Székely Nép, 1943. július-szeptember (61. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-01 / 145. szám
sítenie. Ez a hivatás sohasem volt veszélytelen. Ennek a népnek minél erőteljesebb és minél egészségesebb rajokat kell kibocsátania, útnak indítania örök magyar célok felé, a magyar élet porondján, így jön el minden magyarok számára a régóta várt ünnep. Fontos, hogy öntudatos magyarokként álljunk helyünkön A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott szavak után Szász Gerő polgármester mondott, köszönetet az ünnepélyesen átadott városi szállodai felépítéséért. Megállapította: Csíkszereda képviselőtestülete ilyen céllal még nem gyűlt össze soha. Fokozott az öröm, mert a nép segítő kezet érez. A múltban idegen célokat és érdekeket szolgált ez a nép is. A jövőben öntudatos magyar erővel és munkával áll a magyarság keleti bástyafokán a székelység és minden körülmények között feltétel nélkül teljesíti hivatását. A polgármester gondolataival kapcsolatban a miniszter megállapítja: — Fontos az, hogy öntudatos magyarosággal álljunk helyünkön. Sokat mulasztottunk ott is, ahol nem volt idegen megszállás. S musse-ottunk az idegen megszállás előtt is. Most, a cselekvések pillanatában érezzük a magyar öntudat hiányát. Ezen a téren a lehető legtöbbet, kell pótolni. Szentül hiszem, hogy virrad! A magyarság álmából már ocsúdik. Ez az első lépés. Meg vagyok győződve, megbirkózunk a nehézségekkel, mert, ezt parancsolja a jövőnk. Ez a munka egy táborba parancsol minden magyart. A csiktusnádi emlékirat azonnal elintézést nyer A rövid ünnepség után a slargitafürdő felé száguldanak a gépkocsik. Végig az úton sehol egyetlen zökkenő, pedig két esztendővel ezelőtt gyalog is alig lehetett célba érni. A fürdőn Szathmáry József főszolgabíró és Kosai József közbirtokossági elnök kíséretében üdvözli Zsindely Ferenc dr.-t. A miniszter rövid felelet keretében kijelenti, hogy a beindított munkát folytatják. Aztán megtekintették a tizenhatszobás turistaszállónak kiszemelt helyet. A telken ajelképes alapkövet Zsindely Ferenc dr. miniszter tette le. Hargitafürdőről a múlt évben befejezett csikszentmárton—úzvölgyi út me®tekintése után, Tusnádfürdőn keresztül Sepsiszentgyörgy felé robogott a miniszter és kísérete. Újtusnád és Tusnádfürdő közötti útszakaszon Márton László dr. csíkszentmártoni főszolgabíró vezetésével a községek küldöttségei üdvözölték a minisztert. Márton dr. főbíró röviden ismertette a községek kérését, hogy az építésre kerülő szentannatai utat a számukra gazdaságilag nagyjelentőségű területen vigyék át. Az érdekelt községek hajlandók ezért áldozatot is vállalni. Vitéz Jakab Béla csíktusnádi községi bíró a kérdéses útra vonatkozó emlékiratot nyújtott át, miközben Ábrahámy József dr. alispán a törvényhatóság nevében csatlakozott a községek kéréséhez. A miniszter elővette az útra vonatkozó térképet s rövid tanulmányozás után kiderült, hogy az alvégi községek által kért útvonal másfél kilométerrel rövidebb a terep is megfelelőbb s így TxSk0^WSSi kivitelezése sokkal olcsóbb a tervezettnél. Erre a miniszter a kért útvonal megépítéséihez elvben hozzájárult. Vitézi Szántó Lőrinc csíkkozmási községi bíró keresetlen szavakkal mondott köszönetet a miniszternek az érdekelt községek nevében, mire Zsindely dr. megállapította: — Meg kell tanulnunk immár, a Szemlent a Délután hat óra tájban robogtak a miniszteri kocsik Gyergyószentmiklóson keresztül a Gyilkostó felé. Útközben Kovács Károly dr. főmagyar ügyet úgy szolgáljuk jól, ha a másik magyar ügyét elősegítjük. Az egységes munkán épül a jövő magyar élet. A miniszter szavait lelkes éljenzés fogadja, majd útját a miniszter tovább folytatta. Háromszék vármegye határán a vármegye képviselői fogadják Zsindely dr. minisztert és kíséretét. Gyilkostó felé ispán, László Ignác gyergyószentmiklósi főrespers-plébános, főrendiházi tag és Gaál Alajos országgyűlési képviselő is csatlakozott a gépkocsisorhoz Gyergyószentmiklós város képviselőivel együtt. A Gyilkostó, majd a békási szoroson át Békásba vezető út megtekintése után, Európa legszebb természeti kincsét, a tavat és környékét, az Oltárkő, Kis és Nagy Cohárdot, a Pokol Tornácát nézte meg a miniszter és kísérete. Este a Makkay-villában vacsorázott Zsindely Ferenc dr. és kísérete, ott is hált. Szerdán reggel Gyergyószentmiklóson szállott a Hargitamotorosra és visszautazott a fővárosba. Ferencz Gyárfás „A székely nép sorsát mindég szívemen viselem" mondotta a miniszter Sepsiszentgyörgyön Sepsiszentgyörgy, június 30. Zsindely Ferenc dr. kereskedelmi miniszter, felesége Tüdős Klára és népes számú kísérete kedden a déli órákban Sepsiszentgyörgyre érkezett. A miniszter és kíséretének fogadására a vármegyeházán megjelent Kászonyi Richárd dr. főispánon kívül Barabás Andor dr. alispán, Benedek János városi főjegyző és GyőriIstván műszaki tanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke. Sepsiszentgyörgyre érkezése után Kászonyi Richárd főispán látta vendégül a minisztert és kíséretét, ahol rövid megbeszélést, tartottak, majd A miniszter székelyföldi látogatásának egyik célja a székelyföldi építkezések megtekintése volt. Megkérdeztük a miniszter urat, hogy Csíkszereda után Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely városok remélhetik-e a közeljövőben, hogy a kereskedelemügyi kormányzat számukra is lehetővé teszi a hiányzó szállodák megépítését, mivel idegenforgalmi szempontból ezeknek a székelyföldi városoknak is égető kérdésük ez. Sajnos, a rendelkezésünkre álló anyagot minden vonalon a háború szolgálatába kell állítanunk. Jelen pillanatban Hargitafürdőn építünk egy nagyobb méretezésű szállodéit, de örülök, ha ez évben a falazási munkálatait el tudjuk végezni, az épület befejezését azonban a jövő évre hagyjuk. Még sincs kizárva , ha befejeződik a háború, vagy ha az anyaggazdálkodás terén javulások mutatkoznak, akkor ezekben a városokban is lehetővé tesszük a szállodák megépítését. A szállodák kérdéseinek megbeszélése után a Torja-szanatóriumra terelődik a beszélgetésünk. Elmondjuk a miniszter úrnak, hogy ez az épület szanatórium céljaira lett építve. Ez tulajdonképpen román magántulajdon és ma sem lehet tudni, hogy mi lesz a sorsa. A belügymia városi étteremben szűkebb ke-retű ebéden vettek részt. Munkatársunk a városba érkezése után a fióispáni hivatalban kereste fel Zsindely Ferenc dr. kereskedelmi minisztert és mint a legnagyobb ,példányszámmal megjelenő vidéki napilap sokezer olvasójának az üdvözletét tolmácsolta székelyföldi látogatása alkalmából. Zsindely Ferenc így válaszolt: — Az üdvözlést köszönöm. Mindig szívesen jövök a Székelyföldre és népének sorsát mindig szívemen viselem. Azon vagyok mindig, hogy ott, ahol segíteni kell és segíteni lehet, minden erőmmel segítsek is.nisztérium mindenképpen tüdőbeteggondozó otthonnak akarja továbbra is megtartani. Azonban az épület körüli vidék úgy nyáron, mint télen üdülésre, sportolásra, illetve síelésre kiválóan alkalmas. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével sokkal célszerűbb volna a remek épületet üdülés céljaira beállítani — tájékoztatjuk a miniszter urat. — Ismerem ennek az épületnek a sorsát. Mindenesetre örömmel vettem a tájékoztatót és máris ígéretet teszek, hogy a Székelyföld népének kívánságát pártolólag fogom iletékes helyen előterjeszteni. A miniszter sepsiszentgyörgyi tartózkodása szűk keretre van szabva.. Ezért éppen csak a legfontosabb kérdésekben kérünk tájékoztatót. Kézenfekvő eset a komandói drótkötélsikló sorsa. Ismeretes, hogy napokkal ezelőtt a kötélpályán megszakadt a forgalom és még csak kilátás sem mutatkozik, hogy mikor hozzák ismét üzembe. Most 1200 munkás családjával együtt el van zárva a világtól és a kitermelt faanyagot sem képesek leszállítani. Igen célszerű volna, ha a MÁV ezt a kötélvonatot végleges tulajdonába átvenné. — Komandó ügyével már több ízben foglalkoztam. Ennek, a kérdésnek a megoldása mintegy 700 holdas erdőséget érint, nem pedig 1400 holdat, mint ahogyan egyesek ezt így beállították. A MÁV-nak óriási költségébe kerülne ennek a kérdésnek a végleges megoldása. De nem vesszük le a napirendről és ezt a kérdést is rendezzük. Borvizeink ügyét megoldja a miniszter , Kegyelmes Uram, szabad-e érdeklődnünk a székelyföldi borvizek jelenlegi helyzetéről? Ebben a kérdésben számos vita hangzott el és újságcikk jelent meg. Az elmúlt napokban örömmel vettük a hírt, hogy a székelyföldi kitűnő borvíz bekerül a MÁV étkezőkocsijaiba. Ez csak jó hírnek bizonyult, mert a budapesti Harmat-kristály víztröszt akadályokat gördített, elébe. Csak itt a Székelyföldön hallottam erről az ügyről, de már is határozottan kijelentem és egyben ígérem, hogy visszatérve a fővárosba, személyesen fogom az egész borvíz-kérdést megvizsgálni és védelembe venni. Örömmel vettük a miniszter úr válaszát és még egy utolsó kérdést terjesztünk elő. Ez a kérdésünk egybeesik a Hargitaiexpressz beindításával, amiért az egész Székelyföld népe nevében mondunk köszönetet a miniszter úrnak. Majd a Székelyföld iránti gondoskodását megköszönve újra csak közlekedési viszonyok megkönnyítése céljából a következő kérdést, tesszük fel a miniszter úrnak: — Kérdezzük excelenciádat, remélhet-e Sepsiszentgyörgy» egy polgári repülőtér megvalósítását, hogy a fővárost még közelebb hozzuk? — Ma erről a kérdésről még nem lehet beszélni. Háborúbanélünk és termelésünket a háború szolgálatába kell állítanunk. Azonban a háború után a Székelyföldnek Budapesttel való légiösszeköttetése minden bizonnyal megtörténik. Ezt indokolttá teszik a Székelyföld gyógyfürdői és üdülői. A polgári repülést a Székelyföldön a háború után kifejlesztjük, mert ezzel közelebb hozzuk a fővároshoz is, csak tünetemmel kell várnunk, lassan mindennek eljön az ideje és ezek a székelyföldi kérdések is megoldódnak fejezte be nyilatkozatát Zsindely Ferenc dr. kereskedelmi miniszter. Zsindely Ferenc dr. a lekötelező szívélyességgel bocsájt el bennünket. Búcsúszavaiban is ugyanaz a stílus, amely minden megnyilatkozásának oly rokonszenvesen egyéni és annyira mélyen magyar színezetet ad. —só A torjai szanatórium és Komandó kérdése A* »rsztg legrég!bb szarvasbőrgya,»* ŐZ-, SZARVAS-, dámvadbőrsiket, kesztyű, ruházat-, tutor- és mosóbőrre-, vaddisznó-, róka-, vadmacska- és egyéb állati bírókét szőr mér* kikészítésre ülvAllal MEHiSCHMldX GfJLl UTÓDA.. M FEJES ANDRÁS finombőrgyára tatatóváros Legmagasabb napi áron veszek: fiz-, szarvas-, dámvad-, vaddisznó-, farkas-, róka-, borz-, vadmacska-, vidra-, nyest-, vörösfig-, görény- és KÚTYAS DRÖXET, A 1 • g ■ t vai 1780. 1943 JÚLIUS 1