Székesfehérvár és Vidéke, 1880 (8. évfolyam, 2-104. szám)
1880-01-07 / 2. szám
Az első előttem az, hogy mind ott legyünk, egyetlen kibúvó ajtónak sem szabad lenni, stb. stb. Tehát maradjunk mind együtt! és honnan lesz az elindulási hely? Itt majd evidentiában kell tartani, hogy ki lép a vasútra ? fel kell olvasni a követek neveit, és aki ott nem lesz — az halál fia (helyeslés). Aki fellépett mint képviselő, annak a jogait védni kell, az nem lehet hitszegő; ha pedig az akar lenni, lakoljon életével. Ki kell ezt szigorúan mondani és szigorúan meg is tartani. Gondoskodjunk arról is, hogy legyenek férfiak, kik seregünk fővezérével együtt működjenek, stb. stb. Gróf Batthyány Lajos. Szívesen visszaveszi az országgyűlés Pesten maradására nézve tett indítványát, de a képviselőkre nézve tarló szabályokat nem vél czélszerűeknek. — Csatlakozik hozzá Bezerédy István is, Kossuth Lajos. A veszprémi főispán szavaiból azt vonja ki, hogy ő, mint leglovagiabb ember, a becsületbeli kötelességén túli ösztönét érzi keblében, és ez ösztönnél fogva nem szeretne megszomorodni azon tapasztalás felett, hogy csak egyetlen egy ember is maradhasson, ki elvonja magát. De ő is, Kossuth kijelenti, hogy oly ember solidaritása neki nem kell, akit csaknem bottal kell odaverni, felelősség dolgában. Az országgyűlés engedelme nélkül senkinek elmaradni nem szabad, ha elmarad — majd fognak iránta intézkedni. Sanctio nem kell. „És annak emlékezetét, aki az országgyűlés közül kiakarná magát az ország megmentési munkájának dicsősége és felelőssége alól vonni, a magyar történelemben nem irigylem — stb. stb.“ Legjobbnak gondolom, hogy az országgyűlés a kormánynyal elmenjen mihamarább; szükséges, hogy a vegyes ülés legyen azon türelemmel, maradjon együtt, míg a jegyző a ház határozatát felteszi, hogy az meghitelesíttetvén, az elnöknek meghagyja, hogy holnap a közlönyben e határozat megjelenjék, s a nemzet tudtára adassék, miszerint: ez az országgyűlés elhatározása, hogy a nemzet szabadsága nincs feladva, és az országban ismerje mindenki kötelességének, engedelmességgel viseltetni parancsai iránt, akár Győrből, akár Pestről, akár honnan adja ki rendeleteit. " Elnök — ezek szerint Pázmándy, mint£í1, két indítványra nézve kimondja a háznak elfogadó határozatát. A határozatok kimondása után, vita fejlődött még a küldöttség tagjainak száma, úgy mint aziránt is, kik választassanak meg, s hogy Windischgracztől, ha elutasittatnak, útját Ferencz Józsefhez is folytassa a bizottság. Különösen b. Perényi Zsigmond ajánlá, hogy gróf Batthyány Lajos azért is, mert indítványozó volt, kiméltessék meg a kiküldetéstől, — s elnök már e szerint, hogy 4 tag legyen, t. i. Majláth György, gr. Majláth Antal, Lonovich József egri érsek és Deák Ferencz, — ki is mondja az ülés belenyugvását. Azonban Ivánka Zsigmond kívánja, hogy a képviselőházból még egy tag szinte küldessék; s ekkor felszól Gr. Batthyány Lajos is, s kijelenti, hogy ha megkiméltetése személyes bátorság vagy kényelem iránti tekintetből kívántatik, szívesen szolgál ; s veszedelmet nem ismer a haza szabadsága körül; s csak ha személyisége mint persona ingráta nehezitné a kiküldetést, szívesen eláll. E nyilatkozat után a ház ellenzése közt a többség mégis őt is a küldöttség tagjává választotta. A hitelesített jegyzőkönyv másolata ez: „Az 1848-ik évi dec. hó 31-én tartott vegyes országos ülésben elnökök b. Perényi Zsigmond és Pázmándy Dénes. jegyző Záborszky Alajos. „ A képviselőház határozatának következtében felszóllítatván a honvédelmi bizottmány, hogy hazánknak általán, de különösen hadseregünk állapotáról és működéséről jelentést tegyen. Ennek folytán a honvédelmi bizottmány elnöke előadta, hogy az ellenségnek a fővároshozi közeledése miatt, az országgyűlés tanácskozása, minden pillanatban mostani helyén lehetetlenné válhatván, az országgyűlés és kormánya Debreczenbe áttétessék, és minden törvényhatóságok ezentúl is az ország kormányának engedelmeskedni tartozzanak. Továbbá indítvány tétetvén, hogy a haza jelen eldöntő perczeiben a békés kiegyenlítés a nemzet becsülete, törvényes szabadsága, és jólétének alapjain és biztosításával megkisértessék. Mindezek határozattá váltak, mire Majláth György országbíró, gróf Majlát Antal, Lonovics József egri érsek, gróf Battyhányi Lajos és Deák Ferencz megbizatván, oda utasittatnak, hogy az ellenség fővezérétől fegyvernyugvást, és a czéloztatott békekötést kieszközölni iparkodjanak, sőt a körülmények úgy húzván magokkal, magához ő cs. k. felségéhez Ferencz Józsefhez is járuljanak. Mirel a törvényhozáshozi jelentésök elváratik. Az ülés éjféli 11 órakor eloszlott. Ezek megjegyzéseim a megnevezett ülésre nézve. Némelyeket hosszasabban adtam elő,de tudom, hogy élnek még azon korból sokan — a kiknek becses az akkori tényekre emlékezés. Akik pedig még azon korban nem éltek, azok erőt menthetnek a múltból is a hazának jövőben megmentésére nézve, s még meg kell a következőket is említnem. Voltak akik azóta meg is rótták e tényt, és nyilatkoztak is mondván egy részről, hogy „Kossuth nagyon sietett“ „Madarásznak hűlt helye volt“, ezekre nézve röviden megjegyzem ez alkalommal már, hogy sajnos, miként önmaga azon egyén, aki ekként nyilatkozott, nem tudta a történelemnek, az eseményeknek indító okait, — mert fatális kishitűségénél fogva, őtet azokba tanácsos volt be nem avatni. Emlittetett a „Hon“ tárczájában is mint „Debreczenbe futás“ s felvetetett ott az is, mi történik, ha az országgyűlés Pesten marad? s azon válasz adatik reá, hogy Windischgrätz uj kormányt alakíttat vele. No ez nem irigyelhető boldog önámitás lehet! de a rideg valóság azon esetben alighanem azoknak, nekünk adott volna igazat, akik azt véltük, hogy ekkor lett volna feltétlen alávetés, miként a honvédelmi bizottmánynak törvényenkívüli nyilvánítása. S mi lett a Debreczenbe menetel („Hon“ szerint Debreczenbe futás) következése. Magyarországot 1848 vége s 1849 elején megmentette az elfoglalhatástól. Hogy az 1848-iki harcz véget nem ért. Hogy 1849-ben ragyogó vérnyomaival a honvéd vitézségnek, vésetett be a magyar dicsőség tendoui táblájába kit.erülhetlenül. " Hagyjuk hát rágódni azokat, a kiknek kedvök tartja még egy ideig a Debreczenbe menetelre nézve is; hagyjuk őket ez eseményt is kigúnyolni. Vagyunk még, akik tudjuk ez elhatározás keletkezésének idejét, ismerjük az indokokat amelyek a nemzet megmenthetése végett, ez intézkedést múlhatlanul követelték. Eljövend az idő, amidőn e tekintetben is tájékozva lesz a nemzet, hogy ki agyában fogamzott meg e gondolat, kik hányták vetették ezt meg, kik és mikor állapodtak meg, mikor és miként tartották jónak annak keresztülvitelét, miként és mikor a valósítását. Addig is részemről kötelességemet véltem teljesitni, e megjegyzéseimnek közlése által. S én, aki hazám önvédelmi harczának győzelmét teljes lelkemből óhajtottam, mint népképviselő, s mint ilyen hazám függetlenségének visszaszerzésére törekszem, óhajtom, hogy ez emlékek felelevenítése is hasson Nemzetem akaratának határozottságára, s a haza függetlenségét kivivni törekvés megedzésére. Mert határozott nemzeti akarat nem ismer akadályt. Budapesten, 1880. január hó 3-án. Madarász József. Székesfehérvár, jan. 5. 1880. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tegnap délután 403 asszony és leány írt alá kegyelmi kérvényt azon szegény kivégezett javára, ki bűnbánóan kegyelmet könyörögve , de nem kapva, ma reggel ki is szenvedte a reá hozott kemény s irgalmat nem ismerő ítéletet. Én a harmadfél óra alatt szerzett tömeges aláírást Szikla Mariska k. kíséretében magam vittem el a brigadiros — ezredes úrhoz, hogy azt Budapestre a főparancsnok eleibe és onnét esetleg ő felsége a király elé előterjeszteni kegyes lenne. Az ezredes úr külön embert küldött fel a főparancsnok b. Edelsheim Gyulaihoz e kérvénynyel — és válasz reá nem érkezett. A hadbiró úr reggel fél hatkor elment a kivégzendőhöz, és látva annak siralomteljes állapotát, elmondta neki ,hogy hány nő könyörgött ítélete megváltoztatásáért. A szegény, szerencsétlen, bűnbánó vétkes, megkérte a hadbiró urat, lenne kegyes áldását és köszönetét átadni azon könyörületes asszonyoknak, kiknek szivük megesett irtóztató állapotán. Imádkozott értük — egy mondhatlan tekintet kíséretében. Ma reggel kilenczkor tudatta velem mindezt Szikla tiszttartó úr által a hadbiró úr. Legyen kegyes !. szerkesztő úr becses lapjában tudtul hozni mindezt, azon magasztos lelkű nőknek, hogy a boldogtalan, kiszenvedett bűnbánó vétkes, egy szikrájával a reménynek lépett, e miatt utolsó iszonyú útjára, és azon tudattal halt meg, hogy vannak szivek, mikben irgalom és könyörületesség él még a tévedettek iránt is. Utolsó perczében még remélt az elitélt, sőt percznyi halasztásért könyörgött. Biztosan tudom most, hogy a tiszt, kit a kérvénynyel elküldték, a vonatról-------lekésett?? Kiváló tisztelettel maradván Szinovácz Irma. Irodalom és művészet. — Új lap indult meg Budapesten „Magyar Tisztviselő“ czimen, melynek előfizetési ára félévre 2 írt 50 kr. A lap első száma tapintatosan van összeállítva. Megjelenik minden vasárnap. — Az előfizetések Budapestre, dohány-utcza 54-ik sz. intézendők. — Beküldetett egy csinosan kiállított füzetke szerkesztőségünkhöz, mely elbeszélést tartalmaz. — Czime: „A gyűrű,“ irta Gyűrű János (dr. Marczell János). Ára 30 kr. — Verten Endre jeles tanügyi írótól megjelent „Hagyatékom fiaimnak“ czimü érdekesen irt mű, melyet ajánlunk a tanférfiak és tanügybarátok figyelmébe. Megjelent Aradon, de megrendelhető minden hazai könyvárusnál. — „Kereskedelmi lapok“ czimen Debreczenben Zalai Márk és Fazekas Sándor, a debreczeni keresk. szaktanoda tanárai szerkesztése alatt és Kutasi Imre kiadásában megjelenik minden hét szombatján, egy a kereskedelmi és közgazdasági érdekeket felkaroló heti közlöny, mely kiválólag a kereskedelmi ifjúság művelődését és a kereskedelmi és közgazdasági ismeretek terjesztését tűzte ki czélul. A szépen kiállított lap, (negyedrétű nagy ív) mely egy rég érzett szükségletet pótol s hazai irodalmunkban e nemben mint egyetlen kereskedelmi-, szak-, önképző- és társadalmi közlöny méltán megérdemli a kereskedők, valamint a kereskedelmi ifjúságnak tömeges pártolását. Előfizetési ára egész évre 6 frt. Nevezett lap a kereskedői segédszemélyzet helyeszközlésével és üzleti hirdetések felvételével is foglalkozik. Mutatványszám kívánatra megküldetik. Városi és megyei hirek. Január 6. 1879. — Tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását és lapunk szives terjesztését. A lapra az előfizetések lapunk szerkesztőségében folyton eszközölhetők. — Egyházmegyei hírek: Fligler György csoóriplébánossá; Willsdorfer József csákberényi plébánossá; Janni Ferencz acsai plébánossá neveztettek ki. Ifj Kiss József csókakeői adminisztrátorrá, Werger Mihály csépi adminisztrátorrá neveztetett ki. Buttel Károly Sz.-fehérvári felsővárosi segédlelkésszé, Török Albert budakeszi s. lelkésszé neveztetett ki. — Tatay Eugenia k. a. színtársulatunk e kedvelt énekesnője jutalom játékául csütörtökön f. h. 8-dikán Lukácsi Sándor jeles népszínműve „egy magyar plébános“ fog előadatni. Midőn a t. közönség figyelmét arra felhívjuk, jutalmazandót egyúttal ajánljuk a közönség pártfogásába — Kinevezés: Szőgyény Marich László Fehérmegye főispánja, Udvardy Ferencz moóri gyakorló ügyvédet tiszteletbeli megyei ügyészszé nevezte ki. — Kossuth irataiból az első rész, mely az 1859-ki háború keletkezésével foglalkozik, megérkezett már Budapestre Helfy Ignáczhoz, ki azt már a legközelebbi napokban nyomda alá fogja adni. Január hó folytában az első kötetnek összes kéziratai meg fognak érkezni Budapestre — Vámosunk szülötte J Rosty Zsigmond szentpétervári követségi attadhe édesanyja látogatására,Oroszországból Budapestre érkezett. Mint hírlik, Rosty Zsigmond rövid idő múlva a madridi követséghez tétetik át. — Az árvíz Ausztriában, — de leginkább Bécs körül mértföldeket öntött el. Falvak és városok úsznak a vízbe. Bécs pedig folyton veszélyben van. — A felsővárosi olvasókör f. hó 4-én 101 taggal újból 2 évre megalakulván.—tisztujitása következőkép ejtetett meg: Elnök: Liszits István, gróf Zichy Jenő tiszteletbeli. Igazgatók: 1. Prohászka László, 2. Kováts Antal. Jegyzők: 1. ifj. Hegyi János, 2. Branizsa Károly. Könyvtárnokok: Wittinghoff Gyula, Plenemer Jakab. Pénztárnok: Ybl Imre. Választmányi tagok: Ambach József, Bedő Antal, Benkő József, Csitári Kálmán, Flaskár József, Gáncs Jenő, Grosz Pál, Gyurkovits Ferencz, Havránek János Kaszab Mihály, Kis György, Kuti Márton, Kubik János, Láng László, Liszi István, Pete Ferencz, Polczer József, Pribék Antal, Rédei József, Schmidt János, Szórádi József, Simon György, Véber Károly, Walter János, Weisz János, gr. Zichy Jenő, Zombay Ferencz. A volt tisztikarnak fáradozásáértkönyvi köszönet szavaztatott. A kör szolgája és hírlap hordók részére 2 frt 50 kr. uj évi ajándékul megszavaztatott. Zeneestély tartása február hó 1-re kitüzetett. — akasztás f. hó 5-én. Hryhoryszyn Mihály dragonyos, ki 1879. május 25-én Burbyla nevű szakaszvezetőt, miután az szigorúan bánt vele, éjnek idején pisztollyal agyonlőtte, a katonai törvények 415. §. értelmében kötél általi halálra ítéltetett. A kivégzés hétfőn reggel 18 órakor volt a sóstó mellett, mégpedig nyilvánosan, csupán a katonák képeztek spaliert, melyen belül a hivatalos személyek továbbá Fichtner Károly hadbiró — a Pestről ide érkezett görög keleti lelkész stb. voltak láthatók. Az indulás reggel 7 órakor volt a belvárosi kaszárnyából. A deligens ki igen megtört volt és az utolsó éjjel mit sem aludt, kocsin foglalt helyet; a lelkész mellett e kocsi körül katonaságból úgy nevezett sorompó képződött. A menet 8 óra után érkezett a sóstóhoz, hol Kozarek segédeivel együtt jelen volt. Künn Fichtner hadbiró mégegyszer fölolvasta a haláli 8 ítéletet, mire a denquens megkegyelmezést kért de a hadbiró, ki, kötelességét ez ügyben kezdettől végig ritka emberbaráti szeretettel és mégis szigorral teljesítette, megmagyarázta az elítéltnek, hogy az ő számára csak Istennél van kegyelem, még egyszer megkísérte a szerencsétlen a kegyelem kérést — de hiába. Erre a lelkész ruthen nyelven meghatottan figyelmeztető a legénységet, hogy mindig jó úton haladjanak, az elítéltet pedig, az emberiség legfőbb birájának, Isten kegyelmébe ajánlja. Erre a hóhér átvette Hryhoryszynt és az utolsó legszomorubb aktus véget ért. A katonai törvények értelmében a holttest ott maratt a bitofán naplemenetéiig és ezután a helyszínén temettetett el. — A lovasberényi tűzoltó-egylet e hó 17-ikén, a kaszinó termében, bált tart, mely az ez egylet által eddig rendezettekhez méltón, kitűnő sikerűnek ígérkezik lenni. — Köszönetnyilvánítás. Midőn főtisztelendő Rónay Jáczint cz. püspök s pozsonyi nagyprépost ur ő méltósága az újév alkalmából ngos Havranek József kir. tanácsos s városi polgármester ur utján a fehérmegyei tantestület részére 100 frtot kegyeskedett juttatni; fogadja az érdemekben gazdag főpap, s nemeskeblü adományozó a nyilvánosság előtt is a tantestület leghálásabb köszönetét. — Kelt Székesfehérvárott, 1880. január 4-én. Göbel János György, tantestületi elnök. — Január havi gazdateendők. A szántóföldekre trágyát hordatunk. A gazdaságunk körül szükséges faanyagot e hónapban hazahozhatjuk. A gazdasági eszközök javítását e hónapban be kell fejezni. A télire eltett zöldség- és főzelékféléket megvizsgáljuk, a romlásnak indultakat kiválogatjuk. A burgonyát meg kell tisztítani a csirahajtásoktól. A gyümölcsöst és faiskolát illetőleg keresni és pusztítani kell a hangyafészkeket, különösen pedig a hernyófészkeket. A gyümölcsfákat tisztogatni kell mohától s más alkalmatlanságoktól. Legtanácsosabb a nemesítő- és oltógalyakat most beszerezni, melyeket használatig nedves pinczébe teszünk el. A szőlőt is trágyázni kell. Gondoskodni kell, ha még nem volna elegendő, szőlőkaróról. A zöldséges kertben a trágyát szét kell teregetni. A meleg ágyakat déltájban szellőztetni kell, míg éjjelre gondosan befödni szalmával, gyékénynyel stb. A korai saláta, czukorborsó, kalaráb, uborka magvait már e hónapban el lehet vetni Az istálók szellőztetéséről ne feledkezzünk meg. A tyúkokat malátával, pörkölt zabbal etessük, annál hamarább elkezdik a tojást. A méhesben a képüket melegen kell tartani, az egereket szorgalmasan irtani. — A hitelintézet sorsjegyeinek január 2-án tartott húzása alkalmából kihúzattak: főnyeremény 2590 sorozat, 23-ik szám; továbbá 40000 forintot nyert 3138-ik sorozat, 16. sz.; 20000 forintot 2860. sorozat, 12. sz.; 5000 forintot 394. sorozat, 81. szám.; és 2860 sorozat, 75. sz. A kihúzott többi sorszámok: 120,314,1412, 1441, 1875, 2022, 2390, 2403, 2732 és 2960. A nyereményadóról szóló törvény behozatalát s a végrehajtásra vonatkozó utasításokat a pénzügyminiszter szabályrendelet útján tudatta a lottó-igazgatóságokkal. Minthogy az új adó az egyenes adók jellegével bír, a szabályrendelet az adófelügyelőknek is megküldetett. — A Bécs közelében történt Dunakiáradásokról, lapunk „ Legújabb hírek a nagyvilágból“ czimű rovata alatt szólunk Az árvíztől Budapesten is félnek, azonban minden óvintézkedés megtéve van. — Lapunk mai számának élén olvasható egy történeti eseményt tárgyazó cikk Madarász József a sárkeresztúri kerület országos képviselőjének tollából, melyre ezennel felhívjuk. olvasóink figyelmét. — Adonyból írják lapunknak, hogy az ottani önkéntes tűzoltó egylet saját köréből alakult bálbizottsága január 24-én zártkörű tánczvigalmat rendez, mely az előkészülődésekből ítélve, igen látogatottnak ígérkezik. A bizottságnak sikerült Lady patronessal a környékben általános tiszteletnek örvendő Korom György né ő nagyságát megnyerni. A rendezők főtörekvése oda irányul, hogy egy kedélyes és sikeres mulatság jöjjön létre. A tiszta jövedelem a tűzoltó egylet pénztára javára fordittatik. A vigalom az adonyi nagy vendéglőben tartatik Kezdete 8 órakor. Belépti jegy 1 frt. 50 kr. Családjegy 2 személyre, 3 frt At vendégek elszállásolásáról gondoskodva leend, s ez ügyben felvilágosítást Norváth B és Oszoly F. bálbizottsági tag urak adhatnak. A tűzoltók vasárnap este 6 órakor a „Bárány“ vendéglőben tartották a 6-iki közgyűlésre irányadóul szolgáló előértekezletüket, mely alkalommal az egylet szervezése érdekében igen élénk eszmecserék váltottak. Különösen heves vitatkozás tárgyát képezte a főparancsnok kijelölése, miután a jelenlegi főparancsnok Seidl Lajos városkapitány a főparancsnokságot a folyó évre elfogadni azon helyes indokból nem hajlandó, mert mint rendőrkapitány sokkal inkább vél sikeresen közre-