Székelyföld, 1931 (1. évfolyam, 1-93. szám)
1931-02-01 / 1. szám
TÍV V 2 oldal, SZÉKELYFÖLD 1931. február 1. Városi tanácsülés. Ismét előkerült a búzaügy. — Közegészségügyi jelentés. Szerdán délután tartotta a városi tanács szokásos, havi tanácsülését. A tárgysorozat közérdeklődésre tarthat számot már csak azért is, mert ezen az ülésen állapították meg a különböző adóbizottságokban szereplő tagok névsorát és ismét előszedték az u. n. buza ügyet is, melyet városunk apraja nagyja jól ismer már különböző megvilágosításokban. A buza ügy előadója Dr. Dávid István ügyvéd. Sorra ismét vita alá kerül az ügy minden részlete. Pró és contra vélemények alakulnak ki az elévülési időt illetőleg, melyet többen 3 évnek, íások 30 évnek mondanak. Dr. Dávid István szerint, jóhiszemű eljárásról lévén szó, nem ajánl pert és az állandó választmány javaslata is az, hogy az ügyet befejezettnek nyilvánítva terjeszszék fel. A primár és több tanácstag hosszasan vitatja az ügyet, míg végül szavazásra bocsájtják oly értelemben, hogy felújítassék-e, vagy ne ? A tanács 14 :2 arányban a buza ügy felújítás mellett foglal állást. Az adókivető bizottságba a következő tagokat nevezi ki a tanács : Fenechiu primár, Kovács István, Rákosi Móric és Nagy Lázár. Taxa kirovásnál: Fenechiu primár, Dr. Dávid István, Kovács Károly és Mágory Mózes. A város 1930 évi zárószámadását olvassák ezután föl. Eszerint a város 1930. évi összbevétele 6,959,321 lei. Kiadás 6,460,679. Tehát 1930. évi felesleg 134,542 lei. A városi vagyon értékelése 24 millió lej volt, melyet azonban a jelen viszonyok között túl magasnak talál a tanács és ezért egy újra értékelő bizottságot küld ki. Dr. K- Kovács István, Kovács Károly, Szabó István, Rákosi Móric, Tóth Dániel és Tóth Andor bizottsági tagok személyében. Dr. Nagy Zoltán városi tiszti orvos terjeszti ezután elő az 1930. évi egészségügyi statisztikát, melyből sok érdekes adatot tudunk meg. Városunk lakossága 5132 lélek, ebből családfő 1485- Házasság köttetett 30, elvállás 4, született 47 fiú, 38 leánygyermek, meghalt 37 férfi, 27 nő, városi halott 65, idegen halott 37. Járványos betegség előfordult: 5 difteria, 13 skarlát betegség, 21 kanyaró, 14 vörheny, 2 tífusz, 7 fültőmirigy, 9 tracoma. Oltást kapott 80 csecsemő, újra oltatott 75 felnőtt. Ingyen orvosi rendelés 91. Veszettség gyanús volt 3, elmebeteg 2, vak 6 és 7 siketnéma. Valahogy úgy áll a helyzet, hogy ma, mikor igen sok ember napi keresete nem tesz ki öt lest, mikor különösen a vidéki ember a lehető legszűkebbre redukálja az igényeit, ez a kövezett vám olyan foghúzás féle érzelmeket vált ki azokból, kik kénytelenek azt leszurkálni. Ebből következik az a két káros kihatás, hogy vagy ravaszkodva, mezei utakon, elhagyott utcákon lopakodnak be a városba, vagy teljesen elmaradnak és még a legszükségesebb bevásárlásaikat is elhagyják, csak azt, néhány lejt megspórolhassák. Természetes, hogy sem az előbbi, sem az utóbbi megoldás nem jó, mert hiszen míg az egyikkel a várost éri károsodás, a másikkal viszont kereskedelmi életünk, az amúgy is pangó üzletek forgalma csökken minimumra és vagy elidegeníti a vidéki vásárlók 50% át a vásárlástól, vagy arra kényszeríti, hogy szükségletét otthon, de legtöbbször házaló és selejtes árut árusító zugutazóktól szerezze be. És mindezektől eltekintve, már igazán komikusnak hangzik ha azt kérdezzük, hogy ugyan bizony, melyik jól kövezett utcánk éri meg a kövezett vámot? Hiszen maholnap veszélyes, lesz a közlekedés, mert egyik gödörből a másikba döccen a jármű és ezek a döccenések legtöbbször rugótörést, kerék vagy tengelytörést eredményeznek. Vagy, hogy ebből a vámból begyűlt pénzből, lesznek megjavítva az utcáink? Na, ne tessék bizalmatlanságnak venni, de mi, már pld. a vasútutcát illetőleg ezelőtt két Hívvel is kaptunk ilyen vigasztalást és azóta se tudtak intézkedni. Pedig még a legelhanyagoltabb falusi utca is különbb ennél, a városnak háromnegyed forgalmát lebonyolító, tönkre ment utcánál. Úgy a város, mint a vidék közös érdeke lenne valamilyen közbe eső, kedvező megoldás mert, hogy így baj van, ezt még a vámszedő se tagadhatja le — sőt, azt hisszük ők tudják a legjobban. Baj van a kövezeti vámmal. Jogosan panaszkodnak a vidéki gazdák. Nem olyan régen, a legnagyobb nyomorúság idejében állították vissza a kövezeti vám rendszerét. Tagadhatatlan, hogy ezzel bizonyos jövedelemre tesz szert a város, azonban, hogy rengeteg panaszra és elkeseredésre ad alkalmat az i3 biztos, nem szólva arról, hogy ezáltal kereskedőink és iparos mestereink is érzékeny kárt szenvednek. Mi történt a községekben? Csernáton. Kis politikai izektő. — Kultur munka. Rosszul gondolkozik az, aki azt hiszi, hogy minden falunak nincs meg a maga speciális politikai eseménye. Persze nem nagy, országos vonatkozású dolgok ezek, de amint az alábbi eset is bizonyítja, érdeklődésre tarthatnak számot. Csernatonnak már közel egy hete, hogy két interimár bizottsági elnöke van. A múlt évi választást a nemzeti parasztpárt bírójelöltje (mivel hogy megbukott) megfellebezte és azóta mint tanácselnök kormányozza a falut. A napokban aztán mégis némi változás állott be a régóta húzódó ügyben és hivatalos leirat érkezvén a prefektustól, Makó Béla lett kinevezve interimár bírónak, Timár Ferenc, Pakó János és Máté László, pedig interimár tanácsosoknak. •) •) E rovat alatt a községeket érdeklő ügyekkel állandóan foglalkozunk. Még mindég nincs megegyezés a bereckiek és a Danubia között Dr. Abrudbányay képviselő látogatása Bereckben. A közönség előtt a „Brassói Lapokéból már ismeretes az a háborúság, mely a Magyarós tetőn át, Bereckbe vezető sodronypálya miatt, már hosszú idő óta fenn áll Bereck polgársága és a Danubia faiparvállalat között. A vállalat sodronypályája Ojtozból kiindulva szállítaná le, a berecki állomásig a faanyagot. Természetesen, ha a magasban folyik is a munka mégis bizonyos veszélyt jelent, úgy az alatta dolgozó mezei munkásoknak, mint a legelő állatállománynak. A cég persze nem nagyon hajlandó belátni ezt és mivel már néhány föld tulajdonosával sikerült külön megállapodni, a többi, nem könnyen alkuvót, úgy gondolja elintézni, hogy földjeik kisajátítását kérte és azt el is rendelték. A bereckiek fellebbeztek a kisajátítás ellen, a vármegye helyet is adott a fellebezésnek, azonban a cég sem hagyta magát és a minisztérium ismét elrendelte a kisajátítást. Az elkeseredés tetőfokra hágott. A gazdák szolidaritást vállaltak egymással. Izgatott hangulat uralkodott a faluban, melynek polgárai érthetőleg azt is sérelmezik, hogy a Danubia cég, idegen munkásokkal dolgoztat és a berecki munkásokat úgy látszik szándékosan nem veszi igénybe. Múlt héten Dr. Abrudbányay magyarpárti képviselő, Tóth Balázs kerületi elnökkel felkereste az elkeseredett falut és ígéretet tett, hogy bármilyen fáradalmakba kerül is, feltétlen jogorvoslást keres, ebben a hosszú idő óta húzódó ügyben. A képviselő biztató szavai jó hatással voltak a népre és most nagy érdeklődéssel várják az eredményt, mely kétségtelenül méltányos és igazságos kell legyen, hiszen törpe birtokosokról, szegény mezőgazdákról van szó, kik amúgy is nyomorúságban tengődnek. Hogy-hogynem történt, azonban ugyanezen kinevezéssel egyidőben nem jött meg a régi interimárokat felmentő okmány és dacára, hogy az újonnan kinevezettek már az esküt is letették, aégi interimárok nem adták át a hivatalt, hanem tovább is ők intézik Csernáton ügyeit. Hogy közmegelégedésre-e, arra még visszatérünk. Szerencse, hogy az ilyen politikai események nincsenek kihatással a kultur megnyilvánulásokra és Csernáton, melynek megértő intelligenciája és jóakarata, szépért lelkesedő népe van, olyan kultur életet él, melyet nem is lehet csak így, egy rövid cikk keretében elmondani. Itt most csak a „Református Nőegylet“ kulturtevékenységét említjük fel, legközelebb visszatérve a róm. kath. egyház kulturmunkájára is. A ref. nőegylet elnöke Dr. Jakó Dénesné. Az egyesület hetenként tart vallásos estélyeket, hatalmas programmal, mely lelki és szellemi táplálékkal egyaránt kielégíti a közönséget. Ezenkívül havonta vannak teaestélyek, hol a falu műkedvelő gárdája szerepel és városi viszonylatban is számottevő sikereket ér el. A január hó 25-én tartott teaestély programja, melyet alább közlünk (helyszűke miatt minden kommentár nélkül) élénken rávilágít erre. 1. Egyházi ének: Előadta az énekkar. 2. Biblia magyarázatot tartott Dr. Jakó Dénes ref. lelkész. 3. „Kenderesi csárda mellett“ előadta az énnekkar. 4. Monológ Szabó Bélától. 5. „Borura derű“ c. tréfás dialóg szereplői Gál Berta és Pál János László. 5. „Szomorúan szól a magyar nóta“, előadták Ambrus Kálmán és Bajka Mihály kántorok. 7. Hegedű duett: Bajka Mihály és Rácz Jánostól. 8. Rabu Joan állami tanító hegedű szólója. 9. „A kosár“ dialóg szereplői Kovács Zsófi és Kis Lajos. 10. „Kaszárnya áristom“ c. népszínművet előadták Udvarhelyi Margit, Nagy Zsuzsána, Bajka Gerő, Nagy Árpád, Bajka Márton. 11. Élőkép és befejező ima. Amint látjuk úgy a műsor összeválogatása, mint gazdagsága beszédes bizonysága annak, hogy Csernáton a közelvidék falvai között talán a legaktívabb kultúréletet éli. Bárha mind több és több falu követné. Villamosság. Közgazdasági szempontokat véve tekintetbe, tudjuk, hogy az ember gondolkodó és gazdálkodó lény és minden cselekedetében arra törekszik, hogy a neki szükséges javakat minél könnyebben, minél kellemesebben, minél olcsóbban szerezze meg. Ezen általános emberi és az ember természetéből folyó törekvések és küzdelmek alól városunk közönsége sem vonhatja ki magát. A modern emberi életnek egyik legfontosabb, legszükségesebb faktora, a mindennapi szükséges savak közül éppen a villamosság. Ma már a villamosság annyira befolyásolja az emberi életet, mint majdnem maga a természet. Gondoljuk csak el mi lenne, mivé válna a mai modern élet, telefon, táviró, villamosvasút, röntgen, rádió, a villamos berendezések hosszú sorozata és a villamos világítás nélkül. Mivel újságunk kitűzött célja a közérdekű dolgoknak mindnyájunk hasznára való gazdasági és kulturális megbeszélése illetve keresztül vitele, éppen ezért jelen szerény cikkünk keretében a a modern kornak megfelelően a legmodernebb dologgal a villannyal szeretnénk foglalkozni. Mivel városunk közönsége már annyiszor megnyilatkozott az újszerűségek iránti érdeklődéssel, szimpátiáját már a múltban is, mutatja az is, hogy megértve az időszellemét megépítette a modern városi életnek egyik legfontosabb tényezőjét a városi villamos központot. Városunk közönségének idősebb tagjai előtt még ismeretesek azok az óriási küzdelmek és áldozatok, melyekkel le kellett győzni az akkori idők konzervatív és maradi véleményét, hogy testet ölthessen a modern akarás. Ezerkilencszáztizenháromban, megindult a városi központ üzeme. Azóta az évek hosszú