Székely Nép, 1944. július-augusztus (62. évfolyam, 146-198. szám)

1944-07-01 / 146. szám

V ' 1 r* PlatBar­ts nímet sebesült Daltársak­­ honvédnapja edd székelyföldi tábori borbáiban Mankón bicegő féllábú honvéd és félkarú német bajtárs nyújtott virágcsokrot a miksorosdélután hölgyszereplőinek Valahol a Székelyföldön. jan. SO. A honvédnap ünnepségeinek műsor­­számait méltóképpen egészítette ki az egyik székely tábori kórház mű­soros délutánja, amelyen a kórház sebesültjeit és székely honvédbete­geit másfél órán át szórakoztatták a válogatottam kedves műsorszá­mok. Ritkán látott a hatalmas te­rem oly lelkes hallgatóságot, mint a tábori­ kórház sebesültjei. A benső­séges ünnepen a honvéd állomáspa­­­rancsnok törzskarával személyesen megjelent s képviseltették magukat a vármegye katonai és polgári ha­tóságai. Az ünneplő vendégeket a fenyő- és tölgyfalombokkal díszített terem fogadja. A baloldali fal hosszában rézsűt tizennyolc ragyogótiszta vas­ágy sorakozik, súlyosan sebesült honvédeivel. A széksorok nagy részét ugyancsak sebesült székely honvé­dek foglalják el, egy hármas szék­­oszlopot a terem hosszában a sebe­sült német bajtársak részére tar­tottak fenn. Az első sorokban, a se­besült honvédek és a honvéd tiszti­kar legmagasabb tisztségviselői fog­lalják el a székeket s felejthetetlen galériába foglalják a nézőtér tömött széksorait hófehér ruházatukkal, kedvesen mosolygó lényükkel a kór­ház önkéntes és hivatásos ápolónői, akik féltő szeretettel igazítanak a súlyosabban sebesültek takaróján, párnáján s aggódó szeretettel figye­lik ápoltjaik arcán a várakozást és az örömet Tapsorkán és utána néma csend jelzi, hogy ünnepi megnyitója elmon­dására a szolgálatos tábori lelkész a dobogóm megjelent Rövid megnyitó­jában a korszerű katonakórház hi­vatására mutat rá, s jelzi, hogy a kórháznak nemcsak a testet kell meggyógyítania, hanem a lelket is gondozásba kell vennie, hogy testi­leg, lelkileg egyaránt felfrissült be­tegek hagyhassák el a kórházat A műsor számai a lelki üdítés céljait kitűnően szolgálták. Keöpe Anna, Balla Évike és Erőss Traude percekig tartó tapsot arattak. Gyertyánffy Aladárné két magyar és két német dalt énekelt el, a nagy magyar hangversenyéne­kesnők előadásához méltó művé­szettel. Az előadó művésznőt zon­gorán férje kísérte. Elekes Erzsi, majd Kovács Gizella monológelő­adása, a leventeleányok lánc és székely népballada bemutatója szin­tén megérdemelt sikert arattak. Az értékes műsorszámokat­­elnyújtott virágcsokrokkal köszönték meg a hős honvédek. Az előadóterem alig­ha látott meghatóbb képet annál, mint amikor a mankón bicegő hon­védtizedes, karnélküli német baj­társa oldalán a csokrokat a magyar­­ szereplőknek felnyújtották. Külön kell megemlékeznünk a szé­kely zenekar magas színvonalú telje­sítményeiről, vitéz Ferencs Jenő karnagy vezényletével Az ünnepség után a ószövetsé­gek a vendégül látott honvédek va­lamennyiének szereetcsomagot ad­tak át A sebesült honvédek.A sze­­retetcsomagok átadásakor is az ott­hon melegét és az édesanyák simo­­gatását érezték s megerősödött szí­vükben a meggyőződés, hogy amed­dig a magyar társadalom asszonyai­nak és leányainak szeretete ilyen tisztán lángol, addig a magyar hon­véd hősi küzdelme nem lesz célta­lan. ______ _ 1944 JÚLIUS 1 . tiszti orvosok­­­­agángyakorlata, Budapest, jún. 30. A miniszterel­nök által kiadott kormányrendelet szerint abban az esetben, ha vala­mely községben, vagy városban a la­kosság orvosi szükségleteinek ki­elégítését más módon biztosítani nem lehet, az orvosi munkaerők fel­­használásának kormánybiztosa az illetékes tisztiorvosra vonatkozóan a magángyakorlatra fennálló tilalmat átmenetileg — a feltétlenül szüksé­ges időre — felfüggesztheti E ren­delkezés alapján magángyakorlatot folytató tiszti­orvos díjazása tekin­tetében a községi (városi) orvosokra fennálló szabályok az irányadók. f®ra TABIEÎÎAKNAK •MM m­mmid Piros, teher, mm rakéta fenohen szekció Évideni szik­éül tilílíjait Huszáros rohammal félóra alatt kilenc ellenséges földeződött füstölt ki 36 háromszéki fiú Az felszánt magyar győzniakarás előtt megtorpan­nak a hírhedt T-34-esek Valahol Galíciában, június hó. Holdfényes éjszaka volt. A piszt­­rángos patakban ezüstté olvadt a fény s a habot verő kövek között gu­­rigáztak a csillagok. . Harminchat székely fiú lapul a bokros parton és pattanásig feszült idegekkel várja a bevetési paran­csot. Háromszéki fiuk, Gábor Áron utódai Háromnegyed részük akna­­vetős, önként jelentkezők. Meg akarják mutatni, hogy nekik is he­lyén van a szívük, bármilyen nehéz feladatra készek. Apró szentjánosbogárkák világíta­nak közöttük a fűben, mintha ki­csiny lámpásaik örömtüzével biztat­nák sikerre őket. Éjfél felé jár az idő. (Ilyenkor odahaza a dránkcás székely házacskákban álmában fel­Az ellenség jól kiépített állásaink környékét vezeti, de hasztalanul pa­­zaroja lőszerét. A pompás földbun­kerek, lövészlyukak megvédik a szé­kacag a gyermek, a vártemplom he­gyes tornyában felriadó denevér szárnyával meglegyinti a harangot s a bakter a sikátor végén keresztet vet magára.) Nyomjelző lövedékek átlózzák időnként az éjszakát, szüntelenül berregnek a géppisztolyok, és mint­ha az oroszok megsejtettek volna valamit a vállalkozásból, felhorkan­nak aknavetőik. Becsapódó gránátok szaggatják a földet. Recsegve sír fel a szilánkmarta fa, cserepek röp­ködnek a levegőben s a lőpor fojto­gató füstje köhögésre ingerel, keg fiúkat. A váltakozók kis cso­portját pedig nem érheti az ellen­séges tűz. Az oroszok mit sert sejte­nek róla, hogy­ a veszedelem ott lesz .Felröppen a piros rakéta. A n. é. közönség szíves tudomására hozom, hogy „HOMO­­RÓDFÜRDŐN“, az Ilona völgy 34. szám alatt, a Hargitai hegység aljában, f. év július hó 1-én a „KASSAY“ Penziómat megnyi­tottam, hal kényelmesen, szép fehér ágynemű­vel berendezett szo­bák és esős idő esetén csukott verandák állanak a kedves vendé­geim rendelkezésére. „Teljes penzió rendszer“. Szíves pártfogást kér Kassay Farkas Dénes penzió tulajdonos

Next