Székelyhon, 2020. október (2. évfolyam, 189-210. szám)
2020-10-26 / 206. szám
2 & AKTUÁLIS 2020 . OKTÓBER 26 ., HÉTFŐ #beruházás tíkutatás tthírek Még nem láttak hozzá Előkészületek és akadályok a tornaterem-építésnél Még csak készül a két Csíkszeredai iskola tornatermének építésére a megbízást kapott bukaresti cég. Az egyik helyszínen nem várt akadály is felmerült, amelynek elhárítása műemlékvédelmi engedélyt is igényel. KOVÁCS ATTILA Két, korántsem szokványos tornatermet kell felépítenie Csíkszeredában a bukaresti Niliten Constructii Kft.-nek, amely két különböző közbeszerzési eljárás nyomán kapta a megbízásokat. A Petőfi Sándor Általános Iskolánál egy olyan földbe süllyesztett épület készül, amelynek tetején sportpálya kap helyet, a Nagy István Művészeti Középiskola tornatermét pedig folyosó köti majd össze a Szakszervezetek Művelődési Házával. A kettő közül elsőként, még júliusban a Petőfi Sándor iskola tornatermének építésére írtak alá szerződést, ezt követte augusztusban a művészeti iskolához szükséges létesítményt érintő megállapodás. A munka még egyik helyszínen sem kezdődött el, mint Füleki Zoltán leköszönő alpolgármester kérdésünkre közölte, nemsokára kiadják a kezdési utasításokat, mindkét munkaterület át van adva a kivitelezőnek. Az előkészületek során a Petőfi Sándor iskolánál azzal szembesült a kivitelező, hogy a munkaterület nehézgépjárművekkel nem megközelíthető, mivel a meglévő kapun a Petőfi Sándor utca irányából ezek az autók nem férnek be. A kapu lebontásához viszont tervet kellett készíteni, és ehhez műemlékvédelmi engedélyre van szükség, most ezt várják - tudtuk meg. Emelkedő költségek Mindkét tornaterem építése évek óta húzódott, a Petőfi Sándor iskola esetében 2011-ben készültek a tervek, de a kiigazításoknál és a költségekhez szükséges pályázati támogatás igénylésénél nagyobb előrelépés nem történt - utóbbi 2016-ban a Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) kiírása után volt lehetséges. A művészeti iskola tornaterme számára már 2005-ben készült egy terv, amikor még a mostani iskolaépület sem volt meg. Az iskola viszont rég elkészült, a tornaterem helyén pedig továbbra is az 1989-ben félbeszakadt építkezésre emlékeztető betonoszlopok állnak. A terven több módosítást kellett végezni, 2012-ben egy újabb megvalósíthatósági tanulmányt fogadtak el, de építkezés azóta sem történt, csak a PNDS-támogatás megszerzése. Az utóbbi két év a jelentkezők hiányában eredménytelen közbeszerzési eljárások időszaka volt mindkét beruházás esetében, végül a bukarestiek mindent vittek. A halogatással a költségek is kúsztak felfelé, elérve az eredetileg becsült összegek csaknem kétszeresét. A Petőfi Sándor iskola esetében a kivitelező 8,91 millió lejért végzi el a feladatot, a PNDL 3,69 millió lejjel támogatja a beruházást, a művészeti iskola számára 8,7 millió lejért építenek tornatermet, a PNDL hozzájárulása 2,69 millió lej. Korszerű megoldások A Petőfi Sándor iskolánál a tornaterem a Temesvári sugárút felőli sportpályán épül, keleti oldala öt méter mélyen kerül a földbe a járdaszinthez viszonyítva. A kétszintes épületben sportpálya, öltözők, mosdók, zuhanyzók, raktárhelyiségek lesznek, tetején pedig 20x33 méteres alapterületű, védőhálóval felszerelt sportpálya kap helyet. A művészeti iskola tornatermének földszintjén kiállítótermek és két átjáró lesz a Szabadság tér felé. Az épületben öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat alakítanak ki, a felső szinten pedig folyosó vezet át a Szakszervezetek Művelődési Házába. cz r Betonoszlopok helyett tornaterem lesz a Nagy István Művészeti Középiskolánál KORÁBBI FELVÉTEL: GÁBOS ALBIN A járvány hatására növekedett az erőskezű vezető iránti igény Feltérképezte a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet, hogy a koronavírus-járványnak milyen következményei voltak a romániai politikai kultúrára. Az Etnikumközi Monitor adatfelvételére 2020 júliusában és augusztusában került sor, 1469 fős telefonos és 1149 fős online mintán. A kutatók több hipotézist is megfogalmaztak, elsősorban arra számítottak, hogy a járvány, illetve az azt övező bizonytalanság következtében növekedett a nem demokratikus döntéshozatali mechanizmusok támogatottsága. Felvetésük beigazolódott Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta, ez a felvetésük beigazolódott, legnagyobb mértékben az erőskezű vezető iránti igény növekedett: a megkérdezettek 79 százaléka támogatja, hogy erős vezető álljon az ország élén, akinek nem kell a parlamenttel és a választásokkal bajlódnia. Ez az arány a tavalyi felmérésekben még 63 százalékos volt, tehát 16 százalékponttal növekedett a járvány hatására. A szakértői vezetés elfogadottsága is jelentős mértékben növekedett, ez még inkább kimutatható a romániai magyarok körében. Míg tavaly még az állampolgárok 71 százaléka támogatta, hogy olyan szakértők hozzák meg a döntéseket, akik nem kötődnek a pártokhoz, ez az arány a járvány hatására románok körében 79 százalékra, a magyarok esetében 88 százalékra emelkedett. Látványosabb a növekedés abban a tekintetben, hogy a kormány helyett szakértők hozzák meg a döntéseket, ezt tavaly még országosan 55 százalék tartotta jó megoldásnak, idén már a románok 70, míg a romániai magyarok 86 százaléka támogatja. Tehát a magyarok a szakértői döntéshozatalt támogatnák az átlagnál nagyobb mértékben. Kismértékben nőtt az elnöki jogköröket bővíteni akarók aránya, 56 százalékról 60 százalékra, illetve a katonai irányítást igenlők aránya, 25-ről 29 százalékra. Az ügyészi kontroll támogatottsága állandó 77 százalékos, míg az egyházi vezetés ázsiója esett, 20-ról 16 százalékra. Csökkent az intézményekbe vetett bizalom Ezzel párhuzamosan csökkent az intézmények iránti bizalom, leginkább az Európai Unióban (EU), az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és az államelnökben megbízók aránya csappant meg. Az idei mérés eredményei szerint még így is az EU örvend a legnagyobb bizalomnak, 60 százalékos a támogatottsága, míg a hazai intézmények közül a kutató szerint „sajátos módon” a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) bíznak a legtöbben, pontosan 52 százalék. Ehhez képest a DNA 50, az önkormányzatok 43, az elnök 41, a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek örvend. Toró Tamás rámutatott, hogy a parlament és a kormány, amelyek esetében nagyobb az állampolgári kontroll, a sor végén „kullognak”, viszont az erőszakszervezetekben, ahol nincs semmilyen állampolgári ellenőrzés, jobban megbíznak. A romániai magyarok körében a helyi közigazgatás támogatottsága a legnagyobb, ellenben az államelnök iránti bizalmuk jelentős mértékben megrendült. Bíró Blanka RÖVIDEN Kitüntették Bálint Lajos Lórántot Többek között a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke is magyar állami kitüntetést vett át pénteken Budapesten: Bálint Lajos Lórántnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Várkert Bazárban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc örökérvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett, a mi feladatunk pedig az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságunkat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben - mondta Gulyás Gergely a kitüntetések átadásakor. Gyergyószéki beiktatások Megérkezett Hargita megye prefektusától az a rendelet, amelyből kiderül, hogy mikor lesz az újonnan megválasztott képviselő-testületek alakuló ülése, eskütétele Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Szárhegyen, Alfaluban és Újfaluban. Gyergyószentmiklóson október 30-án, pénteken 10 órától a művelődési központ színháztermében lesz Csergő Tibor András újonnan megválasztott polgármester és a tanácsosok beiktatása. Már tudható az is, hogy Gyergyócsomafalván október 26-án 14 órától, Gyergyószárhegyen október 27-én 14 órától, Gyergyóalfaluban október 28-án 12 órától, Gyergyóújfaluban október 29-én 13 órától lesz az újonnan megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek alakuló ülése. (Gergely Imre)