Székelység, 1905. január-március (8. évfolyam, 1-73. szám)
1905-01-01 / 1. szám
VIII. évfolyam. Előfizetési dij postai szétküldéssel : Egész évre . Pár évre . . Negyedévre egy hóra Egyes szám 12 kor. 6 . 3„1 „ 302 fillér. Szerkesztőség telefonja 101. Kiadóhivatal teleonja 101. Boldog uj évet! Hogy hangol ez a három szó, a melylyel év keletén az emberek egymást uton-útfén üdvözlik, ma magyar ember ajkán? Többet jelere az mint máskor, a mikor épen csk az idők árjában tova gördült ó év vyét s a felbukkanó uj év kezdetét jedtük vele ? Ma többet jelent az. Ma itt a három szót a teljes értelmében kell vennünk. Mert ma boldogtalan, a szerencsétlen ez a nemzet, s a bdogság kívánása részére nem csak üres szólam. Ma ott állunk ismét azelőtt a sötét éjszaka előtt, amely íromszázötven év óta annyiszor ború erre a nemzetre. Hányszor kározták el már, hogy fejszét vetnek arra az alkotmányra, ezer éves alkományunkra, nemzeti létünknek e hilmas kifejezőjére ez oltalmat, a tarban menedékhelyet, égető napságban árnyékot, a szükségben táplálót nyújtó ősi diófára! Hányszor akták szétdúlni ezt a császári törekvőinek akadálylyal szolgáló hatalmabástyát! Majd az erőszak, majd jármány, majd az ijesztgetés, majd csábítás fegyvereit hozták ellene arcsi arzenálból. E fegyveret ott látjuk rendre a Kolonicsok, Knitzok, a Metternichek, a Haynauk, Bachok és Schmerlingek közé bér Ma ott látjuk a gróf Tisza István kezében. A bárdot az alkotmányosé megmentésének leplével takarja és el akarja hitetni a nemzettel, lgaz finom orvosi műszer, a mel ott rejteget. Ráfogja a hóhérmunki hogy az jótékony operáció. És isak a nemzet fiai közt sokan, az el is hiszik, a kik azt másokkal elakarják hitetni, a kik biztatjárre a munkára holmi bizalmi szavok összeharácsolása által. Ezek gonok vagy ostobák. Mondjuk az ők s jól felfogott érdekükben, hogy ne ke vértagadókká lennünk, mondjuk inkább, hogy ostobák. A kik nem tudják mit cselekesznek Volt már igy még ez a nemzet. Volt már nem egyszer hajótörött, a mikor mindene csak egy dicső mult s a reménynek egy messzi sugara volt, amit a vészből megmenthetett. Sokszor feküdtek le a mi eleink úgy az , éjjeli nyugalomra, hogy immár reggel soha se lesz. És mégis r megvirradt. Az I alkony, a melyet gróf Tisza István garázdálkodása borított a magyar alkotmányra még nem az örök éjszaka. Hiszen máris ott látjuk a hajnalt derengeni, abban a hatalmas egységben, amelylyé a honfiaknak jobbjai fonódtak az alkotmány ellen intézett merénylet hatása alatt. Ott látjuk a hajnalt, abban a rohamos hódításban, amelyet a függetlenségi eszme e néhány rövid hét alatt tett. Ami ott lappangott az igaz magyar ember szívében, mint hamu alatt a zsarátnok, ma már lángképpen lobog. Ma a függetlenségi eszme nemcsak a kunyhók lakójának lelkében dereng és melegít, ma már ott világol, ott fénylik a paloták csarnokaiban is. Talán egy hatalmas sugárkévében, lilában zárják el, hiában őrzik gondosan, csak elhatol nem sokára a trónig is. Fordítsuk el gróf Tisza Istvánról szemünket, nézzük a pirkadó hajnalt, nézzük ezt a gyönyörűséges fényt, ezt az aranyszegélyű bíboros világosságot és igy mondjunk egymásnak boldog új esztendőt ! Bedőházi János, Vármegyei közgyűlés. Gróf Lázár István főispán tegnap 10 órakor megnyitottnak nyilvánította a közgyűlést, mely után áttértek az interpelációkra. Legelső sorban Dósy Zoltán interpellációját tárgyalták, melyben Dósy Farkas alispánt interpellálja meg azért, mert a marosi alsó járás szolgabírója Zrozsnyai István, az ákosfalvi szabadelvű gyűlést jegyzőkkel toboroztatta össze. Olybá tűnik fel ugyanis e dolog, mintha a jegyzők tisztán üzletszerűen korteskednek és cselédmódjára szolgálnak a felebbvalóiknak. Mert a jegyzők mintegy iparszerben foglalkoznak a politikával. Meginterpellálja az alispánt, hogy hajlandó-e megóvni a tisztviselők szabad vélemény nyilvánítását. Farkas alispán válaszolva kijelenti, hogyneki csak arról van tudomása, hogy Zilahi Gyula hívta össze e gyűlést, de a tisztviselők korteskedéséről tudomása nincs. Különben szigorúan tartja magát, az 1899 XV. t.-c.-hez, t. i., nem fogja korlátolni a tisztviselők szabad vélemény nyilvánítását. Désy azt tudomásul veszi. Gaál Sándor országgyűlési képviselő interpellálta meg ezután az alispánt azért, mert tudomása szerint dec. 4-én, a vármegyeház üléstermében, a szabadelvű párt értekezletet tartott. Már pedig e terem felett a megyei törvényhatóság rendelkezik és ha idegen törvényhatóság (a városi) oda behatol, az sérti a megyei törvé. jogait, különben is e terem párt célokra fel nem használható. És az alispán ezt mégis átengedte nekik értekezletre. Az alispán kijelenti, hogy a városi törvényhatóság a választásokat beszélte meg és ilyen esetben szívesen átadja bárkinek. Gaál Sándor ezek után azt látja, hogy az idegen törvényhatóságnak szívességből adta át az alispán a termet és igy szívességét jövőre is meg kell őrizni. Sárkány Miklós dr. fűzi tovább az interpellációt és felemlíti, hogy a dec. 4-ei értekezleten vetették fel Tisza meghívását és dec. 14-én szintén kortes célokra használták fel s még a szolgák is kirukkoltak és késő estig volt fűtés és világítás. Kérdi az alispánt, kinek engedelmével történt az ? Farkas alispán válaszolva megjegyzi, hogy a szolgák a rendfentartására vonultak ki és a fűtés meg világítás díját megfizetteti a várossal. Ezt tudomásul vették. Ezzel az interpellációk befejeződtek. Ami a tárgysorozat pontjait illeti, azok közül említésre méltó a különböző választmányok és a közig, bizottság megválasztása, mely rendben folyt le. Említésre méltó még a közgyűlésről alkotott szabályrendelet módosítása, melyből kiemelkedik az interpellálás föltétele és a széksértésre hozott határozat. Az interpelláció ugyanis 24 órával a gyűlés előtt JPOL1TIK A Ä JX A PI f a p. 19090 Maros Vásárhely, 1905. január 1 vasárnap. aKiadja a m.-vásárhelly fag és 48-as párt támogatásává „SZÉKELYSÉG* lapkiadóvállalat. •’tv Szerkesztőség Főtér 7 sz. hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők. Kiadóhivatal Főtér 7. szám illi ipari külszeriléEzetmint az Ormos Központi felszintM Tagja, «v* ziségei: Maros-Vásárhelyt, Főtér mészárosok udvarán. — Telefon 149. szám. (66) .•(*Jssin)n,fsin —- ' •V*I Irodája üzlethely Éppari szakcsoportja. (Iroda: Főtér mészárosok udvarán.) Felsállal minden néven nevezendő épület munkát, azok if/Ju Z°îfi ’i ^eszités(f .sz) A helyi m. kir. állami kórház utóbb befejezője munálatainál legnagyob elismeréssel tüntettetett kisebb vár a teheregyházi, kolozskarai, marosludasi telepes házak, sepsiészentgyörgyi m. kir. dohánygyár, marosujvári hitelszövetkezet gabonája és helyiségei, több állami közúti hid, a mosoni, erdőszentgyörgyi állami iskola és több más állami vállalat.iinél kitűnik, hogy ezen szakcsoportunk iránt is az állam teljes bizalommal lévén, a reábízott munkálatoknak minde tekintetben keteget tenni