Székelyhon, 2019. március (1. évfolyam, 41-61. szám)
2019-03-28 / 60. szám
2 e AKTUÁLIS 2019. március 28., csütörtök fímedve títérkép tívadász Medveradar a közbiztonságért Térkép jelzi a világhálón a nagyvad észlelésének helyeit Az egyre szaporodó medvekárok, medvével való találkozások és medvetámadások ihlették meg Csala Dénes adatbloggert, hogy elkészítse a Székelypata oldalán működő medveészlelőt. Ha valaki medvét lát, medvetámadásról tud, jeleznie kell, az adatokból pedig egy olyan térkép készül, amelyből majd kiderül, hol van nagy esélyük az embereknek a nagyvaddal való találkozásra. SZÁSZ CS. EMESE A Csíkszeredai származású, jelenleg Angliában élő Csala Dénes négy éve működteti Székelydata néven futó adatvizualizációs blogját, amelyen most a medvék kapják a főszerepet. Elindult ugyanis egy olyan felület, amelyen rögzíteni lehet a medveészleléssel kapcsolatos információkat. Ha valaki medvét látott valahol, tud róla, hogy állatra, emberre támadt a medve, vagy épp halálos áldozattal is járt a támadás, azt mindenképpen érdemes jeleznie a szekelydata.csa laden.es/medve/jelent webcímen elérhető rövid kis kérdőívben. Itt lehetősége van leírni, hogy pontosan inkább politikát csinálnak a medvekérdésből. Éppen ezért megpróbálnék én is hozzátenni valamit - nem feltétlenül az orvoslásához, inkább a kérdésköréhez. A medveradar összegyűjtené a medvével kapcsolatos észleléseket, és elkészülhet belőle egy medvetérkép, amelyből kiderül, hol történnek medvével kapcsolatos események, mennyire súlyosak ezek” - magyarázta Csala mikor, hol történt az eset, hogy a medvét egyedül, bocsokkal vagy csoportosan észlelte-e, volt-e a medvének valami ismertetőjele, vagy tudja-e, melyik állatról van szó. Sőt a rövid kérdőív arra is jó, hogy a medvepolitikai döntéseket jelezze, például ha elköltöztetés, kilövési engedély született az ügyben. Nincs adatbázis Csala Dénes a Székelyhonnak elmondta, azért született ez a medveradar, mert annak ellenére, hogy az utóbbi években hihetetlenül megszaporodtak a medvekárok és támadások, sehol nem létezik egy elérhető, központosított adatbázis a medvetámadásokról, a medveészlelésekről. Nincs egy medvetérkép, amely információt nyújtana arról, hogy merre járnak a medvék, milyen területeket érdemes elkerülni, hol történik a legtöbb probléma. „Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, mégsem történik semmi ez ügyben, sőt Dénes, aki fontosnak tartja, hogy ez egy független kezdeményezés, így ő biztosan nem fogja elpolitizálni a medvekérdést. Ugyanakkor számít a lakosság és a sajtó segítségére, hogy a medveészleléseket felelősségteljesen jelentsék, ne csináljanak viccet belőle. Jelenleg Csala Dénes saját maga szűri az információkat, hétfőn este tette közzé a medveradart a Székelydata Facebook-oldalán, ahol két nap alatt nyolc bejelentés történt, amelyek közül a kezdeményező szerint kettő tűnik valósnak. Ez azonban még nem számít mérvadó eredménynek, hiszen az emberek még nem tudnak róla. Fülön fogva. „Székelyföldön nagyon fontos ez a téma, rengeteg embert érint, mégsem történik semmi ez ügyben” FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Ellentmondások, kérdőjelek a hétvégi medvetámadásról Videót készített a kőrispataki medvéről, a barlangjáról és a pénteki medvetámadás helyszínéről a Hubertus Vadásztársaság igazgatója. A felvétel azonban hamar megszakad, ugyanis az állat a köztük lévő mély árkot megkerülve a vadászok felé rohan. Fazakas Attila szerint menekülniük kellett, ugyanis el akarták kerülni azt, hogy önvédelemből le kelljen lőjék az ingerült anyamedvét. A rövid felvétel megtekinthető portálunkon, a Székelyhon.ro videorovatában. A vadásztársaság igazgatója elmondta, azóta sem ők, sem más nem járt a helyszínen, ezért értetlenül áll a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetőjének, Domokos László Józsefnek azon kijelentése előtt, hogy „már most is látható, hogy mivel nem zavarják, sokkal nyugodtabban viselkedik a nagyvad.” Mint kedden kérdésünkre Domokos László József kifejtette, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Környezetvédelmi Minisztérium által megkövetelt szakvéleményezésben türelmi időt kért a vadásztársaság által kérelmezett kilövési engedély megadására, arra hivatkozva, hogy csak akkor lesz indokolt a vad kilövése, ha az nem „csillapodik le”. Furcsa megállapítás „Én negyven éve vagyok vadász, huszonegynéhány éve igazgató, de én medvét ilyen felbőszült és agresszív állapotban még nem láttam” - fogalmazott Fazakas Attila, megjegyezve, hogy hétfőn ezt átiratban közölték a megyei környezetvédelmi ügynökséggel, mellékelve a medvéről készült videót is. Érthetetlen számára, hogy tudják azt a medvetámadás helyszínétől majdnem száz kilométerre található megyeközpontból megállapítani, hogy a medve megnyugodott, anélkül, hogy a helyszínen jártak volna. Fazakas Attila biztos abban, hogy amennyiben a kőrispataki medve emberrel találkozik, annak újabb tragédia lesz a vége, és akkor csak az említett átirattal tudják megvédeni magukat attól, hogy a felelősséget rájuk hárítsák. Úgy volt, hogy csendőrségi felügyeletet rendelnek a falu határába, hogy megakadályozzák a medvetámadás helyszínének a megközelítését, ám ez sem történt meg, így szabadon kószálhat bárki a környéken - folytatta a vadásztársaság igazgatója. A vadásztársaság egyébként szerda délelőttig semmilyen hivatalos választ nem kapott a szaktárcától a kilövési kérésére. Ők a helyszínelés óta a kilövést tartják az egyetlen biztonságos megoldásnak. „Azelőtt mi is a vadászetikát vettük figyelembe és azt, hogy anyamedvéről van szó, amelyet nem szívesen lövünk meg, de ebben az esetben - más specialistákkal is konzultálva - megállapítottuk, hogy ezt meg kell lőni”- mondta a szakember, megjegyezve, a medve elaltatásával és áttelepítésével csak fokoznák az agresszivitását. (Széchely István) Elérhető a térkép Az adatokból készül a medvetérkép, amelynek már van is egy kezdetleges formája, Csala Dénes ugyanis 2007-től errefelé nézte át a Székelyhon portálon elérhető 433, medvékkel kapcsolatos hírt, és az ezekből származó adatokat tette fel a https://szekelydata. csaladenes/medve címen elérhető medvetérképre. Rajta van egyebek közt a legutóbbi, halálos emberáldozattal járó kőrispataki medvetámadás is. „Ez egy dinamikus, élő eszköz, ha valami új esemény történik, a térkép is változik” - mutatott rá Csala Dénes, aki jelenleg a Lancasteri Egyetem (Anglia) adjunktusa. Reméli, a térképből hosszú távon kiderül majd, hogy egyes medvék hol járnak, hol van az életterük, ami nagyban segítheti majd a lakosságot is, hogy tudja, hol van veszély, merre nem érdemes menni. További kérdőjelek Fazakas Attila szerint továbbra is számtalan megválaszolatlan kérdés van a pénteki tragikus kőrispataki esettel kapcsolatban. A medvetámadás következtében életét vesztő férfi társainak az ellenmondásos beszámolóiból továbbra sem derül ki, pontosan mi történt az erdőben pénteken. Az biztos, hogy a későbbi áldozat megközelítette a medvebarlangot. Az eszméletlen férfira a videóban is látható árokban találtak rá a társai, a fővadász elmondása szerint addigra a „medve már betakarta”. Kérdés számára az is, mikor mertek az áldozat közelébe menni a társai, hiszen akkor a medve már nem volt ott. Abban viszont teljesen biztos Fazakas Attila, hogy a medvetámadástól számítva órákba telhetett, amíg mentőbe került a később elhunyt férfi, ugyanis véleménye szerint hosszú időbe telt, amíg a sérültet a társai ki tudták vinni az árokból, majd szekérre tenni és azzal bevinni a mintegy másfél kilométerre lévő faluba, ahol már volt térerő ahhoz, hogy mentőt tudjanak hívni.