Székelyhon, 2020. augusztus (2. évfolyam, 146-166. szám)

2020-08-17 / 156. szám

©> > KILATO 2020. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ i Folytatás a III. oldalról A 2004-es választásokra Szásznak újabb RMDSZ-es kihívója akadt, La­dányi László­ Zsolt jogász, korábbi képviselői irodavezető személyében. Habár az összesen négy polgármes­terjelölt (benevezett Molnos Zoltán képzőművész, illetve a korábban em­lített Székely András is) tisztességes kampányban egyezett meg, s még egy paktumot is megkötöttek ezt ille­tően 2004 májusában, gyakorlatilag a négy évvel azelőtti forgatókönyv ismétlődött meg. A Szászhoz hason­lóan szintén a harmincas éveiben járó Ladányi csak megszorítani tudta a regnáló polgármestert a június 6-ai helyhatósági választásokon. Szász Jenőnek sorrendben a harmadik RMDSZ-ellenjelöltet is sikerült két vállra fektetnie, és az önkormány­zatban is csökkent az RMDSZ-es ta­gok száma, hiszen tíz szövetséginek sikerült bejutnia a nyolc AP-ssal és egy függetlennel (Balázs Piroska) szemben. 2008 - Szász Jenő megbukott, csak nem Udvarhelyen És igazából talán meg se bukott. Ám tény az, hogy nem indult a 2008-as vá­lasztásokon a polgármesteri székért, hanem a megyei önkormányzat elnö­ki székét szerette volna megszerezni. Pedig a 2004 és 2008 közötti ciklus­ban is folyamatosan nyerésre állt az MPSZ létrehozója. A politikai megosz­tottság odáig fajult 2007-2008-ban, hogy Székelyudvarhelyen nem volt önkormányzati képviselőtestület, így a várost Szász Jenő gyakorlatilag egyedül, illetve tanácsadóival, leghű­ségesebb munkatársaival együtt irá­nyította. A 2006. évi tanácsülésekről az RMDSZ menetrendszerűen vonult ki, egyik fél sem engedett jottányit sem vélt vagy valós igazából. A megye akkori prefektusa, az azóta (nem ezért az ügyért) börtönben ülő Constantin Strujan április 6-án a 170. számú hatá­rozatával feloszlottnak nyilvánította a tanácsot, majd április 25-én a 238-as számúval ismét jogszerűen működő­nek ismerte el a testületet - a fejet­lenség netovábbja volt ez az időszak. Időközi választásokat mégsem írtak ki, hanem kihúzták az időt egészen 2008 nyaráig. Az RMDSZ polgármesterjelöltje a Hargita Megyei Önkormányzatot előbb alelnökként, majd 2004 és 2008 között elnökként vezető, egy­kori udvarhelyi alpolgármester és szenátori irodavezető, Bunta Levente lett. A váltás nagyon érezhető volt a megyei tanácsnál, ugyanis annak elnöki székére a mai napig regná­ló Borboly Csaba, az addigi alelnök aspirált. Szász inkább ezt a széket célozta meg ezen a nyáron, így a mai napig érthetetlen módon nem indult a polgármesterségért negyedszer is. Hiába volt nagyon népszerű Udvar­helyszéken és - gyergyói születésű lévén - a Gyergyói-medencében is, Borbolyt nem tudta legyőzni. A vá­rosban a Szász helyett induló Orbán Árpád felett Bunta győzelmet aratott, kettejük párharcába nem volt bele­szólása a függetlenként ismét induló Molnos Zoltán festőnek. Mindenki azt hitte, hogy vége lesz a megosz­tottságnak, s hogy Bunta és az eny­he RMDSZ-többség valamiféle békét hoz. Nem így történt. 2012 - Bunta újrázott, Szász temetni akart A 2008-as választásokkor az önkor­mányzatban az RMDSZ és az MPSZ mellett megjelent a harmadik tömö­rülés, a helyi Zöld Párt, mégpedig a mérleg nyelveként: kilenc RMDSZ-es, nyolc MPP-s és két zöldpárti tanácsos jött össze a testületbe. Azonban már az alakuló ülésen nagyon kiborult a bili, és tovább folytatódtak a politi­kai játszmák. A polgáriak és a zöldek ár 27-én Szászt felmentette tisztségé­ből. Az ügyből per lett, 2012 tavaszán ezt Szász megnyerte, de akkor már ott volt a következő választás, amire új­fent benevezett pártja színeiben. A hivatalban lévő polgármester tovább akart menni az úton, de a választáson indult a frissen létrejött, Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, Tankó László közgazdász is, illetve volt egy igen vicces figura is ebben a kampányban, egy huszonéves fényképész, Csedő Attila. Utóbbi és csapata tulajdon­képpen kiparodizálta az addigi vá­lasztási kliséket, bevett szokásokat. A „Nem a város pénzén fogok elhíz­­ni!”-szlogennel kampányoló Csedőre majdnem háromszáz vicces kedvű udvarhelyi szavazott - érdemben nem befolyásolta tehát a szavazást. A kampányba viszont színt vitt, arra pedig igencsak ráfért: nagy ütésként Szász és csapata egy igen jól össze­hangolt akcióval Nyirő József udvar­helyi újratemetését szerette volna megvalósítani, de csak egy ünnepi áhítat lett a román-magyar diplo­máciai és nemzetközi botrányoktól is kísért temetési tervből. Hivatalosan azóta sem lehet tudni, hogy hol van­ 2016 - A nagy Gálfi-pofon az RMDSZ-nek Bunta Levente második mandátu­mának foghatott neki 2012 nyarán, ám a felhők nagyon kezdtek gyüle­kezni a feje felett. Habár Szász Je­nő pártja listáján elsőnek jutott be a tanácsba, annak alakuló ülése előtt közölte, hogy nem kíván többé részt venni az udvarhelyi politikai életben, inkább pártjára koncentrál - nem sokkal később a Budapesten létrehozott Nemzetstratégiai Kuta­tóintézet vezetője lett, de azt keve­sen hitték el, hogy valóban vissza­vonult. A szekér ment, néha pedig döcögött, mert Bunta szerint innen és onnan is pálcákat toltak egyesek a küllők közé. Az RMDSZ-en belül kemény harcok kezdődtek, Bunta mellől kezdtek többen kifarolni, és 2016 tavaszán arra ébredt Udvar­hely lakossága, hogy Bunta Leven­te kegyvesztett lett Verestóy szená­tornál. Az RMDSZ nem őt, hanem Arros Orsolyát jelölte polgármester­nek, így a szövetség helyi szavazói megoszlottak. A másik oldalon az EMNP a szenátorjelöltként egyszer már A 2016-os kampány fő témája a közbiztonság volt, mert abban az időben gyakorlatilag hetente történ­tek nagy visszhangot kiváltó balhék a városban. A négy évvel ezelőtti koalíció- illetve Gálfi-győzelemben óriási szerepe volt annak, hogy utóbbiak felvállalták a közrendet folyamatosan megsértő bűnözők elleni küzdelmet. Június 5-én késő este tehát Gálfi és a koalíció emberei bonthattak pezsgőt - az ünneplésre Szász Jenő is betoppant, de ezen va­lahogy senki nem lepődött meg. Megválasztása után néhány hónappal Gálfi kibújt Szász (véd) ernyője alól: a „régi nagy barát” embereit kiebrudalta a polgár­­mesteri hivatalból, és saját útját kezdte járni. Ezzel kicsit úgy volt, mint nagy elődje és tanítómestere 1997-98-ban, vagy Bunta 2012 után. megállapodtak abban, hogy az em­lített Orbán Árpádot támogatják az alpolgármesteri tisztség megszerzésé­ért, ám nagy meglepetésre az RMDSZ a zöldpárti Zilahi Imrét jelölte és választotta meg alpolgármesternek. A másik zöldpárti tanácsos, Hajdu Csaba erre lemondott mandátumá­ról, az év végén a párt Zilahit kizárta soraiból, aki így elveszítette alpolgár­mesteri tisztségét. Erre a posztra új ember kellett - ekkor újabb alku után Szász Jenő lett az alpolgármester. Ez aztán oda vezetett, hogy a tanács arra hivatkozva, hogy nem látja el mun­kakörét, az RMDSZ-es és a zöldpárti képviselők támogatásával 2011. janu­nak ma a nyolc évvel ezelőtt madridi sírjából exhumált író hamvai. Bunta újrázott, a rossz nyelvek szerint azért, mert mindenki megijedt Szász Jenő visszatérésétől, egy teljesen új ember­re (Tankóra) nem volt felkészülve a város, a Csedő-viccből pedig kevesen kértek. Az önkormányzati képvise­lő-testületbe tíz RMDSZ-es, öt MPP-s és négy EMNP-s képviselő került. (Verestóy ellen) megmérkőző Za­kariás Zoltánt jelölte, ám ő alig pár hét múlva visszalépett Gálfi Árpád MPP-s tanácsos javára, így ez a két tábor közös listát, koalíciót állítha­tott fel. Gálfi elsősorban azzal szer­zett hírnevet magának, hogy egy bethlenfalvi, több köztörvényes bű­nözőt is „kiállító” családdal szem­ben pereskedett és hadakozott, de az is közismert tény volt, hogy Szász Jenő támogatását élvezi. A vá­lasztási kampány egyébként odáig fajult, hogy egy Buta Levente nevű, tényleg létező személyt is rávettek, hogy nevezzen be, ezzel is gyengít­ve Bunta Levente esélyeit. 2016-ban a képviselő-testületben 11 mandátumot a koalíció emberei sze­reztek meg, az RMDSZ a maga nyolc tanácsosával kisebbségbe került, az alpolgármester Orbán Árpád lett. A hivatalban levő polgármestert 2019- ben pártja, az MPP kizárta soraiból, így megint összebonyolódott a hely­zet, és amellett, hogy az utóbbi idő­ben az MPP-sek a tanácsüléseken is látványosan kihátrálnak mellőle, Gálfi kénytelen független jelöltként indulni az újabb önkormányzati vá­lasztásokon. Habár a járvány júni­usról szeptemberre tolta az időpon­tot, az újabb meccs játékvezetője már belefújt a sípjába. Szász Jenő 8836 (52,28%) Ladányi László­ Zsolt 6883 (40,70%) Molnos Zoltán 1104 (7,30%) Székely András 162(1,07%) Bunta Levente 7632 (51,43%) Orbán Árpád 6023 (42,26%) Molnos Zoltán 596 (6,74%) Gálfi Árpád 5574(42,27%) Bunta Levente 4238 (32,14%) Arros Orsolya 2662 (20,19%) Lukács László 472 (3,58%) Buta Levente 283 (1,80%) Szász Jenő, a legtöbb ideig regnáló polgármester KORÁBBI FELVÉTEL: SZÉKELYHON Bunta Levente 9039 (53,62%) Szász Jenő 4800 (27,64%) Tankó László ( 273( 05,77%) Csedő Attila 278 (1,6%) Kiadja a Príma Press Kft. ISSN: 1844-8860 A Kilátót médiaportfóliónk Dokumentációs és Oknyomozó Műhelye (DOM) készíti. Műhelyvezető-szerkesztő: Szőke László

Next