Székely Nép, 1943. április-június (61. évfolyam, 73-144. szám)
1943-04-01 / 73. szám
A. zoltak, hogy már több elgondolás látott napvilágot, de egyik tervet sem alapozták meg kellően. Hol, ipari termelésünk miszervezése Gazda György dr. a legközelebbi menetrendváltozással kapcsolatban közbenjárást kér, hogy a közönség érdekeinek megfelelően állapítsák meg a Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy közötti vonatok menetidejét, lámánatot a fúró-faragó székely stáziipar termelők szövetkezeti tömörítésének szükségességére. Ezek a háziiparosok ma külön külön dolgoznak és úgy keresik az értékesítési lehetőségeket. Megemlíti, hogy Haraly község 523 lakója közül 150 ember kádár mesterséggel foglalkozik. Az évi termelés mintegy tízezer darab 200 literes hordó. Csomakörösön a 616 főnyi lakosságból mintegy 159—260 ember háncskalapkészítéssel foglalkozik. A községben ma is található legalább 10 ezer darab kalap. Az évi termelés 200—250 ezer kalapra tehető. Megfelelő szövetkezeti szervezettel kellően ki lehet építeni a szőrszita ipart is. Megfelelő szervezettséggel ezek az üzletágak felbecsülhetetlen jövedelmet biztosítanának a székelységnek. Csavar István a bőripar nehézségeire mutatott rá, míg Erdős Gábor a vélemény- és virágmagtermesztés rendkívüli nagy lehetőségeit tárta fel. A háromszéki éghajlati és talajviszonyok európai hírűvé tehetik ezeket a magokat. A néhány holdas törpebirtokosok is olyan jövedelmet tudnának biztosítani a magterrhelésből, mint a nagygazdák esetleg százholdas egyéb termő területükön. Imreh Sándor ismertette, hogy üveggyár létesítésére sikeres vegyvizsgálatokat készíttetett és már üveget is készített. A gyáralapításra vonatkozó terveit előterjesztette, de nem kapott ezideig megfelelő támogatást. Az üveggyárra különösen a borvizek értékesítése szempontjából van nagy szükség. Nem volna helyes, ha többszáz kilométer távolságból kelleneleszállítani az üres üvegeket borvízzel való megtömésük végett. Az értekezleten egyébként rámutattak arra alehetetlen állapotra is, hogy a legjobb székelyföldi borvizek még aSzékelyföldön közlekedő vasúti étkezőkocsiban sem kaphatók s az utazóközönség kénytelen mesterséges szikvizet, fogyasztani. A babák öltöztetésénél a különböző székelyföldi népviseleteket szem előtt tartják és azt a munkát különböző helyeken akarják elvégeztetni. A babagyárat általános játékgyárrá szélesítik ki és ennek egy-egy üzeme a Székelyföld különböző pontjain lenne, aszerint, hogy a gyárak fenyőből, keményfából, vagy fémből készítenék a játékokat. Ezzel a megmozdulással a székely találékonyságnak akarnak széles kibontakozási lehetőséget biztosítani. Ezek a játékok, mint kiviteli cikkek nagyban növelnék a székelység kereseti lehetőségét. Ezután a székely öntudat, becsületesség és kötelességteljesítés kifejlesztéséről beszélt Zaláni Szabó Miklós. Közölte, hogy félmillió pengővel székely történelmi film készül, amely a székelység életét és lelkivilágát tükrözi, egyben pedig bizonyságot tesz a székelységnek és a magyarságnak elválaszthatatlan egységéről. A székely közvélemény fejlesztése érdekében vándormozit is létesítenek, amely végiglátogatja a falvakat. Az első ilyen gépeket már be is szerezitek. Közölte végül, hogy a századelői emlékezetes csíktusnádi kongresszus anyagát feldolgozzák és kiadják s ugyanabban a szellemben folytatják a megkezdett munkát. Végül rámutatott a székely kincsek feltárásának jelentőségére. Ezt a munkát már megkezdték. Múlt nyáron ötven egyetemi, hallgató végzett talajkutatást,, ennek az anyagnak a feldolgozása most folyik. A feltáró munkát a kormány is támogatja. Az értekezlet Szent Iványi Gábor dr. zárószavaival lelkes hangulatban fejeződött be. Szellemi és gazdasági székely egységet! Ezután Zaládi Szabó Miklós, a Kaláka Minkaszövetkezet célkitűzéseit ismertette. A Székelyföld gazdasági újjáépítését általános székely szempontból kell, elbírálni. A székelység körében sok politikai, társadalmi és felekezeti ellentét észlelhető. Ezeket azonban ki kell küszöbölni és egységes szellemi és gazdasági közösséget kell kialakítani. Ennek előfeltétele az egységes székely sajtó megteremtése. Hasonlóképpen fontos az egységes székely hitelélet megteremtése is. Szükségesnek látja, hogy a végeredményben az államtól, mintegy 8—HHere formában a Székelyföldre irányított pénzbeli segítségeket a jól megalapozott székely pénzintézeteik útján osszák szét. Neyzetismeretük és tájékozottságuk révén ezek a pénzintézetek biztosítékul szolgálnának, hogy a juttatásokat arra érdemesek kapják. Zaláni Szabó Miklós ezután ismertette, hogy a Kaláka Munkaszövetkeze* játékbabagyár* létesített. 1943 ÁPRILIS 1 Az ország legrégibb szarvasbőrgyára. ŐZ-, SZARVAS-, dámvad bőröket, kesztyű, ruházati-, bútor- és mosóbrre, vaddisznó-, róka-, vadmacska- és egyéb állati bőröket szőrmére KIKÉSZÍTÉSRE ELVÁLLAL HEHLSCHMIDT GYULA UTÓDA: vitéz FEJÉR ANDRÁS PÍNOMBŐRGYÁRA TATATOVÁROS Legmagasabb naptáron reszek: őz-, szarvas-, dámvad-, vaddisznó-, farkas-, róka-, borz-, vadznacska-, vidra-, nyest-, hörcsög-, görény- és KUTYA3QIRÖ&Ü?. Alapítva: 170. A hüsfülű által megcsodál szenem néprajzi is népi énekeket nem becsüljóN kellőn éppen Bartha Károly és Harapni János szabadegyetemi előadása Sepsiszentgyörgy, márc. 31. Szerdán este a szabadegyetemi előadások keretében Bartha Károly dr. tanítóképzőintézeti igazgató „Székely néprajzi érdekességek” címen tartott egysikerű előadást. — A székelység néprajzi és népi értékei az idegent mindig lenyűgözik — mondotta —, míg sajnos, mi gyakran nem értékeljük ezeket kellőképpen. Mikszáth szavaival megállapítja, hogy valami bibliai egyszerűség ömlik el ezen a népen. Ez az egyszerűség mindenütt, ott van, beszédében, népdalaiban, népballadáiban de ott van népviseletében is. A székely népdalban együtt van a székely sors és székely világ. Az ifjúság nevelésében hihetetlen nagy szerepe van a népdalnak. , Ezt az értéket, mindenképpen ki is kell használni. Hogy hová való valaki, azt többnyire a beszédéből, hanghordozásából lehet megállapítani. A székely beszéd megtartotta ősi szépségét, választékosságát. Amit az irodalmi nyelv ,,eg” betűvel jelöl, azt a székely kiejtés ötféle hanggal tudja kifejezni.. Külön sajátossága, hogy a hangsúlyozással még mélyebb értelmet tud a, székely beszédének adni. A háromszéki kiejtés megőrizte eredetiségét, nem úgy az itteni népviseltet, amelyet az itteniek lassan kiirt A szabadegyetemi előadás második felében Szerepel János, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a székely rovásírásról tartott értékes előadást. —_ A magyar rovásírással foglalkozni kötelességünk, mert az ősi kultúrának a bizonysága — mondotta. Ezután részletesen ismertette a magyarok eredetét, a magyarság faji összetételét és vándorlásának útvonalát. — Pontosan nem tudjuk megállapítani, hol vettük át a rovásírást. Az azonban bizonyos, hogy már jóval a honfoglalás előbb használtuk. Valószínű, hogy rovásírásunk abban az időben alakult ki, amikor őseink a Fekete tenger mellékén éltek. A rovásírás elsősorban a Székelyföldön maradt fenn. Ennek oka teljesen levetkőztek, vagy ami talán még rosszabb, divatos utánzatokkal cserélték fel. Bartha Károly dr. ezután részletesen fejtegette a székely kapu eredetét, amelyhez hasonlót Németországban, Hollandiában és Oroszországban is lehet találni. Az összefüggést azonban még nem sikerült kideríteni, mint ahogy azt sem tudjuk, honnan eredt a székely kapu és az, hogy a térítő papok, akik igyekeztek mindent kiirtani, ami az ebi pogány korszakra emlékeztetett, itt nem fejthettek ki nagy tevékenységet. A keresztény vallásra áttért országban a latin betűt csak a papok és diákok használták. A nép ősi írásmódja a rovás volt. A rovásírás később feledésbe ment és azt jóval később a diákság újította fel. — Sajnos, sok rovásírásos emlékünk nem maradt fenn, mert a rovásokat ősienk elsősorban fába vésték és az az idők folyamán elkoriadt. Herepei János múzeumigazgatós végül megemlíti a legnevezetesebb rovásírásos leleteket, majd részletesen kifejti, miért írták jobbról balra őseink a rovásírásos jeleket. Az elhangzott két értékes elő-, adásért Bibó Béla kir. tanfelügyelő mondott köszönetet, temetőink jellegzetessége, a kopjafa. Az előadó végül a regős énekek és népballadák ősi szépségére hívta fel a figyelmet. Az előadást nagyszerűen egészíttette ki. Barabás Béla dr. vármegyei árvaszéki ülnök népdalszáma és tanítóképző dalcsoportjának énekszám 1.:íaj, valamint a polgári és kereskedelmi iskolák növendékeinek közreműködése. A székely rovásírás Megalakult az Országos Mezőgazdasági Tanács Budapest, márc. 31. Bánffy Dániel záró földmivelésügyi miniszter a hivatalos lap legutóbbi számában közzétett® az Országos Mezőgazdasági Tanács megalakításáról szóló rendeletét és a Tanács összeállítását. Az Országos Mezőgazdasági Tanácsot a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény hívta életre abból a célból, hogy a mezőgazdasági termelés, értékesítés és a mezőgazdaság megszervezésének átfogó ali kérdéseiben» a gazdatársadaloma összességének ᣠtámpontját kifejezésre juttassa. A Tanácsnak küönös feladata a mezőgazdaság fejlesztésről szóló törvény végrehajtásában és ai mezőgazdaságfejlesztési munkasarv megállapításában való közreműködés, továbbá javaslattétel a termelési rend biztosítására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Hogy a nagyobb létszám n® nehezítse meg az ügyek intézését, a Tanács, mindössze 15 tagból áll. Emellett a Tanács úgy van összeállítva, hogy tagjainak csak egy része van személy szerint meghíva a gazdasági élet kiváló egyéniségeiből, a másikrészére a gazdatársadalmi szervezeteket hívja meg a földművelésügyi miniszter. A gazdatársadalmi szervezetek azután a tárgyalásra kerülő minden lényeges ügyben másmás személyt küldhetnek ki aszerint milyen a szőnyegen lévő ügy természete. A Tanács elnökévé a földmivelésügyi miniszter Somssich László gróf m kir. titkos tanácsost, az Országos Magyar Gazdaségi Egyesület elnökét neveste id; a Tanács tagjainak sorába meghívta gróf Khuen Hédarváry Károlyt, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökét, és egyben kinevezte a Tanács elnökhelyettesévé; meghívta továbbá a Tanács tagjainak sorába az 1920 :XVIII. törvénycikkel alakított mezőgazdasági érdekképviseletet három tagsági hellyel, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet két tagsági hellyel, és a Falu Magyar Gazda és Földműves Szövetséget egy tagsági hellyel; a Tanács tagjainak sorába meghívta továbbá Hagyó Kovács Gyula m. kir. gazdasági főtanácsos, jószágkormányzót, Ihrig Károly dr. egyetemi ny. rendes tanárt, Jankovich-Bézán József gróf földbirtokost, Lenek Jenő dr. ny. miniszteri osztályfőnököt, Mészáros István földmunkást, Reichenbach Béla dr. egyetemi ny. rendes tanárt, gróf Teleki Bélát, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnökét és báró Waldbott Kelemen m. kir. titkos tanácsos, földbirtokost, kinevezte végül a Tanács Ügyvezetőjévé Patksy Ernő dr. miniszteri osztálytanácsost, a Tanács jegyzőjévé pedig Liszy Edward dr. miniszteri titkárt.