Székelyhon, 2019. február (1. évfolyam, 21-40. szám)

2019-02-08 / 26. szám

I I . j M f e t I • péntek 8' __________________ _________________________________ LAK+HELY Példamutatóan régi és modern A messziről érkező észreveszi az értékeket - ez a kije­lentés igazolható a történettel, mely egy budapesti had­történész és egy gyergyóremetei öreg ház kapcsolatáról szól. Az összeomlás helyett élet lett a találkozásból és példa is azok számára, akik túl közelről nézve a lénye­gesből kevesebbet látnak, sikány Tamás had­történész egy évti­zede, hogy először a gyergyószéki nagyközségbe ér­­____ kezett, falunapi ka­tonai hagyományőrző rendezvény meghívott előadójaként. Tudását hozta, cserében azt az élményt vitte magával, hogy a Gyergyói-meden­­cének egyedi a világa, Gyergyóre­­mete fekvése és hangulata épp an­­­nyira vonzó, mint az itt élő emberek nyitottsága, feltétel nélkül kínált barátsága. Pár év múlva családjá­nak is megmutatta a helyet Csikány, először az Amerikában vívóedző­ként dolgozó fiának. Nem kellett sok idő, hogy ő is visszajáró legyen, Gyergyóremetén azóta vannak nya­ranként vívótáborok. Ha már gyakran járnak, jó lenne itt egy hajlék, fogalmazta meg apa és fia, ezt közölték az anyával, aki­nek erdővidéki székely felmenői is vannak. „Én történész vagyok, az én világomnak része, hogy ami régi és megmaradt, az érték” - mondja Csi­kány Tamás, és így kezdtek hozzá a házkereséshez helybéli ismerősök segítségével. Jelenből vissza a régihez Megdöbbentette az egyik ajánlat: ugyan szép helyen, de egy hagyo­mányos formájúnak cseppet sem nevezhető ház, mely leginkább a hatvan-hetvenes évek formavilágát mutatta. Akkoriban „modernizál­ták” az évszázados parasztházat, divatosra formálták át előszobává alakítva a tornácát, és még a lépcső­feljárót is beépítették, megtoldozták. Csikány már akkor tudta, vásárlása példamutatás is lesz a környezeté­ben élőknek, hogy régi házat fel le­het újítani, és abban modern módon élni. Ennél a háznál viszont nem a jelen volt jó példa, onnan még vissza kellett térni a régihez. A toldás-fol­­dás felszíne alatt a Larix Stúdió építészcsapata segítségével találták meg az eredetit, a megtartanivaló értékeset. A hagyományos falukép éltetéséhez akart hozzájárulni a hadtörténész, ahhoz, amit Magyar­­országon hiányol, hisz mint mond­ta, ott mindenféle csodák épülnek, csak éppen az összkép nem kerek. „A vágyam egy olyan remetei porta kialakítása volt, melyet, aki erre jár, megnézzen” - mondja, de a szándé­kok között az is ott volt, hogy ment­se vissza a házéhoz hasonló világot képező képeket, tárgyakat. Bútorok között például van, melyeket Reme­tén vásárolt meg, de olyan is, melye­ket pesti ócskapiacon vett, és az árus bevallotta, Erdélybe jár bevásárolni. Csikány nem akart Remetén úgy élni, mintha ma a két háború közötti időszak lenne, kényelemigénye nem feleselt az öreg házzal. Gondolkodás nélkül tervezték meg a fürdőszobát, nem kívánt élni a kert végébe járás romantikájával.­­ „A régiség megérződik a levegőben, és onnan az ember alig bír kijönni. Ugyan­azt a képet látom, mint nyolcszáz éve az emberek...” Értéke van az öregnek A Remetére jellemző kerítésen és ka­pun belül ma már egy kényelmes ház található, konyhájában a kemence mellett jól megfér a mosógép, a tető­teret pedig belülről úgy formálták át, hogy ott hálóhelyek lehessenek, ha táborozók érkeznek a Csikány-tanyá­­ra. Ha még többen jönnek, a birtokon lévő két csűr egyikéből is „laktanya” lehet. Nem csak hadtörténetet kíván itt nyaranként tanítani a történész, hanem példát is mutatni, hogy milyen értéke van a megmentett öregnek. Budapesti barátainak ingyen adja a házkulcsot, lakják be, amikor ő nem töltheti idejét Remetén, de szívesen nyit ajtót azoknak a hely­bélieknek is, akik hasonló házak felújításán gondolkodnak. A helyi mesteremberek munkáját igényelve abban is segít, hogy a régi szakmák­nak értéke megmaradjon, ki ne esse­nek a gyakorlatból. Fontos, hogy régi legyen Gyakran felmerülő kérdés Székelyföl­dön: nem érdemesebb és olcsóbb-e újat építeni, mint a régit tákolgatni? Csikány nem a pénzt számolgatta: „Nekem fontos, hogy régi legyen. Ez olyan, hogy bemegyek egy templom­ba, és érzem, eredeti, átépített vagy új. A régiség megérződik a levegő­ben, és onnan az ember alig bír ki­jönni. Ugyanazt a képet látom, mint nyolcszáz éve az emberek... Ebben a házban is nézem az évszámos, név­jegyes gerendát, s látom azt az em­bert, aki azt faragta.” A remetei birtokos budapesti férfi a községi tájházban szemlélődve, a határőrmúltat kutatva rakja össze darabkákból a képet: milyen világ­ban is tölti szabadidejét, egyetemi tanárként vakációját. Minden évszakban igyekszik Re­metén lenni. Igazat ad feleségének, aki szerint Budapesttől hétszáz ki­lométerre egy hétvégi házat tartani .Csi­kény-tanya A Gyergyóremetére jellemző kerítésen és kapun belül ma már egy kényelmes ház található Kérjük foglalják le időben asztalukat. Hogy minőségi kiszolgálásban részesüljenek! Újból élvezheti az 1900as évek híres Berenczy-féle bárányflekkenét © a Petőfi Panzió éttermében, a Petőfi­­ Sándor utca 2. szám alatt. érdeklődni lehet: 0756-093 920, 0750-091 926 HIRDETÉS snw jó ITV&gyat kívánunk!

Next