Székely Újság, 1927 (24. évfolyam, 2-53. szám)

1927-01-09 / 2. szám

ÂtțA 4 LiEU. XXIV. (XI.) évfolyam. Targul-Sacuesc (Kézdivásárhely), 1927. január 9. Vasárnap. 2. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Fél évre . . 90 Le­u Negyed évre 45 Leu Egy hóra . . 15 Leu Hirdetés mm. ^ 3 Leu Nylitter mm. 4 Leu SZÉKELY ÚJSÁG egyesülve a SZÉKELY HIRLAP-pal. Megjelenik minden vasárnap reggel. Felelős szerkesztő és kiadó: Kovass J. István. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁCS-HIRLAPIRODA, Str. Horia, Cloșca și Crișan (volt Gábor Áron-utca) 1. szám A SZÉKELY ÚJSÁGOT néhai Molnár Emil, a SZÉKELY HÍRLAPOT Biró Lajos alapította. Főszerkesztő: Dr. I. Diénes Ödön. X Liberális harc a bankkormányzói kinevezése körül. A Banca Nationala kormány­zójának, Oromolunak mandátuma, amely öt évre szólt, január elsején lejárt. Az új kormányzó sze­mélyének kérdése már hónapok óta foglalkoztatja a politikai köröket és ezt tartották a néppárt füg­getlenségi próbakövének. Szóba kerü­lt Lapedatu pénzügyminiszter kinevezése és általában az ave­­rescanusok között az a felfogás kezdett uralomra jutni, hogy a liberálisok pénzügyi hatalmát lega­lább az állam bankjainál meg kell szüntetni A döntést maga a miniszterelnök is sokáig halo­gatta, mert a kulisszák mögött megmozdultak mindazok a hatalmi tényezők, amelyek Románia politikájának intézésére olyan nagy befolyást gya­korolnak. Bukarestben mindenki tudja, hogy a liberálisok Oromoiu mandátumának meghosszab­bítása mellett kardoskodnak, sőt, hogy az udvar­lás ezt a megoldást tartja a legkedvezőbbnek. A napokban a rendkívül befolyásos diplo­mata, Titulescu levelet írt­­ Verescu tjibornoknak­, amelyben a leghatározottabban­­ promofu mandá­­­tum­ának a meghosszabbítása mellett foglalt állást. Ennek a protezsálásnak személyi, illetve családi okai is vannak, amennyiben Titulescu ro­kona Oromoiunak. Éppen ezért a volt pénzügymi­­niszter, Románia érdekeinek egyik leghathatósabb külföldi képviselője, már levelének kezdetén meg­említi, hogy ajánlásának ne tulajdonítsanak csa­ládi jelleget, Oromolut az ország pénzügyeinek és gazdasági fellendülésének érdekében kívánja továbbra is a Nemzeti Bank kormányzói széké­ben látni. A volt kormányzónak nagyszerű hír­neve van külföldi pénzügyi körökben és minden más személy kombinációba hozatala csak ártana annak a pénzügyi akciónak, mely külföldön folyik. Averescu helyzete roppant nehéz volt. 1924 őszén, amikor a Banca Nationala privilégiumá­nak meghosszabbításáról beszéltek a liberálisok, Averescu a legélesebben kikelt az ellen, hogy Oromoiu maradjon továbbra is a bank kormány­zója, sőt a Banca Nationala átszervezését hangoz­tatta, hogy a liberális befolyástól mentesíttessék. Ez egyébként pártjának osztatlan fdfogása és ezért volt a döntés olyan nehéz. A kormányzó­ kérdést egyelőre sikerült a napirendről levenni. * A kormányzóhelyettes, Ca­­pitanovici, mandátumát egy évre meghosszabbí­­tották és megbízták a kormányzói teendők­ ellá­tásával. Ezzel akar Averescu időt nyerni a kulisszák­­ mögött folyó bhre sikeres leküzdésére. Egyelőre látszólag a liberálisok befolyása győzedelmeske­dett, mert annyit sikerült elérniök, h­ogy a kor­mányrzói székbe Averescu nem mert a saját párt­hívei közül valakit kinevezni. A kérdés azonban továbbra is élénken foglalkoztatja a politikai kö­röket és.,,mindenki kíváncsian várja, vájjon Ave­rescu sz­eVmályy védb­ástyái mögött mentesítheti-e magát a liberálisok befolyásától.­ Vannak cinikusok, kik lemosolyogják az eszményeket s vannak gaz­emberek, kik lábbal taposnak rájuk. Az előbbiek lelkileg eltévelyedettek, céltalanul élők. Az utób­­bi a­pák önös céljai óriásabbak minden eszmény­nél, ezek maguknak sajátítják ki az igazságot. Veszedelmesek a közre s amikor a társadalmi öntudat gyengül, akkor van aratásuk. Ha nem akarunk elveszni, egytől egyig szembe kell áll­nunk ezekkel. Nem engedhetjük élni, sőt saját világnézetükkel uralkodni magunkon az olyano­kat, kiknek kezét nem sarkalja munkára a cél, vagy akiket ha sarkal is valami, az csak a saját, túlhajtottságában közösségünket lerontó önzés. Aki nem dolgozik, nem is eszik, akinek pedig nincs érzéke a más fájdalmához s az ínséget, szenvedést­­— saját telítettsége mellett — még a szomszédjánál sem tudja meglátni, az nem arra van teremtve, hogy övé legyen a szó I . társadalm­i ö­­­u­datunk ébredésének kell kezdődüie, hogy lulőijütílfi i(ooT)povViugy' lerontsuk a hehrug szava'at s álljunk melléje az igazságnak. Az igaz&ágo Az, hogy itt él velünk majd kétmillió magyar testvérünk, akiket ép úgy munkába hív az anyanyelv, mint a hit, vagy mint a mindennapi kenyér. Ha egymást minden erőnk­kel nem támogatjuk, ha egymáson élősködői akarunk, vagy ami a legocsmányabb, fajunk meg­tagadására önérdekből képesek vagyunk, akkor nem lehetünk­ annyira naivak, hogy fennmaradásunkat egy évszázadon túl is reméljük. Tisztán áll előt­tünk, hogy önmagunkon kívül rajtunk senki nem segít, mert csak mi vagyunk­­ önmagunk érde­kének hordozói. Ezt az érdeket pedig csak úgy lehet szolgálnunk, ha egybe tudunk kapcsolódni azokkal a hagyományokkal, eszményekkel, ame­lyek fejünk fölött mindnyájunkat átfognak, de amelyeket mi kézzel nem, csak ésszel, szívvel érhetünk föl. Hogy a legmagasabbakat említsem­­ [UNK] az ősi hit, az anyanyelv s általában az erdélyi magyar kultúra. A faji és vallási eszmények fenntartásáért­­ kifejtett munka az élet munkája lesz számunkra s­ok nyújt — kezdve a megélhetéstől egészen a legmagasabb kultúrigények kielégítéséig — áldá­sos, új lehetőségeket. Az­­ élni akarók s életért dolgozók erdélyi magyar csoportjai nem lehetnek cinikusok, reménytelenek s nem becsülhetik egy pillanatig sem az önzőket. Ők azok, akiknek lelki kincsében, munkás kezeiben bízhatunk s akik az általános jólétet, összes gazdasági és keiki vele­járóival, mindnyájunk számára munkájuk utján kitartással alapozzák. Erdélyi magyar! Vajjon ebbe a csoportba tartozol ?! Molnár B. Dénes. Kapitány lett a királyi herceg. Miklós herceget a király a román hadsereg kapitá­nyává nevezte ki. Oyám­oltalankodások. A szomorú közgazdasági viszonyok közis­­merten súlyosan nehezednek az egész ipari, gaz­dasági világunkra. Csupa panasszal van tele a levegő, de az az érdekes, hogy sehol semmi ötlet, melyet a természetes reakció kellene kiváltson az üzleti élet fellendítésére. Mindenütt, lépten nyo­mon sablonokkal találkozunk, az ősök által megin­dított útból persze kényelmetlen kitérni és új utakat keresni. Lássunk erre csak egy jó példát. Az öregek még emlékeznek arra, hogy a mintegy 50—60 évvel ezelőtt megindult szeszgyártási láz hová fejlődött! Akkoriban jó üzletnek mutatkozott s nyakra főre állították fel a modern méreg­gyá­rakat. Szomorú és gúnyos jellemzője volt ez a sok szeszgyár városunknak. De addig, m­íg az igazi célját szolgálta, az akkori viszonyok közt talán menthető volt ez az egyoldalúság. A Jősuly ugyanis a moslék igazi kihasználása is volt ítélyiizvVv­ár hizlalok révén óriási pénzek jöttek városunkba. (Ezt ugyan a közlekedési viszonyok megölték, mint sok más virágzó iparágunkat !) Ezeknek a hatására ugyanis kitűnt, hogy a földünk burgonyatermelésre a legjobb s így egy intenzív gazdasági ágnak vetette meg az alapját úgy, hogy szinte krumpli országnak lehetne ne­vezni vidékünket az őszi képe után. Mi a mai helyzet? Az, hogy a­­ szeszgyártás kínlódik! De vajjon jutott-e valakinek az eszébe, hogy új területre kellene átlépni. Nem, megad­hatjuk rá a választ mindjárt, pedig a baj nem mai s nem is tegnapi, hanem 8 esztendős. Ez elég szégyen élelmesnek és ötletesnek ismert városunkra. Miért ne lehetne a burgonyára, mint itt bő­ven kapható nyersanyagra más és jobban jöve­delmező vállalatokat alapítani, mikor a meglevő gyártelepek felhasználásáról Csak egy-két kises gép beállításának a költségét kellene „megre kírozni“. Jutott-e eszébe illetékeseinknek, hogy ményítő származékainak a gyártására kelle térni. ez a Keményítő már maga­s a belőle „m­ü deksztrin (úgy is mint elterjedt ragasztó vagy műtápszerek, gyermek liszt stb. alkotó^egcr-,__ tovább alakitva, mint olcsó cu­korfaj­,.-^ kc-k, hatalmas jövedelmet biztositan ,lágy az cukor, szőlőcukor, glükóz, deksztr/^ epéröen Láttunk-e még csak kiséit igyekeznének eddig átkos és életromboló,^s­ékek, kü­lön­­magát a szeszt is iparilag^'-t értékesíteni szeszgyáron'ó­ azt arra várni’ közö spiritusz prepáig cS** s csinál Itt úgy látsztégen j ° 51­0 netnea e­r.’ hogy egy élelti'crsze itt a szerencs'í /

Next