Székelység, 1904. április-június (7. évfolyam, 75-147. szám)

1904-04-01 / 75. szám

2-ik oldal. Maros-Vásárhely, 1904. április 1. pént Székelység­­ el, tisztán azért, mert a nemzetiségi vállal­kozóknak olcsó hitellel való­­ ellátását a nemzetiségi bankok nemzeti feladatnak te­kintik, így pl. előfordul gyakran az az eset, hogy a magas összegű bánatpénzt a szász vállalkozó 2—3 százalékra kapta a szász banktól, míg a magyar 10—12 százalékra felmenő váltókölcsönt volt kénytelen fel­venni ugyanazon célra. A Székelyföldön újabban úgy az örmény, mint a zsidó kereskedők, szatócsok egymás­után pusztulnak ki és észrevétlenül foglal­ják el helyeiket a szászok, kik a Nagykü­­küllő folyó mentén egy erős szász lánco­lattal vágták ketté Udvarhely megyét és be­hatoltak már Csika megyébe is. A székely nép pedig a nagy terhek alatt roskadozik, néma fájdalommal mind nagyobb zajban hagyja ide hazáját, hogy túl az óceánon, vagy Romániában tengesse tovább életét, melyre a magyar hazának nem volt szüksége. Valóban itt az ideje, hogy az erdélyi magyarság „befolyásos elemei hűvös tartóz­kodásukból kilépjenek és értsék meg a haladó kor követeléseit“ — példát véve a szász és oláh vezetőktől — vessék latba tekintélyüket, befolyásukat és hazafias lel­kesedésüket s a nép élére állva, azzal ke­­zet fogva önzetlenül, mentsék meg Erdély veszni indult magyarságát! HÍREK M.-Vásárhely, 1904. márczius 31. Bucsuzás. Haldoklik a fehér rózsa, Busan hajtja le a fejét, De mellette szellő támad­ó csókolgatja a rózsának Minden egyes kis levelét. A szivemben sóhajtás kél, A lelkem is felzokog. Tudja listen, hogy mi okból: Ennek a bús búcsúzásnál A rózsámra gondolok. A nagypéntek. A keresztény világ legnagyobb gyászünnepe. Az igazság ezen a napon feszíttetett ke­resztre. Az igazság, mely sohase hal­hat meg, mely halottaiból is föltámad. Nagypéntek. Gyászos, szomorú nap. Beszél az emberi elvakultságról, ön­kényről, gonoszságról. Az önző ember keresztre feszíti az igazságot, hogy a földön egyedül maga legyen az úr. Dédelgeti a bűnt, a rosszat, a kárhozatost. Az igazságot háromszoros koporsóba helyezik, szivébe szúrnak, sírba teszik, őrt állítanak a sírbolt ajtajába, hogyha életre kelne, a lándzsás poroszlók reá­rohanjanak s újra keresztre feszítsék. Minden hiába. Az igazság föltámad halottaiból is! . . . Eljön, el fog jönni az idő. — Ünnepi istentiszteletek az ev. ref. templomokban. Nagypén­teken d. e. fél 10 órakor, a várbeli nagy templomban Tóth­falusi József lelkész, a Kistemplomban Biró András lelkész végzi az istentiszteletet. Husvét első napján, a várbeli nagy templomban Biró András tart ünnepi beszédet s Izsák Aladár s. lelkész segédkezésével úrvacsorát is oszt. Ugyan­akkor a Kistemplomban Tóth­falusi Jó­zsef lelkész fogja végezni az ünnepi isten­tiszteletet. — Utolsó ref. felolvasó estély. A református egyházközség által a böjti péntekeken rendezni szo­kott vallásos felolvasó estélyek utolsó­­lyát holnap nagypénteken este tartják meg. Alább közöljük az estély prog­­rammját, melynek minden egyes pontja annyira vonzónak és szép sikerűnek ígérkezik, mikép egy perczig sem ké­telkedünk abban, hogy nagy közönség végig fogja élvezni. — Hamis mérlegek. A rendőrka­pitányság vizsgálatot tartott az összes ke­reskedőknél, liszt árusoknál és huskiméré­­sekben. Több helyen hamis mérleget talált. A kihágást elkövetők ellen megtette a megtorló intézkedéseket. Helyes. — Talált hulla. A marosszentkirályi gátnál a csendőrség egy 3—4 évesnek látszó fiú gyermek hullájára bukkant. A gyermek arca felismerhetetlen, de öltözé­kéről arra lehet következtetni, hogy cigány­­gyermek. — Ref. felolvasó estély. A ma­ros-vásárhelyi ev. ref. Egyházközség 1904. évi április hó 1-én (pénteken) délután 5 órakor a helyi ev. ref. polgári leányiskola nagytermében ref. záró felolvasó estélyt rendez Tárgyak : 1. Zongorán játszik Urr Georgine, k. a. 2. Felolvas László Gyula iparkamarai titkár ur. 3. Éneksoló Kovács Bál tanító úr által. 4. Felolvas Baál Gusz­táv ref. koll. tanár. 5. Szaval Ferency Margit k. a.­­5. A gyülekezet éneke. — Küldöttség Nagy-Ernyőből. Ma egy öt tagból álló küldöttség jött be Nagy-Ernyőből városunkba Bürger Albert sörgyároshoz. Ugyanis Nagy-Ernyő nagy­községnek — a mely éppen most áll a kisközséggé alakulás előtt — már elvisel­hetetlenek a terhei. A község úgy akart segíteni e bajon, hogy italm­erést kért, a­mit meg is kapott. Ez italmerés jövedelme nagyban hozzájárult ahoz, hogy az elvisel­hetetlen terhek némileg csökkenjenek. Jól is ment minden addig, míg a Burger Albert sörgyáros italm­eresének joga egy félreeső helyen gyakoroltatott. Ezelőtt mint­egy hét héttel azonban Dávid Izsák személyében új megbízottat jelentett be Bürger, ki az italmerést a főutczába tette át, a­mii tetemes kárt okozott a községnek. A tegnapi napon foglalkozott Nagy-Ernye község képviselő testülete a kérdéssel s lapunk felelős szerkesztőjének tízennel 1. ügyvédi­ indítványára azon határozatot hozta, mikép küldöttség útján felhívja Bür­ger Albert sörgyárost, hogy italmérési jogát gyakoroltassa a régi helyen és helyi ember ál­tal, a­mi a községnek nagy előnyére lesz. A küldöttség ma tisztelgett Bürgernél Szenner József vezetése mellett, a­ki fel­tárván Nagy-Ernye községi tarthatatlan va­gyoni helyzetét, kérte Bürgert, hogy vegye tekintetbe méltányos kérésüket. Bürger rendkívül előzékenyen és barátságosan fo­gadta a küldöttséget s kijelentette, hogy örömmel tesz eleget a nagyernyeiek kéré­sének. A küldött és tagjai lelkesen meg­éljenezték Bürgert és megköszönték szí­vességét. Bürger ezen tettével is bebizo­nyította, hogy, ha a közérdekért tenni kell, ő nagy áldozatok árán is kész arra. — A Marostorda megyei álta­lános Tanítótestület Mezőségi Köre tavaszi gyűlését folyó évi április hó 15-én d. e. 9 órakor Mezőmadarason a „Pataky­ Ágota“ ev. ref. elemi iskolában tartja meg. Tárgysorozat: 1. Bizottságok kiküldése. 2. Gyakorlati tanítást tart: Szent­­györgyi Sárika ev. ref. tanítónő 3. Elnöki megnyitóbeszéd. 4. Elnöki előterjesztések a kör áttett irat- és könyvtáráról, az uj alap­szabály tervezetről. 5. Felolvasást tart: Kiss Ferenc, m.­bándi ism­. gazd. isk. ta­nító, „A földmivelés, tekintettel az állatte­nyésztésre“­­ cimű tételről. 6. Szaval: Bartha László, m.­felei ev. ref. tanító „A tanító munkája nemzetiségi vidéken“czimü teleiről. 11. Bizottságok jelentése. 9. Indít­ványok. 10. A jövő gyűlés helyének meg­határozása. 11. Tagsági dijak beszedése. — Az ezredes levele. Az egyik közeli faluba sürgős levelet küldött vala­mely osztrák lovasság ezredese. A kupak­tanácsban természetesen senki sem tudott németül, azonban úgy gondolták, hogy Kis Nagy Jancsi el tudja olvasni, mivelhogy ő császári katona volt. Behivatják a község­házára, s kezébe adják a levelet, de bi­zony ő sem tud németül. Forgatja az Írást jobbra, balra, végre is csak hozzávetőleg tud valamit kisütni. — Hogy mi kelljen nekik, azt voltaképen nem lehessen tudni, de alighanem zab, mivelhogy igen högyösök az közük. — A vasárnapi munkaszünet A múlt évben életbeléptetett vasárnapi munkaszünetbe némely kereskedői körök és testületet nem akarnak belenyugodni Ezekkel szemben a vívmány­okat féltő ma­gántisztviselők között nagyszabású ellen­akció indult meg, mely a vidéken is nagy hullámokat vet. Losoncon 1. hó 21-én va­sárnap a Magántisztviselők Országos S­zö­­vetsége állam fiókja igen népes gyűlést tartott, melyen erélyesen tiltakoztak az említett reakciós törekvések ellen és nagy lelkesedéssel elhatároztak, hogy az általá­nos kötelező vasárnapi munkaszünet válto­zatlan fentartása mellett minden erejükbe küzdenek, memorandumot intéznek e tárgy­­ban a kereskedelmi miniszterhez és végül a tervbe vett országos küldöttséghez csat­lakoznak. — Vidéki mészárosok. Tudva­levő dolog, hogy a hetivásárok alkotásával vidékről több mészáros mester árul a Petőfi-téren. Ezeket a mészárosokat ad­dig senki sem tartotta kívánatosnak meg­vizsgálni, holott többnyire egészségtelen húst árultak. A rendőrség végre ide is el­jutott s természetesen konstatálta, hogy Szép női divatos kalapok, kalap formák, virágok, díszek, nap­ernyők, kerty­ük, pipere- és divat­cikkek megjöttek Izmind János üz­­­letébe, Főtér, 6—3.—122.)

Next