Székelyhon, 2022. szeptember (4. évfolyam, 165-186. szám)

2022-09-21 / 179. szám

#kinevezés #művészet #köztéri szobrászat 2022. szeptember 21., szerda AKTUÁLIS ^ 7 5 Folytatás a 6. oldalról Valójában a 2008-as látogatást követően a postás mindössze egyszer csengetett a parókia ajta­ján, amikor egy rövid köszönőle­velet hozott Albionból. Lenne mire elkölteni a pénzt Bár a templom újabb főjavítás­ra, a domboldalon lévő krip­tamaradvány meg újjáépítésre szorul, a református egyház már rég lemondott arról, hogy a királyi családtól várja a támo­gatást. Pedig a gótikus stílus­ban épült, középkori istenháza alatt alussza örök álmát Rhédey Claudia, szülei és két testvére. A mindössze 29 esztendősen elhunyt hercegnő üvegablakkal ellátott ólomkoporsóját a szó­szék melletti rész alá helyezték. Azok közül, akik az 1935-ös fel­újítás során látták a felbontott padlózat alatt, már senki nem él. Ezért a jelöletlen helyet a lelkész is, ahogyan fogalmaz, csak 80 százalékos pontos­sággal képes beazonosítani. A templomban egy jóval régeb­bi kripta is található, amelyet 1614-ben a pestisjárvány miatt befalaztak. A domboldalon lévő kriptát még a múlt század dere­kán kifosztották, falait elhord­ták. Még ma is él pár személy, aki gyerekként szemtanúja volt a sírgyalázásnak. A Rhé­­dey-kriptának ma már csak a homlokzata dacol az idővel. Az oda vezető kacskaringós utat benőtte a gaz, a kegyhelyet a szentgyörgyiek helyett ma már jobbára csak a hegyekből lehú­zódó medvék látogatják. Felmerül bennem, hogy a templom alatt feltárt kripta a Rhédey-kultusz újabb pillére lehetne. A kérdést már más is megfogalmazta, ám a gyüle­kezet ódzkodik egy ilyen lé­pés megtételétől. Mint Gáspár György lelkész magyarázza, ennek több oka is van. Egyrészt a hívek nem szeretnék, ha a templomuk tömegek egyszerű kirándulóhelyévé válna, más­részt a munkálat valószínűleg sokba kerülne. Harmadsor­ban pedig egyetlen régész sem jelezte, hogy különösebben foglalkoztatná a feltárás gon­dolata. A lelkész fia, Péter és annak szintén idegenvezető kolléganője, Nagy Andrea be­érik a levéltárak nem kevésbé fontos kutatásával. Sikerült ki­deríteniük, hogy Claudia egyik unokája, a nagyapja nevét vise­lő Alexander egy időben Kana­da kormányzója volt, a másik, Mary Victoria pedig V. György angol király felesége. Nemrég egy németországi antikvárium honlapján sikerült rábukkanni­uk Claudia személyes címerére, amit nyomban meg is vásárol­tak. Aminek viszont ennél is jobban örülnének, az az lenne, ha a volt trónörökös immár III. Károly királyként még egyszer személyesen visszatérne ősei szülőföldjére. Nyugodt légkörre törekszik Új vezérigazgatója van a marosvásárhelyi színháznak­ ­ Új vezérigazgatója van a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak Pál D. Attila személyében, aki 2013-tól pro­dukciós igazgatói pozíciót töltött be az intézményben. Fő célja, hogy visszatérjenek az intézménybe a nyugodt munkakörülmények, és elindulhasson az épület felújítá­sa. A színészek üdvözlik a régóta várt változást. SZÁSZ CS. EMESE, SZUCHER ERVIN P­ál D. Attila vezeti ideiglenesen a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­házat, a kulturális minisztéri­um őt nevezte ki 120 napra megbízott vezérigazgatónak, miután Gáspárik Attila távozott az intézmény éléről. A hétfőről szóló kinevezésre egyfajta „tűzoltásként” tekint az új igazgató, akinek fő célja, hogy visszatérjenek az intézménybe a nyugodt munkakö­rülmények, s elindulhasson az épület felújítása. Pál D. Attila 2011-től dolgo­zik a Marosvásárhelyi Nemzeti Szín­háznál, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót tölt be. Prioritás az épület felújítása „Egy átmeneti állapotról van szó, amelyben a jövőről beszélni nagyon nehéz, de a legfontosabb számomra jelen pillanatban, hogy a színházba a nyugodt munkát visszahozzuk minél hamarabb, mert a kedélyek nagyon fel vannak borzolódva. Ha a nyu­godtság visszatért, utána már lehet tervezni” - nyilatkozta a Székelyhon­nak a vezérigazgató. Hozzátette, jelen pillanatban nincs művészeti igazga­tója a magyar társulatnak, és ennek megoldása is egyik fő feladata lesz az elkövetkezőkben. „Az a vágyam, hogy két olyan művészeti igazgató­val dolgozzak, akikkel teljesen meg­bízunk egymásban, hogy én tudjak az épületre koncentrálni, vagyis annak felújítására” - hangsúlyozta, hozzátéve, a román társulatnál most Dan Radulescu a művészeti igazgató, és ezen nem áll szándékában változ­tatni. Az épületfelújítás kapcsán rá­mutatott, a kormányprogramban 75 millió lejt irányoztak elő a vásárhelyi színház épületének a felújítására, és most kell lépni, mert 2024-ben lejár a kormányprogram, addig mindenkép­pen el kellene kezdeni a munkát. Az új vezérigazgató számára biz­tonságérzetet nyújt az, hogy ismeri az egész csapatot - egyrészt mert úgy érzi, mindenki mellette van, másrészt mert pontos ismeretében van az adott erőforrásoknak, amelyekből ki tud­nak indulni a közös munka során. „Nagyon sok embert és intézményt magam mellett érzek jelen pillanat­ban, ezért bizakodó vagyok, hogy jó irányba tudok ellépni. Ennyi po­zitív visszajelzést soha nem kaptam még, ez erőt ad” - fogalmazott, majd hangsúlyozta, a már megkötött szer­ződéseket - legyen az rendezői vagy színészi - nem áll szándékában boly­gatni, a tárgyalás alatti szerződéseket azonban újratárgyalja. Kérdésünkre a színidirektor elárulta a négyhónapos kinevezett mandátuma után is szán­dékában áll versenyvizsgán megpá­lyázni a vezérigazgatói pozíciót, mert nagy kihívásnak tartja ezt a munkát. A színészek üdvözlik a rég várt változást A lapunk által megszólaltatott szí­nészek egyhangúlag üdvözölték az intézmény élén történt változást. Se­bestyén Aba, aki nemcsak színész, rendező és tanár, hanem a magán­­színházként működő Yorick Stúdió alapítója és vezetője is, a stabilitás megteremtését és az intézményen belüli jó hangulat visszaállítását várja az új igazgatótól. Szerinte csak harmonikus együttműködéssel és párbeszéddel lehet átvészelni azt az igencsak nehéz időszakot, amely a felújítás előtt álló vásárhelyi teát­rumra vár. A vezetőcserének Fülöp B. Erzsébet is örül. Amint lapunknak kifejtette, a volt gyártásvezető min­dig nyitottan közeledett a felmerülő belső problémákhoz, akadályokhoz, mivel a megoldásokat kereste. Az ismert színésznő és ta­­nk­­árnő úgy véli, pragmatikus rálátásával kollégája sokat segített a művészi tevékeny­ség gördülékennyé tételében. „Kinevezésével remélhetőleg automatikusan feloldódnak a belső feszültségek és végre azzal foglalko­zunk, ami az elhívatásunk, azaz a színházcsinálással” - zárta gondola­tait Fülöp B. Erzsébet. Akárcsak az alkalmazottak, a művelődési minisztérium vezetői is hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az általuk megbízott vezetővel szemben. A volt gyártási igazgató sze­mélyében jó lehetőséget látnak arra, hogy egy pragmatikus menedzsment révén visszatérhessen a színházba az egyensúly, az átgondoltság és a párbeszéd. Demeter András állam­titkár úgy fogalmazott, hogy a négy­hónapos átmeneti időszak három fő prioritásra kell összpontosuljon: a rehabilitációs projekt előkészítésére, az alternatív játékterek beazonosítá­sára és a közönség tájékoztatására. Nem utolsó sorban a két színtársulat felkészítésére, valamint a repertoár átmeneti időszakhoz való igazítására is szükség lesz. Pál D. Attila 2011-től dolgozik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznál, 2013-tól produkciós igazgatói pozíciót töltött be FOTÓ: DOMBÓVÁRI TAMÁS Különböző országok szobrászművészei Kápolnásfaluban Négy ország hat szobrászművészének részvételével kezdetét vette a hónapok óta szervezés alatt álló Kár­pátok Nemzetközi Szobrásztábor Kápolnásfaluban. BENCZE EMESE B­enedek László, Kápolnásfalu pol­gármestere és Matl Péter Munká­­csy-díjas szobrászművész, a Pro Arte Alapítvány elnöke fél éve meséltek a Székelyhonnak az alkotótábor terve­iről, melynek során különböző orszá­gok szobrászművészei köztéri szob­rokat készítenek, amelyek később kis településeken kapnak helyet. Akkor még nem lehetett tudni a résztvevő művészek neveit és hovatartozásu­kat, keddi látogatásunk során viszont már javában zajlottak a kezdeti mun­kálatok - kezdetét vette a Kárpátok Nemzetközi Szobrásztábor. Mint a tábor szervezője, Matl Árpád közölte, a Kápolnásfaluban megvalósuló alko­tótáborra négy különböző ország hat művésze érkezett: Bezpalko Volodi­­mir és Matl Péter Ukrajnából, Balanyi Zoltán Magyarországról, Marmentini Rhea Spanyolországból valamint Ta­más Attila és Zavaczki Walter Románi­ából. Az alkotók a Hargita hegységből származó hatalmas szikladarabok fel­­használásával készítik el a szobraikat az elkövetkező két hétben, nem vélet­lenül: Hargita, a székelyek szent hegye a szobrásztábor központi témája, ame­lyet figyelembe véve kell elkészülniük az alkotásoknak. A tábort követően ok­tóber másodikán lesz a záróünnepség, ekkor a műveket a templom téren he­lyezik el, hogy a helybéliek és minden érdeklődő szemügyre vehesse azokat. A szobrok idővel a település közterein kapnak helyet - fejtette ki Benedek László helybéli polgármester, aki szintén lelkes szervezője a tábornak, amely amellett, hogy lehetőséget biz­tosít a résztvevő művészeknek szak­mai tapasztalatcserére és alkotásra, egyfajta kulturális misszió is, melynek révén a modern művészetet szeretnék becsempészni a falvak esztétikájába. Noha a környező települések elöljárói egyelőre nem mutattak érdeklődést az esemény iránt, a községvezető to­vábbra is abban bízik, hogy az első al­kalommal megszervezett székelyföldi alkotótábor hagyománnyá válik. Az önkormányzat a falu határá­ban található saját telkén biz­tosít helyet a művészek szá­mára az alkotásra, ahová az elkövetkező két hétben - a vasárnapok kivételével - bárki ellátogathat. „Na­gyon örülnénk, ha lennének érdeklődők, akik szeretnék látni ho­gyan készül egy szobor egy nyers kő­tömbből, ami természeti formájából kifolyólag is szép, de hogyan tudják úgy megformálni a művészek, hogy új értelmet hozzon magával” - jelen­tette ki Matl Árpád. ZT S­ai

Next