Állami főreáliskola, Székelyudvarhely, 1872
ii . POLGÁRI I^K TAMITO!'.- PZO I' 1. 'J^t^***** ' A vágvidéki székely telep. ^Portéifclim tanulmány g V */ jf Q i? '* / «I ■ I j \ dr Szolfibathy Ignácztól. fi / W A székely nemzet ugyanazon törzsből származván a magyarral, nem csak rakon, bábéri testvér a magyarral. Míg a magyar nemzet ősei Ázsia is délkeleti Európa síkságait lakták, addig a székelyek Emlédy hegyei közt megtelepedve várták ősi testvéreik beköltözését. És íme, midőn ez évszántot eltrálva bekövetkezett, nyalvök azonosságáról fölismersék egymást, és testvéri frigyre léptek. Szent István Erdélyt Magyarországgal szorosabban egyesítvén, a két nenpár ismét egygyé olvadt, és kölcsönös segély mellett jönmajm napjainkig testvéri szeretetben. Szapolyai János egy időre elszakítá ugyan a testvéreket egymástól, I. Lipót ésutódai tovább is föntarták, sőt, tágíták ezen szakadást; de végée mégis eljött a „jobb kor, mely után buzgó imádság epedett százezrek nyakán“: a két testvérnemzet ismét összeforradt, és adja Isten, soha többé egymástól el ne szakadjon ! Az első testvéries egybeforradás korában, különösen az Árpádfiak uralkodása alatt, a székely nemzet nem csak az ország keleti, hanem nyugati határain is a magyar testvérekkel közös csatákat vívott a külellenségek visszariasztására ; e ezeiből valamint a nagy magyar nemzetnek Erdélyben volt külön magyar telepje, úgy a nagy székely nemzetnek is Magyarország nyugati határán volt kisebb külön telepje, melyről ez alkalommal bővebben fogunk szólani. * sr i*i _ni'.__:— f'* i I., i i ri_rJc—__T-f-~ f i ;.: "' - : / í /! Z ' 1*