Székesfehérvár és Vidéke, 1882. július-december (10. évfolyam, 77-155. szám)
1882-10-10 / 120. szám
donait képező ingatlanokra betábláztatni elrendeli. Miután a kölcsönzés amúgy is igen rövid időtartamú leend, s a városi árvapénztárnak a város polgármestere által kiállított s aláírt kötelezvény van birtokában, a betáblázás költségei által pedig a városra kár háramlanék, ily értelemben egy uj felirat fog intéztetni a belügyminiszterhez. Tirol árvizsujtott vidéke lakosainak segélyezésére 100 frt, egyszáz forint utalványoztatik. Hoffer Lajos és érdektársa tanítóknak kérvénye, melyben a természetben birt lakást eltörölni esetleg az azért levont 60 frt bért 30 frtra leszállittatni kérik. Az iskolaszék elnökének előterjesztése szerint folyamodókkérelme indokolt lévén, a tanítók fizetéséből éventként levont 60 frt, 30 frtra leszállittatik. Gazdasági tanácsos előterjesztése, hogy a városház hivatalos helyiségében távjelzők állíttassanak föl, tekintve, hogy az egész csak 70 forintba kerül, s igen czélszerű: elfogadtatik. A reformált vallásnak kérelme folytán 240 négyszögölnyi földterület temető helyiségül adományoztatik. A szőlőhegyen a phyloxera netáni terjedésének meggátlása czéljából eszközlendő szénkénegezési munkálatokra 300 főt kiutalványoztatik. A városi kórháznál eszközlendő árlejtésre vonatkozólag a kórházi bizottmány ajánlatot terjeszt be, mely szerint a jövő évre az étadagok ára két krajczárral leszállítandó volna. A tanács a kórházi választmány indítványát nem pártolja, ellenkezőleg azt ajánlja, hogy az étadagok ára hagyassák meg, s az árlejtés útjáni szerződés három évre köttessék meg. Katona-Horváth József, Gánti Lajos, a tanács indítványát pártolják, oly megjegyzéssel azonban, hogy a szerződés ne három, hanem egy évi időtartamra köttessék meg az illető vállalkozóval. Dr. Kövessy Ferencz, Dr. Say József a kórházi bizottmány előterjesztésének elfogadását ajánlják. A közgyűlés szótöbbséggel a kórházi bizottmány előterjesztését fogadja el. Az építendő katonatiszti pavilion tervrajzát ifjú Say Ferencz építészmérnök bemutatja. A terv szerint az épület 94.864 frt 82 krba kerülne, s ezért az állam a városnak évente 5.011 frt 80 kr. haszonbért fizetne. A tervrajz elkészítéséért járó 300 frt tiszteletdíj a tervrajz készítőnek kiutalványoztatik. Kassa város átirata a felállítandó új egyetem tárgyában tudomásul vétetik. A Petőfi-szobor bizottság a szoborleleplezési ünnepélyre a városi hatóságot meghívja, s három meghívójegyet küld. Tudomásul vétetik s a szoborleleplezési ünnepélyre a városi közönség képviseletében Havranek József polgármester, Seidel Lajos rendőrkapitány és Say Rudolf bizottsági tag kiküldetnek. Dr. Say József és Csebálla György városi képviselők napibiztosi fijaikat szegánysorsú leánygyermekeknek a kézimunkákban való jártasság elsajátítására ajánlják fel. Helyeslőleg tudomásul vétetik. Keresztes Ignácz városi közigazgatási taná-Oh! csalfa emberek! — Juliskát már csak az az egy remény éltette meg, hogy reggel, mikor indulnak a huszárok, válthat egy-két szót Jánossal, a trombitással. Korán felkelt tehát. — Ő szolgált a távozó huszároknak egy kis útravalóval, — azonban János, a trombitás, nem tartá érdemesnek ide fáradni. Ott ugráltatja lovát az utcza közepén és Juliska, az érdemes szolgáló, még most sem tagadhatja el, hogy János, a trombitás, a legszebb huszár a világon!... Juliska, az érdemes szolgáló tehát keservesen csalódott! A huszárok eltávoztak és ő még csak nem is beszélhetett Jánossal, a trombitással! „Messze földre bujdosott a galambom, Úgy elhagyott, hogy még hirét se hallom; Csak az esik a szivemnek nehezen, — Nem szólhatok hozzád, édes kedvesem.“ Ez lett Juliskának, az érdemes szolgálónak kedves dala. Nem tudta elfelejteni Jánost, a trombitást. Vannak olyan teremtmények is, kik szeretnek a mások érzelmeiből gúnyt űzni, pedig Juliska, az érdemes szóló, nem igen szokta elbeszélni senkinek is titkait, de mégis ellesték tőle valahogy. S gúnyt űztek ő belőle is. Hét egész hónapja múlt már, hogy János, a trombitás, eltávozott. Juliska, az érdemes szolgáló hiven megőrizte emlékét. íme egy novemberi nap reggelén jön a paotás fiú és levelet ad át Juliskának, az érdemes szolgálónak ! Szegény leány! Keskeny, alacsony homlokán minden ránéz kisimult egy perezre. — Hátha János, a trombitás, irta a levelet ? Kitől is kaphatna ő mástól levelet ? És az előérzet nem csalt. A levelet csakugyan János, a trombitás, irta! Illetőleg Juliska, az érdemes szolgáló, azt hivé, mert annak neve volt aláírva. Engedelmet kért hosszas hallgatásáért, s hogy hűségét bebizonyítsa, megkérte Juliska, az érdemes szolgáló, kezét. Juliska sirt, kaczagott örömében, — s vele kaczagott a kaján szivü is, ki úgy is fájó szivével e kegyetlen játákot űzte! Minek folytassam tovább ? Juliska, az érdemes szolgáló, mikor megtudta, mily csúnyául ki van játszva, megőrült, és most szerte kóborol a faluban, mint menyasszony, várva soha meg nem érkező vőlegényét esős és katonaügyi előadó indítványozza, hogy mondja ki elvileg a városi közgyűlés a kaszárnya építését. Nevezett tanácsos ezen indítványát, statisztikai adatokkal támogatott alapos tanulmányozásról tanúskodó hosszabb beszéddel indokolta. — Ha városunk egy valódi kaszárnyát építtetne, ezáltal városunkra igen sok haszon háramlanék. Hogy mily nagy forgalmat eszközöl a városban a katonaság, kitűnik abból, hogy statisztikailag kiszámítva egy zászlóalj katona, a tisztek fizetése, élelmezés, lakáspénz, katonák zsoldja, stbvel évenként 55986 frtot ad át a forgalomnak, mint az legutóbb kitűnt, midőn a városunkban állomásozó 69-ik sorezrednek egy zászlóalja városunkból eltávozott. Ha a város kaszárnyát épittet, Magyarország koronás királyánál, mind legfőbb hadúrnál könnyen kivihető lesz az, hogy városunkban 3 zászlóalj katona helyeztessék el. — Ez a városnak évenként 200,000 frt forgalmat csinál, a kereskedelmen nagyot lendít, s ez által némileg kárpótolhatja magát a város azért, mit a pécs-kelenföldi vasútvonal megnyitása által veszíteni fog.De másrészt, ha 3 zászlóalj katona jő városunkba, akkor az ezred törzs, zenekar, stb. szintén itt helyeztetik el. Ez a városi közéletet elevenebbé teszi, a zene jótékony szólű előadásoknál nagy szolgálatot tesz, s a közönség zenei műszlését nemesíti. Ha valódi kaszárnyát építet a város, akkor évente 20,517 frt térítési pénzt kap az államtól, ha fióklaktanyát, akkor 10,249 frtot. Valódi laktanya kerül 280,000 írtba, fióklaktanya 200,000 írtba. Vagyis valódi laktanya építése esetén az épületbe fektetett tőke 7°/0-ot, fióklaktanya létesítése esetén a tőke 5°/0-ot jövedelmezne. A város rendelkezik, annyi vagyonnal, hogy az építéshez megkívántató összeget ingatlanaira felvehesse, s 421/2 év alatt a jövedelemből az egész tőke, úgy annak kamatai is teljesen kiegyenlíttetnének. A polgárság is sokat nyerne a tömeges elszállásolás által, mert tudjuk, hogy mily sok kellemetlenséget okoznak nem egyszer a katonák a szállást adó gazdának, sőt többször a család házi békéjét is feldúlják. Ajánlja indítványának elfogadását, s kéri, hogy küldessék ki egy 10 tagú bizottság, mely egy tüzetes, részletes, szakszerű tervezetet készítsen. Az indítvány hangos éljenzések közt egyhangúlag elfogadtatott. Csebálla György indítványozza, hogy a kellő lépések haladéktalanul tétessenek meg, mert most leginkább ki lehetne vinni, hogy városunkban törzshelyeztessék el, mert ha a budapest-győri vasútvonal kiépíttetik, úgy is a város kereskedelme sokat fog veszíteni. Havranek József indítványa folytán a már régebben megválasztott kaszárnyaügyi bizottmányba Csebálla György pótlólag beválasztatik. Polgármester indítványa, hogy a város kataszteri térképe s az ahhoz tartozó summárium 2 példányban beszereztessék, egyhangúlag elfogadtatik, s a költségekre 600 frt kiutaltatik. Molnár Mihálynak 216 frt 25 fr árvatári követelése (Mendlik által elsikkasztott összeg) kiutalványoztatik. Az idő előrehaladottsága miatt elnöklő főispán a közgyűlést a mai napra bezárja, déli 121/2 órakor, oly megjegyzéssel, hogy az kedden, október 10-én délelőtt 10 órakor folytattatni fog. Folytattatott kedden délelőtt 10 órakor Havranek József polgármester elnöklete alatt, mely alkalommal a sör-, bor- és pálinka regálé kezelése s értékesítéséről készített szabályzat tárgyaltatott. A szabályzat szerint a regale jogot a város maga, házilag kezeli. — A szabályzat némi módosítások után egész terjedelmében elfogadtatott. — A módosítások majdnem mind lényegtelenek; kiemelendők, hogy korcsmáltatási jog ezután csak helybeli illetőségű, önjogú, feddhetlen előéletű polgárnak fog kiadatni s ,hogy a regale csonkitási birság a szegényalap javára fog fordittatni. Közgyűlés vége déli 12 órakor. Egyveleg. — A halászat különböző módjai. — A magyarok államalkotása. Vámbéry „A magyarok eredete“ czimü művéből. —• Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár. — Képek. Ifj. Ráday Gedeon gróf. Ellinger fényképe után. — A tel-el-kebiri csata. A döntő pillanat. — Gödöllőn. Blass Gyula festménye után. — A honvédelmi minisztérium palotája a budai Szent-György-téren. — A halászat különböző módjai. (7 kép.) A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok“-kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem-utca 4-dik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt. — Megjelent az „Ország-Világ“ IV. évfolyamának 2. füzete változatos, gazdag tartalommal. A jelen füzetben a következő becses dolgozatok foglalják: „Az egyedüli mód“ ifj. Ábrányi Kornél kitűnő regénye az előkelő világból: „A királyi udvar Gödöllőn“ R. I.-tól, „Bánomisén“ Andrássy Jenő csinos rajza, „Boszniai karcolatok“ R. S. B-től „A parforce vadászat után“ (képpel), „Az egyház és az üldözöttek“ Szerémy Györgytől, „Atyai intelmek“ (képpel), „Hat éve ma“ Prém József költeménye, „Eltévedve* költ. Szirmay Lajostól, „Az eszéki katasztrófa“ (a helyszínéről), „Veréb otthon“ (képpel), „Bismarck“, „Egy angol gőzös fedélzetén“ (képpel), „A khedive háreméből“ (képpel), „Ügető-verseny* (képpel), „Az albán liga“ (képpel), „Két hét történetéből“ ifj. Ábrányi Kornél tárczája. Van azonkívül még egy magyar népviseleteket ábrázoló jeles rajz Szemlér Mihálytól. Az apró rovatok mind változatosak s bőven magokba foglalják mindazt, amit az utóbbi két hét alatt az irodalom, tudomány, zene, színház, képzőművészet újat alkotott s a mi uj mozzanat volt a köz s társadalmi élet mezején. Ára ezen kitűnő lapnak: egész évre 10, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 fr. Előfizethetni a kiadótulajdonosok Wilckens és Waidl kiadóhivatalában Koronaherczeg utcza 3. szám. A legmelegebben ajánljuk e becses s irodalmunkban páratlan képes folyóiratot t. olvasóink figyelmébe. * * * IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. — Képes családi lapok 2. számának tartalma: Egy kis tévedés; beszély (vége) Balázs Sándorról. — Gondolatok. — Október 6. költemény, irta Cziklay Lajos. — Első és utolsó szerelmem; elbeszélés, irta P. Jenny, fordította Halmágyi F. Gyula. — A három csillag (***), humoreszk, irta Cziklay Lajos. — Herczeg mint lakatos legény; elbeszélés, (folyt.) irta Mühlbach Luiza, fordította Milesz Béla. — Heti tárcza, irta Halvány Ifjú. — Már késő; beszély, irta Paczó István. — Nemes szivekhez, a szerkesztőségtől. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Nyári szállás. — Téli szállás. — A hugstetteni vasúti szerencsétlenség. — A „Fogadj Isten.“ Melléklet: A „Mételyhintők“ czímű regény 17—32 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Háromszög-talány. — Szótag-talány. — Megfejtők névsora. — Kérdések. Feleletek. Ajánlatok. — A — A szerkesztő postája. — A kis lottó húzásai. — — Hirdetések. — A „Vasárnapi Újság“ okt. 8-iki száma a következő tartalommal jelent meg: Ifj. Ráday Gedeon gróf. — Előhang a „Kárpáti emlékek“-hez. Költemény. Bartók Lajostól. — Anyám halálára. Költemény. Balog Istvántól. — Csata mint polémikus. Irodalomtörténeti rajz. Irta Beöthy Zsolt. — Gödöllőn. — A tel-el-kebiri csata. — Egy fedél alatt. Angol regény. Irta Payn Jakab. — A honvédelmi minisztérium palotája. Szendrei Wagner Jánostól. — VÁROSI ÉS MEGYEI HÍREK. Október 10. 1882. — Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük az előfizetési pénz mielőbbi beküldésére. — Meghívás. A „Kath. néptanítók székesfehérvári egylete“ t. ez. tagjai tisztelettel felkéretnek, hogy a f. évi okt. hó 26-án d. e. 9 órakor, az egyesület olvasó helyiségében tartandó közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Székesfehérvárott, 1882. évi okt. hó 10. Piifach József, apát-kanonok, az egyesület elnöke. — Adonyból írják lapunknak: Az önkénytes tűzoltó-egylet alapja javára a kereskedő ifjúság igen sikerült tánczvigalmat rendezett folyó hó 7-én. A kiváló kedélyességgel lefolyt tánczmulatságból a következő úrnők neveit jegyezték föl: Stankovits Istvánná, Vághi Györgyné, Rothhauserné Budapestről, Zelinka Julcsa, Fischerné, Steinerné, Hartenstein Paula, Günsberg testvérek, Herz Linka, Müller Janka, Winter Vilma, Kreskay testvérek. A mulatságnak a reggeli órák vetettek véget. Mindenki elégedetten távozott azon helyről a hol a jótékonyság gyakorlata mellett oly élvezetes perczeket töltött. — Szélhámos asszony. F. hó 9-én Rainits Anna özvegyült Molnár Károlyné tamási fehérmegyei illetőségű bádogosné Pál József pákozdi lakosnál jelentkezett, hogy őt Székesfehérvárra szállítsa. Meg is alkudtak 80 krban, s midőn ide értek, egy korcsmába beszállottak, ott a fuvarosnak reggelit és bort parancsolt, ő pedig ez alatt elkérte a fuvarosnak nagy téli kendőjét, hogy majd ismerősétől hoz pénzt és azután kielégíti; a fuvaros gyanúperrel élvén, nem bocsátta magát az asszonyt, s miután állítólagos ismerősétől pénzt nem kapott, a városházhoz vezette, hol az itt lakó isztiméri lakosok személyazonossága igazolása után a fuvarost kielégítették. Rajnits Anna, ha kocsija nyomába nincs, a kendővel elillant volna, de Pál eszén túl járt. — Titokteljes tolvajlás. Weisz Adolfot, a mint a f. hó 8-án Kereszturon megtartott vásárról hazatért, ismeretlen tettesek éjjel útközben meglopták oly módon, hogy míg a kocsis Petőcz Imre az utón hajtott, és Schwartz Ignátz, megbízottja és segédje a kocsira és árukra felvigyázott a ládákat a tolvajok feltörték és azokból közel 300 frt értékű férfiöltönyt elloptak. ORDSZ hazafi. Minden magyar honpolgártól joggal elvárjuk, hogy a hozzájuk beszállásolt katonákat jó ellátásba részesíti, s felejteti velük a nélkülözést. Fájdalom, hogy sokan nem így gondolkodnak. Pollák Ármin háztulajdonoshoz két honvédet szállásoltak, de oly helyet jelölt részükre, hogy a küzhödt levegő miatt tovább egy éjjelnél ott nem hallhattak, azonnal jelentkeztek parancsnokuknál, ki őket onnét azonnal kiszállásoltatta. — A város kocsija. A legutóbbi városi közgyűlésért dr. Say József városi bizottsági tag az iránt interpellálta a polgármestert, mely jogon utalványozott a város kocsijának elcserélése alkalmával feladásul 200 forintot, holott a közgyűlés beleegyezése nélkül csakis 100 frt erejéig eszközölhet utalványozást. Polgármester beismerte, hogy hibázott, midig 200 frtot utalványozott; azonban tette indokául azt hozza föl, hogy a volt kocsi nem bizonyult czélszerűnek, s ezért kellett új kocsi beszerzéséről gondoskodni. Egyébiránt ígéri, hogy hasonló eset többé nem fogja magát előadni. — Rendőri hir. Feuerwerker Mózes szabólegény, utczai botrány előidézése és csendzavarás vétsége miatt 2 napi elzárásra, 30 frt pénzbüntetésre, nem fizethetés esetében újabb hat napi elzárásra ítéltetett a rendőrség által. Fölebbezett. — Asszony párbaj. Vasárnap délután furcsa páros viaskodásnak voltak szemtanúi a kórház-utczában járókelők. A két tornyu zsidótemplom mellett találkozott egymással az oltár előtt törvényesített s a bodzafa árnyékában hűséget esküdött vetélytársak. Az első törvényadta jogára hivatkozva, átkos szavakkal támadta meg a jogbitorlót. A sok szóváltásnak kihívás lett a vége, — mely után a két czivakodó, számítva a járókelők tanúskodására — rögtön meg is kezdette a páros viaskodást. Két lépés távolból rohant egymásnak a két némber kifeszített ujjakkal — melyek végéről a páros viaskodásnál használandó fegyverek — az éles körmök csillogtak. A dühös viaskodás vagy 10 perczig tartott — egymásután hullottak le a fejkendők — kontyok — pamatszámra hajak s másféle ruhadarabok — eredmény azonban még mindaddig nem volt — miután a szemek, avagy az arcz,ahol az első sebzésnek történni kellett volna — sértetlenek voltak. A páros viaskodás szabályossága fölött őrködő tanuk visszafojtott lélegzettel várták az eredményt, némelyik már papirost is keresett elő, hogy az első seb után megadhassa a verekedő feleknek a szokásos nyilatkozatot. De a sors— mielőtt az első seb vérzett volna — előjött egy városi tűzoltó s minden felszólítás nélkül közibük ment a verekedőknek. Mindenki azt hitte, hogy a czivakodást akarja megszüntetni! pedig dehogy! Önkéntes bíróvá lett s a bodzafa alatt esküdött hütvös? társnak segített — úgy annyira — hogy néhány másodpercz múlva az oltár előtt törvényesített feleség fejjel lefelé taszíttatott bele az útszéli kanálisba. — Az összecsődült kiváncsiak nagy gyönyörűségére. — A pártos viaskodásnak igy lett vége. — A tűzoltó gyengéden megfogta a sértetlen maradt kedves kezét, s egész megelégedetten hagyták el kettecskén a csatatért. A kanálisból kikecmergett házastárs iszaptól elborított arczát égnek emelve mondá nem hiszem, hogy a „házasságok az égben köttetnének.“ Lám mire nem jó egy tűzoltó. A rend s béke helyreállítása helyett még ő csinálja az életveszélyes botrányokat a közönség épületes mulattatására. — Szerencsétlenség. Pesti György 65 éves napsáros, a helybeli Fischer-féle házban kukoriczát vitt fel a padlásra. A lépcsőkön felfelé haladva, egyensúlyt vesztett s lebukott. Eszméletlen állapotban szállították a városi kórházba. — A fehérvári általános ipartársulat vasárnap délután tartott közgyűlésén megalakult. Elnökül Seidel Lajos, rendőrkapitány,—jegyzőül Saára Gyula, fiatal joggyakornok választatott meg. Közelebb részletes tudósítást hozunk a közgyűlés lefolyásáról. — Emlékezzünk régiekről. A legutóbbi városi közgyűlésen midőn lapunk rendes dolgozó társa, a városház nagy termében a rostélyon belül ment, ez ellen nem szólalt fel senki, pedig látta a megyei főispántól kezdve mindenki. Csakis egy vöröshasú nagyság ütközött meg rajta, no meg egy fiskális, kik szomszédjuknak azt súgták, hogy az „irkászokat“ ki kellene a képviselők kö-