Székely-Udvarhely, 1895 (1. évfolyam, 2-53. szám)
1895-06-02 / 23. szám
23. szám. SZÉKELY-UDVARHELY. _L. 1LUI1 102. oldal. Budapesti levél. Budapest, 1896. május 28. Annyira szokatlan nálunk, hogy május hava igazán szép, hogy a majálisokat rendesen júniusban tartják meg. Csak a teknikus majális kivétel, mely az idén is szépen sikerült. Különben ha tánczmulatságról akarnék beszámolni, minden hónapban megtehetnék, annyira nincsen időhöz kötve e férfinak, nőnek egyaránt kedves szórakozás. Csak talán szegény kőbányáiknak ment el a kedvük a mulatozástól, annyira disznóvilág van most arrafelé. Az azonban körülbelül be van bizonyítva, hogy sör még több foly Kőbányán befelejtőül. Folynak a tárgyalások s tanácskozások, hogy a disznóvészt megszüntessék, sőt már interpelláczió tárgya is lett a képviselőházban, de így sajnos nem igen remélhetjük, hogy egyhamar túl leszünk rajta. Bezzeg hozzáfogtak a kis lutri megszüntetéséhez, ami szintén nagy nehézségekbe fog ütközni ; de semmi esetre sem fogja elejét venni a játékszenvedélynek, mert kockáztatni mindig szerettek az emberek, s hogy messzebb ne menjek, Ézsau is eljátszotta örökségét s a Vörösmarty „kis gyermeke“ is eljátszotta már kis játékait. Hát mégsem leszünk zsidókká, pedig már azt hittük, hogy tömegesen fognak végbemenni az elkereszténytelenedések. (így kellene csinálni az új műszavakat, hogy rövidek, szépek a könynyen érthetők legyenek). S különös idők jele, hogy mikor nálunk a szabad vallásgyakorlat tárgyalásakor nem fogadják el a zsidó vallásra áttérés czikkelyét, ugyanakkor polgármesterének választja a zsidógyűlölő Lutengert. Ez a szomszéd azonban úgy látszik, nemcsak a zsidókat gyűlöli, hanem bennünket magyarokat is egy kalap alá vonna velük, mert nem a legépületesebben nyilatkozikrólunk. Kenyéririgység, semmi más, hiszen most divat irigyelni a magyart politikai sikerét. Lám a hadügyminiszter is kedvez nekünk, mert elrendelte, hogy a hivatalos átiratokban a magyar hatóságoknak meg kell adni a helyes czímet s a helyneveknél is a magyar elnevezést kell használni. Megható véletlen, hogy mindig a delegácziós ülések előtt érvényesülnek jogaink és kiváltságaink ily szeretetreméltó módon, mert hogy ilyen vívmányokat s holmi „és“t elérjünk, mit törődünk azzal a rongyos néhány millió többlettel, amit békeóvó hadügyminiszterünk ügyes módon megszerez tőlünk. Golucovszky gróf is ki fog eszközölni sok mindent, de ehhez nem is kellett ilyen diplomata, csak az volt a ló, hogy Kálnokyval ne találkozzunk többet. Az igaz, hogy elszéleskedte a dolgot, de a ló is botlik. Szeless ügyesebben csinálta: először nem fogták el, azután elfogták, de megint szabadon bocsátották. Az »Olvasd«-ban meg Írja a villámló czikkeket a toborzza magának az olvasókat. Az ezredéves kiállításra már jósolgatnak. Másfélmillióval több látogatót remélnek s aligha csalódnak, mert igen szépnek ígérkezik az egész. Remélem, lesz szerencsém ez időre a Szerkesztő úrhoz, hogy hiányos ne legyen a kiállítás. Addig is minden jót kívánva a t. Szerkesztő úrnak kész hive: —h —a. KÜLÖNFÉLÉK. — Lapunk mai számához külön mellékletül csatoljuk az Emke jubiláris közgyűlése alkalmából városunkba érkezett fővárosi és vidéki vendégek névsorát. A díszes névsort, melyben ott szerepel az ország politikai írói és társadalmi világának szine-java, négy csoportba osztottuk, hogy olvasóink rajta könnyen eligazodjanak. A csoportok czimei a következők: I. Vendégek a fővárosból. II. Vendégek Kolozsvárról. III. Az F. M . K. E., D. K. M. E. képviselői s az Emke fiókválasztmányainak kiküldött képviselői. A mellékletet, melyet munkatársunk Rózsa G. dr szerkesztett nagy lelkiismeretességgel, kívánatra díjtalanul bocsátja Udvarhely város rendelkezésére a rendezőség. — Küry Klára, a népszínház bájos művésznője, a sövetkező levelet intézte Ugron János alispánhoz, a 100 as bizottság elnökéhez: Nagyságos uram ! A legnagyobb sajnálattal hallottam, hogy mialatt én három fontos dologban el voltam utazva, a lakásomon keresett és én ennek folytán nem részesülhettem azon szerencsében, hogy nálam tisztelhessem. Hogy idáig adós maradtam a felelettel, az Emke ügyet illetőleg, amely Nagyságodat hozzám vezette, annak oka, hogy az igazgatóm, a sok betegeskedés miatt, nem tudott mindez ideig határozott műsort csinálni a jövő hónap elejére. Azt azonban végre tudtomra adta, h°gy olyan messzire, mint Székely-Udvarhely, a jelen körülmények közt, el nem engedhet. Blaháné már nem játszik 1 - Lel, Hegyi pedig mindig gyöngélkedő. Okait méltányolni kellvén, a legnagyobb sajnálattal kell lemondanom arról a gyönyörűségről, hogy Erdélyt és az általam annyira szeretett erdélyieket ez esetben viszont lássam. Remélem azonban, hogy az Emke a jövőben sem fog rólam megfeledkezni és megtisztel újra szives felszólításával, a melynek én mindig kész örömmel tettem és teszek ezentul is eleget. — A legmélyebb tisztelettel maradtam Nagyságodnak kész hive Budapest, 1895. május 2. Küry Klára. — Ábrányi Emil koszorús költőnk a következő levelet intézte lapunk egyik munkatársához, ki felkérte őt, hogy nejét, Ábrányiné Wein Margit úrnőt, a m. kir. opera ünnpelt művésznőjét nyerje meg a díszhangversenyen való közreműködésre . Tisztelt Rózsa Géza úr! „Sajnálattal kell értesítenem, hogy feleségem éppen abban az időpontban (június 1 én) máshol lesz elfoglalva és így az Emke székelyudvarhelyi hangversenyén nem vehet részt. Őszinte tisztelettel üdvözli híve Ábrányi Emil.“ — Evva Lajos, a népszínház igazgatója lapunk zártakor a következő táviratot intézte dr Vajda Emilhez, a hangverseny rendező bizottság elnökéhez: Őszinte sajnálatomra nem tudom Tollagit kiszabadítani a műsorból. Evva.“ — Dr Sziklay János, a hírneves fővárosi író az Otthon titkára, táviratilag tudatta a 100-as rendező bizottsággal, hogy szívesen olvas fel egy rövid kis csevegést a jun. 4-iki hangversenyen. A felolvasás czime »Székely vér“. — A jubileum és a fővárosi sajtó. Az ünnepségek iránt a fővárosi sajtó még az Emkével is szokatlan érdeklődéssel viseltetik. Az összes tekitélyes politikai lapok és folyóiratok különkülön tudósítókkal képviseltették magukatmíg az általános hírszolgálatot a Magyar Távirati Iroda teljesíti. A napilapok közül képviselve lesznek: Budapesti Hírlap maga a felelős szerkesztő Rákosi Jenő által, »Magyar Hírlap« Horváth Gyula főszerkesztő és Rózsa Miklós belmunkatárs által, Pesti Napló Őszy Kornél, „Magyar Újság és »Magyar Estilap« Szeredai Leo, „Fővárosi Lapok“ Porzsolt Kálmán, „Magyarország“ Bartha Miklós, »Nemzeti Újság« Bede Jób, az »Egyetértés« dr Sziklay János és Szathmáry Mór által. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megyei sajtó képviselői teljes számban kirukkolnak az ünnepségre, azt hisszük, bátran kijelenthetjük, hogy a zsurnalisztika fényes gárdát küld városunkba az Emke szolgálatára. — Emlék.l ap. Az Emkének Székely-Udvarhelyt jan. 4-én ,artandó jubiláris díszközgyűlése alkalmából dr. Vajda Emil tanár szerkesztésében gazdag, előkelő tartalmú s rendkívüli díszes kiállítású emlékalbum jelent meg. Számos notabilitás, írók, írónők aphorismái, apróbb költeményei, emléksorai teszik érdekessé és változatossá a 12 évre terjedő albumot. Az itt következő fényes névsor és tartalom fogalmat adhat a kötet becséről. Előszó, irta dr. Vajda Emil. Isten hozott, költemény, Tarcsafalvi Alberttól. Fohász, E. Kovács Gyulától. Kun Kocsárd gróf. Költemény, irta Merza Gyula. Levél és emléksor, Ruttkay Kossuth Lujzától. Emléksorok, Kossuth Ferencztől, gróf Bethlen Gábortól, Lönhart Ferencz erdélyi püspöktől, Mikó Árpád Udvarhely vármegye főispánjától, Ugrón János alispántól, Török Albert ny. főispántól. Hosszabb és rövidebb aphorismákat írtak: Jung-Cseke Lajos apát-plébános, Bonis István, Biró Béla, Sándor József, az Emke alelnök-főtitkára, dr László Mihály országgy. képviselő, Horváth László, Finály Henrik, Bedő Ferencz, Sándor Mózes tanfelügyelő, Ferenczi Zoltán egyetemi tanár, Ugrón István, dr Farnos Dezső, Soó Gáspár Hory Béla, Téglás Gábor, dr Solymossy Lajos, dr Feilitzsch Arthur, Ruszkó István, Gönczi István, Biró Pál, Jakab Elek, Boros György, Derzsi József, Borbély György, dr Jancsó Benedek, Szalai Imre országgy. képviselő, Bőd Károly, Csebi Pogány Kornél, dr Székely István, Réthi Lajos, Végh Mihály, dr Báttaszéki Lajos, dr Hankó Domokos, Radnóti Dezső, Mészáros Lajos, Kászonfeluszi Veres Dezső, dr Oláh Béla. Költeményeket írtak : Ábrányi Emil, Heltai Jenő, Rózsa Miklós, Török Bódog, Zsoldos László, Bethlen Oszkár, Rózsa Géza, Embery Árpád, Hegedűs István, Kun István gr., Patyi István, Szabolcska Mihály, Radó Antal. Az író- és művészvilágot a következő nevek képviselik: Bársony István, Bodnár Zsigmond, Bródy Ernő, Gelléri Mór, id. Ábrányi Kornél, Hindy Árpád, Zempléni P. Gyula, Palágyi Menyhért, Gárdonyi Géza, Márkus Miksa, Lovick Károly, Sajó Aladár, Hevesi Sándor, Kabos Ede, Sziklay János, Ignotus Szomaházi István, Székely Áron, stb. Íme azon hölgyek névsora, kik az emléklap fényét emelték becses emléksorokkal: Mikó Árpádné, Ugrón Jánosné, dr Gamera Oscarné, Semsey Mariska, Ruszkó Istvánné, Weinberger Fanni, Hindy Erzsiké, dr Lengyel Árpádné, Hory Béláné, dr Szabady Ferenczné, özv. Fejérváry Lajosné, Hegyesi Dömötörffy Györgyné, Borbély Pólika , Bordy Ida, Madarász Veronika, Harmath Lujza. Az emlék-albumba van még néhány nagyobb terjedelmű szépirodalmi és közérdekű közlemény. Id. Daniel Gábor: Visszaemlékezés. Dr Vajda Emil: Székely- Udvarhely város közoktatási, közművelődési intézetei és egyletei. (Nagybecsű monumentum a székely főváros culturhistoriájához). Terpsicore : Levél Carneval herczeghez. (Az 1895. évi farsangi tánczvigalmak leírása az vigalmakban résztvett hölgyek teljes névsorával). Koós Ferencz kir. tanácsos Két vár, elbeszélés. Dr Vajda Emil Kossuth a székelyekről. Molnár Károly, az Emkőnek Sz.Udvarhelyt tartott közgyűlése alkalmából Az Eke által rendezett kirándulások leírása. Az emléklap fűzött példányai, melyek különböző szinü ízléses czimlappal jelentek meg: 1—1 frtba kerülnek a színes vászonba kötött példányokat az Emke czimere díszíti s áruk 2 írt. A tiszta jövedelem egy része az Emke javára fordittatik, már ez okból is az Emléklap felkarolását és terjesztését a legmelegebben ajánljuk az egész magyar közönségnek, elsősorban Udvarhelymegye- s Erdély közönségének szives figyelmébe. — Ünnepi szónokok. Immár véglegesen meg van állapítva az ünnepi szónokok névsora és a szónokok sorrendje. Ugrón János alispán Segesvárott a megye határán fogja a vendégeket üdvözölni. Mikó Árpád főispán, mint az Emke udvarhely megyei választmányának elnöke, a választmány nevében a pályaudvaron, Sebesi Ákos pedig Udverhely város nevében a diadalkapunál tartanak üdvözlő szónoklatokat. Az utolsó üdvvözlő beszéd és a válasz elhangzása után megkezdődik a bevonulás. — A bevonulás. Lapunk olvasóinak tájékoztatásául itt közöljük a jun. - án d. u. 3 órakor történendő bevonulás tervét. Több, mint 10 négyes és 40 kettős fogatból fog állani a díszes menet, mely a pályaudvarból kiindulva, zeneszós bandériumkiséret mellett fog a Bethlen-utczán, Főtéren s a Kossuth-utczán végig vonulni, minek megtörténte után vendégeink a nekik felajánlott szállásokra hajtatnak. — Négyes fogatok 1-10-ik számig: 1 fő kocsi: gróf Bethlen Gábor és Mikó Árpád ; 2. Berzeviczy Albert és Ugrón János ; 3. gróf Apponyi Albert és Ugrón Zoltán ; 4. gróf Kornis Viktor és Ugrón István; 5. Hoitsy Pál és Bartha Miklós; 6. Dr. Gyürky Géza és Dr. Craus István; 7. Barcsay Kálmán és ifj. Dr. Dániel Gábor ; 8. Rákosi Jenő és Pázmándy Dénes; 9. gróf Battyány Tivadar és Dr. Török Albert; 10. Horváth Gyula és Novák Ferencz. — 11. kocsi : Manmusits Lázár és neje; 12. Derválits család; 13. Ábrányi Emil és Sándor József; 14. Szappanyos Lászlóné és Fellegi Ottóné; 15. Vojnica