Székelyhon, 2020. augusztus (2. évfolyam, 146-166. szám)
2020-08-17 / 156. szám
©> > KILATO 2020. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ i Folytatás a III. oldalról A 2004-es választásokra Szásznak újabb RMDSZ-es kihívója akadt, Ladányi László Zsolt jogász, korábbi képviselői irodavezető személyében. Habár az összesen négy polgármesterjelölt (benevezett Molnos Zoltán képzőművész, illetve a korábban említett Székely András is) tisztességes kampányban egyezett meg, s még egy paktumot is megkötöttek ezt illetően 2004 májusában, gyakorlatilag a négy évvel azelőtti forgatókönyv ismétlődött meg. A Szászhoz hasonlóan szintén a harmincas éveiben járó Ladányi csak megszorítani tudta a regnáló polgármestert a június 6-ai helyhatósági választásokon. Szász Jenőnek sorrendben a harmadik RMDSZ-ellenjelöltet is sikerült két vállra fektetnie, és az önkormányzatban is csökkent az RMDSZ-es tagok száma, hiszen tíz szövetséginek sikerült bejutnia a nyolc AP-ssal és egy függetlennel (Balázs Piroska) szemben. 2008 - Szász Jenő megbukott, csak nem Udvarhelyen És igazából talán meg se bukott. Ám tény az, hogy nem indult a 2008-as választásokon a polgármesteri székért, hanem a megyei önkormányzat elnöki székét szerette volna megszerezni. Pedig a 2004 és 2008 közötti ciklusban is folyamatosan nyerésre állt az MPSZ létrehozója. A politikai megosztottság odáig fajult 2007-2008-ban, hogy Székelyudvarhelyen nem volt önkormányzati képviselőtestület, így a várost Szász Jenő gyakorlatilag egyedül, illetve tanácsadóival, leghűségesebb munkatársaival együtt irányította. A 2006. évi tanácsülésekről az RMDSZ menetrendszerűen vonult ki, egyik fél sem engedett jottányit sem vélt vagy valós igazából. A megye akkori prefektusa, az azóta (nem ezért az ügyért) börtönben ülő Constantin Strujan április 6-án a 170. számú határozatával feloszlottnak nyilvánította a tanácsot, majd április 25-én a 238-as számúval ismét jogszerűen működőnek ismerte el a testületet - a fejetlenség netovábbja volt ez az időszak. Időközi választásokat mégsem írtak ki, hanem kihúzták az időt egészen 2008 nyaráig. Az RMDSZ polgármesterjelöltje a Hargita Megyei Önkormányzatot előbb alelnökként, majd 2004 és 2008 között elnökként vezető, egykori udvarhelyi alpolgármester és szenátori irodavezető, Bunta Levente lett. A váltás nagyon érezhető volt a megyei tanácsnál, ugyanis annak elnöki székére a mai napig regnáló Borboly Csaba, az addigi alelnök aspirált. Szász inkább ezt a széket célozta meg ezen a nyáron, így a mai napig érthetetlen módon nem indult a polgármesterségért negyedszer is. Hiába volt nagyon népszerű Udvarhelyszéken és - gyergyói születésű lévén - a Gyergyói-medencében is, Borbolyt nem tudta legyőzni. A városban a Szász helyett induló Orbán Árpád felett Bunta győzelmet aratott, kettejük párharcába nem volt beleszólása a függetlenként ismét induló Molnos Zoltán festőnek. Mindenki azt hitte, hogy vége lesz a megosztottságnak, s hogy Bunta és az enyhe RMDSZ-többség valamiféle békét hoz. Nem így történt. 2012 - Bunta újrázott, Szász temetni akart A 2008-as választásokkor az önkormányzatban az RMDSZ és az MPSZ mellett megjelent a harmadik tömörülés, a helyi Zöld Párt, mégpedig a mérleg nyelveként: kilenc RMDSZ-es, nyolc MPP-s és két zöldpárti tanácsos jött össze a testületbe. Azonban már az alakuló ülésen nagyon kiborult a bili, és tovább folytatódtak a politikai játszmák. A polgáriak és a zöldek ár 27-én Szászt felmentette tisztségéből. Az ügyből per lett, 2012 tavaszán ezt Szász megnyerte, de akkor már ott volt a következő választás, amire újfent benevezett pártja színeiben. A hivatalban lévő polgármester tovább akart menni az úton, de a választáson indult a frissen létrejött, Tőkés László-féle Erdélyi Magyar Néppárt képviselője, Tankó László közgazdász is, illetve volt egy igen vicces figura is ebben a kampányban, egy huszonéves fényképész, Csedő Attila. Utóbbi és csapata tulajdonképpen kiparodizálta az addigi választási kliséket, bevett szokásokat. A „Nem a város pénzén fogok elhízni!”-szlogennel kampányoló Csedőre majdnem háromszáz vicces kedvű udvarhelyi szavazott - érdemben nem befolyásolta tehát a szavazást. A kampányba viszont színt vitt, arra pedig igencsak ráfért: nagy ütésként Szász és csapata egy igen jól összehangolt akcióval Nyirő József udvarhelyi újratemetését szerette volna megvalósítani, de csak egy ünnepi áhítat lett a román-magyar diplomáciai és nemzetközi botrányoktól is kísért temetési tervből. Hivatalosan azóta sem lehet tudni, hogy hol van 2016 - A nagy Gálfi-pofon az RMDSZ-nek Bunta Levente második mandátumának foghatott neki 2012 nyarán, ám a felhők nagyon kezdtek gyülekezni a feje felett. Habár Szász Jenő pártja listáján elsőnek jutott be a tanácsba, annak alakuló ülése előtt közölte, hogy nem kíván többé részt venni az udvarhelyi politikai életben, inkább pártjára koncentrál - nem sokkal később a Budapesten létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője lett, de azt kevesen hitték el, hogy valóban visszavonult. A szekér ment, néha pedig döcögött, mert Bunta szerint innen és onnan is pálcákat toltak egyesek a küllők közé. Az RMDSZ-en belül kemény harcok kezdődtek, Bunta mellől kezdtek többen kifarolni, és 2016 tavaszán arra ébredt Udvarhely lakossága, hogy Bunta Levente kegyvesztett lett Verestóy szenátornál. Az RMDSZ nem őt, hanem Arros Orsolyát jelölte polgármesternek, így a szövetség helyi szavazói megoszlottak. A másik oldalon az EMNP a szenátorjelöltként egyszer már A 2016-os kampány fő témája a közbiztonság volt, mert abban az időben gyakorlatilag hetente történtek nagy visszhangot kiváltó balhék a városban. A négy évvel ezelőtti koalíció- illetve Gálfi-győzelemben óriási szerepe volt annak, hogy utóbbiak felvállalták a közrendet folyamatosan megsértő bűnözők elleni küzdelmet. Június 5-én késő este tehát Gálfi és a koalíció emberei bonthattak pezsgőt - az ünneplésre Szász Jenő is betoppant, de ezen valahogy senki nem lepődött meg. Megválasztása után néhány hónappal Gálfi kibújt Szász (véd) ernyője alól: a „régi nagy barát” embereit kiebrudalta a polgármesteri hivatalból, és saját útját kezdte járni. Ezzel kicsit úgy volt, mint nagy elődje és tanítómestere 1997-98-ban, vagy Bunta 2012 után. megállapodtak abban, hogy az említett Orbán Árpádot támogatják az alpolgármesteri tisztség megszerzéséért, ám nagy meglepetésre az RMDSZ a zöldpárti Zilahi Imrét jelölte és választotta meg alpolgármesternek. A másik zöldpárti tanácsos, Hajdu Csaba erre lemondott mandátumáról, az év végén a párt Zilahit kizárta soraiból, aki így elveszítette alpolgármesteri tisztségét. Erre a posztra új ember kellett - ekkor újabb alku után Szász Jenő lett az alpolgármester. Ez aztán oda vezetett, hogy a tanács arra hivatkozva, hogy nem látja el munkakörét, az RMDSZ-es és a zöldpárti képviselők támogatásával 2011. janunak ma a nyolc évvel ezelőtt madridi sírjából exhumált író hamvai. Bunta újrázott, a rossz nyelvek szerint azért, mert mindenki megijedt Szász Jenő visszatérésétől, egy teljesen új emberre (Tankóra) nem volt felkészülve a város, a Csedő-viccből pedig kevesen kértek. Az önkormányzati képviselő-testületbe tíz RMDSZ-es, öt MPP-s és négy EMNP-s képviselő került. (Verestóy ellen) megmérkőző Zakariás Zoltánt jelölte, ám ő alig pár hét múlva visszalépett Gálfi Árpád MPP-s tanácsos javára, így ez a két tábor közös listát, koalíciót állíthatott fel. Gálfi elsősorban azzal szerzett hírnevet magának, hogy egy bethlenfalvi, több köztörvényes bűnözőt is „kiállító” családdal szemben pereskedett és hadakozott, de az is közismert tény volt, hogy Szász Jenő támogatását élvezi. A választási kampány egyébként odáig fajult, hogy egy Buta Levente nevű, tényleg létező személyt is rávettek, hogy nevezzen be, ezzel is gyengítve Bunta Levente esélyeit. 2016-ban a képviselő-testületben 11 mandátumot a koalíció emberei szereztek meg, az RMDSZ a maga nyolc tanácsosával kisebbségbe került, az alpolgármester Orbán Árpád lett. A hivatalban levő polgármestert 2019- ben pártja, az MPP kizárta soraiból, így megint összebonyolódott a helyzet, és amellett, hogy az utóbbi időben az MPP-sek a tanácsüléseken is látványosan kihátrálnak mellőle, Gálfi kénytelen független jelöltként indulni az újabb önkormányzati választásokon. Habár a járvány júniusról szeptemberre tolta az időpontot, az újabb meccs játékvezetője már belefújt a sípjába. Szász Jenő 8836 (52,28%) Ladányi László Zsolt 6883 (40,70%) Molnos Zoltán 1104 (7,30%) Székely András 162(1,07%) Bunta Levente 7632 (51,43%) Orbán Árpád 6023 (42,26%) Molnos Zoltán 596 (6,74%) Gálfi Árpád 5574(42,27%) Bunta Levente 4238 (32,14%) Arros Orsolya 2662 (20,19%) Lukács László 472 (3,58%) Buta Levente 283 (1,80%) Szász Jenő, a legtöbb ideig regnáló polgármester KORÁBBI FELVÉTEL: SZÉKELYHON Bunta Levente 9039 (53,62%) Szász Jenő 4800 (27,64%) Tankó László ( 273( 05,77%) Csedő Attila 278 (1,6%) Kiadja a Príma Press Kft. ISSN: 1844-8860 A Kilátót médiaportfóliónk Dokumentációs és Oknyomozó Műhelye (DOM) készíti. Műhelyvezető-szerkesztő: Szőke László