Székelység, 1904. július-szeptember (7. évfolyam, 148-221. szám)

1904-07-01 / 148. szám

VII. évfolyam. Előfizetési dij helyben Egész évre 10 kor. —­­111. Egy hóra — , 00 , Egy hútra — „ 20 , Vidékre postai szétküldéssel Egész évre ... 14 kor. Fél évre .... 4 , Negyedévre . . . 3 „ 50 Egy hóra ... 1 „ 50 ■*' Egyes szám ... 4 fillér. Kiadja a m­.-vásárhelyi függ és 48-as párt támp­atásával „SZÉKELYSÉG“ lapkiadóvá!! ■íjv Szerkesztőség Fotó 7. sz. hová a lap szellemi részét érintő közlemény­k kül­dendők. •7­S­Kiadóhivatal Főtér 7. k­ám ■ZfV Szerkesztőség telefonja 101. Kiadóhivatal telefonja 101 Polónyi beszéde. Maros-Vásárhely, jun. 30. (*) A függetlenségi és 48-as Kossuth párt derek­as munkát végez a most folyó költségvetési vitában. Egyenként jelentkeznek szólásra, hogy lerántsák Tisza kormánykodásáról a lepelt s hogy bemutassák a nagy „honmentőt“ a nemzet előtt. Bizony fura módon bánnak el a gróf úrral a függetlenségi képviselők , ám azért egyik sem mért olyan súlyos csapást Tisza kormányára, mint Po­lónyi Géza, a­ki a keddi ülésen majd­nem három óráig tartó beszédében rá­olvasta Tiszára eddigi működésének bűneit. Halálos csapást mért a kabinetbe került Khuenre, a­kit a horvát zavar­gások okainak és a bécsi udvar min­denre kész szolgájakép nevezett meg. Rettenetes képet rajzolt a horvátok nemzetellenes működéséről, a bécsi udvar cselszövényeiről s Khuen Héder­­várynak ezzel kapcsolatos szereplé­séről. Majd Tisza ellen fordult. Erős logi­kával, meggyőző érvekkel mutatta ki, hogy a nagy politikai Frizza Fregoli még egyetlenegy ígéretét sem váltotta be, sőt rosszabbá tette a helyzetet, vé­delmébe vévén a német nyelvet. Követelte a katonai büntető perrend­tartásban a magyar nyelv jogát, sür­gette a fogyasztási adók átengedését és választói jog kiterjesztéséről szóló törvény beterjesztését. Ezen ígéretek beváltásához — úgy­mond Polónyi — a függetlenségi párt becsületét kötötte. Ha Tisza szavát megszegné, a pártot találja magával szemben, mely a végletekig menő har­cot venné fel ez esetben. Polónyi hatalmas beszéde lesújtólag hatott a kormányra és pártjára, de fő­kép Tisza István grófra, a ki most már tisztán láthatja, hogy a fü­gget-­ lenségi párt nem engedi, mikép Bécs­­ érdekében s a magyar nemzet kárára űzze kicsiny játékait. A függetlenségi párton nag­y hatást keltett Polónyi beszéde. Feléledt ismét­­ a harci tűz , készen állanak mindnyá­jan az eljövendő nagy ütközetre. Tartsuk csak szárazon hát a pus­kaport . . . Rendkívüli közgyűlés a városnál. A városi törvényhatósági bizottság ma délután 3 óráiól közdődőleg rendkívüli közgyűlést tartott a városház dísztermében. Az elnöki megnyitó után a közvágóhíd felépítésére hirdetett árlestésre beérkezett ajánlatok felett döntött a 111. bizottság. E szerint az építkezéseket ifj. Csiszár La­jos helyi-, a csatornázás, víz- és gőzveze­tékek készítését Törzs és Or­may ko­lozsvári, a szobafestő és mázoló munkákat S­t­i­b­i Ferenc és S­c­h­á­r­e­r Márton helyi vállalkozóknak adták ki. A b­. bizottság utasította a városi tanácsot, hogy az épít­kezésre megszavazott összegből netalán a megmaradó felesleget fordítsák a közvá­­góhídhoz a sörház utcai laktanya illegett­­ kivivő útvonal kiépítésére és egy toronyóra­­ beszerzésére, melyet a vágóhíd tornyában­­ helyeznek el. Ezután Oroszlány Sándor telkének meg­­­­vételét határozták el — 1000 korona vételár­­ fejében. Ez a telekvásárlás a közvágóhíd céljaira volt szükséges. Most az iskolák államosítását tárgyalta a közgyűlés. • Arról már hírt adtunk s több közle-­­ ményben is érintettük, hogy a város közön-­­­sége a községi iskolák államosítását kérte­­ a vallás és közoktatásügyi minisztertől.­­ Közgyűlésileg kérte föl erre a város tör-­­ vényhatósága a minisztert, a belügyi állam-­­ titkárt és a főispánt. A város és a mi-­­ niszter között a tárgyalások eredménynyel­­ végződtek, ugyanis szeptembertől a helyi­­ összes községi iskolákat államosítani­­ fogják. A mai közgyűlés az államosítás tárgyá- j­á­ban keletkezett szerződési tervezetet tár- r­­­gyalta s elfogadta az állandó választmány­­ javaslatát. Egyben a miniszternek köszönő feliratot küld. Sándor János államtitkár és gróf Lázár István főispánnak a közbenjárásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Ezután a közgyűlést az elnök befejezett­nek jelentette ki. Hirdető oszlopok. Pár év óta minduntalan felhívjuk a vá­rosi tanács figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy városunk kereskedő világa el van zárva a falragaszokon való hirde­téstől. Dacára, hogy e tárgyban már a törvény­hatósági bizottság szabályrendeletet alko­tott, valamint az már a belügyminisztertől jóvá is hagyatott, a kivitele még mindig késik a hirdető oszlopoknak. Ez a huzavona legkevésbbé sem vall a polgárság érdekével való törekvésre. Pedig ez joggal elvárható a tanácstól. A falragaszokat rendre rendre mind le­szorították a háztulajdonosok falaikról, a rendőrség meg a villanyoszlopokról s így egyáltalán nem hagyatott mód arra, hogy a kereskedő újabb cikkeit, vagy a nagy nyilvánosságnak szánt reclám közleményeit közzé tehesse. A falragasz a kereskedelem egyik legol­csóbb és legkönnyebben hozzáférhető rec­­lámja. Ezek a hirdetések keltik fel leg­jobban a közönség érdeklődését, tehát en­nek megakadályozása merénylet a keres­kedők jól felfogott érdeke ellen. Már­pedig a kereskedők és velük váro­sunk polgárai méltán elvárhatják a városi tanácstól, hogy érdekeiket figyelemre mél­tassák. H­a jól tudjuk, talán pár év előtt Bustya Lajos építési vállalkozó ajánlatot is tett a városi tanácsnak, hogy felállít 30 darab hirdető oszlopot a közszü­kségnek legjobban megfelelő helyen. Ezt az ajánlatot a városi tanács nem fogadta el azért, mert az osz­lopokat maga óhajtja felállíttatni. Mi ki-­­ váncsiak vagyunk rá, hogy mikor?­­ Nem tételezzük fel városunk becsülettel-4 munkáló tanácsáról, hogy ezt az ügyet kolfog­ok nélkül hozná-halasztaná, s ezzel károsi-­­í­tani kívánná városunk kereskedőit és ipa-­­ rosait. A mi véleményünk az, hogy az osz­lopok felállítását anyagi okok gátolják. De ha az így van, akkor is kötelessége volna a városi tanácsnak gondoskodni az­ Irodája és üzlethelyiségei: Maros-Vásárhelyt, Főtér mészárosok udvarán. — Telefon 649. szám. (66) Faipari szakcsoportja. Műhelyei és raktárai: Főtér, Teleki palota (Apollo) 9. sz. II. emelet. Állandóan nagy raktárt tart a legegyszerűbb kivitelű konyha, ebédlő, háló és szalon berendezésekből legművésziesebb kivitelűig. Felvállal minden a faipar körébe vágó asztalos-, faragvány-, szobrász és esztergályos munkálatokat, valamint épületmunkákat. Közös műhelyei és raktárai a t. közön­ség érdeklődésére és megtekintésére érdemesek. — Kizárólag saját készítésű bútorok tartatnak raktáron. — A szövetkezet központi rodáján kot. ügynökege van a Fonciere pesti biztosító intézetnek, ahol a biztosítások előnyös díjszámítások mellett eszközöltetnek

Next