Székelység, 1901. január-március (4. évfolyam, 1-76. szám)

1901-07-01 / 1. szám

2-ik oldal. iparos meg munkás? a kisbirtokos miért ragaszkodik a földjéhez, ha az csak veszteséget hoz ? miért tola­kodnak az emberek hivatali pályára? Hiszen egyik sem maradna ezen a pályán, ha az hasznot nem­ hajtana neki, ha azon nem tudna megélni. Hát lesz ez úgy volna, ha az em­bernek valaminek nem kéne lennie. De miután nem lehet mindenki lati­­fundiumos nagy úr vagy püspök, sem bankár, sem összeférhetetlen­ségi esetekben utazó politikus, ilyen embereknek is kell lenni, a­kik ve­­rejtékes és fárasztó munkájuk da­czára is ragaszkodnak ahoz az élet­pályához, amit elfoglaltak egykor s azt becsülettel akarják megfutni. Ha ezzel a becsülettel megállanak azon a pályán, no­hét ez még nem teszi azt, hogy jóllétben vannak . . . A­meddig Magyarország csak gyar­matországa Ausztriának, addig ne álmodozzék az iparos általános bol­dogulásról. Egyesek, a­kik itt-ott szemszúrásból a kormány segélyében részesülnek, előhaladásuk által csak jobban tüntetik fel az ellentétben az általános nyomort. A­meddig pénzpiaczunkat Ausztria irányítja a maga érdeke szerint, addig ne várja a magyar gazda földjének újbóli megváltását a ránehezedő teher alól. A meddig Magyarország két hadser­­get tart fenn, a közös hadserget és külön a honvédséget, a meddig a fokozódó hadügyi kiadások a szó teljes értelmében agyon­nyomják Magyarországot s elszívják éltető vérét kulturális és más közintéz­ményeitől, addig ne várja a hivatal­nok sereg sorsának jobbulását. Mi csak anyagiakról beszélünk itt és nem érzelmekről, a­mely érzelmi résznek minden nemzet politikájá­ban pedig nagy súlya van: a nem­zeti önérzet, büszkeség, a nemzet erkölcsiségének fejlettsége; mind-­­­ezekről most hallgatunk és csak a megélhetési viszonyokra szorítko­zunk. És im­e ezek a viszonyok nem-e azt hangoztatják fü­lünkbe, hogy más helyes politika nincs, nem lehet a­­ magyar ember előtt, mint az, mely­­ szakítani akar azzal a kapocscsal, szabadulni akar attól a tehertől, a­mely a boldogulás eszközeit meg­vonja hazánktól. És ez a független-­­­ségi és 48-as politika, a­melynek ápolását érvényesíteni e helyen is, ez után is czélunk. B. J. Erdély akkori ingadozó jellemű fejedelmé­nek török íródeákja. A török uralom alatt az erdélyi fejedel­mek udvartartásában nélkülözhetetlen volt az íródeák vagy mai nyelven török tolmács. A fejedelem uramék nem sokat törték a fejüket a török nyelvvel. Pedig okvetlen szükség volt egy közvetítőre, a­ki az er­délyi és a konstantinápolyi udvar közt a diplomácziai érintkezést lehetővé tegye. A török szultán s a nagyvezér egy kuk­kot sem tudott magyarul, Apafi pedig még kevesebbet értett a török nyelvből. De az erdélyi török uralom alatt folytonosan kellett érintkezni a két udvarnak egymás­sal. Rozsnyai Dávid volt az a tudós s nyel­vekben jártas íródeák, ki Apafinak politi­kai üzenetét tolmácsolta a török nagyve­zér előtt Miután a fejedelem akkoriban Segesvárt tartotta udvari lakóhelyét, Rozsnyai is többnyire ott időzött. Csak olykor jött­­ haza szülővárosába Marosvásárhelyre, hogy­­ öreg szüleit meglátogassa. Most is egy ilyen alkalom vezette haza.­­ Nehezebb a másik kérdést megoldani. Ki volt az a nő ? E szép leány múltját sűrű titok fedte. Senki se tudja, kinek a lánya ? Ki volt az apja ? Rozsnyaiék mellett lakott egy László Dénes nevezetű szür-szabó. Ő találta meg a leányt a m.-vásárhelyi Főtéren csattan­­golva, lerongyolódott ruhában, éhes arccal s kisírt szemekkel. A becsületes szür­szabó megsajnálta a szegény 12 éves árvát, magához vette s felnevelte. Livia mindig zárkózott kedélyű volt. Nem beszélt senkivel. Ifjú iparos legények jártak László uram házába, volt köztük gazdag is, szegény is, szép is, ügyes le­gény is, de Livia visszavonult mindeniktől s ezért gyakran kellett mostohájától szem­rehányásokat szenvednie. Hogy a néptömeg annyira Livia ellen kelt, annak az oka valószínűleg az volt, hogy a visszautasított udvarlók összebeszél­tek, felizgatták bosszúból az utcza lakóit az ártatlan leány ellen s ebből került ki az egész fent leirt jelenet. Az íródeák saját szüleinek lakására vitte az elalélt leányt s gondozás végett átadta édes anyjának. A szomszéd mostoha anya úgy látszik nem sokat törődött vele, a leánynak vissza­utasító modora úgyis már elég bajt, meg­­szólást s pletykát hozott a házra. — Bár maradna végképen ott Rosnyaiék­­nál Livia. Nekem nem kell olyan büszke fehérnép. Ilyenféle beszédekkel mulattatta Lászlóné az utcza népét. Livia csak lassanként jött helyre. A nagy izgalom annyira megviselte idegeit, hogy napokig feküdt erős lázban. Ilyenkor az öreg Rosnyainé gyöngéd ápo­lása s olykor-olykor az íródeáknak egy futólagos látogatása tette elviselhetővé a keresztjét. (Folyt. köv.) Székelység. Marosvásárhely, 1901. julius hó 1. POLITIKAI HÍREK. A kvóta. A képviselőház pénteki ülésén bemutattatott a kvótára vonatkozó királyi döntés az 1901. június 30 ától 1902. június 30-ig terjedő egy évre. Rátkay László a függetlenségi és 48-as párt nevében tilta­kozott a királyi döntés ellen, melyet a párt nem vesz tudomásul, mert ellenkezik 1867 ik XII. t.-czikkel, a minek eltörléséért alkot­mányos utón küzd ugyan a párt, de a melyet — ha már megvan — törvénynek elismer és annak betartását meg is kí­vánja, a mi pedig a kvótának évről-évre ismétlődő királyi döntéssel való megállapí­tásával ki van játszva. Választási mozgalmak. Udvarhely vármegyében a székely­keresztúri kerület­ben és Székelyudvarhelyt már szervezve lévén a függetlenségi és 48-as párt, ezek­ben a kerületekben a választási előmunká­latok is folyamatban vannak. Jövő vasár­nap a homoród-oklándi kerületben tar­­tatik meg a szervezkedő pártgyűlés, mi­korra oda utazik Bedőházy János képvi­selő is. Ezt követik majd az udvarhely­­vármegye többi kerületeiben tartandó füg­getlenségi párti szervezkedő gyűlések.­ Háromszék vármegyében a nagyajtai kerület függetlenségi elvű polgárai lelkes vezető férfiak által szintén szervezkedő gyűlésre hivattak egybe s nagy a remény, hogy a Weisz Berthold kezéről elüthető lesz az általa pénzen vásárolt mandátum. Mozgalmak az ákosfalvi kerületben. A Légrády biztosnak hitt ákosfalvi­­ kerü­letében is mozgolódnak a pártok. Újabban vezető emberek fordultak meg a Nyárád mellett Tholnay Reginald nagybirtokos je­löltségének érdekében, ki szabadelvű pro­grammal akar mandátumhoz jutni. A sza­badelvű pártban úgy látszik szakadás lesz, itt van tehát az igazi jó alkalom, hogy a függetlenségi párt is, — a­mely szintén igen tekintélyes,­­ komolyan kezdjen szer­vezkedni, mert jó alkalom kínálkozik a zászló győzelmére. Az Ugrón ügy. A pénteken leját­szódott Ugrón scénának a pártközi vonat­kozásokban is leend következménye. Eddig csak valahogy megvolt a függetlenségi és jutányos árak! Pontos kiszolgálás! Nagyobbrészt magyar gyártmány! Ifyári czikkek:Szalámi, oldal és paprikás szalonna, főtt sonka, monostori sajt, Trappista, gros, ementhali stb. sajtok, székelyfuró, Csokoládé és Cacaó.Friss töltésű ásvány- és Gerendy István és gróf Teleki Samu-féle csemege és asztali borok, szobapadló fénymáz és különféle festékek, bronzok, olajok, gépkenők. Portland és Román czement építkezési czikkek főraktára. 1 kiló kitűnő kávé 1 frt 20 kr. 7, 1­0. FERENCZ fűszer- és csemegekereskedése, osztálysorsjegyek és épitkezési czikkek főraktára Marosvásárhelyt.

Next