Székelység, 1904. április-június (7. évfolyam, 75-147. szám)
1904-04-01 / 75. szám
VII. évfolyam. Előfizetési dij helyben Kirósz évra 10 kor. — fill. Egy hóra — , 90 , Egy hétre — » 20 , Vidékre postai szétküldéssel Egész évre , Kól évra . Negyedévre Egy hóra Egyes szám 14 kor. „ 50 „ 50 19090 Maros-Vásárhely, 1904. április 1. péntek. Kiadja a m.-vásárhelyi függ és 48-as párt tárapításával „SZÉKELYSÉG“ lapkiadóvall Szerkesztőség Főtér 7. sz. hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. ■7T* Kiadóhivatal Főtér 7. szám -7|* Szerkesztőség telefonja 101. Kiadóhivatal telefonja 1014 fillér-FOUTIKAI TV APIILAF, A legújabb törvénysértés. Uj törvénysértésre van kilátás a Tisza kormánya részéről. És ezt a kilátásba helyezett törvénysértést Tisza hívei már is mint Tisza legújabb vívmányát kürtölik, hogy ezzel jó eleve előkészítsék az ellenzéket a törvénysértéshez. Ez a törvénysértés pedig az akar lenni, hogy a kiegyezést életbe léptessék nálunk Magyarországon akkor is, ha az osztrák parlament a kiegyezést meg nem szavazza. A császár a magyar parlament által elfogadott kiegyezést a 14. §. alapján akarja Ausztriára mintegy reá oktrojálni. Ezzel egy fontos törvényen üt Tisza rész. Azon ugyanis, amely elrendeli, hogy a kiegyezés csak akkor léphet életbe, ha azt az osztrákok is parlamentáris úton fogadják el. És minő ravasz diplomáciával akarják e törvénysértést elfogadhatóvá tenni, mily okoskodással akarják az ezen törvénysértés ellen emelkedő hangokat már előre is elhallgattatni. Tisza hívei így okoskodnak. A 14. §. ellen való állásfoglalás egészen jogosult lesz nemcsak az ellenzék, hanem olyan kormánypárti politikusok részéről is, kik a formára is adnak, mégpedig sokat.Tehát merő formasértés a törvény intézkedéseinek merész lábbal tiprása.) Kétségtelenül kellemetlen helyzet megszavazni, de még inkább javasolni oly kiegyezés törvénybe igtatását, mely Ausztriában úgyszólván reá oktrojáltatik a nemzetre. A magyar politikusok azonban, bár nehéz szívvel, de végre bele fognak nyugodni, mert azt a biztosítékot fogják nyerni, hogy a megkötendő kiegyezés lejárta után senki sem fogja tőlük követelni, hogy a gazdasági viszonyt Ausztriával a közös vámterület alapján rendezzék.________________ Íme, olyan ígéret ez, melynek hitelt senki sem ad, különösen ma már, mikor a katonai engedményekre vonatkozó nagyhangú ígéretek a minimumra redukálódtak. Az a Bécs, mely a kiegyezéshez az úgynevezett Monarchia egysége miatt ragaszkodik, sohasem lesz olyan kedvében, hogy az osztrákok vonakodása miatt a vámközösséget, a birodalmi egységnek e bántó tanúbizonyságát megszüntesse. Hiszen ha most a 14. §. alapján létrehozható lesz az egység, s ebbe a magyar parlament belenyugszik, úgy ezt Bécs csak precedensnek fogja tekinteni és pedig olyannak, mely jellegénél fogva is nagyon alkalmas a külföld előtt bebizonyítani, hogy a császári cím felvételekor kontemplált egységes monarchia eszméje mindinkább közeledik megvalósulás felé. És a mostani procedurát meg fogja ismételni. Ez a helyes következtetés, nem pedig az, melyet a Tisza kormány hívei vonnak le minden alap nélkül, hogy ugyanis jövőre senki sem követeli a magyar parlament egyetlen tagjától, hogy Ausztriával a közös vámterület alapján rendezzék a kiegyezést Hiszen már a mostani állapotok is tűrhetetlenek. A gazdasági közösségnek királyi leiratokkal való rendezése máris úgy néz ki, mintha ezt usussá akarnák tenni. Bécsben szinte örülnek ennek, s a kedvező alkalmat bizonyára fel fogják használni ezen utus szentesítésére. Különös, hogy erre a körülményre a parlamenti ellenzéknek egyetlen tagja sem utalt. Pedig bizony, ha megtennék, üdvös munkát végeznének. Egyelőre azonban sokkal fontosabb ennél az, hogy a magyar nemzet jogaiért küzdő politikusok ne engedjék érvényre emeltetni azt a nálunk esetleg megszavazott kiegyezést, melyet Ausztria parlamentje el nem fogad, hanem a 14 §-sal oktrojálnak az osztrák örököstartományokra. Annak, hogy a két állam között a kiegyezés létre nem jöhet nem az a következménye, hogy a kiegyezést törvénysértések révén létesítsék, hanem igenis az, hogy a kiegyezés megszüntettessék és adassák meg a nép akaratának megfelelően mindkét államnak a gazdasági önállóság. Az, aki az ország közgazdasági függetlenségét, közgazdasági önállóságát és ezzel az ország javát akarja, csak így gondolkodhatik. Minden más okoskodás, az adott körülmények között az ország önállósága ellen törekvő szofizma. Az erdélyrészi pénzintézetek. is. Az Albináról már nyilvánvaló lett, hogy az erdélyi román középbirtokosság megalapításán is fáradozik — kitartóan, mi célból jelzálogkölcsöneit előszeretettel nyújtja a magyar kézben levő birtokokra. Ezenfelül pedig céltudatosan áldoz ipari célokra olyformán, hogy román ifjakat képeztet ki ipari pályákra — tiszta magyar vidékeken — kiket aztán önálló üzletnyitáskor is nemcsak hitellel, de segélylyel is támogat. Ha még figyelemre méltatjuk azt a körülményt is, hogy ezen nemzetiségi pénzintézetek nagy adományait a fajmagyar közönség adja össze — elszorulhat minden jóérzésű magyar ember keble. A szász és oláh pénzintézetek jelzálog kölcsönei csaknem kizárólag magyar birtokokat terhelnek. A Magyar Gazdák Szemléje februári füzetéből értesülünk, hogy az erdélyi szász pénzintézeteknek már Debrecenben is van áthelyezve jelzálog kölcsönük. Azonban legnagyobb mértékben üzletkörük a nemzetiségi pénzintézeteknek a Székelyföldre terjed ki. Csak Udvarhelymegyét, a legszegényebb székely megyét, ha tekintjük, ott az utolsó tizenkét év alatt 2.110.476 koronával terhelték meg a szász és oláh bankok a „magyar“ földet, mely összegből esik az Albinára 226 ezer, a nagyszebeni általános szász takarékpénztárra 835 ezer, a segesvári jelzálog bankra 642 ezer korona stb. Jellemző aztán az erdélyi viszonyokra az, hogy észrevétlenül kerülnek a magyar középbirtokok idegen kézre a bankok támogatásával, sőt a közvállalatoktól újabban a magyar vállalkozók mind gyakrabban esnek •Vásaros-Vásárhelyi ipari Hitelszmitnet mint az Országos KSzutialsziftazet Tatra. Irodája és üzlethelyiségei: Maros-Vásárhelyt,Főtér mészárosok udvarán. — Telefon 149. szám. (66) Czipész ipari szakcsoportja. Állandóan nagy raktárt tart kész férfi, női, valamint gyermek-czipőkből, melyek úgy a kiállítás, valamint olcsóság tekintetében minden külföldi gyártmányt fölülmúlnak. — Megrendelésre készít legrövidebb idő alatt elsőrangú erők által olcsó árban kitűnő anyagból bármilyen e szakmába vágó fűzős, gombos, czugos, férfi, női és gyermekczipőket, úri lovagló csizmákat stb. Szakcsoportunk az 1903. évi debreczeni orsz. czipészkiállításon aranyéremmel lett kitüntetve.