Székelyföld, 1931 (33. évfolyam, 1-130. szám)

1931-02-02 / 1. szám

4 Mit várhatunk a készülő bankmérlegektől ? Kevés tőkekihelyezés és minimális részvény-osztalék — az irányelv! Pénzintézeteink állítólag lázasan dolgoznak múlt évi számadásaik elkészítésén. A mostani mérlegek összeállításánál azonban, amint mondják, különös gondra és meg­fontolásra van szükség. A Banca Naţionala ugyanis azzal az uta­sítással fordult az ország összes pénzintézeteihez, hogy tőkekihe­lyezéseiket szorítsák meg és igye­kezzenek helyzetüket biztosítani. Azt tanácsolta továbbá, hogy az idén a részvénye­seknek fizetendő osz­talékokat is a végsőig szorítsák meg és inkább tartaléktőkéjük növelésére törekedjenek. A Banca Naţionala nélkül is bizonyosra vehető, hogy az idei mérleg a legtöbb pénzintézetnél lényegesen kevesebb hasznot fog kimutatni, de az már kétséges, hogy lesz-e alkalmuk a bankok­nak ugyanilyen arányban növelni a tartaléktőkét? A kihelyezések csök­kentésére vonatkozó utasítás fölösleges azonban, már csak azért is, mert a pénzpiacon teljes üzlettelenség pang és a bankok úgyszólván be­szüntették az új hitelek folyósí­tását. wgmyasaia wwmwwwMt hwfi wwwwbwwwwi SZÉKELYFÖLD MOZI Ismét egy Tauber film ? A Városi Mozgóképszínház előcsar­nokában már napok óta nézegettük a „következő műsor­­ fényképfelvételeit, melyek gyönyörű alpesi tájon készültek s az előzőleg nagy sikerrel játszott Tauber-filmnek, a „Dicsőség útjának“ hangulatát idézték vissza emlékezetünkbe. A fotográfiákon tényleg megismertük a Loisi és az operaházi portás alakját, a Tauber barátságos arcát azonban hiába kerestük, helyette LIANE HAYD-ot és PAUL RICHTERT üdvözöltük isme­rősként. Aztán megnéztük ennek a film­nek a próbáját is. Címe: „A HALHA­TATLAN LUMP“. Nem operafilm, mint drám­a veszi fel a Tauber-filmmel a ver­senyt. Lélekbe­ markoló megrázó jele­neteihez méltó keretül szolgálnak az Alpesek hófödte bércei. A film a Városi moziban ma, hét­hétfőn utoljára kerül színre és az utóbbi időben elkényeztetett közönséget biztos, hogy teljes mértékben fogja ki­elégíteni. A komor cselekményt félbeszakító humoros jelenet, az „elhunyt nagy fiának“ szobrot szavazó községi ku­­paktanács a miliőrajz és emberábrázo­lás szinte páratlan remeke. Alig láttunk valaha külömb színészi munkát és tö­kéletesebb rendezést. Csak csupán . . . Chaplinnel tartunk: némán még jobb szeretnék ezt a filmet, mely — mond­hatjuk— élményt okvetlen tekintse meg ma este. * Szoptató nők ne sört igyanak, ha­nem a reggeli és uzsonnatejhez OVO­­MALTINE-t. Tejük dúsabb, táperőben, vitaminban gazdagabb lesz, olyan karriert futott meg, amilyenről álmodni is alig lehetett volna, amit elő­segített az is, hogy a királyok és ál­lamférfiak rájöttek arra, hogy itt egy könnyen kezelhető, bőforrású kereseti lehetőségre nyílik alkalma az államnak. A dohányzás nagymérvű elterjedésé­vel párhuzamosan azonban kezdték felismerni annak káros hatásait is. A kémiai tudomány megállapította, hogy a dohánylevélben fellelhető nikotin egyike a legveszedelmesebb mérgeknek. Igaz, hogy a dohányzás során csak elenyészően kis mennyiség jut a szer­vezetbe és a teljesen egészséges ember lassanként hozzászokik ehhez a mé­reghez, de a dohányzók százezreinél kétségtelenül megnyilatkozik a nikotin káros hatása. A nikotin ugyanis káro­san befolyásolja a szív és gyomor mű­ködését és lényegesen előmozdítja az érelmeszesedést. Orvosok, kémikusok és technikusok régóta foglalkoznak azzal, miként le­hetne kivonni a dohányból a mérgező nikotin-anyagot. Az orvosok tapasztal­ták ugyanis, hogy a betegek minden másról könnyebben mondanak le, mint a dohányzásról. Ez érthető is, hiszen a mai gondokkal terhes, hajszás vi­lágban a dohányos ember valóban egyetlen barátja, megnyugtatója és vi­gasztalója a cigaretta, vagy a szivar. A nikotin elleni küzdelem hosszú ideig eredménytelen maradt, mert a kí­sérletek során vagy nem sikerült kellő mértékben kivonni a nikotint a do­hányból, vagy ha már kivonták, úgy a dohány vállt élvezhetetlenné. Néhány évvel ezelőtt sikerült végre a két kitűnő bécsi vegyésznek, dr. Faik­nak és Venuschnak feltalálni egy eljá­rási módot, amely megoldja a dohány nikotinmentesítésének problémáját. Az ezen eljárás szerint nikotin­mentesített dohányáruk nemcsak hogy nem vesz­tenek aromájokból, de fogyasztásuk még élvezetesebbé válik. A bécsi ve­gyészek természetesen az egész világon szabadalmaztatták találmányukat. Eddig több európai ország vezette be hivata­losan a dohány nikotin-mentesítését és megállapítható, hogy a denikotinizált dohányáruk mindenütt a legrövidebb idő alatt óriási népszerűségre tettek szert. Úgy értesülünk, hogy rövidesen Ro­mániában is bevezetik a nikotinmente­­sített dohányárukat, mert a „Casa Au­tonoma a Monopolurilor“ megegyezést létesített a szabadalom tulajdonosaival, annak Romániában való alkalmazására nézve. A romániai dohányzók milliói bizonyára örömmel veszik tudomásul ezt a hírt, mert lehet-e szenvedélyes dohányos számára nagyobb megnyug­vás, mint az a tudat és bizonyosság, hogy nyugodtan hódolhat élvezetes szenvedélyének anélkül, hogy ezzel egészségének ártana. iiwiumuuiiBiifwia—iwnwvmwifvmiunwwwiw Aliit fiz MOSSA» tett holMiitfitlBiind Vajon sejtette-e a derék Jean Nicot, Franciaország lisszaboni követe, amikor 1560-ban külön futárral egy cserép vi­rágot és néhány virágmagot küldött ajándékba királynőjének, Medici Kata­linnak, hogy ez a kis figyelmessége fogja megörökíteni nevét a világtörté­nelemben és hogy ezen a réven töb­ben és gyakrabban fogják emlegetni őt, mint a legnagyobb hadvezéreket, királyokat és tudósokat. Pedig Jean Pico­ egyébként is kiváló, nagy tudo­­ányú ember volt. Mint diplomata fon­­s szolgálatokat tett hazájának és ő szizette el az első francia szótárt, mivel úttörő munkát végzett a nyel­vészeti tudomány, terén. De ennek el­lenére is régesrég a feledés homálya borítaná nevét és emlékét, ha nem lett volna egyúttal finom gavallér, aki ki­rálynőjét figyelmességekkel halmozta el. Az a cserépvirág ugyanis, amelyet Jean Nicot küldött Medici Katalinnak, az első a dohánypalánta volt, amely Franciaországba jutott. Az új növényt portugál hajósok hozták magukkal az amerikai partokról, amelyeket nem­rég fedezett fel Kolumbus Kristóf és ami­ről akkor még azt hitték, hogy Indiá­hoz tartozik. A Nicot által Párisba kül­dött palánta és magvak révén lett is­meretes és terjedt el egész Európában aztán a dohány. Amikor 150 évvel ké­sőbb Linné mester, a nagy svéd ter­mészettudós és növényvilágunk halha­tatlan keresztapja tudományos­­ nevet keresett a már erősen elterjedt növény­nek, érthető, hogy Jean Nicot-ra gon­dolt és nevezte el a dohányt Nicotián­­nak. Ma már nem a dohány, hanem a benne lévő mérgező hatású alkaloidot nevezük általában nicotinnak. A do­hány levében rejlő ezen mérget csak jóval később fedezte fel a tudomány. A dohányt először dísznövénynek, — majd csodálatos irónia — gyógy­növénynek használták Európában­ A történelem feljegyzi, hogy amikor II. Ferenc francia király egy izben megbe­tegedett és súlyos fejfájásról panaszko­dott, édesanyja ("ugyanaz a Medici Ka­talin, akinek Jean Nicot a dohánypa­lántát küldte) porrá tört dohánylevelet adott neki, hogy azt szippantsa fel az orrán keresztül. Arról persze már nem emlékszik meg a krónika, vájjon elmúlt-e a király főfájása a dohányportól. Tör­ténelmi tény azonban, hogy II. Ferenc még ugyanabban az évben meghalt. Medici Katalin ezért mégis tovább rendületlenül hitt a dohány gyógyító erejében és fűnek-fának mint csodaszert ajánlta. Csakhamar rájöttek az emberek, hogy a dohány, ha gyógyítási célokra nem is alkalmas, de mindenképen el­sőrangú élvezeti cikk. A spanyol és portugál matrózok megtanulták már az amerikai szigeteken talált indiánok­tól a dohányzás művészetét és nemso­kára Európában is divatossá vállt úgy a tubákulás, mint a dohánylevélnek egy tölcsérben végződő csövön keresz­tül füst formájában való élvezése. A dohány" alig három évszázad alatt mt 1931. február 2. APRÓHIRDETÉSEK Állást keresők 3 soros hirdetésért 20 éit fizetnek Hölgyeim! Uradalmi intéző lé­temre nincs megfelelő ismeretségem ! Nősülnék! Bizalmas adataimat megküld­heti NAGY JENŐ Budapest, Rákóczi­­út 57­ b. Fahuzal-készítő, ki önállóan tud dolgozni felvétetik. Levelek: Wal­ter Lénárd Timisoara IV. Str. Bratianu No. 16. intézendők. Árvaleány vagyok, nyolcvan hold földem, szellőm, készpénzem van. Férj­­hezmennék. Fényképemet, címemet meg­küldi NAGY JENŐ Budapest, Rákóczi­­út 57b. Harminchároméves keresztény uradalmi intéző vagyok, szépen beren­dezett lakással, különféle természetbeni járandósággal, szép fizetésem. Ezeken felül csinos vagyonnal rendelkezem.. Mindenem meg van, de hiányzik valami. Valaki, aki egyhangú legényéletemet át­varázsolná boldog családi otthonná. Ért­sék meg Hölgyeim : nem hozományt ke­resek, hanem szivjóságot, háziasságot. Bizalmas választ „Regényes tájak 76“ jeligével kérek Rudolf Mosse-hirdetőbe, Oradea, Sir. Vasile Alexandri 1, I.Ano­nym, postrest, papírkosárba kerül. Film­imunkát, azaz rece ke­­szitásét és töltését külön-kü­lön is, valamint más kézimunkát a legszebben, felelősséggel Szabó Ká­­rolyné vállal, József­ utca 11 szám. No. 91/3—1931, ex. Publicaţie de licitaţie. Subsemnatul Şef Portărel de pe lângă­ Tribunalul Tg.-Mureş, public­­ă în baza Deciziunii No. G. 11916—1929 a Judecă­toriei de Ocol Tg.-Mureş în favoarea reclamantu­­i Dr. Adrian Popescu repr­­orin. advocat Dr. A. Popescu pentru încasarea creanţei de 2615 Lei şi acc. se fixează termen de licitaţie pe ziua de 6 Februarie 1931 orele 11 a. m. la faţa locului în Tg.-Mureş Paşag. Stelelor 19 unde se vor vinde prin licitaţiune publică, diferite mobile in valoare 8500 Lei. In lipsă de concurenti şi In caz de nevoie şi sub preţul de estilitare. Tg.-Mureș, la 20 Ianuarie 1931. I. BARIȚIU șef, portărel. Előfizetőink kedvezménye: Aki félévre előfizet­i Székelyföldre, előfizetési díja teljes egészébeni be­számítását nyeri Révész Ernő 500© kötetes kölcsönkönyvtárában pm Németországi és skóciai kaszálók és legelők létesítéséhez fümiim% hollandiai ÜiyÜÉÖÍÍ! mfigUiif? Fajbaromfi-tojások, gyümölcsfa-védelmi szerek, Neo-Dendrin, Karbolineum, Pomirin, Vértetü-kátrány, Arnopol porcsávázó szer, Sátor hernyóenyv, Oltóviaszok, növényi tápsók HARMATH B. cégnél TARGU-MURES (A postával szemben) Méhészeti eszközök Méhészeti eszközök

Next