Székelyföld, 1934 (4. évfolyam, 1-101. szám)

1934-01-01 / 1. szám

2. old­al. den forgalom, termelés és fogyasztás egy­aránt, akárhogy is ígérik a tisztelt kuruzs­­lók és varázslók a szegény beteg m­­eggyó­­gyítását. Az eltévedt juhocskáknak pedig jusson eszükbe, hogy a magyar világban a romá­nok a legellenségesebben elítélték azt, aki félrefaragott, talán azért is vitte oly nagyra a román nemzet és épen ezért ne feledjék, hogy nekünk is csak a karácsonyfiában szü­letett jó Pásztorban, ill­etve az ő igazi kö­vetőiben lehet bizodalmunk, akik minden sa­ját egyéni haszon, vagy kitüntetés keresése és kilátás nélkül, önzetlenül munkát, gon­dot, vagyont, sőt olykor szinte életet is ké­szek áldozni értük. Boldog újévet a háromszéki székely testvéreknek ! Sándor József szenátor, az Or­. Magyar Párt alelnöke. SZÉKELYFÖLD Egy vasgárdista diák agyonlőtte Duca miniszterelnököt. Világszerte óriási megdöbbenést okozott a merénylet híre. Pénteken, a késő esti órákban rádióhíradá­­sok nyomán percek alatt terjedt el a hír világ­szerte, hogy Duca, román miniszterelnököt meg­gyilkolták. Az első híradásokat hamarosan megerősí­tették és a szombati nap délelőttjén már a részletek is tisztázódtak. A merényletet a szinajai állomáson egy Constantinescu nevű, 26 éves diák követte el, aki megleste, amikor Duca és kísérete királyi kihallgatás után a vonatra várt s köz­vetlen közel lépve, öt lövést adott le a miniszter­elnökre. Két lövés a fején, kettő a mellén érte a miniszterelnököt, aki holtan esett össze. A lövések után a gyilkos petárdát dobott az ijedtségtől földbe gyökerezett lábakkal álló kíséret közé, majd menekülni próbált, de két detektív utána vetette magát és izgalmas bajsza után elfogták. A merénylő kihallgatását azonnal meg­kezdték. Constantinescu nagyon cini­kusan viselkedett, semmi megbánást nem mutatott és nem titkolta, hogy tervét előre megfontolt szándékkal azért követte el, mert az utóbbi vas­gárdista letartóztatások miatt bosszút esküdött a miniszterelnök ellen. Tagadta, hogy tervéről bár­kinek is tudomása lett volna s a vasgárdista vezetőket még a gyanú árnyékától is köröm­­szakadtáig védte. A miniszterelnök holttestét a királyi kas­télyban ravatalozták fel, ahonnan valószínűleg újév napján fogják eltemetni. A merénylet érthető izgalomba hozta az ország összes l lakosságát s még a politikai ellen­pártok legnagyobb részének is az a véleménye, hogy a vasgárdát, ezt az előbbi kormány által dédelgetett szervezetet most már végérvényesen szét kell robbantani, mert ameddig ez trag nem történik, lehetetlen az emberek életbiztonsága. Duca miniszterelnök helyett Angheliu, volt közoktatásügyi miniszter kapott miniszter­­elnöki megbízatást. A tragikus sorsú Duca Bratianu Vintila ha­lála után vette át a liberális párt vezetését. Nagy­­képzettségű államférfi volt, aki a magyarság sorsa iránt is sok jóakaratu érdeklődést tanusított s különösen a háromszéki székelység helyzetét dr. Szentkereszthy révén, akivel rokonságban volt, alaposan ismerte. Hogy a mostani képviselő­­választások nem a régi recept szerint folytak le, ez elsősorban neki tulajdonítható. Ellensége volt minden szélsőséges mozgalomnak s éppen ez okozta borzalmas halálát. Levél a szerkesztőhöz. Mióta a konverziós­ világ bekövetkezett, az időközben eltelt idők kamatszedési túlzásai meg­szűntek. Az emberek erkölcsei megváltoztak. A hitelezők a túlzott kamatok élvezetében és tőkéik felduzzasztása folytán nehezen nyugosznak bele az adósok által kapott moratóriumba. Az adósok pedig még nehezebben fizetik meg azt a csekély kamat címén követelt töredékét is az általuk igénybevett kölcsönöknek. Sőt akadt intézet, mely el se fogadta az 1 és 3%-os kamatokat a tör­vény világos rendelkezései dacára. Eseteim voltak, hogy megbízóimnak adott tanácsaimra oly ü­ze­neteket kaptam, hogyha reám hallgatnak meg bízóim, úgy tönkremennek és mikor a bank elárverezteti őket, akkor én fogom megvenni ingatlanaikat azon költségek fejében, melyek az én tanácsadásaimmal felmerültek. Ozsdolai és kézdiszászfalvi, sárfalvi, vala­mint nyujlódi ügyfeleimmel tudoma bizonyítani ez állításaimat. Mindezt csak azért bocsáto­tam előre, mert az alább mondandóim megalapozására szüksé­gesnek látom köztudomásra adni. Kétségtelen, hogy az itteni székely nép le­­szegényedése sem egyedül és kizárólag az itteni kisebbségi hitelintézmények majdnem évtizedes kamatpolitikájának tudható be. De a mostani választásnál a leszegényedett népet könnyű volt odavezetni, hogy azok az okai az ő leszegényedésüknek, akik a kisebbségi pénzintézeteket vezetik s egyben a magyar párt vezetésében is vezető szerepet visznek. Legjobb indulatú emberek szájából is hangzanak el ily vélemények. Kétségtelenül sok a baj a faji öntudatban. Sok a javítani való a vezetők magatartásában. Sok az önzés a mindennapi élet küzdelmeiben. És sok a veszély a faj fennmaradásában. Ezt se ki se rém tagadhatja. Az új gazda­goknak, csekély kivétellel, alig van érzéke a po­litikai kérdései­ben. Nem tudja alárendelni egyéni érdekeit a faj közössége érdekeinek. A leszegé­­nyedett pedig vagy maga, vagy hozzátartozói érdekei kicsinyes szolgálatában válik a faj áru­lójává. Román vezetőember felháborodva beszélt nekem a napokban arról, hogy minő gerinctelen a székely faj sok egyedében. És igazat kellett adnom neki. Ma a kisebbségi magyar sajtó hangjának erősnek kell lennie az elnyomottak és elszegé­­nyedebek védelmében. Mert több az elesett szé­kely, mint a meggazdagodott. Ma a politikai élet szereplőivel szemben több kritika és kevesebb hízelgés szük­séges. Mert kritika és erő nélkül elpesvél­yosodnak székely faji életünk politikai és társadalmi vizei. Hogy az 1928. évi eredménynek alig v­ad részét értük el (mert 1928 ban a leadott szava­zatok 76 6/0-a, most pedig csak 43%-a esett a megyében a magyar pártra), míg a tavalyi 50 35 % al szemben csak 43% ost tudtunk elérni, meg kell gondolkozáson minden vezetőt úgy itt lenni, mint a központban is. Csak jellemzésül említem fel, hogy a ta­valy, mikor 2 helyen urnalopás történt (Torján és Nagyajtár) és amikor szintén 12 lista volt a küzdelemben, a mostaninál jóval jobb eredmény volt, mely két deputált helyet eredményezett és az országos eredményt is lényegesen befolyá­solta, mert a 2000 szavazaton felüli különbözet 7i°%-át javította az országos eredménynek. He­lyileg pedig a kézdi és orbdi járáshoz tartozó községek szavazatai a megyei viszonylatban 64 % os eredményt mutattak a tavaly a magyar párt javára, míg az idén csupán 32% os, vagyis a tavalyinak felét. Csik, Háromszék és Udvarhely 1934. január 1. megyében pedig az 1928. évi, kereken 50.000 szavazat alig 25 000-re csúszott vissza, ami or­szágos viszonylatban 2 százalékos szavazatvesz-,­teséget és 50­7 mandátumot jelent. Az 1934. év kapujában ezt a megállapítást azzal a fogadalommal tegyük le a nyilvánosság színe elé, hogy jövőbeli magatartásunk, öntuda­tunk nagyobb fokával javítsa fel nemcsak érzel­mekben, de értelemben is székely fajunk minden egyes tagját. Az érzelmi közösség, mely az im­­perium változáskor összetartotta sújtott nemze­dékünket, azon értelmi közösséggé fokozódjék, hogy — bár sokszor ellentétes társadalmi és gazdasági érdekek között is — eggyek maradjunk minden politikai mi nyilatkozásunkban és a belső ellentéteket vezessük le a magunk kebelén belül s hogy ezt megtehessük, foglalkozzunk többet, jobban és értelmesebben a néppel, amint eddig tettük, illetve nem is tettük mindannyian, kik erre politikailag is kötelezve vagyunk. Dr. Molnár Dénes. A községi tanácsok szenátorválasztása. A községi ta­nácsok szenátorválasztása al­kalmával a Magyar Párt csak Udvarhely és Há­­romszák megyékben állított jelölteket, de az ilyenkor szokásos lebeszélések, csendőri gyámkodások miatt mind a két megyében lemaradtak a sza­vazók nagy tömegei és így a kormány aránylag könnyű győzelemhez jutott. Háromszéken a kormány 403, a Magyar Párt 203 szavazatot kapott, így a községi taná­­csok szenátora dr. Crtţu, vármegyei főorvos lett. Udvarhelyen 568 szavazatot kapott a kor­mány a Magyar Párt 380 szavazatával szemben. Az ország más vidékein is a kormány sze­rezte meg a szenátori mandátumok túlnyomó többségét. Kulturmozgalmak. A Kát. Otthon ötödik irodalmii estélye. A közönség úgy látszik ha lassan is, de kezd rájönni arra, hogy a Kát. Otthon iro­dalmi estélyein nemcsak szórakozni, hanem tanulni is lehet s dec. 28-án már tekinté­lyes számú hallgatóság gyűlt össze, hogy az előadásokat végig hallgassa. A plakátokon hirdetett programon — arra való tekintettel, mert Eperjessy Albert a gazdakamarai szenitorválasztás miatt nem jelenhetett meg — változtatni kellett és így Koncz Lajos, dr. Várhelyi Gyula és Földi István tanárok tartottak előadást. j--ti - - •“•"jjy iimuvivuiu V kapcsolatos növényemlékeink“ címen tudo­mányos felkészültséggel a magyar közmon­dásokban szereplő, vagy a nép körében v­rázsfünek, orvosságnak alkalmazott növény« felfedezését, a hozzájuk fűzött meséket, moi­dákat ismertette mindenki figyelmét agyarát lekötő kedves, hangulatos előadásban. Dr. Várhelyi Gyula, az Otthon elnök „Betlehemek a művészet történelemben“ tartott ezúttal előadást. A fáradhatatlan tan­ember, aki eddig földrajzi és világtörténeti dolgokban való rendkívüli felkészültségét m, sokszor megcsillogtatta hallgató előtt, ezúttal arról tett bizonyságot, hogy mű­vészettörténelem terén is hivatásos szakem­bereket túlszárnyaló tudással rendelkezik. Földi István, a Pázmány Irodalmi Szál­osztály vezetője „Kerekes Jánoska kicsi k S ”raditervá­c’ novelláit olvasta f« Előbbit, melynek alapgondolata a szőke gyermekiek becsületes, önfeláldozó meg­nyilatkozása, közelebbről lapunkban is kö­zörni fogjuk. Az Otthon vezetősége lapunk útján köszönetet mond az előadóknak, valamii Nagy Jucika és Incze Rózsika házileányokna­k következő csütörtökön előadók:­­ Diénes Ödön, Török Sándor tanár és Epe­ressy Albert. K

Next