Székelyföld, 2021 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2021-11-01 / 11. szám

106 Ködosztás Főként, ha figyelembe vesszük, hogy minden interpretáció egy adott kor és kulturális környezet termékének tekinthető.­ Ez pedig tetten érhetőnek látszik a Hadak útjaként ismert monda esetében is, amelynek legkorábbi változata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején egy székely katona által elmesélt történetre vezethető vissza.6 7­8 A mítoszok és az álmítoszok megkülönböztetése önmagában is elég nagy kihívást jelent, ráadásul azt is kétségesnek kell tartanunk, hogy a történelem kézzel fogható, objektív valóságot jelentene, hiszen a történész a történettudomány tárgyaként a történelmet sokkal inkább létrehozza, mintsem megismeri - mint arra a sokak által kritizált neves ' ' 7 román történészprofesszor, Lucian Boia is figyelmeztetett. Bár a történetírás kiszámíthatóságra törekszik, valójában „egyfajta mimé­zis”. Közérthetőbben: utánzat. A valóság tökéletlen, mélységeiben nem mindig túl részletes másolata, amelyből bármikor kimaradhat egy jelentéktelennek ítélt, de utóbb nagyon is lényegesnek bizonyuló aprócska részlet. Tulajdonképpen itt a történetírás és a történelmi megismerés valósághoz fűződő viszonyáról van szó, amelyről annyit jelenthetünk ki teljes bizonyossággal, hogy csak az a valóság tanulmá­nyozható a történelmi megismerés által, „amely a tapasztalatban és az emlékezetben már hozzáférhetővé vált”.„ Nos, mi az, ami a székelység eredetével kapcsolatban tapasztalatban és emlékezetben rendelkezé­sünkre áll? Bármily különösnek találnánk, történetíróink, krónikása­ink, sőt a hagyományaink is arról tanúskodnak, hogy a székelyek hunok, illetve valaha Attila király népének részét képezték.10 Nem 5 Simon Zoltán Boldizsár: Interpretáció és történetiség. In Aetas, 30. évf. (2015) 2. sz. 173. p. 6 Hermann Gusztáv Mihály: A székely eredetkérdés. In A székelység története. Tankönyv és kézikönyv diákoknak és felnőtteknek. Második, javított kiadás. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, 2015, 32. p. 7 Lucian Boia: Jocul cu trecutul. Istoria intre adevar si fictiune. Editia a 5-a. Bucuresti, 2015, Editura Humanitas, 9. p. Vö. Gáli Erwin - Kosztur András: A mítoszrom­bolás mítosza. Megjegyzések Lucian Boia két könyvéhez. In Kommentár, 2016. 1. sz. 58-59. p. 8 Miskolczy Ambrus: Gyermekkori emlékeim, avagy miért lettem történész? In Korall, 21-22, 2005. 245-246. p. 9 Tengelyi László: A történelmi tapasztalat védelmében. Paul Ricoeur vitája Hayden White-tal. In Magyar filozófiai szemle, 55. évf. (2011) 4. sz. 48. p. 10 Puskás-Kolozsvári Frederic: A székelyek eredetének kérdéséről. In Marácz László - Obrusánszky Borbála (szerk.): A hunok öröksége. Budapest, 2009, HUN-idea Kiadó, 334-335. p. Vö. Romsics Ignác: A magyarok őstörténetéről. Bizonyossá­gok, hipotézisek, hiedelmek. In Magyar Tudomány, 175. évf. (2014) 5. sz. 515-519. p.; Hubbes László: Régi-új szakrális nemzetszimbólumok Székelyföldön.

Next