Székesfehérvár és Vidéke, 1876 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1876-01-01 / 1. szám

.. „peni nagy folyton növe­­.. n­ezve, ha színészeink a esnének, mert méltán süt­­i súlyos vádját: azért kérjük a­­ múzsák csarnokába is, mert vastag közönyösség. A színháznál : „Angót.“ Nagy operette, és a „Viz­­vígszinmű, énekekkel és uj díszletekkel, sulatunk szép tehetségű veteránjának, olynak jutalomjátékául csütörtökön, jan. .. „A párisi rongyszedő“. Színmű 5 felvonásban, lókkal, 12 képben. Irta Pynt Felix. Francziából -‘utírta Egressy Béni, úgy a jutalmazandó jeles kép­zettsége, saszinidényben nyilvánult fáradhatlan buzgalma, mint a választott darab kitűnősége Kedves kötelességünké teszik a jutalmazandót a közönség szíves pártfogásába ajánlani: a Marquise Minervát, a Lord Apollót és Báró Sapphót von Sapphenheimt. Az öreg Alkáli szinte majd meg­pukkadt a gyönyör­től. Az ő egyetlen fiacskája ! Már csak itt volna a képviselő választás ! Rögtön leküldi a röfögi kerületbe, melynek húsz községe az ő kegyelem kenyerét eszi. Lesz itt hadd es hadd. Az országgyűlés szétugrik örömében, ha a Malvinkák és Katinkák ezen Cicerója el kezd szónokolni. Lesz abban a szélső ellenzék és kormánypárt kabarékjából olyan Pal­merston féle meny dörgés, mely a karzaton látcsövező delnő­ket halálra ijeszti. A harisnyakötő, Closerie de Lilas, az adóemelés, lóverseny, a nép verítéke, a közös vámterület, Cad­ou aromatique, a dalműház táncszemélyzete, az aka­démia, a vörös hajú Lady Islande, a montenegrói szent háború, nemzetiség és hazafiasság, a krach, a fogolype­csenye egy újabb neme, az örvénybe rohanó nemzet, Nagy Napóleon lovagcsizmái, Európa egyensúlya és az afrikai tigris vadászatokkal összekötött háremlátogatások. Bizo­­nyos, hogy Elemér fáklyás zenét kap. Kinevezik főispánnak. Innen elmegy párisi nagy­követnek és elveszi a grimasz­­bergi nagyherceg leányát, beáll trónörökösnek, hadat üzen Monacónak, elfoglalja a fővárost és mint a világbéke in­tézője egyenesen felrepül a menyországba, így aztán nem lesz nehéz boldogulni. Elemér egy óra múlva szájában illatos szivarral, irtóz­­tató nyugalommal, melyet csak az ebéd zavart meg ott valahol Y.-ban, haza szaladt Ixvárosba r­estelyizni. (Folyt, köv.) ...i meg ..vég figyelmét. a uatt levő árvákból 9 _va. Ez árvák, mindnyájan vereik teljesen hiányoznak, leginkább szükségük van az istá­­csi polgármester, mint az árvaházi műöke, megbizatott, hogy a K­i­s­s S­á­n­­ta-alapítvány jövedelmének átjuttatása végett, elfaluszi püspök által kijelölt feltételek mellett, .i­s­z­k­y Nándor püspök e méltóságával érintkezzék,­­ett árvák egyforma ruházatának elkészítése már fo­ltban van. — A Szécsényi-szobor mint tudva van, már a bécsi öntödében öntés alatt van, egyes részei már meg is öntet­tek. — A delegatió tartama alatt e szobrot többen megte­kintették s többb oldalról aggodalom nyilvánult arra nézve váljon megfelel-e a szobor azon műigényeknek, melyek ily nagy férfiú emlékéhez kötték, sőt többen határozottan el­ítélték a szobrot. Ennek következtében gr. Waldstein János a bizottság elnöke f. hó 19-én Budapesten bizottsági ülést hívott össze s a bizottsági tagokon kívül még számosak kaptak meghívást. A meghívottak közül bár 47 meghívó küldetett szét csak 12-en jelentek meg. Az elnök előadta azt, a­mi eddigelé a szobor-ügyben történt, s elmondd a bírálatokat s felülbírálatokat, melynek a szobor alávette­tett, azzal végezvén hogy a szobor öntés alá csak akkor vétetett mikor Wolf berlini akadémiai tanár és európai nevű szobrász a vázlatot megbírálva, arról elismerőleg nyilatkozott. A jelenlevők közül többen elmondák kifogásai­kat a szobor ellenében, e kifogások azonban, részben ügye­lembe nem vehetők, mert az illetők csak egyes darabjait látták s nem együtt az egész szobrot és igy arról nem ítél­hetnek, részint pedig oly neműek voltak ezen ellentések, melyek művészi tekintetből nem nyomnak a latban, vagy általában az öntés technikájában való járatlanságról tanús­kodtak. A gyűlés tehát kimondó végre, hogy az öntési munka folytattassék, egyidejűleg javasolta az elnök, hogy az aggódók megnyugtatása végett a jelesebb bécsi szobrá­szok névszerint Zumbusch és Khuntmann a vázlat megbi­­rálására szóllitassanak fel,ha szükséges a lehetőségig némi javítás megtörténjék a művön. Mi elfogadtatván az ülés eloszlott. — Uj zenemű jelent meg Táborszky és Parsch budapesti nemzetis zenemű-kereskedők kiadásában, mely­nek czime: „Die er sie Tour“, polkamazur, zongorára. Szerző ifj. Fahrbach Fülöp. — Ára 50 kr.­­ A hires Marabat-per decz. 20-án került végtár­gyalásra a „Cour d’assites de la Seine“ előtt. Marabat Párisban a Saint-Jacques-utcza egyik ékszer-kereskedésé­ben segéd volt s az egész városrész nagyra becsülte. 1873. augusztus havában elvesztette feleségét és özvegyen ma­radt 18 éves leányával, a szép Jeanne-val, ki titokban vi­szonyt kötött Robert Henriekkel, ki vele egy üzletben volt alkalmazva. Viszonyukat a leány kénytelen volt kétségbe­esve vallani be az atya előtt, töredelmesen bocsánatot kérve tőle. Az atya a csábítóhoz sietett és követelte, hogy vegye feleségül a leányt,, de ez, — tudva, de az atya előtt elhallgatva, hogy a leány nem volt egészen hű hozzá, ke­reken megtagadta a házasságot. Az atya nem tágított, az ifjú pedig hajthatatlan volt. „Utójára kérdezem, — könyör­­gött az atya, — tehát csakugyan nem veszi el?“ „Soha!“ válaszolt az ifjú. Erre az atya tört rántott elő és azt mar­kolatig a Róbert keblébe döfte. „Mi volt a czélja?“ kérdé vádlottat az elnök a végtárgyaláson. — „Meg akartam gyilkolni, ha leányom becsületét helyre nem állítja. Atya .vedélyes , másik 8 ágú ..m énhetett, hogy a­za lévén, azt vívás köz­ben felemelés következtében Midőn rájuk találtak, a 10 ágú ,ettelen hullat vonszolta az erősebb 8 . .merült, de még élve talált győzőt az oda . leszúrta, mely után mind a két agancsost­an állapotban a gödöllői kastélyba vitték, hol nagy érdekkel szemlélte; az egymásba fonódott­­ácsok koponyástul a király számára tétettek el.­­ Levélposta díjak Francziaországba az oda szóló és onnan eredő levelek után jövő újévtől kezdve a követ­kezők: A magyar korona területén feladott: a) bérmentett közönséges levelek 15 grammonként 10 kr. b) levelező­lapoké darabonként 5 kr; c) nyomtatványoké 50 gram­monként 3 kr; d) ármustráké 50 grammonként 3 kr; e) ajánlási illeték darabonként 10; f) tértivevény dija 10 kr. — A Francziaországból eredő bérmentetlen közönséges levél dija 15 grammonként 20 kr. — Francziaországban feladott a magyar korona területére szóló levevelezésnek díja a következő: a) bérmentett közönséges leveleké 15 grammonként 30 c­entim; b) levelező­lapoké darabonként 15 c­entim; c) nyomtatványoké 50 grammonként 5 centim; d) ármustráké 50 grammonként 5 centim; e) ajánlási ille­ték: 1) levelekért darabonként 50 centim; 2/levelezőlapok nyomtatványok és ármustrákért darabonként 25 centim ; f) tértivevény dija 20 centim.­­ A magyar korona terüle­tén bérmentetlenül feladott, és Francziaországba szóló közönséges levelek dija 15 grammonként 60 centim. Buda­pesten, 1875. deczember 21-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumtól. — A fővárosi spiritisták zajtalanul bár, folytonosan szaporodnak s gyakori összejöveteleket tartanak, melyek egyikét következőleg írja le egy szemtanú: Barátom aján­lására nekem is szabad volt belépnem a spiritisták zárt ülésébe. Félhomályosan világított terembe vezettek, mely vastag szőnyeggel volt beborítva, hogy a járókelők zajt ne csináljanak. Az ünnepélyes mély csend közepette több nő férfi ügyelgett szótlanul. Helyet foglalván a terem elején nehéz függöny mögött parányi lámpából eredő világosság kezdett derengni, mely látni engedé, hogy ott egy asztal áll, rajta néhány iv tiszta fehér papírral és több szál trón­­nal. Pár percz múlva üvegharangféle kongás hallatszott s az asztal előtt fehérbe burkolt nő jelent meg szivére majd homlokára tett kezekkel. Ugyane perezben a nő mögött fekete férfi alak tűnt elő, ki kezeit a nő feje fölött delejező mozgásokkal körülhordozta, a mire a nő állítólagos delejes álomban székre dől. Erre tükörviszfényhez hasonló világos­­ság száll a nő fejére s le karján át az asztalra, hol aztán eltűnt. A nő erre asztalon nyugvó kezével b­ónt fogott s mintegy tiz perczig irt és aztán kimerülten hanyatlott hátra. — A férfi kéz ismét r megsimogatván a nőt, ez magá­hoz tért s távozott a férfi karján. Távozta után néhány férfi az asztalhoz lépett s felolvasta a szellem üzenetét, mit azonban megérteni nem lehetett. A szellem ez alkalommal Árpád apánk lett volna. — Csak azt nem írja a tudósitó, vájjon ingyenes-e a bemenet vagy nem, s igy nem tudhat­juk, bolondokkal, vagy ügyes csalókkal van-e itt dolgunk- -él“ Színészet. Sz.-Fehérvár 1875. Károlyi Lajos igazgatása alatt adatik. Szombaton jan. 1-jén: „Tékozló,“ regényényes színmű Allegóriák. Vasárnapon jan. 2-án : „Tündérfátyol,“ regényes színmű. Hétfőn jan. 3-án: „Anikó, a hóhérlegény,“ színmű. Kedden jan. 4-én: „Elizondói leány,“ operette, itt először, és „A dicsőség bajjal jár.“ Szerdán jan. 5-én: „Párisi rongyszedő,“ dráma­ felv. Felelős szerkesztő : Csitári Kálmán.

Next