Székely Nép, 1943. április-június (61. évfolyam, 73-144. szám)

1943-04-01 / 73. szám

A. zoltak, hogy már több elgondolás lá­tott napvilágot, de egyik tervet sem alapozták meg kellően. Hol, i­pari termelésünk miszervezése Gazda György dr. a legközelebbi menetrendváltozással kapcsolatban közbenjárást kér, hogy a közönség érdekeinek megfelelően állapítsák meg a Kézdivásárhely és Sepsiszent­­györgy közötti vonatok menetidejét, lámán­ato­t a fúró-faragó székely stáziipar termelők szövetkezeti tö­mörítésének szükségességére. Ezek a háziiparosok ma külön külön dol­goznak és úgy keresik az értékesí­tési lehetőségeket. Megemlíti, hogy Haral­y község 523 lakója közül 150 ember kádár mesterséggel foglalko­zik. Az évi termelés mintegy tízezer darab 200 literes hordó. Csomakö­­rösön a 616 főnyi lakosságból mint­egy 159—260 ember háncskalap­­készítéssel foglalkozik. A községben ma is található legalább 10 ezer da­rab kalap. Az évi termelés 200—250 ezer kalapra tehető. Megfelelő szö­vetkezeti szervezettel kellően ki le­het építeni a szőrszita ipart is. Meg­felelő szervezettséggel­ ezek az üz­letágak felbecsülhetetlen jövedelmet biztosítanának a székelységnek. Csavar István a bőripar nehézsé­geire mutatott rá, míg Erdős Gábor a vélemény- és virágm­agtermesztés rendkívüli nagy lehetőségeit tárta fel. A háromszéki éghajlati és talaj­­viszonyok európai hírűvé tehetik ezeket a magokat. A néhány holdas törpebirtokosok is olyan jövedelmet tudnának biztosítani a magterrhelés­­ből, mint a nagygazdák esetleg száz­holdas egyéb termő területükön. Imreh Sándor ismertette, hogy üveggyár létesítésére sikeres vegy­vizsgálatokat készíttetett és már üveget is készített. A gyáralapításra vonatkozó terveit előterjesztette, de nem kapott ezideig megfelelő támo­gatást. Az üveggyárra különösen a borvizek értékesítése szempontjából van nagy szükség. Nem volna he­lyes, ha többszáz kilométer távol­ságból kellene­­­leszállítani az üres üvegeket borvízzel való megtömésük végett. Az értekezleten egyébként rámutattak arra a­­lehetetlen álla­potra is, hogy a legjobb székelyföl­di borvizek még a­­Székelyföldön közlekedő vasúti étkezőkocsiban sem kaphatók s az utazóközönség kénytelen mesterséges szikvizet, fo­gyaszt­a­ni. A babák öltöztetésénél a különböző­ székelyföldi népviseleteket szem előtt tartják és azt a munkát külön­böző helyeken akarják elvégeztetni. A babagyárat általános játékgyárrá szélesítik ki és ennek egy-egy üze­me a Székelyföld különböző pont­jain lenne, aszerint, hogy a gyárak fenyőből, keményfából, vagy fémből készítenék a játékokat. Ezzel a meg­mozdulással a székely találékony­ságnak akarnak széles kibontakozá­si lehetőséget biztosítani. Ezek a játékok, mint kiviteli cikkek nagy­ban növelnék a székelység kereseti lehetőségét. Ezután a székely öntudat, becsü­letesség és kötelességteljesítés ki­fejlesztéséről beszélt Zaláni Szabó Miklós. Közölte, hogy félmillió pen­gővel székely történelmi film készül, amely a székelység életét és lelki­világát tükrözi, egyben pedig bizony­ságot tesz a székelységnek és a ma­gyarságnak elválaszthatatlan egysé­géről. A székely közvélemény fej­lesztése érdekében vándormozit is létesítenek, amely végiglátogatja a falvakat. Az első ilyen gépeket már be is szerezitek. Közölte végül, hogy a századelői emlékezetes csíktus­­nádi kongresszus anyagát feldolgoz­zák és kiadják s ugyanabban a szel­lemben folytatják a megkezdett munkát. Végül rámutatott a székely kincsek feltárásának jelentőségére. Ezt a munkát már megkezdték. Múlt nyáron ötven egyetemi, hallgató vég­zett talajkutatást,, ennek az anyag­nak a feldolgozása most folyik. A feltáró munkát a kormány is támo­gatja. Az értekezlet Szent Iványi Gábor dr. zárószavaival lelkes hangulatban fejeződött be. Szellemi és gazdasági székely egységet! Ezután Zaládi Szabó Miklós, a Kaláka Minkaszövetkezet célkitű­zéseit ismertette. A Székelyföld gaz­dasági újjáépítését általános székely szempontból kell, elbírálni. A szé­­kelység körében sok politikai, társa­dalmi és fele­kezeti ellentét észlel­hető. Ezeket azonban ki kell küszö­bölni és egységes szellemi és gazda­sági közösséget kell kialakítani. En­nek előfeltétele az egységes székely sajtó megteremtése. Hasonlóképpen fontos az egységes székely hitelélet megteremtése is. Szükségesnek lát­ja, hogy a végeredményben az állam­tól, mintegy 8—HHere formában a Székelyföldre irányított pénzbeli se­gítségeket a jól megalapozott szé­kely pénzintézeteik útján osszák szét. N­e­­yzetismeretü­k és tájékozottsá­guk révén ezek a pénzintézetek biz­tosítékul szolgálnának, hogy a jut­tatásokat arra érdemesek kapják. Zaláni Szabó Miklós ezután is­mertette, hogy a Kaláka Munkaszö­­vetkeze* játékbabagyár­* létesített. 1943 ÁPRILIS 1 Az ország legrégibb szarvasbőrgyára.­­ ŐZ-, SZARVAS-, dámvad bőröket, kesztyű, ruházati-, bútor- és mosób­­rre, vaddisznó-, róka-, vadmacska- és egyéb állati bőröket szőrmére KIKÉSZÍTÉSRE ELVÁLLAL HEHLSCHMIDT GYULA UTÓDA: vitéz FEJÉR ANDRÁS PÍNOMBŐRGYÁRA TATATOVÁROS Legmagasabb naptáron reszek: őz-, szarvas-, dámvad-, vaddisznó-, farkas-, róka-, borz-, vadznacska-, vidra-, nyest-, hörcsög-, görény- és KUTYA3QIRÖ&Ü?. Alapítva: 17­0. A hüsfülű által megcsodál szenem néprajzi is népi énekeket nem becsül­jóN kellőn éppen Bartha Károly és Harapni János szabadegyetemi előadása Sepsiszentgyörgy, márc. 31. Szer­dán este a szabadegyetemi előadá­sok keretében Bartha Károly dr. ta­nítóképzőintézeti igazgató „Székely néprajzi érdekességek” címen tar­tott egysikerű előadást. — A székelység néprajzi és népi értékei az idegent mindig lenyűgö­zik — mondotta —, míg sajnos, mi gyakran nem értékeljük ezeket kel­lőképpen. Mikszáth szavaival megállapítja, hogy valami bibliai egyszerűség öm­lik el ezen a népen. Ez az egysze­rűség mindenütt, ott van, beszédé­ben, népdalaiban, népballadáiban de ott van népviseletében is. A székely népdalban együtt van a székely sors és székely világ. Az ifjúság nevelé­sében hihetetlen nagy szerepe van a népdalnak. , Ezt az értéket, min­denképpen ki is kell használni. Hogy hová való valaki, azt több­nyire a beszédéből, hanghordozásá­ból lehet megállapítani. A székely beszéd megtartotta ősi szépségét, választékosságát. Amit az irodalmi nyelv ,,eg” betűvel jelöl, azt a szé­kely kiejtés ötféle hanggal tudja ki­fejezni.. Külön sajátossága, hogy a hangsúlyozással még mélyebb értel­met tud a, székely beszédének adni. A háromszéki kiejtés megőrizte ere­detiségét, nem úgy az itteni népvi­seltet, amelyet az itteniek lassan kiirt A szabadegyetemi előadás máso­dik felében Szerepel János, a Szé­kely Nemzeti Múzeum igazgatója a székely rovásírásról tartott értékes előadást. —_ A magyar rovásírással foglal­kozni kötelességünk, mert az ősi kultúrának a bizonysága — mondot­ta. Ezután részletesen ismertette a magyarok eredetét, a magyarság fa­ji összetételét és vándorlásának út­vonalát. — Pontosan nem tudjuk megálla­pítani, hol vettük át a rovásírást. Az azonban bizonyos, hogy már jó­val a honfoglalás előb­­b használ­tuk. Valószínű, hogy rovásírásunk abban az időben alakult ki, amikor őseink a Fekete tenger mellékén él­tek. A rovásírás elsősorban a Szé­kelyföldön maradt fenn. Ennek oka teljesen levetkőztek, vagy ami ta­lán még rosszabb, divatos utánza­tokkal cserélték fel. Bartha Károly dr. ezután részle­tesen fejtegette a székely kapu ere­detét, amelyhez hasonlót Németor­szágban, Hollandiában és Oroszor­szágban is lehet találni. Az össze­függést azonban még nem sikerült kideríteni, mint ahogy azt sem tud­juk, honnan eredt a székely kapu és az, hogy a térítő papok, akik igye­keztek mindent kiirtani, ami az ebi pogány korszakra emlékeztetett, itt nem fejthettek ki nagy tevékenysé­get. A keresztény vallásra áttért or­szágban a latin betűt csak a papok és diákok használták. A nép ősi írás­módja a rovás volt. A rovásírás ké­sőbb feledésbe ment és azt jóval ké­sőbb a diákság újította fel. — Sajnos, sok rovásírásos emlé­künk nem maradt fenn, mert a ro­vásokat ősienk elsősorban fába vés­ték és az az idők folyamán elkor­­iadt. Herepei János múzeumigazgatós végül megemlíti a legnevezetesebb rovásírásos leleteket, majd részlete­sen kifejti, miért írták jobbról balra őseink a rovásírásos jeleket. Az elhangzott két értékes elő-, adásért Bibó Béla kir. tanfelügyelő mondott köszönetet, temetőink jellegzetessége, a kopja­fa. Az előadó végül a regős énekek és népballadák ősi szépségére hívta fel a figyelmet. Az előadást nagyszerűen egészít­tette ki. Barabás Béla dr. vármegyei árvaszéki ülnök népdalszáma és­­ tanítóképző dalcsoportjának énekszám 1.:í­aj, valamint a­ polgári és kereske­delmi iskolák növendékeinek közre­működése. A székely rovásírás ­ Megalakult az Országos Mező­­gazdasági Tanács Budapest, márc. 31. Bánffy Dániel záró földmivelésügyi miniszter a hi­vatalos lap legutóbbi számában közzé­tett® az Országos Mezőgazdasági Ta­nács megalakításáról szóló rendeletét és a Tanács összeállítását. Az Országos Mezőgazdasági Taná­csot a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény hívta életre abból a célból, hogy a mezőgazdasági termelés, érté­kesítés és a mezőgazdaság megszerve­zésének átfogó al­i kérdéseiben» a gaz­­datársadaloma összességének ᣠtámpont­ját kifejezésre juttassa. A Tanácsnak küönös feladata a mezőgazdaság fej­lesztésről szóló törvény végrehajtásá­ban és a­i mezőgazdaságfejlesztési m­­un­ka­­sarv megállapításában való közre­működés­, továbbá javaslattétel a ter­melési rend biztosítására vonatkozó rendelkezések tekintetében. Hogy a nagyobb létszám n® nehezítse meg az ügyek intézését, a Tanács, mindössze 15 tagból áll. Emellett a Tanács úgy van összeállítva, hogy tagjainak csak egy része van személy szerint meghíva a gazdasági­ élet kiváló egyéniségeiből, a másik­­részére a gazdatársadalmi szervezeteket hívja meg a földműve­lésügyi miniszter. A gazdatársadalmi szervezetek azután a tárgyalásra ke­rülő minden lényeges ügyben más­­más személyt küldhetnek ki aszerint milyen a szőnyegen lévő ügy termé­szete. A Tanács elnökévé a földmivelés­ügyi miniszter Somssich László gróf m kir. titkos tanácsost, az Országos Magyar Gazda­ségi Egyesület elnökét neveste id; a Tanács tagjainak sorába meghívta gróf Khuen Hédarváry Ká­rolyt, az Országos Mezőgazdasági Ka­mara elnökét, és egyben kinevezte a Tanács elnökhelyettesévé; meghívt­a továbbá a Tanács tagjainak sorába az 1­920 :XVIII. törvénycikkel alakított mezőgazdasági érdekképviseletet há­rom tagsági hellyel, az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesületet két tag­sági hellyel, és a Falu Magyar Gazda és Földműves Szövetséget egy tagsági hellyel; a Tanács tagjainak sorába meghívta továbbá Hagyó Kovács Gyu­la m. kir. gazdasági főtanácsos, jószág­­kormányzót, Ihrig Károly dr. egyetemi ny. rendes tanárt, Jankovich-Bézán József gróf földbirtokost, Lenek Jenő dr. ny. miniszteri osztályfőnököt, Mé­száros István földmunkást, Reichen­­bach Béla dr. egyetemi ny. rendes ta­nárt, gróf Teleki Bélát, az Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egyesület elnökét és báró Waldbott Kelemen m. kir. titkos tanácsos, földbirtokost, kinevezte vé­gül a Tanács Ügyvezetőjévé Patksy Ernő dr. miniszteri osztálytanácsost, a Tanács jegyzőjévé pedig Liszy Edward dr. miniszteri titkárt.

Next