Székely Szó, 1943. október-december (3. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-12 / 256. szám

1948 november 12 Marosvárárhely, nov. n. Ma délelőtt ismét fogla­lo­­tt a törvényszék Sti­ler Sámuel rézöntő ne­hér türüljével. Pár hónappal eze­őtt, junius hó - b­an már tárgya­ta ezt a érdekes ügyet a bíróság. A per a ledöntött Kossuth-szo­­bor rézanyagának felhasz­t­ása körü­l re­ke étkezett. Lei­ért mint Cioran La­tin vot mato­vá­­rhelyi városi mérnök bünsegés­ bűnrészesét vonták fele őr­ségre. Azzal vára­tá­­, hogy amikor 1936 ban Cioran a Ko­ssuth s­odrot ö­szelö­­vette, annak anyagát a Ciorannak jut­tatott anyagi el­enszolgáltatás fejében megszerezte és a szoros any­ag egy részét Pitestibe­n adta. Dandea sasokat rendel... A mai tárgya­k­on Seper e­ladta, hogy 1936-ban a n­a­os­á á be’­i iparmúze­­umban kiál­ltá­t rendeztek. Ezen a kiál­lításon modelljeiv-el résztvet­t Dandea E­­rr.i­ akkori pogárme­ter Pop Valér ke­reskedelmi miniszter társa ágában, meg­jelent a kiállitá­sn és amikor Sei­er ki­­ál­ itá aszta­l ez­ért, érdeklődé­s­­ te­kintetne a tárgyakat. Nyomban meg is kérdezte tő e , tudna e bronza i', ágból sasokat kiönteni. Az igenlő vá­aszra másnap irodájá­ba hi.atta. Elmondotta a polgármester, hogy a Kossuth szob­rot ke..ene szét őr­i és annak anyagából a tatokat kiönteni. Seiler kije­lntette, hogy erre nem vál­alkozik, mire Dar­­dea megjegyezte :nem baj, majd más­képpen intézkedem­. A köv­etkező na­pon Kornis József főgépá­r 360 kg. f­ronttörm­eléket szá­n a­t telepére. Eb­­­b­ől 270 kg-ot haszná­l fel a vasok elkék­­­szítésére, a fe­szab­adu­ás után pedig a m megmaradt 50 kg-ot fe ajánlotta Vida tábornok városparancsnoknak az új­­­nan léteritendő Ko­ssuth szoborra. Azt tagadta, hogy a Kossuth szoborból ré­szeket szerzett vo­la meg és hogy azo­kat P.pestibe szállá oda i­dején mint főszerelő működött a váro­si tizművednél. E­ladá­sból kitűnt, mi­ként történt a Kossuth s­odor szétdara­­bolása. — 1936 szeptember­b-én történt, — mondotta —hogy a gázgyárba hivat­ak. Amikor a gázgyár udvará­n éltem, ott talá­tam Dandea Emi­t és Cioran Satint. A Kossuth s­odor a szinten fel­ü­lt. «Ezt a szobrot le ke­l­dönten­i) — szólt hoz­zám Cioran mérn­ök. E képzelhető, hogy nekem mint magyar embernek, milyen fájdalmat ok­­oz ez a parancs. Hamar­jában azzal mentet­em ki r­­­agamat, hogy sürgős dolgon van a gát körti­­ mun­kálatoknál. Cioran ekkor megszó­nt: '«Rendben van, maga elmehet, nagy em­bere azonban itt maradt. Ezek az em­berek döntötték le ezután a Kossut szobrot. Engem csak néhány nap múlva hi­vattak. Uta­­­o­­tak, hogy a ráztérmel­­léket szál­itsam le Seiler Sámuel telepé­­re, ahol mint hal­ot­am , sasokat fog­nak önten­i az anyagból. A Selerhez szántott rézmennyiség mintegy 3—400 kg. lehetett, három' kü­önböző darabban. Mint tanú­t mo­nda és megállapíthattam, hogy egy sasnak 93— 16j kg. lehetett a súlya. Az e nök ezután megkérdi a tanút, tud-e arról, hogy a Szodomák valame­ly­i­­ része Sei­érnél maradt volna. Koczir azt vá­ll­z­ja, hogy erről nincs tudomása. Elmondja még, hogy a szét­zúzott szobor egyrészét a ti­ramzs e­­telep gépházának pincéjébe vitték. Ek­kor már csak a várrész és az alapzat volt meg. Ez a rész ma is megvan. A pátergár kamrájából eltűnnek a szoborrá ezek Balogh József vasöntőt ha­lgatják ki ezután. Csak annyit tud, hogy még 1938 —- 39 ben is látta a szobor egy részét. Schnedarek István a városi műszaki üzem alkalmazottja elmondja, hogy az esetről rövide­s­­e annyit tud, hogy Szo­­tordarahol át kü­ltek Leher műhelyébe. 1940 okt. 3-án a felszábadu­ás után meg­­találta a gá gyár kamrájában a szo­bornak térdrészeit. A színből aztán a vil'arr­ osmü­ek raktárára szárították át a ma­ á­lványokat. Dobos Frigyes rézöntő, aki régebben a város alk­almaz­ásá­ban állott, vallja, hogy 1936 ban a szobor nagy részét e­l­száritot­ák. Másnapra meglepedve ta­pasztalta, hogy a többi is el­ünt. Antikor­a felettesének je­lntette a szó orríszek el­­­tűnését, igy kiáltod rá: «Fogja be a pszáj­át, jobb ha maga semmiről sem­­tud...» Vitéz Seregi Tibor fémöntőmester, je­lenleg budapesti la­cos, pár évvel ez­előtt Sei­ér alkalmazot­ta volt. Teher­gépkocsival hozták ki az önteni való a­ny­agot a smithe­rbe. Arról tud, hogy Sei­ler P­oestibe b­onzanya­gt szállított, de határozat an­y­­­ja, hogy ez ne­m a Kos­suth szobor anyag­áét, mert a szo­bor 92 százalékban vörös rézanyagból volt, Poestibe pedig bronzot kudok. Nagy István gépész lé­nyegtel­en val­lomása után az elnök ismertet­i a váró-, ír­­­ó üzemelt át rátát. Eszerint Bandea és Cioran személyesen adtak uta­­tást a szobor összetörésére, erről akta nem ké­szült. Irásb­li nyoma ennélfogva nem maradt a város h­at­árában. Az egész szobor súlya 12— 14 mázsa volt. Tekintve, hogy további bizonyításki­­egészítést sem az ügyé­sség, semn a vé­­delem nem indítványozott, a törvényszék a bizonyítási eljárást befejezettnek nyil­­­vánította. Felmentő ítélet : Dr. Szalay József ügyész fenntartotta a vádat. Dr. Teedi Endre védő azt hangoztat­a, hogy a sze­ekmény a ro­mán büntető örvénykönyv szerint elévült. Kü­önben is a román törvények a hi­­vatal sikkasztást vétségnek minősítik. De bizonyítékok hiányában is kéri a vádlott felmentését. Semmi sem igaz­ ja, hogy Sei­er egy­­ sikkasztott tárgyat szerzett meg. Misei­ul­aj­donképpen a bűntettes személye sincs pontosan meg­állapítva, még kevésbé lehet szó bűn­­segédi bűnrészesről. A törvényszék félórás talá­lkozás u­­tán hirdet­i ki íté­ltét az é­nekes ügy­ben. Felmentet­t Sei­er Sámuelt a tál alól elévü­és miatt. A bíróság ítéleté­­ben megállapította, hogy Seiler 3—4 mázsa anyagot kapott, ebből kiöntötte a megrende­t sasodat és a megmaradt­­mennyiséget beszolgáltatta a magyar * Felmentéssel végződött a Kossuth-szobor szét­­darabolása körüli per A tsBUVall­omásrok*Jól kitű­nt, hogy a Kossuth-szobrot 1936 ban a gázgyárban darabol­ták fel, Cioran mérnök vagy Datidea polgármester utasítására . B­érülés címen men­tenek fel Saller rézöntőt, de a bíróság megállapította, nincs bizonyíték arra, hogy Cioran Salem bűnrészes­e lett volna Egy terhelő tanú .Sti er l.ival'.gatá a után e­sőnek Nuss­­bacher Jenő tanút szó it­ja az elnök. Val­­forr­á­ssól kitűnt, hogy a román ura o n alatt perbenállott Sei ennel. Egyébként ő je entet­e fe a rézöntő.r.estert. Nuss­­e'bacher a­­ vat­otta, hogy többször járt S­i er rr.ü 'e'yé 'en s ett va a.i i­yen szo­­­bor kéz és lábré­zett ár­a. Ugyanakkor a rézdarabok mel­ett kü­önféle feliratú réztábá­k is vo­tak. Ezeken a táblál­on «Kossuth» fe­­­ás vét rá ható. Válo­­má­t azzal fejeste be, hogy míg 1941- ben is megfigye­l­­­yen szobordarabo­­kat a rézöntő mű­hely­ben.­­Sei­er a tanú va­ ionná­sra megjegyez­te,­ hogy nem fe­ll meg a valóságnak. Réztál­ák egyá­talán nem vo­tak műhe­lyében, mert a Ko­suth s­oborra soha sem vet semmir e ráztál­a f­­­sztve, hanem magára a szobor olda­lra volt bevésve a «Ko­s­th» fe irat. Az sem i­­gaz, hogy 1941-ben i­gen bronzanyag lett volna tulajdonában. „Ezt a szobrot le kell Üpíítem“ Érdekes vallomást tett Ko­sis József városi főgépész, alá a tornán uralom !­ SZÉKELY SZÓ Marosvásárhelyi takarákpén­ztár „ SicelWB|l”tárt-4it inrakttr Já?« duu TI s le mm teisöb&né I úMwzmt * Dwit h.h* k&iv*­í hatóságoknak. Megál­apította a törvény­szék, hogy az elévü­ls következtében érdemben nem is határozott, de ha ha­tározott volna, akkor meg kellene á­la­pítani, hogy nincs bizonyíték Seller bű­nössége mellett. Az ítéletet az ügyész megfellebbezte. Ellopta a tehén árát a „jó barát, akf MAROSVÁSÁRHELY, nov. 11. Nem mindennap! zsebtolvajtási le­set történt szerdán este a Hidegi­­völgyben. Fülöp Albert hagymis­­bodoni g­azdálkodó egy tehenet haj­tott be a vásárhelyi állatvásárra és délutánra sikerült is eladnia, majd betért egy korcsmútra, ahol trrng­­itták a szokásos­­áldomást.­­ ‘ Fülöpi ezután még­ nemi indult haza, hanem ujjai italt rendelt éd­aglé­szén az esti órákig,t­ízbrozgatott. Már a fejébe szállt az ital, mikor egy ismeretlen férfi ült az asztalá­hoz, Nagy József néven mutatkozott be. Mikor Fülöp Albert kifizette a számlát és hazafelél készülődött, az­zal fordult az idegiemhez, hogy ő ilyen állapotban nem tud haza­menni és kisérjje ,el egy darabig- Az ismeretlen férfi ekkor íg­y szólt hozzá: [ — Ne féljem bátyám, elkísérem, akár hazáig is-Ezután egymásba karoltak és dü­­lönf­éd­e megindultak a Hidegvölg­y irányába. Mikor már mélyen benn­­jártak a sötét külvárosban, az is­meretlen szorosan magához ölelte a gazdálkodót, mert síkos volt az utca. Kis idő múlva tapogatni kezd­te Fülöpinek a mellényét, mire a­­g­are­dálkodó megk­érd­eztel: ■ 1 * — Mit tapogatsz te engem? Pár perc múlva az ismeretlen fér­fi azzal fordult Fülöphöz, hogy csak menjen előre az utam­,­ ő eg­y­­pillanatra betér az egyik mellékut­cába, majd utána megy. Ezután feltűnt a sötét sikátorban sután, mindjárt futásnak eredt. Fülöp csak ekkor tért magához s hirtelen kijózanodva, rosszat sejtve kiapott a mellényzsebéhez, ahol a tehén árá­ból meglmaradt pénzt, 800 pengőt tartotta. A pénz sehol sem volt. Kiforgatta összes zsebeit de hiába. Nyilvánvaló, hogy azt ismeretlen ba­rátja lopta el ! " Fülöp a rendőrségb­e sietett és feljelentést tett az idegen férf­i ellet­. A rendőrség erélyes nyomo­­­tást indított a ravasz és vakmerő zsebtolvaj ellen­ . ▼értanuk sirjánul lőpályáz­ a székely lövészek ! A építenek RÁDIÓK ZENEGÉPEK LEMEZJÁTSZÓK NEMES DEZSŐ rádió én vik­. sz&kt­zlete SIEMENS SERVICE Bolyai u. 4 Te­lefon­­ 0.52 Kollégium építtet Te is add oda rongyaidat a Székely Lövészeknek, akik érte mennek és akik lőpályát fognak az árából építeni

Next