Székelyhon, 2020. október (2. évfolyam, 189-210. szám)

2020-10-26 / 206. szám

2 & AKTUÁLIS 2­0­2­0 . OKTÓBER 2­6 ., HÉTFŐ #beruházás tíkutatás tthírek Még nem láttak hozzá Előkészületek és akadályok a tornaterem-építésnél­ ­ Még csak készül a két Csíkszeredai is­kola tornatermének építésére a megbízást kapott bukaresti cég. Az egyik helyszínen nem várt akadály is felmerült, amelynek elhárítása műemlék­­védelmi engedélyt is igényel. KOVÁCS ATTILA K­ét, korántsem szokványos tornatermet kell felépítenie Csíkszeredában a bukaresti Niliten Constructii Kft.-nek, amely két különböző közbeszerzési eljá­rás nyomán kapta a megbízásokat. A Petőfi Sándor Általános Iskolánál egy olyan földbe süllyesztett épület készül, amelynek tetején sportpálya kap helyet, a Nagy István Művésze­ti Középiskola tornatermét pedig folyosó köti majd össze a Szakszer­vezetek Művelődési Házával. A kettő közül elsőként, még júliusban a Petőfi Sándor iskola tornatermének építé­sére írtak alá szerződést, ezt követte augusztusban a mű­vészeti iskolához szükséges létesítményt érintő megállapodás. A munka még egyik helyszínen sem kezdődött el, mint Füleki Zoltán le­köszönő alpolgármester kérdésünk­re közölte, nemsokára kiadják a kezdési utasításokat, mindkét mun­katerület át van adva a kivitelező­nek. Az előkészületek során a Petőfi Sándor iskolánál azzal szembesült a kivitelező, hogy a munkaterület nehézgépjárművekkel nem megkö­zelíthető, mivel a meglévő kapun a Petőfi Sándor utca irányából ezek az autók nem férnek be. A kapu le­bontásához viszont tervet kellett ké­szíteni, és ehhez műemlékvédelmi engedélyre van szükség, most ezt várják - tudtuk meg. Emelkedő költségek Mindkét tornaterem építése évek óta húzódott, a Petőfi Sándor is­kola esetében 2011-ben készültek a tervek, de a kiigazításoknál és a költségekhez szükséges pályázati támogatás igénylésénél nagyobb előrelépés nem történt - utób­bi 2016-ban a Helyi Fejlesztések Országos Programjának (PNDL) kiírása után volt lehetséges. A mű­vészeti iskola tornaterme számá­ra már 2005-ben készült egy terv, amikor még a mostani iskolaépü­let sem volt meg. Az iskola viszont rég elkészült, a tornaterem helyén pedig továbbra is az 1989-ben fél­beszakadt építkezésre emlékeztető betonoszlopok állnak. A terven több módosítást kellett végezni, 2012-ben egy újabb megvalósítha­tósági tanulmányt fogadtak el, de építkezés azóta sem történt, csak a PNDS-támogatás megszerzése. Az utóbbi két év a jelentkezők hiányá­ban eredménytelen közbeszerzési eljárások időszaka volt mindkét be­ruházás esetében, végül a bukares­tiek mindent vittek. A halogatással a költségek is kúsztak felfelé, elér­ve az eredetileg becsült összegek csaknem kétszeresét. A Petőfi Sán­dor iskola esetében a kivitelező 8,91 millió lejért végzi el a feladatot, a PNDL 3,69 millió lejjel támogatja a beruházást, a művészeti iskola számára 8,7 millió lejért építenek tornatermet, a PNDL hozzájárulása 2,69 millió lej. Korszerű megoldások A Petőfi Sándor iskolánál a tornate­rem a Temesvári sugárút felőli sport­pályán épül, keleti oldala öt méter mélyen kerül a földbe a járdaszint­hez viszonyítva. A kétszintes épü­letben sportpálya, öltözők, mosdók, zuhanyzók, raktárhelyiségek lesz­nek, tetején pedig 20x33 méteres alapterületű, védőhálóval felszerelt sportpálya kap helyet. A művészeti iskola tornatermének földszintjén kiállítótermek és két átjáró lesz a Szabadság tér felé. Az épületben öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat alakítanak ki, a felső­ szinten pedig folyosó vezet át a Szakszervezetek Művelődési Házába. cz r Betonoszlopok helyett tornaterem lesz a Nagy István Művészeti Középiskolánál KORÁBBI FELVÉTEL: GÁBOS ALBIN A járvány hatására növekedett az erőskezű vezető iránti igény Feltérképezte a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet, hogy a koronavírus-járványnak milyen következményei voltak a romániai politikai kultúrára. A­z Etnikumközi Monitor adat­­felvételére 2020 júliusában és augusztusában került sor, 1469 fős telefonos és 1149 fős online mintán. A kutatók több hipotézist is megfogal­maztak, elsősorban arra számítottak, hogy a járvány, illetve az azt övező bi­zonytalanság következtében növeke­dett a nem demokratikus döntéshoza­tali mechanizmusok támogatottsága. Felvetésük beigazolódott Toró Tibor, a Bálványos Intézet kuta­tási igazgatója elmondta, ez a felveté­sük beigazolódott, legnagyobb mér­tékben az erőskezű vezető iránti igény növekedett: a megkérdezettek 79 szá­zaléka támogatja, hogy erős vezető álljon az ország élén, akinek nem kell a parlamenttel és a választásokkal bajlódnia. Ez az arány a tavalyi fel­mérésekben még 63 százalékos volt, tehát 16 százalékponttal növekedett a járvány hatására. A szakértői vezetés elfogadottsága is jelentős mértékben növekedett, ez még inkább kimutat­ható a romániai magyarok körében. Míg tavaly még az állampolgárok 71 százaléka támogatta, hogy olyan szakértők hozzák meg a döntéseket, akik nem kötődnek a pártokhoz, ez az arány a járvány hatására románok körében 79 százalékra, a magyarok esetében 88 százalékra emelkedett. Látványosabb a növekedés abban a tekintetben, hogy a kormány helyett szakértők hozzák meg a döntéseket, ezt tavaly még országosan 55 százalék tartotta jó megoldásnak, idén már a románok 70, míg a romániai magya­rok 86 százaléka támogatja. Tehát a magyarok a szakértői döntéshozatalt támogatnák az átlagnál nagyobb mér­tékben. Kismértékben nőtt az elnöki jogköröket bővíteni akarók aránya, 56 százalékról 60 százalékra, illetve a katonai irányítást igenlők aránya, 25-ről 29 százalékra. Az ügyészi kont­roll támogatottsága állandó 77 száza­lékos, míg az egyházi vezetés ázsiója esett, 20-ról 16 százalékra. Csökkent az intézményekbe vetett bizalom Ezzel párhuzamosan csökkent az in­tézmények iránti bizalom, leginkább az Európai Unióban (EU), az Országos Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és az államelnökben megbízók aránya csappant meg. Az idei mérés eredmé­nyei szerint még így is az EU örvend a legnagyobb bizalomnak, 60 száza­lékos a támogatottsága, míg a hazai intézmények közül a kutató szerint „sajátos módon” a Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) bíznak a legtöbben, pontosan 52 százalék. Ehhez képest a DNA 50, az önkormányzatok 43, az el­nök 41, a parlament 28, a kormány 27 százalékos bizalmi indexnek örvend. Toró Tamás rámutatott, hogy a parlament és a kormány, amelyek esetében nagyobb az állampolgári kontroll, a sor végén „kullognak”, vi­szont az erőszakszervezetek­ben, ahol nincs semmilyen állampolgári ellenőrzés, jobban meg­bíznak. A romániai magyarok körében a helyi közigazgatás támogatottsága a legnagyobb, ellenben az államelnök iránti bizalmuk jelentős mértékben megrendült. Bíró Blanka RÖVIDEN Kitüntették Bálint Lajos Lórántot Többek között a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke is magyar állami kitüntetést vett át pénteken Budapesten: Bálint Lajos Ló­­rántnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető­ miniszter az 1956-os forradalom és szabadság­­harc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Várkert Bazárban. Az 1956-os for­radalom és szabadságharc örökérvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett, a mi feladatunk pedig az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a sza­badságunkat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben - mondta Gulyás Gergely a kitüntetések átadá­sakor. Gyergyószéki beiktatások Megérkezett Hargita megye prefektusától az a rendelet, amelyből kiderül, hogy mikor lesz az újonnan megválasztott képviselő-testületek alakuló ülése, eskütétele Gyergyó­­szentmiklóson, Csomafalván, Szárhegyen, Alfaluban és Újfaluban. Gyergyószentmik­­lóson október 30-án, pénte­ken 10 órától a művelődési központ színháztermében lesz Csergő Tibor András újonnan megválasztott polgármester és a tanácsosok beiktatá­sa. Már tudható az is, hogy Gyergyócsomafalván október 26-án 14 órától, Gyergyószár­­hegyen október 27-én 14 órá­tól, Gyergyóalfaluban október 28-án 12 órától, Gyergyóújfa­­luban október 29-én 13 órától lesz az újonnan megválasztott polgármesterek és képvise­lő-testületek alakuló ülése. (Gergely Imre)

Next