Székelyhon, 2020. szeptember (2. évfolyam, 167-188. szám)

2020-09-11 / 175. szám

2 ^ AKTUÁLIS 2­0­2­0 . s­z­e­p­t­e­m­b­e­r 11-13., p­é­n­t­e­k - v­a­s­á­r­n­a­p j­ttpityóka #beruházás ^nézőpont Már szedik a csipszpityókát A tervek szerint hamarosan elkezdik a burgonyaszirom gyártását Csíkszentsimonban Tartják magukat a tervekhez: a Tiltott Csíki Sört is gyártó cégnél 2019 ő­szén úgy számoltak, hogy egy éven belül megkezdik a helyi pityókából és egyéb zöldségek­ből előállított nassolnivaló gyártását. Nemrég elkezdték a krumplik begyűjtését a környékbeli gazdáktól. KORPOS ATTILA­ ­ czi cj> „Folyamatosan érkeznek hétfő óta a pityókaszállítmányok Csíkszent­­simonba, ahol naponta­­ nagyjából 100 tonnát veszünk át” - közölte megkeresésünkre Lénárd András, a Lixid Projekt Kft. tulajdonosa. Mint mondta, a 7000 négyzetméter­nyi termelési és raktározási felület nagyjából készen áll, már csak ap­PM fóbb munkálatok vannak hát­ra. A következő hónapokban­­ folyamatosan érkeznek a csipszgyártáshoz szükséges­­ berendezések és eszközök. „A héten például több teher­autóval megérkezett a szen­­­nyvíztisztító berendezés” - rész­letezte, hozzáfűzve, hogy a 6000 tonnás tárolóval országszinten az egyik legnagyobb befogadóképes­séggel rendelkeznek ezen a téren. Sok gazdával dolgoznak Mindezt megelőzően 180 tonna vetőmagot osztottak ki 20 gazdá­nak, akik kisebb termelőkkel cso­portosulva nagyjából 500 ember termőföldjét művelik. „Az agrár­mérnökünk segítségével négyfajta vetőmagot osztottunk ki, amelyek kimondottan csipszgyártásra alkal­masak, hétköznapi étkezéshez nem igazán. Ezeknek ugyanis magas a keményítő­ és alacsony a cukortar­talmuk” - avatott be a részletekbe. Úgy fogalmazott, nem nulláról kel­lett elindítaniuk a krumplifajták ki­választását, mivel az utóbbi évtized­ben már több világhírű csipszgyártó vállalat is meghonosította a környé­ken ezeket a fajokat. Mint mondta, a teljes folyamat része az is, hogy nem engedik el a gazdák kezét, hiszen szakemberek segítségével folyama­tosan ellenőrzik a pityókafajták fej­lődését, a vetőmag fázisától egészen a betakarításig. Hozzátette, ezeket a fajtákat 8-10 Celsius-fok között tá­rolják - amit korszerű hűtési tech­nológiával oldanak meg -, hogy prémium termékként tudják majd felhasználni. „A Csíki-medencétől a háromszéki zónáig mind székely­­földi gazdákkal dolgozunk együtt. Persze olyan területeket részesí­tünk előnyben, ahol tudjuk, hogy minden lehetőség adott a megfelelő krumplitermesztésre.” Terveik sze­rint decemberben már elkezdőd­het a próbaüzem a gyártósoron, és amennyiben minden rendben lesz, februárban már az ipari szintű gyártás. Jó az idei hozam Bálint Gellért egyike a közös mun­kában részt vevő, pityókatermesz­téssel foglalkozó gazdáknak. A csíklázárfalvi termelő szerint évek­kel ezelőtt több gazdával és a tulaj­donossal közösen egyeztettek a he­lyi értékesítés mikéntjéről. „Az első beszélgetésre nagyjából hét évvel ezelőtt került sor. Akkoriban csak piackutatásról és az igények felmé­réséről volt szó” - mondta, aki idén 31 hektár termőföldet ültetett be csipszgyártásra alkalmas pityóká­val. Ennek egy részét idén még egy külföldi nagyvállalatnál fogja érté­kesíteni. Úgy tervezi, a most lejáró szerződését nem hosszabbítja meg, ezután csakis a csíkszentsimoni csipszgyárral fog együtt dolgozni. „Csak a napokban fogtam hozzá a betakarításnak, de úgy látom, a termés a sokéves átlag fölött lesz, legalább 10-20 százalékkal. Szá­mításaim szerint ezerkétszáz-ezer­­háromszáz tonna pityókát fogok betakarítani” - válaszolta a vár­ható hozammal kapcsolatos kérdé­sünkre. Csíkszentsimonban naponta 100 tonna csipszpityókát vesznek át a mérsékbeli gazdáktól FOTÓ: VERES NÁNDOR RÖVIDEN Hamarosan befejezik a gyilkostói kátyúzást A napokban befejeződik a kátyúzás Gyilkostón. Összességében nagy­jából 4000 négyzetmé­ternyi gödröt tömtek be az üdülőtelep teljes hosszában. Közel két héten át zajlott a kátyú­zási munkálat Gyilkos­tón, a kigödrösödött aszfaltot tették rendbe. „Az elmaradt nyári kátyúzás zajlik, mert az időjárás viszontagságai miatt nem tudtuk kellő időben befejezni” - mutatott rá Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós («•) alpolgármestere. A munkálatot önerőből, a gyergyószentmiklósi önkormányzat kötelékébe tartozó mellékgazdaság munkatársai végzik. Az aszfaltot és a gödrök felmarására hasznosítható gé­pet megvásárolták, az aszfaltot szállító tehergépkocsit pedig bé­relték. Mindezeket számításba véve a tavaszi kátyúzás költsége­inek töredékéért végezték el most a munkát. Az alpolgármester szerint míg tavasszal egy külsős céggel leszerződtetett, szintén négyezer négyzetméternyi gödör betömése 450 ezer lejbe került, addig ezúttal 30 ezer lejt kellett kifizetniük. Miután a napokban befe­jezik Gyilkostól a kátyúzást, a város lakónegyedeibe, elsősorban a Bucsin lakónegyedbe térnek vissza, hogy az ottani gödröket is kijavít­sák. A Virág lakónegyedben a vízhálózaton zajló munkálatok miatt nem fognak most még aszfaltozni. Ugyanakkor a Szent Miklós-templommal szembeni járdát is feljavítják. (Kép és szöveg: Hegyi Zsuzsánna) txO­J-H­a> >>­O Szondy Zoltán a Székelyhon TV meghívottja > É­rdekes szimbiózisban, egymást kiegészítve működik Csíkszere­dában az FK Csíkszereda labdarú­gócsapata, valamint a Székelyföld Labdarúgó Akadémia. Hogy milyen célokat tűz ki maga elé a másodosz­tályba nem olyan régen feljutott, részben a megyeszékhely önkormányzata által mű­ködtetett futballklub, il­letve milyen elveket követ az utánpótlásnevelésben a magyar állami támoga­tásból létrejött Székelyföld Labdarúgó Akadémia, arról a két intézményt egy időben irányító Szondy Zoltán számol be a Székelyhon TV-ben. Az online csatorna Nézőpont című műsorának legfrissebb kiadásában választ ka­punk arra, miként képes együtt élni a labdarúgás a koronavírus-járvány jelentette kiszámíthatatlan helyzet­tel. Szondy Zoltán elmondja, miért emlegetik a 116 éve alapított, túlnyo­mó többségben helyi futballistákat játszató FK Csíkszeredát székelyföldi Bilbaóként, továbbá kifejti, miként működik a Nagyváradtól Kolozsvá­ron át a Székelyföld számos telepü­léséig alközpontokra épülő, a Puskás Ferenc Akadémiával szakmai part­nerséget ápoló Székelyföldi Labda­rúgó Akadémia. Sőt választ kapunnk arra is, miért tekint egyfajta hitelként az intézmény a magyar állami támo­gatásra, ugyanakkor megtudhatjuk, mi történt azzal a román utánpótlás­edzővel, aki bozgornak nevezte a fiatal székely játékosokat. Kiderül a Nézőpontban, hogy a Csíkszeredai akadémiánál nemcsak az a fő szem­pont, hogy jól képzett futballistákat neveljenek ki, hanem - a sportszak­mai elvárásokon túlmenően nemzet­politikai küldetést is teljesítve - az is, hogy magyar legyen az edzés nyelve. A pénteken déltől sugárzott Nézőpont körüljárja azt is, konkurenciát jelen­tenek-e egymás számára a székelyföl­di sportakadémiák. Rostás Szabolcs Szondy Zoltánt kollégánk, Rostás Szabolcs kérdezte FOR­RÁS: SZÉKELYHON TV

Next