Székelyhon, 2019. március (1. évfolyam, 41-61. szám)

2019-03-28 / 60. szám

2 e AKTUÁLIS 2019. má­r­c­iu­s 28., c­s­ü­t­ö­r­t­ö­k fímedve títérkép tívadász Medveradar a közbiztonságért Térkép jelzi a világhálón a nagyvad észlelésének helyeit Az egyre szaporodó medvekárok, medvével való találkozások és medvetámadások ih­lették meg Csala Dénes adatbloggert, hogy el­készítse a Székelypata oldalán működő med­veészlelőt. Ha valaki medvét lát, medvetá­madásról tud, jeleznie kell, az adatokból pedig egy olyan térkép készül, amelyből majd kiderül, hol van nagy esélyük az emberek­nek a nagyvaddal való találkozásra. SZÁSZ CS. EMESE A Csíkszeredai származású, jelenleg Angliában élő Csala Dénes négy éve működteti Székelydata néven futó adatvizuali­­zációs blogját, amelyen most a med­vék kapják a főszerepet. Elindult ugyanis egy olyan felület, amelyen rögzíteni lehet a medveészleléssel kapcsolatos információkat. Ha va­laki medvét látott valahol, tud ró­la, hogy állatra, emberre támadt a medve, vagy épp halálos áldozattal is járt a támadás, azt mindenképpen érdemes jeleznie a szekelydata.csa­­­ laden.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőívben. Itt le­hetősége van leírni, hogy pontosan inkább politikát csinálnak a medve­kérdésből. Éppen ezért megpróbál­nék én is hozzátenni valamit - nem feltétlenül az orvoslásához, inkább a kérdésköréhez. A medveradar összegyűjtené a medvével kapcso­latos észleléseket, és elkészülhet belőle egy medvetérkép, amelyből kiderül, hol történnek medvével kapcsolatos események, mennyire súlyosak ezek” - magyarázta Csala mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a med­vének valami ismertetőjele, vagy tudja-e, melyik állatról van szó. Sőt a rövid kérdőív arra is jó, hogy a medvepolitikai döntéseket jelezze, például ha elköltöztetés, kilövési en­gedély született az ügyben. Nincs adatbázis Csala Dénes a Székelyhonnak el­mondta, azért született ez a med­veradar, mert annak ellenére, hogy az utóbbi években hihetetlenül megszaporodtak a medvekárok és támadások, sehol nem létezik egy elérhető, központosított adatbázis a medvetámadásokról, a medveész­lelésekről. Nincs egy medvetérkép, amely információt nyújtana arról, hogy merre járnak a medvék, mi­lyen területeket érdemes elkerülni, hol történik a legtöbb probléma. „Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, még­sem történik semmi ez ügyben, sőt Dénes, aki fontosnak tartja, hogy ez egy független kezdeményezés, így ő biztosan nem fogja elpolitizálni a medvekérdést. Ugyanakkor számít a lakosság és a sajtó segítségére, hogy a medveészleléseket felelősségtelje­sen jelentsék, ne csináljanak viccet belőle. Jelenleg Csala Dénes saját maga szűri az információkat, hét­főn este tette közzé a medveradart a Székelydata Facebook-oldalán, ahol két nap alatt nyolc bejelentés tör­tént, amelyek közül a kezdeménye­ző szerint kettő tűnik valósnak. Ez azonban még nem számít mérvadó eredménynek, hiszen az emberek még nem tudnak róla. Fülön fogva. „Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, mégsem történik semmi ez ügyben” FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Ellentmondások, kérdőjelek a hétvégi medvetámadásról V­ideót készített a kőrispataki medvéről, a barlangjáról és a pénteki medvetámadás helyszí­néről a Hubertus Vadásztársaság igazgatója. A felvétel azonban ha­mar megszakad, ugyanis az állat a köztük lévő mély árkot megkerülve a vadászok felé rohan. Fazakas Attila szerint menekülni­ük kellett, ugyanis el akarták kerülni azt, hogy önvédelemből le kelljen lő­jék az ingerült anyamedvét. A rövid felvétel megtekinthető portálunkon, a Székelyhon.ro videorovatában. A vadásztársaság igazgatója elmond­ta, azóta sem ők, sem más nem járt a helyszínen, ezért értetlenül áll a megyei környezetvédelmi ügynök­ség vezetőjének, Domokos László Jó­zsefnek azon kijelentése előtt, hogy „már most is látható, hogy mivel nem zavarják, sokkal nyugodtabban viselkedik a nagyvad.” Mint kedden kérdésünkre Domo­kos László József kifejtette, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Környezetvédelmi Minisztérium ál­tal megkövetelt szakvéleményezésben türelmi időt kért a vadásztársaság által kérelmezett kilövési engedély megadá­sára, arra hivatkozva, hogy csak akkor lesz indokolt a vad kilövése, ha az nem „csillapodik le”. Furcsa megállapítás „Én negyven éve vagyok vadász, huszonegynéhány éve igazgató, de én medvét ilyen felbőszült és agres­­­szív állapotban még nem láttam” - fogalmazott Fazakas Attila, meg­jegyezve, hogy hétfőn ezt átiratban közölték a megyei környezetvédelmi ügynökséggel, mellékelve a med­véről készült videót is. Érthetetlen számára, hogy tudják azt a medve­támadás helyszínétől majdnem száz kilométerre található megyeközpont­ból megállapítani, hogy a medve megnyugodott, anélkül, hogy a hely­színen jártak volna. Fazakas Attila biztos abban, hogy amennyiben a kőrispataki medve emberrel találkozik, annak újabb tragédia lesz a vége, és akkor csak az említett átirattal tudják megvéde­ni magukat attól, hogy a felelősséget rájuk hárítsák. Úgy volt, hogy csen­dőrségi felügyeletet rendelnek a falu határába, hogy megakadályozzák a medvetámadás helyszínének a meg­közelítését, ám ez sem történt meg, így szabadon kószálhat bárki a környé­ken - folytatta a vadásztársaság igaz­gatója. A vadásztársaság egyébként szerda délelőttig semmilyen hivatalos választ nem kapott a szaktárcától a ki­lövési kérésére. Ők a helyszínelés óta a kilövést tartják az egyetlen bizton­ságos megoldásnak. „Azelőtt mi is a vadászetikát vettük figyelembe és azt, hogy anyamedvéről van szó, amelyet nem szívesen lövünk meg, de ebben az esetben - más specialistákkal is konzultálva - megállapítottuk, hogy ezt meg kell lőni”- mondta a szakem­ber, megjegyezve, a medve elaltatásá­­val és áttelepítésével csak fokoznák az agresszivitását. (Széchely István) Elérhető a térkép Az adatokból készül a med­vetérkép, amelynek már van is egy kezdetleges formája, Csala Dénes ugyanis 2007-től errefelé nézte át a Székely­hon portálon elérhető 433, medvékkel kapcsolatos hírt, és az ezekből származó adatokat tette fel a https://szekelydata. csaladen­es/medve címen elérhető medvetérképre. Rajta van egyebek közt a legutóbbi, halálos emberáldozattal járó kőrispataki medvetámadás is. „Ez egy dinamikus, élő eszköz, ha valami új esemény történik, a térkép is változik” - mutatott rá Csala Dénes, aki jelenleg a Lancasteri Egyetem (Anglia) adjunktusa. Reméli, a térképből hosszú távon kiderül majd, hogy egyes medvék hol járnak, hol van az életterük, ami nagy­ban segítheti majd a lakosságot is, hogy tudja, hol van veszély, merre nem érdemes menni. További kérdőjelek Fazakas Attila szerint továbbra is számtalan megválaszolatlan kérdés van a pénteki tragikus kőrispataki esettel kapcsolatban. A medvetámadás következtében életét vesztő férfi társainak az ellenmondásos beszámo­lóiból továbbra sem derül ki, pontosan mi történt az erdőben pénteken. Az biztos, hogy a későbbi áldozat megközelítette a medvebarlangot. Az eszméletlen férfira a videóban is látható árokban találtak rá a társai, a fővadász elmondása szerint addigra a „medve már betakarta”. Kérdés szá­mára az is, mikor mertek az áldozat közelébe menni a társai, hiszen akkor a medve már nem volt ott. Abban viszont teljesen biztos Fazakas Attila, hogy a medvetámadástól számítva órákba telhetett, amíg mentőbe került a később elhunyt férfi, ugyanis véleménye szerint hosszú időbe telt, amíg a sérültet a társai ki tudták vinni az árokból, majd szekérre tenni és azzal bevinni a mintegy másfél kilométerre lévő faluba, ahol már volt térerő ahhoz, hogy mentőt tudjanak hívni.

Next