Székely Nép, 1943. április-június (61. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-01 / 73. szám

Mit vár a aiunkásság a munkaügyi idogácóségről ? Néhány hónappal ezelőtt kormányrendelet jelent meg az országos ipari munkaügyi felügyelőség szervezése tárgyában. Hogy a magyar munkásság sorskérdéseinek szemszögéből milyen nagy fontosságú a munkaügyi felügyelőségek felállítása, a munkaügyi bizottságok megalakítása, azt bővebben nem szükséges kifejteni. Lapunk múltkori számában tájékoztattuk olvasóinkat, hogy e kérdésben most már jelentős lépések történtek a kormányzat részéről, amikor a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek közreműködését is igénybe vették az illetékesek. A kérdés megoldása —■ és reméljük jó megoldása — megindult. A munkásság is beleszólhat tehát ennek a rendkívül fontos kérdésnek eldöntésébe, az intézmény felépítésébe s ez jelentős lépés. Az eddigi iparfelügyelet részben túlterhelése, részben elégtelen működése miatt nem tudta a munkásság törvényadta jogait kellő mértékben megvédeni. Szükséges volt tehát, hogy megalakuljon egy felügyelő intézmény, amelynek működése eddigi értesüléseink szerint a felügyeletben kiterjed a munkabérek, munkaidő, fizetéses szabadság, tudrakérdés, nők és fiatalkorúak alkalmazása stb. kérdéseire. Röviden: az ipari és kereskedelmi alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzését bízzák az országos munkaügyi felügyelőségre. A magyar munkásság egyik érdekvédelmi szervezete e kérdés tárgyalására már a múlt év decemberében külön értekezletet hívott össze Érsekújvárra. A javaslat elkészítése után a következő kívánalmakat fektette le az értekezlet, mint a hivatásszervezetben tömörült munkásság állásfoglalását: Hogy a munkaügyi felügyelet ■megközelítőleg jól valósuljon meg és működése a célnak megfeleljen, elengedhetetlen előfeltétel az egységes munkajogi kódex megalkotása. Fiz volna a magyar munkaalkotmány, melyekben se volna, fektetve a magyar munkásság összes joga és kötelessége. Terjedjen ki a munkafelügyelet az ország minden ipari, kereskedelmi, bányász és az államnál, vagy egyéb közületnél bármilyen minőségben alkalmazott munkás és tanonc munkaviszonyának ellenőrzésére, sőt az egészségvédelmi állapotok megvizsgálásra is. Minden ipari főcsoportra szakértelemmel és rátermettséggel rendelkező külön munkaügyi felügyelő álljon rendelkezésre, aki nemcsak feljelentésre, hanem hivatalból is évenként legalább kétszer legyen köteles vizsgálatot tartani. A munkafelügyelet végrehajtó hatalmat is gyakorolhasson, tehát biztosítani kell számára a bírságolás jogát is. A munkaügyi felügyelőségek keretében legyenek beillesztve a bérmegállapító bizottságok is, s a felügyelők feladata a munkarendek jóváhagyása. Jogszabálynak kell kimondania, hogy az esetben, ha egy munkaadó egyes munkavállalóját súlyos mértékben, vagy munkavállalóinak jelentéseeny részét bármily formában megrövidíti, az ipar gyakorlásától vitatható legyen. Ha pedig a felügyelő által gyakorolt ellenőrzést ígéretesebb megnehezíteni, vagy meghiúsítani, cselekedetét bűntettnek, enyhéb esetben vétségenk kell minősíteni. Biztosítani kell a munkafelügyelők pártatlanságát, tekintélyét, függetlenségét nemcsak jogszabállyal, de olyan fizetés biztosításával, mely . * . «fflySaPgirir IWjjP „ * > Az új miniszterek átvették hivatalukat Budapest, márc. 31. (MTI) Bornemissza Géza az újonnan kinevezett iparügyi miniszter minisztériuma vezetését szerdán átvette. A tisztviselői kar nevében Kádas államtitkár üdvözölte a minisztert, aki köszönetet mondott az üdvözlésért, majd sorban üdvözölte munkatársait és fogadta a minisztérium osztályvezetői A miniszter hangoztatta, hogy a viszonyok változása folytán súlyos feladatok hárulnak a miniisztériumra. A háború szükségletei a magyar iparral szemben olyan követeléseket támasztanak, amelyeknek megfelelni csak az ipar és a hatóságok céltudatos együttműködésével lehet. A magyar ipar a nemzet nagy kincse. Ha ezt a kincset nem óvjuk meg, akkor elsorvad és a háború után nem leszünk abban a helyzetben, hogy ismét az iparfejlesztés ügyét szolgáljuk. A miniszter szavait az egybegyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. Budapest, márc. 31. (MTI) Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szerdán délelőtt hivatalát átvette. A minisztérium tisztviselőkara, valamint a minisztériumhoz tartozó üzemek és intézmények vezetői igen nagy számban gyűltek össze a miniszter üdvözlésére. Ebből az alkalomból a minisztérium nagy tanácstermében Álgyai Pál államtitkár köszöntötte Zsindely Ferenc minisztert, aki az üdvözletre meleg szavakkal válaszolt. — Teljesen átérzem az üdvözlő szavak jelentőségét — mondotta többek között —, tudom mit jelent nehéz időkben egy minisztérium vezetése. Háborúban vagyunk, amelyben jelentős csapatnak tekintem azokat a tisztviselőket, akik a kereskedelem és közlekedés ügyeit intézik. Meg van bennem a jószándék és az odaadás a szolgálathoz és hiszem, hogy a közös munkánk a maga gyümölcsét meghozza. Befolyással való üzérkedés miat két és félévi börtön Budapest, márc. 31. (MOT) A budapesti büntető törvényszék Popovics Mihály ny. bőrgyár-igazgató bííóperét tárgyalta. A vád szerint befolyással való üzérkedés bűntettét követte el, mert egy génszíjgyárostól 2 ezer pengőt kért és kapott azért, hogy — ígérete szerint— az anyaggazdálkodási hivatalnál a bérkiutalási kvóta felemelése érdekében eljárjon. Kijelentette, hogy a pénzt az illetékes tisztviselő megjutalmazására fordítja. Popovics bűnösségét tagadta A kétezer pengő felvételét beismerte ugyan de azt állította, hogy azt nem megvesztegetés céljából kapta, hanem a gyár érdekében kifejtett régebbi munkájáért. A törvényszék Popovics Mihály gyárigazgatót bűnösnek mondotta ki a vád szerinti bűntettben és azért két és félévi börtönre ítélte. Egyben azonnali letartóztatását is elrendelte. Az ítélet nem jogerős. Rablógyilkosság a budapesti Bokréta utcában Budapest, márc. 31. (MOT) Szerdán reggel a Bokréta utca 9 szám alatt, az Obermann-féle fémáru gyárban átvágott nyakkal, holtantalálták Bányai Jánosné, szül. Pintér Mária házmesternél. Bányainé férje Csepelen dolgozik és mindent nap kora reggel indul el hazulról. Bányai vallomása alapján tudta meg a rendőrség, hogy Bányaiékhoz bejáratos volt egy Kocsis István nevű 21 esztendős bádogos segéd. Kocsis István kihallgatása során beismerte, hogy ő ölte meg Bányainét. Elmondotta, hogy 5 esztendeje ismerte az asszonyt, akivel igen jó viszonyban voltak, de mintegy két héttel ezeelőtt összevesztek és már akkor elhatározta, hogy az asszonyt megöli. Reggel korábban ment be munkahelyére és bement a házmesteri lakásba, ahol egyedül találta Bányainét. Szóváltás keletkezett köztük, mire Kocsis előkapta zsebkését és az asszony nyakát teljesen átmetszette vele. Amikor meggyőződött róla, hogy az asszonyban már nincs élet, magához vette arany karóráját, jegygyűrűjét és nyakláncát, majd bezárta az ajtót és a kulcsot magához véve a gyilkosság színhelyéről eltávozott. Kocsis Istvánt rablógyilkossággal vádolva letartóztatták. ' ! ‘ -V . ’ k,«ft lU Fémjuh«Ciík Csár megyében A tejfeldolgozást sajtmesterek fogják irányítani Csíkszereda, március 31. Csík vármegye juhtenyésztését az első világháborút megelőző években kormánybiztos irányította. A megszállás esztendeiben sok életrevaló elképzelés került felszínre, de a megvalósításhoz nem adott eszközt az akkori hatalom. Felszabadulás után újból előtérbe került a kérdés s a csíki juhtenyésztés átszervezése döntő lépésekkel haladt a kitűzött cél felé. A földmivelésügyi kormányzat Csíkban két törzsjuhászatot állít fel. Az egyiket Ditró, másikat Csikverdics határában. Mimikét k mellett a részrehajlásnak még az árnyéka se merülhessen fel. A munkafelügyeletnek enters, rajtaütésszerű működésében segítségére kell állítani a munkaügyi bizottságokat. Ezekben a felügyelő bizottságokban munkások és munkaadók egyforma létszámmal vegyenek részt és szakmák szerint alakuljanak meg. Kívánatos, hogy minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztatóüzemben már meg lettyen az ilyen felügyelő bizottság. Néhány rövid mondatban így foglaltuk össze a fontosabb kívánalmakat. A fontos kérdés mihamarabbi megoldása és a felügyelet komoly alapokra való helyezése jelen-tős lépés a magyar szociálpolitika fejlődésében. A magyar munkásság , vagy megelégedéssel vette tudomássul , reméli, hogy a jó megoldás megkönnyíti az utat a munkásság k szebb jövője felé! 1943 ÁPRILIS 1 helyen fehér, törzskönyvezett rackákat tartanak. Gyergyóditró, illetőleg Csikverebes közbirtokossága legelőt bocsát rendelkezésre. Ezenkívül az építkezéshez szükséges fa és kőanyagot is ingyen adják. A korszerű pásztorházat, sajt házat és juhistállókatállamköltségen építik fel. Gyergyóditró határában 350, Verebesen 200—250 juhot állítanak be. A két gazdaságból származó tenyészanyagot 50 százalékos kedvezménnyel bocsátják a gazdák rendelkezésére. Gondosan vigyáznak arra, hogy minden tekintetben megfelelő juhállomány kerüljön gazdaközönségünkhöz s ezért a gazdaságok állandó törzskönyvi ellenőrzés alatt állanak. Gondoskodnak arról is, hogy tejfeldolgozás terén is példát mutassanak. Bebizonyítsák: a juhtartás egyik leggazdaságosabb, legtöbb hasznot hajtó gazdasági ág. Az eddigi káros hagyományokon alapuló rendszerrel ellentétben a két juhgazdaság tejfeldolgozását sajtmesterek fogják irányítani. Ki akarják fejleszteni Csík vármegyében a juhok törzskönyvezését is, hogy minden tekintetben a lehető legjobb juhállományt honosítsák meg. Ezekben a gazdaságokban szakszerű irányítás és gondos ellenőrzés mellett keresztezéseket is végeznek, így akarják az itteni éghajlatnak és talajviszonyoknak legjobban megfelelő tejben, gyapjúban és húsban egyaránt legtöbbet és legjobbat hozó juhállományt meghonosítani. Az érdekelt közbirtokosságok már megtették ajánlatukat. A gazdaságok felállításához szükség«.« állatállomány összevásárlása is megkezdődött. Néhány hét múlva az építkezések is megkezdődne«.. Mihelyt a fű annyira nő, mindkét gazdaság megkezdi működését •*, ezzel Csik vármegye annyit hangoztatott juhtenyésztése új, döntő helyzetbe kerül. A juhtartó székely gazdák saját szemükkel győződhetnek meg majd, közvetlenül a szakszerű juhtenyésztés fogásairól és jövedelmezőségéről. Szabályozták az óvóhelyek tervezését Budapest márc. 31. A honvédelmiműiniszter rendeletet adott ki az óvóhelytervezésről és az óvóhelyépítésről. A rendelet kimondja, hogy óvóhelyet csak a kijelölt óvóhely tervezők jegyzékébe felvett mérnök vagy építőmester tervezhet. Építési engedély alapjául csak ily terv fogadható el. A kijelölésre igényt tartó ügyvivő építészmérnökök, általános mérnökök és jogosított épíőmesterek nevük, képzettségük és postacímük egyidejű közlésével a miniszteri biztosnál írásban jelentkezzenek. A kijelölt óvóhelytervezők jegyzékét, illetve annak kiegészítését a miniszter a Budapesti Közlönyben hirdeti ki. A már előrehaladott tervezés címén és egyéb kivételes okokból — különösen helyi mérnökhiány — esetén a miniszteri biztos a jegyzékben nem szereplő tervezőknek is adhat egyes esetekre szóló tervezési engedélyt. A honvédelmi miniszter egyben rendeletben közzétette a kijelölt óvóhely tervezők jegyzékébe az első budapesti tanfolyamon való részvételi kötelezettsége mellett felvett szakemberek névsorát. A 38 személyt magába foglaló jegyzékből kiemeljük Malik József okf. építészmérnök (Budapest, II. Vér* mező-ut 8 szám) nevét, ki ezelőtt évvel Sepsiszentgyörgyről költözött * székesfővárosba.