítását és istentelenségét. Nem engedhetjük meg, hogy elvegyék Istenünket, le­rombolják templomainkat, megsem­misítsék ezeréves kultúránkat és Mindazt, ami számunkra nemzeti és lelki értéket jelent, így most is­mét, mint a történelem folyamán ■nnyiszor, tanúbizonyságot teszünk hazafias, vallásos és konstruktív szellemünk mellett. Tudom, hogy hazánk és ugyanakkor itthonmaradt hozzátartozóink sorsa érdekel. Meg­nyugtatásul elmondhatom tehát, azt akarjuk, hogy a nemzet minden fényes tagja egyformán vegye ki ré­­szét az áldozatból és hogy orszá­gunk épségében jussunk el olyan bé­kéhez, amely Isten segítségével a szabad és független Magyarorszá­got jelentené, amiért évszázadokon át küzdöttünk. A magyarság sorsa a körülményekhez képest a jövő európai népek életéhez viszonyítva megnyugtatóan kielégítőnek mond­ható. Az ország kormányzatának fő g­­ondja, hogy egyrészt a lehetőség­hez képest senki se szenvedjen hiányt, másrészt pedig, hogy szociá­ln­to kulturális intézmények látási ü­tésével az életszínvonalat emelje, a gondákat csökkentse. De a nemzet vezetői nemcsak a vezetésük alatt áliók sorsáról gondoskodnak, hanem szeretettel és el nem mondható ra­­gaszkodással gondolnak azokra is, akiknek a sors nem adta meg, hogy idehaza teremthessenek maguknak otthont, megélhetést és így idegen államokban kénytelenek élni. Tisztá­ban vagyok külföldreszakadt véreink értékével- ismerem fajtám erényeit, képességeit és hazájához való ra­gaszkodását, főleg pedig becsületes jellemét. A jövendő Magyarország részére az új világ szétszórt ma­gyarjaira nemcsak hazánknak, ha­nem az egész világ békés együttmű­ködésének van szüksége. A Magya­rok­ Világszövetsége nevében, amely annyi aggódó szeretettel őrzi a vi­lág legkülönbözőbb táján elszórtan élő magyar érdekeit kívánom nek­tek, hogy az új esztendő váltsa való­ra álmotokat úgy saját sorsotok ki­alakulása, mint itthon élő szeret­teitek tekintetében, hiszen tudom,­­ hogy éreztük a távolból mily sokat aggódtok. Az 1942-es esztendő már a múlté. Az 1943. év még a bizony­talan jövőt jelenti, de ha bízunk mindennapi imánk meghallgatásá­ban, úgy már az új esztendő is a ma­gyar reménység hajnalhasadását je­lenti. Az emberiség a fegyvert még ebben az évben a békés építés esz­közével cserélheti fel. Mint a múlt­ban, úgy most is felhangzik ajkun­kon az újévi könyörgés: „Isten áld meg a magyart”. tanítósága után az iparosság is fel­ismerte, hogy céltudatosan kell munkálni a jövő útjait az egész szél helységre megállapított és szaksze­­re­rű­en kidolgozott tervek alapján. Értesüléseink szerint erőteljes.­­ Az ének szárnyalását most ne fá­­­­tyolozza el a csüggedés, hanem bi- s­zakodva kérjük a magyarok Istenét: „Hozz reá vig esztendőt” és ne csak énekeljük, hanem "higy­­jük is, hogy ez a ránk következő esztendő Isten segítségével, a ma­gunk áldozatosságával, szilárd ösz­­szefogással és a jóban, igazságban való hittel meghozza nemzetünk fel­emelkedését, mert: „Megbünhödte már e nép a múl­tat s jövendőt.’ .­ komoly mozgalom indult a mezőgaz’­­­datársadalom egységes felsorakozta­­­­tására is a Kaláka mögé.­­ Nem kétséges, hogy Csik várrafz­e­gye példáját rövidesen követi Ud­­­­varhely és Háromszék vármegye is. A tanítóság és az iparosság után Csikmegye mezőgazdatársadalma is csatla­­kozik a Kaláka Munkaszövetkezethez Csíkszereda, dec. 31. Jelentettük, hogy a Csíkszereda és Vidéke ipar­testület elöljárósága egyhangú hatá­rozattal kimondta csatlakozását a Kaláka Munkaszövetkezethez. Szász Gerő polgármester, Bakcsi Károly ipartestületi elnök és Vécsey Gyula jegyző részletes fejtegetése után az elöljáróság az alábbi határozatot hozta, amelyet a helyi szervezet út­ján, a Kaláka budapesti központjá­nak is megküldtek: — Csíkszereda és Vidéke Ipar­testületének elöljárósága foglal­kozott a Kaláka Munkaszövetke­zet célkitűzéseivel és elhatározta, hogy teljesen magáévá teszi a munkatervet és csatlakozik a Ka­láka Munkaszövetkezethez. Kéri a központot, hogy részletesen ismertesse a gyakorlati vonalve­zetést. Ugyanakkor közli: az ipa­rosság személy szerinti megszerve­zését hivatalán keresztül elvállal­ja és az újszellemű munkarendbe beállítja. Elhatározását az tette indokolttá, hogy a csíki ipartes­tület elöljárósága ezen az úton látja megoldhatónak egységesen és politikamentesen az egyetemes székely gazdasági kérdéseket s ezzel a különleges székely élet ősi formák és hagyományok alap­ján nyer megoldást. — Ezért az elöljáróság elhatá­rozta, hogy az egységes állásfog­lalást és együttműködést biztosí­tani lehessen — megkeresi a társ­­ipartestületeket is s ezzel lehető­vé teszi, hogy a Székelyföld egy­séges magyar tömbje maga hatá­rozzon és tegyen javaslatokat sa­ját érdekében és jövője biztosí­tására. Eddig a határozat, amelyből vilá­gosan kitűnik, hogy Csik iparostár­sadalma, mint minden időben most te alkalmazkodik az idők és a helyzet követelményeihez.. Csik vármegye WiifiAm­Tt­iITIi­ Vajda András gépészmérnök Műszaki Vállalata Sepsiszentgyörgy VASOSZTÁLY: mindennemű vas, szeg, huzal, asztalos, kárpi­tos anyag, zománce­dény, zárak, vaskereskedői cik­keik, stb. MŰSZAKIOSZTÁLY: szersz­ámgépek, szerszámok, golyóscsap­­ágyaik, szivattyúk, vascsövek, tömlők­, olajak, zsírok, stb. ;­­ VIL­LANYOSZTÁLY: Villanyszerelési anyagok, csillárok, rá­diók, elemek, vasal­ók, zseblámpák, stb. GAZDASÁGI GÉPOSZTAY: Cséplőgépek, vetőgépek, ekék, bo­ronák, darálók, gazdasági szerszámok stb KERÉKPÁR - VARRÓGÉPOSZTÁLY: Singer varrógépek, tűk, kerékpárok, alkatrészek stb. VÁLLAL: Tervezési szakvéleményadást, szerelési munkálato­kat CÉGTULAJDONOSOK: Vajda András gépészmérnök, Péterffy Albert posztógyáros, oSnfn X Rendszeres tanul­ogatásokat véget az EMKE népművelési szerelvénye Rövidesen sor kerül a Székelyföld bekapcsolá­sára is Kolozsvár, dec. 31. Az EMKE félszázezer pengős költséggel be­szerzett közművelődési szerelvé­nye hetekkel ezelőtt megkezdte munkáját és ezideig Bonchida, Nádasszen­tmihály, Kötel­end, Al­­sózsuk, Apahida, Kiskályán, Bámffyhunyad, Szászfenes,­­-Vá­laszút, Borsaújfalu, Vajdakamarás és Kajántó községeket kereste fel, ahol filmbemutatóval, hang-l­emezel­őa­dásokkal, ének­ és-taní­tással, ismertető előadásokkal, já­ték- és mesedélutánokkal, zenei bemutatókkal, történelmi ismer­tetésekkel stb. kapcsolatos kultu­rális ünnepségeket rendeztek Unghváry Sándor közművelődési szakosztályi titkár irányítása mellett. Az ünnepségeiken a ko­lozsvári Magyar Diákszövetség falu­járó tagjai is több ízben részt­­vettek. Szekeres László dr. veze­tésével, az írók közül Bözösdy György, Szabédy László, Kiss Je­nő, Asztalos János, Veres Péter és mások vettek részt a kulturá­lis munkában, egyizben pedig Kiss Károly­ kir. tanfelügyelő is megjelent az előadásokon bele­kapcsolódva a munkába. A kultu­rális ünnepségeik iránt mindenütt rendkívül nagy érdeklődés nyil­vánult meg és a szétszórtan élő magyarság, amely között az elő­adások alkalmával naptárakat, könyveket, folyóiratokat stb. osz­tottak ki a kiküldöttek díjtalanul, mindenütt lelkes örömmel fogadta az EMKE már régebben megkez­dett falulátogatásainak folytatá­sát. A népművelési szerelvény, amelynek munkájáról közelebbről az illetékes tényezők támogatása mellett még számos­­honismertető és tanulságos filmet, hanglemeze­ket stb. kapunk s amely rádióval, hangszóróval, hangos­beszélővel van felszerelve, továbbá vándor­könyvtárral, a jelek szerint az erdélyi magyarság öntudatosí­tása és lelki megerősítése terén az EMKE régi hagyományaihoz mél­tó munkát fog végezni. Közelebb­ről, ha az időjárás kissé javul, az EMKE népművelési szerelvénye távolabbi vidékekre is ellátogat­va belekapcsolódva a Csíkszeredán, Marosvásárhelyen, Désen, Zila­h­­on, Sepsiszentgyörgyön stb. meg­alakult, vagy megalakulás előtt álló fiókok munkájába fogja mindenütt Erdély földjén hirdet­­ni és terjeszteni a magyar nem­­zeti művelődés eszményeit. / Székely testvér! Olvasd is ter­jeszd a Székely Népet!

Next