Székesfehérvár és Vidéke, 1882. július-december (10. évfolyam, 77-155. szám)

1882-10-10 / 120. szám

donait képező ingatlanokra betábláztatni elrendeli. Miután a kölcsönzés amúgy is igen rövid időtartamú leend, s a városi árvapénztárnak a város polgármes­tere által kiállított s aláírt kötelezvény van birto­kában, a betáblázás költségei által pedig a városra kár háramlanék, ily értelemben egy uj felirat fog intéz­­tetni a belügyminiszterhez. Tirol árvizsujtott vidéke lakosainak segélye­zésére 100 frt, egyszáz forint utalványoztatik. Hoffer Lajos és érdektársa tanítóknak kérvé­nye, melyben a természetben birt lakást eltörölni esetleg az azért levont 60 frt bért 30 frtra leszállittatni kérik. Az iskolaszék elnökének előterjesztése szerint folyamodók­­kérelme indokolt lévén, a tanítók fizeté­séből éventként levont 60 frt, 30 frtra leszállittatik. Gazdasági tanácsos előterjesztése, hogy a város­ház hivatalos helyiségében távjelzők állíttassanak föl, tekintve, hogy az egész csak 70 forintba kerül, s igen czélszerű: elfogadtatik. A reformált vallásnak kérelme folytán 240 négyszög­ölnyi földterület temető helyiségül adomá­­nyoztatik. A szőlőhegyen a phyloxera netáni terjedésének meggátlása czéljából eszközlendő szénkénegezési mun­kálatokra 300 főt kiutalványoztatik. A városi kórháznál eszközlendő árlejtésre vo­natkozólag a kórházi bizottmány ajánlatot terjeszt be, mely szerint a jövő évre az étadagok ára két krajczárral leszállítandó volna. A tanács a kórházi választmány indítványát nem pártolja, ellenkezőleg azt ajánlja, hogy az étadagok ára hagyassák meg, s az árlejtés útjáni szerződés három évre köttessék meg. Katona-Horváth József, G­ánti La­­j­o­s, a tanács indítványát pártolják, oly megjegyzés­sel azonban, hogy a szerződés ne három, hanem egy évi időtartamra köttessék meg az illető vállalkozóval. Dr. Kövessy Ferencz, Dr. Say József a kór­házi bizottmány előterjesztésének elfogadását ajánl­ják. A közgyűlés szótöbbséggel a kórházi bizottmány előterjesztését fogadja el. Az építendő katonatiszti pavilion tervrajzát ifjú Say Ferencz építész­mérnök bemutatja. A terv szerint az épület 94.864 frt 82 krba kerülne, s ezért az állam a városnak évente 5.011 frt 80 kr. haszonbért fizetne. A tervrajz elkészítéséért járó 300 frt tiszteletdíj a tervrajz készítőnek kiutalványoztatik. Kassa város átirata a felállítandó új egyetem tárgyában tudomásul vétetik. A Petőfi-szobor bizottság a szoborleleplezési ünnepélyre a városi hatóságot meghívja, s három meghívójegyet küld. Tudomásul vétetik s a szobor­­leleplezési ünnepélyre a városi közönség képviseleté­ben Havranek József polgármester, Seidel Lajos rendőrkapitány és Say Rudolf bizottsági tag kiküldetnek. Dr. Say József és Csebálla György városi képviselők napibiztosi fi­jaikat szegánysorsú leány­gyermekeknek a kézimunkákban való jártasság elsa­játítására ajánlják fel. Helyeslőleg tudomásul vétetik. Keresztes Ignácz városi közigazgatási taná-Oh! csalfa emberek! — Juliskát már csak az az egy remény éltette meg, hogy reggel, mikor in­dulnak a huszárok, válthat egy-két szót Jánossal, a trombitással. Korán felkelt tehát. — Ő szolgált a távozó huszároknak egy kis útra­valóval, — azonban János, a trombitás, nem tartá érdemesnek ide fáradni. Ott ugráltatja lovát az utcza közepén és Juliska, az ér­demes szolgáló, még most sem tagadhatja el, hogy János, a trombitás, a legszebb huszár a világon!... Juliska, az érdemes szolgáló tehát keservesen csalódott! A huszárok eltávoztak és ő még csak nem is beszélhetett Jánossal, a trombitással! „Messze földre bujdosott a galambom, Úgy elhagyott, hogy még hirét se hallom; Csak az esik a szivemnek nehezen, — Nem szólhatok hozzád, édes kedvesem.“ Ez lett Juliskának, az érdemes szolgálónak kedves dala. Nem tudta elfelejteni Jánost, a trom­bitást. Vannak olyan teremtmények is, kik szeretnek a mások érzelmeiből gúnyt űzni, pedig Juliska, az érdemes szóló, nem igen szokta elbeszélni senkinek is titkait, de mégis ellesték tőle valahogy. S gúnyt űztek ő belőle is. Hét egész hónapja múlt már, hogy János, a trombitás, eltávozott. Juliska, az érdemes szolgáló h­iven megőrizte emlékét. íme egy novemberi nap reggelén jön a paotás fiú és levelet ad át Juliskának, az érdemes szolgáló­nak ! Szegény leány! Keskeny, alacsony homlokán minden ránéz kisimult egy perezre. — Hátha János, a trombitás, irta a levelet ? Kitől is kaphatna ő mástól levelet ? És az előérzet nem csalt. A levelet csakugyan János, a trombitás, irta! Illetőleg Juliska, az érdemes szolgáló, azt hivé, mert annak neve volt aláírva. Engedelmet kért hosszas hallgatásáért, s hogy hűségét bebizonyítsa, megkérte Juliska, az érdemes szolgáló, kezét. Juliska sirt, kaczagott örömében, — s vele ka­­czagott a kaján szivü is, ki úgy is fájó szivével e kegyetlen játákot űzte! Minek folytassam tovább ? Juliska, az érdemes szolgáló, mikor megtudta, mily csúnyául ki van játszva, megőrült, é­s most szerte kóborol a falu­ban, mint menyasszony, várva soha meg nem érkező vőlegényét­ esős és katonaügyi előadó indítványozza, hogy mondja ki elvileg a városi közgyűlés a kaszárnya építését. Nevezett tanácsos ezen indítványát, statisztikai adatokkal támogatott alapos tanulmányozásról tanús­kodó hosszabb beszéddel indokolta. — Ha városunk egy valódi kaszárnyát építtetne, ezáltal városunkra igen sok haszon háramlanék. Hogy mily nagy for­galmat eszközöl a városban a katonaság, kitűnik abból, hogy statisztikailag kiszámítva egy zászlóalj katona, a tisztek fizetése, élelmezés, lakáspénz, kato­nák zsoldja, stbvel évenként 55986 frtot ad át a for­galomnak, mint az legutóbb kitűnt, midőn a váro­sunkban állomásozó 69-ik sorezrednek egy zászlóalja városunkból eltávozott. Ha a város kaszárnyát épittet, Magyarország koronás királyánál, mind legfőbb had­úrnál könnyen kivihető lesz az, hogy városunkban 3 zászlóalj katona helyeztessék el. — Ez a városnak évenként 200,000 frt forgalmat csinál, a kereskedel­men nagyot lendít, s ez által némileg kárpótolhatja magát a város azért, mit a pécs-kelenföldi vasútvonal megnyitása által veszíteni fog.De másrészt, ha 3 zászlóalj katona jő városunkba, akkor az ezred­ törzs, zenekar, stb. szintén itt helyeztetik el. Ez a városi köz­életet elevenebbé teszi, a zene jótékony szólű elő­adásoknál nagy szolgálatot tesz, s a közönség zenei műszlését nemesíti. Ha valódi kaszárnyát építet a város, akkor évente 20,517 frt térítési pénzt kap az államtól, ha fióklaktanyát, akkor 10,249 frtot. Valódi laktanya kerül 280,000 írtba, fióklaktanya 200,000 írtba. Vagyis valódi laktanya építése esetén az épü­letbe fektetett tőke 7°/0-ot, fióklaktanya létesítése esetén a tőke 5°/0-ot jövedelmezne. A város rendel­kezik, annyi vagyonnal, hogy az építéshez meg­kívántató összeget ingatlanaira felvehesse, s 421/2 év alatt a jövedelemből az egész tőke, úgy annak ka­matai is teljesen kiegyenlíttetnének. A polgárság is sokat nyerne a tömeges elszállásolás által, mert tudjuk, hogy mily sok kellemetlenséget okoznak nem egyszer a katonák a szállást adó gazdának, sőt több­ször a család házi békéjét is feldúlják. Ajánlja indít­ványának elfogadását, s kéri, hogy küldessék ki egy 10 tagú bizottság, mely egy tüzetes, részletes, szak­szerű tervezetet készítsen. Az indítvány hangos éljenzések közt egyhangúlag elfogadtatott. Csebálla György indítványozza, hogy a kellő lépések haladéktalanul tétessenek meg, mert most leginkább ki lehetne vinni, hogy városunkban törzs­helyeztessék el, mert ha a budapest-győri vasút­vonal kiépíttetik, úgy is a város kereskedelme sokat fog veszíteni. Havranek József indítvá­nya folytán a már régebben megválasztott ka­szárnyaügyi bizottmányba Csebálla György pótló­lag beválasztatik. Polgármester indítványa, hogy a város katasz­teri térképe s az ahhoz tartozó summárium 2 pél­dányban beszereztessék, egyhangúlag elfogadtatik, s a költségekre 600 frt kiutaltatik. Molnár Mihálynak 216 frt 25 fr árvatári követelése (Mendlik által elsikkasztott összeg) kiutal­ványoztatik. Az idő előre­haladottsága miatt elnöklő főispán a közgyűlést a mai napra bezárja, déli 121/2 órakor, oly megjegyzéssel, hogy az kedden, október 10-én dél­előtt 10 órakor folytattatni fog. Folytattatott kedden délelőtt 10 órakor Hav­ranek József polgármester elnöklete alatt, mely alkalommal a sör-, bor- és pálinka regálé kezelése s értékesítéséről készített szabályzat tárgyaltatott. A szabályzat szerint a regale jogot a város maga, há­zilag kezeli. — A szabályzat némi módosítások után egész terjedelmében elfogadtatott. — A módosítások majdnem mind lényegtelenek; kiemelendők, hogy korcsmáltatási jog ezután csak helybeli illető­ségű, önjogú, feddhetlen előéletű polgárnak fog kiadatni s ,hogy a regale csonkitási birság a szegény­alap javára fog fordittatni. Közgyűlés v­ége déli 12 órakor. Egyveleg. — A halászat különböző módjai. —­ A magyarok állam­alkotása. Vámbéry „A magyarok eredete“ czimü művéből. —• Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondani­való. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek. Ifj. Ráday Gedeon gróf. Ellinger fényképe után. — A tel-el-kebiri csata. A döntő pillanat. — Gödöllőn. Blass Gyula festménye után. — A honvédelmi mi­nisztérium palotája a budai Szent-György-téren. — A halászat különböző módjai. (7 kép.) A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok“-kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó­ hivatalá­ban (Budapest, egyetem-utc­a 4-dik sz.) megrendel­hető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — Megjelent az „Ország-Világ“ IV. évfolyamá­nak 2. füzete változatos, gazdag tartalommal. A jelen füzetben a következő becses dolgozatok foglalják­: „Az egyedüli mód“ ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regé­nye az előkelő világból: „A királyi udvar Gödöllőn“ R. I.-tól, „Bánomisén“ Andrássy Jenő csinos rajza, „Boszniai karcolatok“ R. S. B-től „A parforce va­dászat után“ (képpel), „Az egyház és az üldözöttek“ Szerémy Györgytől, „Atyai intelmek“ (képpel), „Hat éve ma“ Prém József költeménye, „Eltévedve* költ. Szirmay Lajostól, „Az eszéki katasztrófa“ (a hely­színéről), „Veréb otthon“ (képpel), „Bismarck“, „Egy angol gőzös fedélzetén“ (képpel), „A khedive háre­méből“ (képpel), „Ügető-verseny* (képpel), „Az albán liga“ (képpel), „Két hét történetéből“ ifj. Ábrányi Kornél tárczája. Van azonkívül még egy magyar népviseleteket ábrázoló jeles rajz Szemlér Mihálytól. Az apró rovatok mind változatosak s bőven magokba foglalják mindazt, a­mit az utóbbi két hét alatt az irodalom, tudomány, zene, színház, képzőművészet újat alkotott s a mi uj mozzanat volt a köz s tár­sadalmi élet mezején. Ára ezen kitűnő lapnak: egész évre 10, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Elő­fizethetni a kiadótulajdonosok Wilckens és Waidl kiadóhivatalában Koronaherczeg utcza 3. szám. A legmelegebben ajánljuk e becses s irodalmunkban páratlan képes folyóiratot t. olvasóink figyelmébe. * * * IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. — Képes családi lapok 2. számának tartalma: Egy kis tévedés; beszély (vége) Balázs Sándorról. — Gondolatok. — Október 6. költemény, irta Cziklay Lajos. — Első és utolsó szerelmem; elbeszélés, irta P. Jenny, fordította Halmágyi F. Gyula. — A három csillag (***), humoreszk, irta Cziklay Lajos. — Her­­czeg mint lakatos legény; elbeszélés, (folyt.) irta Mühlbach Luiza, fordította Milesz Béla. — Heti tár­­cza, irta Halvány Ifjú. — Már késő; beszély, irta Paczó István. — Nemes szivekhez, a szerkesztőség­től. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Nyári szállás. — Téli szállás. — A hugstetteni vasúti szerencsétlenség. — A „Fogadj Isten.“ Melléklet: A „Mételyhintők“ czímű regény 17—32 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Háromszög-talány. — Szótag-talány. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — — Hirdetések. — A „Vasárnapi Újság“ okt. 8-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Ifj. Ráday Gedeon gróf. — Előhang a „Kárpáti emlékek“-hez. Költe­mény. Bartók Lajostól. — Anyám halálára. Költe­mény. Balog Istvántól. — Csata mint polémikus. Irodalom­történeti rajz. Irta Beöthy Zsolt. — Gö­döllőn. — A tel-el-kebiri csata. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — A honvédelmi minisztérium palotája. Szendrei Wagner Jánostól. — VÁROSI ÉS MEGYEI HÍREK. Október 10. 1882. — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük az előfizetési pénz mielőbbi beküldésére. — Meghívás. A „Kath. néptanítók szé­­kesfehérvári egylete“ t. ez. tagjai tisztelettel felkéretnek, hogy a f. évi okt. hó 26-án d. e. 9 órakor, az egyesület olvasó helyiségében tartandó közgyűlésre megjelenni szíveskedje­nek. Székesfehérvárott, 1882. évi okt. hó 10. Piifach József, apát-kanonok, az egyesület elnöke. — Adonyból írják lapunknak: Az önkény­­tes tűzoltó-egylet alapja javára a kereskedő ifjúság igen sikerült tánczvigalmat rendezett folyó hó 7-én. A kiváló kedélyességgel lefolyt tánczmulatságból a következő úrnők neveit jegyezték föl: Stankovits Istvánná, Vághi Györgyné, Rothhauserné Budapestről, Zelinka Julcsa, Fischerné, Steinerné, Hartenstein Paula, Günsberg testvérek, Herz Linka, Mül­ler Janka, Winter Vilma, Kreskay testvérek. A mulatságnak a reggeli órák vetettek vé­get. Mindenki elégedetten távozott azon helyről a hol a jótékonyság gyakorlata mel­lett oly élvezetes perczeket töltött. — Szélhámos asszony. F. hó 9-én Rai­­nits Anna özvegyült Molnár Károlyné tamási fehérmegyei illetőségű bádogosné Pál József pákozdi lakosnál jelentkezett, hogy őt Szé­kesfehérvárra szállítsa. Meg is alkudtak 80 krban, s midőn ide értek, egy korcsmába be­­szállottak, ott a fuvarosnak reggelit és bort parancsolt, ő pedig ez alatt elkérte a fuva­rosnak nagy téli kendőjét, hogy majd isme­rősétől hoz pénzt és azután kielégíti; a fu­varos gyanúperrel élvén, nem bocsátta magát az asszonyt, s miután állítólagos ismerősétől pénzt nem kapott, a városházhoz vezette, hol az itt lakó isztiméri lakosok személy­­azonossága igazolása után a fuvarost kielégí­tették. Rajnits Anna, ha kocsija nyomába nincs, a kendővel elillant volna, de Pál eszén túl járt. — Titokteljes tolvajlás. Weisz Adolfot, a mint a f. hó 8-án Kereszturon megtartott vásárról hazatért, ismeretlen tettesek éjjel útközben meglopták oly módon, hogy míg a kocsis Petőcz Imre az utón hajtott, és Schwartz Ignátz, megbízottja és segédje a kocsira és árukra felvigyázott a ládákat a tolvajok feltörték és azokból közel 300 frt értékű férfiöltönyt elloptak. O­RDSZ hazafi. Minden magyar honpol­gártól joggal elvárjuk, hogy a hozzájuk be­szállásolt katonákat jó ellátásba részesíti, s felejteti velük a nélkülözést. Fájdalom, hogy sokan nem így gondolkodnak. Pollák Ármin háztulajdonoshoz két honvédet szállásoltak, de oly helyet jelölt részükre,­ hogy a küz­­hödt levegő miatt tovább egy éjjelnél ott nem hallhattak, azonnal jelentkeztek pa­rancsnokuknál, ki őket onnét azonnal kiszállá­­soltatta. — A város kocsija. A legutóbbi városi közgyűlésért dr. Say József városi bizottsági tag az iránt interpellálta a polgármestert, mely jogon utalványozott a város kocsijának elcserélése al­kalmával feladásul 200 forintot, holott a köz­gyűlés beleegyezése nélkül csakis 100 frt erejéig eszközölhet utalványozást. Polgármester beismerte, hogy hibázott, midig 200 frtot utalványozott; azonban tette indokául azt hozza föl, hogy a volt kocsi nem bizonyult czélszerűnek, s ezért kellett új kocsi beszerzéséről gondoskodni. Egyébiránt ígéri, hogy hasonló eset többé nem fogja magát előadni. — Rendőri hir. Feuerwerker Mózes szabólegény, utczai botrány előidézése és csendzavarás vétsége miatt 2 napi elzárásra, 30 frt pénzbüntetésre, nem fizethetés eseté­ben újabb hat napi elzárásra ítéltetett a rendőrség által. Fölebbezett. — Asszony párbaj. Vasárnap délután furcsa páros viaskodásnak voltak szemtanúi a kórház-utczában járó­kelők. A két tornyu zsidótemplom mellett találkozott egymással az oltár előtt törvényesített s a bodzafa ár­nyékában hűséget esküdött vetélytársak. Az első törvényadta jogára hivatkozva, átkos szavakkal támadta meg a jogbitorlót. A sok szóváltásnak kihívás lett a vége, — mely után a két czivakodó, számítva a járó­kelők tanúskodására — rögtön meg is kezdette a páros viaskodást. Két lépés távolból rohant egymásnak a két némber kifeszített ujjakkal — melyek végéről a páros viaskodásnál hasz­nálandó fegyverek — az éles körmök csillog­tak. A dühös viaskodás vagy 10 perczig tar­tott — egymásután hullottak le a fejkendők — kontyok — pamatszámra hajak s más­féle ruhadarabok — eredmény azonban még mindaddig nem volt — miután a szemek, avagy az arcz,a­hol az első sebzésnek történni kellett volna — sértetlenek voltak. A páros viaskodás szabályossága fölött őrködő tanuk visszafojtott lélegzettel várták az eredményt, némelyik már papirost is keresett elő, hogy az első seb után megadhassa a verekedő felek­nek a szokásos nyilatkozatot. De a sors— mielőtt az első seb vérzett volna — előjött egy városi tűzoltó s minden felszólítás nélkül közibük ment a verekedőknek. Min­denki azt hitte, hogy a czivakodást akarja megszüntetni! pedig dehogy! Önkéntes bíróvá lett s a bodzafa alatt esküdött hütvös? társ­nak segített — úgy annyira — hogy néhány másodpercz múlva az oltár előtt törvényesí­tett feleség fejjel lefelé taszíttatott bele az útszéli kanálisba. — Az összecsődült ki­váncsiak nagy gyönyörűségére. — A pár­tos viaskodásnak igy lett vége. — A tűz­oltó gyengéden meg­fogta a sértetlen ma­radt kedves kezét, s egész megelégedetten hagyták el kettecskén a csatatért. A kaná­lisból kikecmergett házastárs iszaptól elbo­rított arczát égnek emelve mondá nem hi­szem, hogy a „házasságok az égben köttet­nének.“ Lám mire nem jó egy tűzoltó. A rend s béke helyre­állítása helyett még ő csinálja az élet­veszélyes botrányokat a kö­zönség épületes mulattatására. — Szerencsétlenség. Pesti György 65 éves napsáros, a helybeli Fischer-féle házban kukoriczát­ vitt fel a padlásra. A lépcsőkön fel­felé haladva, egyensúlyt vesztett s lebukott. Esz­méletlen állapotban szállították a városi kórházba. — A fehérvári általános ipartársulat vasárnap délután tartott közgyűlésén megalakult. Elnökül Seidel Lajos, rendőrkapitány,—jegy­zőül Saára Gyula, fiatal joggyakornok válasz­tatott meg. Közelebb részletes tudósítást hozunk a közgyűlés lefolyásáról. — Emlékezzünk régiekről. A legutóbbi városi közgyűlésen midőn lapunk rendes dolgozó társa, a városház nagy termében a rostélyon belül ment, ez ellen nem szólalt fel senki, pedig látta a megyei főispántól kezdve mindenki. Csakis egy vöröshasú nagyság ütközött meg rajta, no meg egy fiskális, kik szomszédjuknak azt súgták, hogy az „irkászokat“ ki kellene a képviselők kö-

Next