Székelyhon, 2020. szeptember (2. évfolyam, 167-188. szám)

2020-09-17 / 179. szám

2 ^ AKTUÁLIS 2­0­2­0 . s­z­e­p­t­e­m­b­e­r 17., c­s­ü­t­ö­r­t­ö­k ^ünnepség ^közösség ttegyház Elismerték tevékenységüket Magyar állami kitüntetéseket adtak át székelyföldi személyiségeknek Szerdán adták át azokat az állami kitüntetéseket, amelyeket Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából ado­mányozott székelyföldi közéleti személyiségeknek. A világjárvány következtében elhalasztott átadóünnep­séget Magyarország Csíkszeredai Fő­konzulátusán, a Lázár-házban tartották. KORPOS ATTILA A rangos magyar állami kitün­tetéseket Tóth László főkon­zul, Magyarország Csíkszere­dai Főkonzulátusának vezetője adta át. A nemzet és a haza szolgálatában végzett fáradhatatlan munkájuk el­ismeréseként kiosztott jutalmak kö­zül kettőt egyházi elöljárók vehettek át. Ft. Portik-Hegyi Kelemen 1957. február 4-én született Gyergyószent­­miklóson. Csíkszeredai szolgá­lati helye mellett leginkább a szórványban (Sínfalva, Szék,­­ Bonchida, Magyarszarvas­­kend, Bálványosváralja) tel­jesített papi szolgálatot. 450 állami intézményben lévő árva és elhagyott gyermekkel dolgozott együtt Újszékelyen, akik otthont találtak a plébánián, ráadásul felépítette a helyi kis ka­tolikus templomot is. „Az erdélyi szórványban és Gyergyó területén élő magyar közösségek körében végzett több évtizedes közösségépí­tő lelkipásztori szolgálata elisme­réseként” Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend lovag­keresztje kitüntetést adományozta neki. A gyergyóalfalvi születésű Ft. Szilveszter Ibkre Gábor „a gyimesi csángó magyar közösségek hitének és kultúrájának megőrzése iránt el­hivatott, több évtizedes szolgálata elismeréseként” a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg. Az 1972- ben Márton Áron által pappá szen­telt elöljáró a szórványban kezdte el papi tevékenységét, melynek során például Sínfalván 9 falu lelkipászto­ri munkáját tíz és fél éven át végez­te. Gyimesközéploki plébánosként felújította a templomot, kibővítette a plébániát, továbbá létrehozta a hi­­degségi plébániát - ezen fáradozása­it a gyulafehérvári egyházmegye fő­pásztora előbb szentszéki tanácsosi tisztséggel, később címzetes esperesi titulussal ismerte el. Közösségért végzett munka Katona Ádám Mihály „az erdélyi magyarság művelődési és közélet­ben betöltött jelentős szerepe, több mint fél évszázados pályafutása” elismeréseként szintén a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitünte­tésben részesült. Az 1935. október 2-án Dicsőszentmártonban szüle­tett irodalom- és művelődéstörté­nész életútja során több alkalom­mal is az állambiztonsági szervek kereszttüzébe került az erdélyi magyar kisebbség kultúrájáért és jövőjéért tett munkája miatt. Így állították félre az orvostan és böl­csészeti kar korábbi hallgatóját, amiért elindította Orbán Balázs sírjánál a szejkefürdői székelyka­pu-sor és az agyagfalvi 1848-as emlékmű felállítását. Publiciszti­kái és táncháztalálkozók szerve­zése miatt nem védhette meg dok­tori disszertációját, a tanügyben is hozzá nem méltó állásokat kapott meg. Az 1989-es fordulat után el­kezdte szervezni a hajdani Udvar­helyszék egész területén a Magyar Demokrata Szövetséget, miután 1991-ben az RMDSZ első platform­ja, a Székelyföldi Politikai Csoport elnökévé választotta. Végül, de nem utolsósorban Czirják Károly vehetett át Magyar Ezüst Érdem­kereszt kitüntetést a köztársasági elnök adományaként. A maroshé­vízi helytörténész 1964-ben szüle­tett, élete során pedig szülővárosa magyarságának megmaradását tartotta fontosnak. Felkutatta a település valós történelmét, köz­benjárására pedig védett területté nyilvánították a Bánffy termál­víz­esést. Általa indult útjára 2012-től a Maroshévízi Magyar Napok, de az ő kutatói munkájának eredmé­nyeként derült fény a város Zsák­hegyi Temetőjének történetére is, amely ügyben a Honvédelmi Mi­nisztérium és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet is partnere volt. ő a székelyföldi magyarság identitá­sának megőrzését, elsősorban Ma­roshévíz történetének kutatásán, valamint dr. Urmánczy Nándor életművének gondozásán keresz­tül szolgáló tevékenysége elisme­réseként vehette át a kitüntetést. A kitüntetettek: Szilveszter Imre Gábor, Portik-Hegyi Kelemen, Czirják Károly és Katona Ádám ■4 FOTÓ: PINTI ATTILP Aki első­ként hordozta Krisztus sebhelyeit Rendi emléknapot ülnek a ferencesek szeptember 17-én, Szent Ferenc sebeinek, azaz a stigmatizációnak az ünnepét. A katolikus egyház történetében a szerzetesrend alapítója, Assisi Szent Ferenc (1182-1226) volt az első­, akirő­l tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Abban is egyetlen, hogy szentté avatásán kifejezetten említették a stigmákat. MOLNÁR MELINDA F­erenc megtérése után szigorú­an követte az evangéliumi ta­nácsokat, és mindenben igyekezett azonosulni Jézusával. Imádságban is folyamatosan kérte a krisztusi sorsot. Két évvel halála előtt, Bril 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negy­vennapos böjtöt tartott, a Szent Ke­reszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül meg­kapta Jézus szenvedésének stigmáit. Életrajzírói, Cesanói Tamás és Szent Bonaventura szerint igyekezett el­rejteni azokat, de nem sikerült mara­déktalanul: több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésé­nek be nem gyógyuló sebhelyeit. A stigmák valódiságát IV. Sándor pápa ► FOTÓ: VERES NÁNDOR is elismerte. Szent Ferenc sebeinek, stigmatizációjának ünnepét XI. Be­nedek pápa (1303-1304) engedélyez­te a franciskánusok számára. Templom- és kápolnabúcsú Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébánia­templomban szeptember 20-án 13 órakor kezdődik a búcsús szentmi­se, szónoka a Kolozsváron szolgáló Bakó Béla Pál ferences szerzetes lesz. Az árkosi Szent Ferenc Sebhe­lyeiről elnevezett kolostor kápolná­jának búcsúját Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei zárt körben ülik ma 12 órától. Assisi Szent Ferenc oltárképe a csíksomlyói kegytemplomban • RÖVIDEN A történeti Erdély - könyvbemutatók Székely Árpád A történeti Er­dély című kötetének vetítés­sel egybekötött bemutatóját tartják ma 18 órától Székely­udvarhelyen a Művelődési Ház koncerttermében. Szeptember 22-én, kedden 18 órától Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Kiállítás előadótermében, 29-én, kedden 19 órától pedig Kolozsváron a Farkas utcai református templomban mu­tatják be a kötetet. A történeti Erdély című természetjáró kalauz több mint 30 termé­szetföldrajzi kistáj (hegység, dombság, medence) közel 60 természeti értékét és túraút­vonalát mutatja be fotókkal, átfutó képekkel, térképekkel és 3D-domborzatmodellekkel kiegészítve.

Next