Állami főreáliskola, Székelyudvarhely, 1875
képezte volna, t. i. a tárgyban gyökerező sokoldalú érdek fejlesztése. Feltéve, hogy ez sikerül, nem marad idő ezen érdek megszilárdítására, s nagyon valószínű, hogy ezen felkeltett, de meg nem erősödött érdek a tanulónak az iskolából való kilépésével elvész, s így elvész az oktatás nevelő hatása is. Az okdatás formális feladata (a fokozatok): 1. Vannak tanárok, kik oktatásukbana fősulyt arra fektetik, hogy mindent kisebb és legkisebb részleteire bontván, ezeket pontosan megmagyarázzák, s ugyanazt a tanulóktól is hasonló módon követelik. Mások inkább csak a főgondolatokat kívánják, de ezeket teljes határozottsággal és előírt rendben. Meg mások inkább beszélgetőleg tanítanak és sok szabadságot engednek tanítványaiknak a beszédben. Ezáltal az oktatásnak különféle módjai keletkeznek; mindegyiknek vannak jó, mint rész oldalai; igyekezzünk a jó oldalakat egyesíteni. 2. Annyi bizonyos, hogy a kezdő — márpedig a tanuló relative mindig kezdő — csak lassan haladhat; csak egymásutánban szerezheti meg azon ismereteket, melyekből gondolatköre alakul. Az oktatás első feladata tehát az, hogy szétbontsa a tanítandót legkisebb részleteire és minden részletet külön-külön hozzon a tanuló öntudatára. Eljárása mindenekelőtt főleg analytikus. Minél tisztábban és pontosabban végezzük ezen munkát, annál biztosabban haladhat az oktatás. Az oktatásnak addig kell időznie,ezen részletek mindegyikénél, míg a tanuló lelkében általuk alkotott képzetek (Vorstellungen) teljes épségben és hiány nélkül megalakultak és akkora szilárdságra tettek szert, hogy a tanuló mélyebb utángondolása nélkül is öntudatába jöhetnek. Az oktatás ezen első fokon tehát az egyes részletek világossága a fődolog és az oktatásnak gondoskodnia kell, hogy minél sikeresebben éressék el ezen cél. Kerülje azt, hogy a tanuló talán két-három részletbe, bármily egyszerűek legyenek is, egyszerre merüljön el; az ezáltal keletkező többféle képzet közül