Székely Nép, 1943. január-március (61. évfolyam, 1-72. szám)
1943-01-01 / 1. szám
1843 JANUÁR 1* + 9 Ifjú vitéz nagybányai Horthy Miklós újévi szózata a világ magyarjaihoz Budapest, dec. 31. (MTI) A Magyarok Világszövetségének felköré* sére ifj. vitéz nagybányai Horthy Miklós rádión keresztül a következő beszédet intézte a világ magyarjai* hoz: „Magyar testvéreim! A* idő végtelenségének homokóráján ismét le* pergett egy szem, amelyet a mi vésés elménk évnek nevez. Uj esztendő virrad az egész világra és a világon szerteszéjjel élő valamennyi magyarra. Ez az esztendő a negyedik háborús évet jelenti a magyarok számára és e sorsdöntő napon az élet és halál harca tekint mindnyájunkra. E megpróbáltatások közben az egész magyar nemzet újévi köszöntését, együttérzését és szerető ragaszkodását tol.,ácsolom a világ magyarjainak, hogy most, amikor az idők fergetege minden kapcsolatot megszüntetett közöttünk, legalább ezzel kerülhessünk közelebb egymáshoz. A Magyarok Világszövetsége minden esztendő utolsó napján a rádió hullámain keresztül fordul a világ magyarjaihoz. Az Óhaza és az Alma Mater szeretetteljes üzenetét küldi azoknak, akik az ország határain kívül élnek, akik más világban, más nemzetek között teremtettek maguknak exisztenciát és értékes munkájukkal, tehetséggükkel megbecsülést szereznek a magyar származásúaknak. Néhány hónappal ezelőtt még én is az Óceán túlsó partján, Brazíliában képviseltem a magyarság érdekeit és amikor visszajöttem, kötelességemnek tartom, hogy minden Amerikában maradt magyarnak beszámoljak arról, miképpen dolgozik kormányzatunk a nemzet vezetőivel fajtánk megtartásán és jövője biztosításán. Az egész magyarsághoz szóva meghatódva mondhatom el, hogy a múlt esztendőben ismét hűek maradtunk történelmi múltúnkhoz. A jelen biztonságáért és a jövő reménységéért minden erőnket megfeszítve harcolunk és dolgozunk. Mint ezer éven át mindig, úgy most is a kergsztyén civilizációért voltunk kénytelenek fegyvert ragadni, hogy szövetségeseink oldalán harcbaszáll.va távoltartsuk földünktől és annak lakosaitól a bolsevizmus pusztítását és istentelenségét. Nem engedhetjük meg, hogy elvegyék Istenünket, lerombolják templomainkat, megsemmisítsék ezeréves kultúránkat és Mindazt, ami számunkra nemzeti és lelki értéket jelent, így most ismét, mint a történelem folyamán ■nnyiszor, tanúbizonyságot teszünk hazafias, vallásos és konstruktív szellemünk mellett. Tudom, hogy hazánk és ugyanakkor itthonmaradt hozzátartozóink sorsa érdekel. Megnyugtatásul elmondhatom tehát, azt akarjuk, hogy a nemzet minden fényes tagja egyformán vegye ki részét az áldozatból és hogy országunk épségében jussunk el olyan békéhez, amely Isten segítségével a szabad és független Magyarországot jelentené, amiért évszázadokon át küzdöttünk. A magyarság sorsa a körülményekhez képest a jövő európai népek életéhez viszonyítva megnyugtatóan kielégítőnek mondható. Az ország kormányzatának fő gondja, hogy egyrészt a lehetőséghez képest senki se szenvedjen hiányt, másrészt pedig, hogy szociálnto kulturális intézmények látási ütésével az életszínvonalat emelje, a gondákat csökkentse. De a nemzet vezetői nemcsak a vezetésük alatt áliók sorsáról gondoskodnak, hanem szeretettel és el nem mondható ragaszkodással gondolnak azokra is, akiknek a sors nem adta meg, hogy idehaza teremthessenek maguknak otthont, megélhetést és így idegen államokban kénytelenek élni. Tisztában vagyok külföldreszakadt véreink értékével- ismerem fajtám erényeit, képességeit és hazájához való ragaszkodását, főleg pedig becsületes jellemét. A jövendő Magyarország részére az új világ szétszórt magyarjaira nemcsak hazánknak, hanem az egész világ békés együttműködésének van szüksége. A Magyarok Világszövetsége nevében, amely annyi aggódó szeretettel őrzi a világ legkülönbözőbb táján elszórtan élő magyar érdekeit kívánom nektek, hogy az új esztendő váltsa valóra álmotokat úgy saját sorsotok kialakulása, mint itthon élő szeretteitek tekintetében, hiszen tudom, hogy éreztük a távolból mily sokat aggódtok. Az 1942-es esztendő már a múlté. Az 1943. év még a bizonytalan jövőt jelenti, de ha bízunk mindennapi imánk meghallgatásában, úgy már az új esztendő is a magyar reménység hajnalhasadását jelenti. Az emberiség a fegyvert még ebben az évben a békés építés eszközével cserélheti fel. Mint a múltban, úgy most is felhangzik ajkunkon az újévi könyörgés: „Isten áld meg a magyart”. tanítósága után az iparosság is felismerte, hogy céltudatosan kell munkálni a jövő útjait az egész szél helységre megállapított és szakszererűen kidolgozott tervek alapján. Értesüléseink szerint erőteljes. Az ének szárnyalását most ne fátyolozza el a csüggedés, hanem bi- szakodva kérjük a magyarok Istenét: „Hozz reá vig esztendőt” és ne csak énekeljük, hanem "higyjük is, hogy ez a ránk következő esztendő Isten segítségével, a magunk áldozatosságával, szilárd öszszefogással és a jóban, igazságban való hittel meghozza nemzetünk felemelkedését, mert: „Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt.’ . komoly mozgalom indult a mezőgaz’datársadalom egységes felsorakoztatására is a Kaláka mögé. Nem kétséges, hogy Csik várrafzegye példáját rövidesen követi Udvarhely és Háromszék vármegye is. A tanítóság és az iparosság után Csikmegye mezőgazdatársadalma is csatlakozik a Kaláka Munkaszövetkezethez Csíkszereda, dec. 31. Jelentettük, hogy a Csíkszereda és Vidéke ipartestület elöljárósága egyhangú határozattal kimondta csatlakozását a Kaláka Munkaszövetkezethez. Szász Gerő polgármester, Bakcsi Károly ipartestületi elnök és Vécsey Gyula jegyző részletes fejtegetése után az elöljáróság az alábbi határozatot hozta, amelyet a helyi szervezet útján, a Kaláka budapesti központjának is megküldtek: — Csíkszereda és Vidéke Ipartestületének elöljárósága foglalkozott a Kaláka Munkaszövetkezet célkitűzéseivel és elhatározta, hogy teljesen magáévá teszi a munkatervet és csatlakozik a Kaláka Munkaszövetkezethez. Kéri a központot, hogy részletesen ismertesse a gyakorlati vonalvezetést. Ugyanakkor közli: az iparosság személy szerinti megszervezését hivatalán keresztül elvállalja és az újszellemű munkarendbe beállítja. Elhatározását az tette indokolttá, hogy a csíki ipartestület elöljárósága ezen az úton látja megoldhatónak egységesen és politikamentesen az egyetemes székely gazdasági kérdéseket s ezzel a különleges székely élet ősi formák és hagyományok alapján nyer megoldást. — Ezért az elöljáróság elhatározta, hogy az egységes állásfoglalást és együttműködést biztosítani lehessen — megkeresi a társipartestületeket is s ezzel lehetővé teszi, hogy a Székelyföld egységes magyar tömbje maga határozzon és tegyen javaslatokat saját érdekében és jövője biztosítására. Eddig a határozat, amelyből világosan kitűnik, hogy Csik iparostársadalma, mint minden időben most te alkalmazkodik az idők és a helyzet követelményeihez.. Csik vármegye WiifiAmTtiITIi Vajda András gépészmérnök Műszaki Vállalata Sepsiszentgyörgy VASOSZTÁLY: mindennemű vas, szeg, huzal, asztalos, kárpitos anyag, zománcedény, zárak, vaskereskedői cikkeik, stb. MŰSZAKIOSZTÁLY: szerszámgépek, szerszámok, golyóscsapágyaik, szivattyúk, vascsövek, tömlők, olajak, zsírok, stb. ; VILLANYOSZTÁLY: Villanyszerelési anyagok, csillárok, rádiók, elemek, vasalók, zseblámpák, stb. GAZDASÁGI GÉPOSZTAY: Cséplőgépek, vetőgépek, ekék, boronák, darálók, gazdasági szerszámok stb KERÉKPÁR - VARRÓGÉPOSZTÁLY: Singer varrógépek, tűk, kerékpárok, alkatrészek stb. VÁLLAL: Tervezési szakvéleményadást, szerelési munkálatokat CÉGTULAJDONOSOK: Vajda András gépészmérnök, Péterffy Albert posztógyáros, oSnfn X Rendszeres tanulogatásokat véget az EMKE népművelési szerelvénye Rövidesen sor kerül a Székelyföld bekapcsolására is Kolozsvár, dec. 31. Az EMKE félszázezer pengős költséggel beszerzett közművelődési szerelvénye hetekkel ezelőtt megkezdte munkáját és ezideig Bonchida, Nádasszentmihály, Kötelend, Alsózsuk, Apahida, Kiskályán, Bámffyhunyad, Szászfenes,-Válaszút, Borsaújfalu, Vajdakamarás és Kajántó községeket kereste fel, ahol filmbemutatóval, hang-lemezelőadásokkal, ének és-tanítással, ismertető előadásokkal, játék- és mesedélutánokkal, zenei bemutatókkal, történelmi ismertetésekkel stb. kapcsolatos kulturális ünnepségeket rendeztek Unghváry Sándor közművelődési szakosztályi titkár irányítása mellett. Az ünnepségeiken a kolozsvári Magyar Diákszövetség falujáró tagjai is több ízben résztvettek. Szekeres László dr. vezetésével, az írók közül Bözösdy György, Szabédy László, Kiss Jenő, Asztalos János, Veres Péter és mások vettek részt a kulturális munkában, egyizben pedig Kiss Károly kir. tanfelügyelő is megjelent az előadásokon belekapcsolódva a munkába. A kulturális ünnepségeik iránt mindenütt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg és a szétszórtan élő magyarság, amely között az előadások alkalmával naptárakat, könyveket, folyóiratokat stb. osztottak ki a kiküldöttek díjtalanul, mindenütt lelkes örömmel fogadta az EMKE már régebben megkezdett falulátogatásainak folytatását. A népművelési szerelvény, amelynek munkájáról közelebbről az illetékes tényezők támogatása mellett még számoshonismertető és tanulságos filmet, hanglemezeket stb. kapunk s amely rádióval, hangszóróval, hangosbeszélővel van felszerelve, továbbá vándorkönyvtárral, a jelek szerint az erdélyi magyarság öntudatosítása és lelki megerősítése terén az EMKE régi hagyományaihoz méltó munkát fog végezni. Közelebbről, ha az időjárás kissé javul, az EMKE népművelési szerelvénye távolabbi vidékekre is ellátogatva belekapcsolódva a Csíkszeredán, Marosvásárhelyen, Désen, Zilahon, Sepsiszentgyörgyön stb. megalakult, vagy megalakulás előtt álló fiókok munkájába fogja mindenütt Erdély földjén hirdetni és terjeszteni a magyar nemzeti művelődés eszményeit. / Székely testvér! Olvasd is terjeszd a Székely Népet!