Székelyhon, 2020. szeptember (2. évfolyam, 167-188. szám)
2020-09-17 / 179. szám
2 ^ AKTUÁLIS 2020 . szeptember 17., csütörtök ^ünnepség ^közösség ttegyház Elismerték tevékenységüket Magyar állami kitüntetéseket adtak át székelyföldi személyiségeknek Szerdán adták át azokat az állami kitüntetéseket, amelyeket Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozott székelyföldi közéleti személyiségeknek. A világjárvány következtében elhalasztott átadóünnepséget Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, a Lázár-házban tartották. KORPOS ATTILA A rangos magyar állami kitüntetéseket Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át. A nemzet és a haza szolgálatában végzett fáradhatatlan munkájuk elismeréseként kiosztott jutalmak közül kettőt egyházi elöljárók vehettek át. Ft. Portik-Hegyi Kelemen 1957. február 4-én született Gyergyószentmiklóson. Csíkszeredai szolgálati helye mellett leginkább a szórványban (Sínfalva, Szék, Bonchida, Magyarszarvaskend, Bálványosváralja) teljesített papi szolgálatot. 450 állami intézményben lévő árva és elhagyott gyermekkel dolgozott együtt Újszékelyen, akik otthont találtak a plébánián, ráadásul felépítette a helyi kis katolikus templomot is. „Az erdélyi szórványban és Gyergyó területén élő magyar közösségek körében végzett több évtizedes közösségépítő lelkipásztori szolgálata elismeréseként” Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta neki. A gyergyóalfalvi születésű Ft. Szilveszter Ibkre Gábor „a gyimesi csángó magyar közösségek hitének és kultúrájának megőrzése iránt elhivatott, több évtizedes szolgálata elismeréseként” a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg. Az 1972- ben Márton Áron által pappá szentelt elöljáró a szórványban kezdte el papi tevékenységét, melynek során például Sínfalván 9 falu lelkipásztori munkáját tíz és fél éven át végezte. Gyimesközéploki plébánosként felújította a templomot, kibővítette a plébániát, továbbá létrehozta a hidegségi plébániát - ezen fáradozásait a gyulafehérvári egyházmegye főpásztora előbb szentszéki tanácsosi tisztséggel, később címzetes esperesi titulussal ismerte el. Közösségért végzett munka Katona Ádám Mihály „az erdélyi magyarság művelődési és közéletben betöltött jelentős szerepe, több mint fél évszázados pályafutása” elismeréseként szintén a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Az 1935. október 2-án Dicsőszentmártonban született irodalom- és művelődéstörténész életútja során több alkalommal is az állambiztonsági szervek kereszttüzébe került az erdélyi magyar kisebbség kultúrájáért és jövőjéért tett munkája miatt. Így állították félre az orvostan és bölcsészeti kar korábbi hallgatóját, amiért elindította Orbán Balázs sírjánál a szejkefürdői székelykapu-sor és az agyagfalvi 1848-as emlékmű felállítását. Publicisztikái és táncháztalálkozók szervezése miatt nem védhette meg doktori disszertációját, a tanügyben is hozzá nem méltó állásokat kapott meg. Az 1989-es fordulat után elkezdte szervezni a hajdani Udvarhelyszék egész területén a Magyar Demokrata Szövetséget, miután 1991-ben az RMDSZ első platformja, a Székelyföldi Politikai Csoport elnökévé választotta. Végül, de nem utolsósorban Czirják Károly vehetett át Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést a köztársasági elnök adományaként. A maroshévízi helytörténész 1964-ben született, élete során pedig szülővárosa magyarságának megmaradását tartotta fontosnak. Felkutatta a település valós történelmét, közbenjárására pedig védett területté nyilvánították a Bánffy termálvízesést. Általa indult útjára 2012-től a Maroshévízi Magyar Napok, de az ő kutatói munkájának eredményeként derült fény a város Zsákhegyi Temetőjének történetére is, amely ügyben a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is partnere volt. ő a székelyföldi magyarság identitásának megőrzését, elsősorban Maroshévíz történetének kutatásán, valamint dr. Urmánczy Nándor életművének gondozásán keresztül szolgáló tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést. A kitüntetettek: Szilveszter Imre Gábor, Portik-Hegyi Kelemen, Czirják Károly és Katona Ádám ■4 FOTÓ: PINTI ATTILP Aki elsőként hordozta Krisztus sebhelyeit Rendi emléknapot ülnek a ferencesek szeptember 17-én, Szent Ferenc sebeinek, azaz a stigmatizációnak az ünnepét. A katolikus egyház történetében a szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182-1226) volt az első, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Abban is egyetlen, hogy szentté avatásán kifejezetten említették a stigmákat. MOLNÁR MELINDA Ferenc megtérése után szigorúan követte az evangéliumi tanácsokat, és mindenben igyekezett azonosulni Jézusával. Imádságban is folyamatosan kérte a krisztusi sorsot. Két évvel halála előtt, Bril 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül megkapta Jézus szenvedésének stigmáit. Életrajzírói, Cesanói Tamás és Szent Bonaventura szerint igyekezett elrejteni azokat, de nem sikerült maradéktalanul: több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit. A stigmák valódiságát IV. Sándor pápa ► FOTÓ: VERES NÁNDOR is elismerte. Szent Ferenc sebeinek, stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303-1304) engedélyezte a franciskánusok számára. Templom- és kápolnabúcsú Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 20-án 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, szónoka a Kolozsváron szolgáló Bakó Béla Pál ferences szerzetes lesz. Az árkosi Szent Ferenc Sebhelyeiről elnevezett kolostor kápolnájának búcsúját Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei zárt körben ülik ma 12 órától. Assisi Szent Ferenc oltárképe a csíksomlyói kegytemplomban • RÖVIDEN A történeti Erdély - könyvbemutatók Székely Árpád A történeti Erdély című kötetének vetítéssel egybekötött bemutatóját tartják ma 18 órától Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház koncerttermében. Szeptember 22-én, kedden 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Kiállítás előadótermében, 29-én, kedden 19 órától pedig Kolozsváron a Farkas utcai református templomban mutatják be a kötetet. A történeti Erdély című természetjáró kalauz több mint 30 természetföldrajzi kistáj (hegység, dombság, medence) közel 60 természeti értékét és túraútvonalát mutatja be fotókkal, átfutó képekkel, térképekkel és 3D-domborzatmodellekkel kiegészítve.