Székesfehérvár és Vidéke, 1886 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1886-01-14 / 6. szám
2 B 2 3 45 HOVÁ ÉPÍTSÜK a reáliskolát? I-ső folytatás. A városi levéltárban a reáliskolára vonatkozó iratcsomagban — a már közölt és még közlendő adatok után kutatva, ott találtam egy végrendelet egyszerű másolatát, melynek azután 5-ik pontját tartalmazó hitelesített kivonatát is megleltem, s abból megértettem, minő szoros kapcsolatban áll az a reáliskola ügygyel és mennyire fontos, egyaránt nagybecsű okmány; de mint buzdító például szolgáló intézkedéseket tartalmazót is helyén látom, hogy a nagyközönség előtt ha talán ismétlésbe esném is részletesen ismertessem. A végrendeletet Pesten 1859. június 15-én alkotta Reseta János egyetemi tanár, kinek áldott emlékét a nagylelkű jótéteményeiben osztozó mindannyi jótékony, közművelődési és nevelő intézeteink illő, hogy arany betűkkel örökítsék meg végrendelkező életkora 83-ik évére hivatkozással elérkezettnek látja, hogy javairól rendelkezzék, tette pedig Székesfehérvár város közönségét érdeklőleg a következőkép: Végrendelete 5-ik pontjában rendeli : 0 drb. kereskedelmi bank részvényei 500 pft.......................................................... 10,000 pft. ára Lafert Antalnál 6°/0 nemzeti kölcsön kötvényei............................................. 5,000 pft. saját kezében levő 5°/0 nemzeti kölcsön kötvényei......................................................... 8,000 pft. együtt . 18,000 pft értékben »örökös alapítványul* mint méhkas kezeltessenek, melyek évi kamataiból 150 frt kezelésre fordittassék, a többi pedig a kashoz csatolva gyümölcsöztessék, mig a jövedelem 10,000 frtra felszaporodik, s akkor mint 1 - ső raj a székesfehérvári kórháznak alaptőkéül, azután ismét a felszaporodó 10,000 frt jövedelmek mint új és megújjuló rajok a következő rendben: - ik raj a székesfehérvári seminariumnak alaptőkéül, - ik raj a székesfehérvári reáliskolának alaptőkéül, - ik raj a sz.-fehérvári öregek intézetének alaptőkéül, - ik raj a sz.-fehérvári szegények intézetének alaptőkéül szüntelenül ezen ismétlő sorrendben adassanak ki. Ezen alapítvány kezelésére a székesfehérvári főtisztelendő káptalant kérte fel, honnét a 3-ik sorban megjelölt raj a székesfehérvári reáliskola alaptőkéjére mintegy 6 éve 10,500 frt összegben a városi hatóság kezelése alá át is adatott, s mint 5°0 kamatozó takarékpénztári betét „Reseta alapítvány” címen az évi költségvetésben elő is fordul. Helyeselném ha a kórháznak kirendelt első zaj is az alapító nevének dicsőítésére mindég külön megneveztetnék, miután az 1883-ik évről kiadott s nagy gonddal szerkesztett polgármesteri jelentésben ezt így fel nem találtam. Indítványozom, hogy a legközelebb az ügyintézetünknek megszálló 10,000 pft, azaz 10,500 frt o. értékű 4-ik raj és az azt követő 5-ik raj, mely szegény intézetünket illetendő, szinte az alapító nevén mindig megnevezendő „Reseta alapítvány” címen legyen kezelve mint azon jótékony intézetek alaptőkéinek alkatrésze. Végrendelete 6-ik pontjának rendelkezését, habár a reáliskola ügyével nem összefüggő, mégis közérdekűségénél fogva, s mert ugyanazon alapítótól eredő, sőt egy és ugyanazon okmányon alapulót annyival is szükségesebbnek ismerek itt a tárgytól eltérőleg is ismertetni, mivel tudakozódásaimra a városi pénztárban is teljesen ismeretlennek tapasztaltam, hollott nagy horderejű s messze kiható üdvös intézkedéseket tartalmazó, sőt különösen Rónay Jácint pozsonyi nagyprépost püspök úr kegyes adományából éppen napi tárgyat képező, a felsővárosban alakítani célzott kisdedóvádára mint egyik megjelölt főcélra vonatkozó, jelesen: Rendeli, miszerint állami és magán sorsjegy kötvényei; és pedig 1839-iki és 1854-iki állami, úgy dunagőzhajózási, vasúti, hitelintézeti, herceg Eszterházy, Windischgrätz, Clary, Pálfy és Salm, gróf Keglevich, Genois, Waldstein, Mailand, Como és Baadisch-féle magán sorsjegy kötvényei: lejártukig természetben fenntartandó alapítványul kezeltessenek kként, hogy ha kihúzatnának — a reájuk eső nyeremény összege a mennyiben: 100 frtot meg nem halad a sz.-fehérvári szegények között osztassék ki; 00 frton túl 1,000 frtig a sz.-fehérvári felsővárosi plébánia templom építésére adassék; 1 ,000 írttól 20,000 frtig a felsővárosi óvodának, még pedig 10,000 frt házra, 10,000 frt alaptőkére adassék; végre 0,000 frton felül óvodák és bölcsődék alapítására fordittassék, még pedig megállapított sorrendben először az égett városon, azután másodszor a rácvároson és csak utolsó maradjon a belvárosban, mindezek kezelésére szinte a székesfehérvári főtisztelendő káptalant kérte fel. Miután pedig tény az, hogy az 1839-iki úgynevezett Rothschild sorsjegyek, nemkülönben a herceg Eszterházy-félék — még a 70-es években lejártak, s tudomásom szerint mindkét félék ha a legkisebb nyereményre bár kihúzva nem lettek, mint kamatozó kölcsöntőkék fizettettek vissza — szükségét látnám tehát a hatóság intézkedésének: keresse meg átiratilag a főtisztelendő káptalant, letétettek-e valósággal mindezen itt elősorolt sorsjegyek nála ? — s ha igen, legyen kegyes azoknak pontos jegyzékét, melyben mindannyi egyenként megnevezve, sorozati és húzási számával megjelelve legyen — kellő nyilvántartás végett a városi hatósággal közölni, mégis a már eddig lejárt eredeti sorsjegyeket beváltás és a befolyó összegeknek a rendelkező akaratához képest kijelölt célra fordítandó átszármaztatni. Mert az bizonyos, hogy az 1839-iki sorsjegyek egyenként 1,000 pft tőkét, a herceg Eszterházy-félék pedig 40 pft tőkét képviselnek, s így ha nem nyertek is nagyobb összegeket, nagyértékű tőkét képviselnek, mely már eddig is legalább egy évtizeden gyümölcsözetlenül hever. Jövőre pedig, az átteendő sorjegyzékben szüntelen tartassa nyilván a hatóság — valamely kirendelendő közege által — mindazok húzásait, hogy a szerencse véletlen kedvezésében, a végrendelkező áldott emlékű Reseta János volt egyetemi tanárnak végakarata híven betöltessék! Most pedig majd a jövő cikk folytatásban térjünk vissza szorosan tárgyunkhoz, a reáliskola építéséhez. Nagy Ignác: Egyik nap a másik után múlik s a napok múlásával együtt tűnnek el körünkből azok, kiket a szeretet s tisztelet vesz körül. A legközelebb elhunyt jeleseink hűlt tetemei fölött, még alighogy felhantolták a sirt s máris egy újabban nyitott sir várja a kérlelhetlenül pusztító halál egy újabb áldozatot. — Schier Ferencz. kir. kerületi főmérnök nincs többé az élők sorába, elköltözött oda, hol a fájdalmat, szenvedést s küzdést az örök élet boldogsága váltja föl. Szive, mely a legnemesebb érzelmekkel volt embertársai iránt telve, megszűnt verni, ajkai, melyek annyiszor vidították föl nemcsak a boldog családi — hanem baráti kört is, örökre elnémultak. Ő eltávozott közülünk — emléke azonban itt marad — s mi kik ismertük őt, a mily bánattal álljuk körül ravatalát, és oly tiszta érzelmekkel fogjuk megőrizni emlékét s emlegetni nevét, melyet a polgári erényekből fűzött legszebb koszom vesz körül. Feddetlen jelleme, életét felemésztő rendkívüli hivatali buzgósága — nyájas s előzékeny modora, fel- úgymint lefelé, egyiránt tiszteletet szerzett számára. — Nagy örömére volt ha bárkinek is szolgálatot tehetett. — Különös előszeretettel foglalkozott megyénk utainak jókarban helyezésével s mig az állam által reá bízott teendőket a legpontosabban végezte — addig minden alkalmat megragadott, hogy magán vagy hivatalos ténykedésével egyeseknek úgy mint a megye s város nagyközönségének javára lehessen. Önzetlen tevékenységéért nemcsak a legfelsőbb helyen voltak elismeréssel, hanem Fejérmegye közönsége is, amenynyiben míg a királyi kegy Ferencz József rend lovagjává tette, addig Fejér vármegye az által róta le iránta elismerését, hogy a vármegye tb. főmérnöki címmel tisztelte meg. Mint hivatali főnök, bár a kötelességek teljesítésénél szigorúan követelő — mégis hivataltársainak inkább atyjuk — barátjuk — mint fölöttes intézőjük volt. Nemes szivének önzetlen szeretete nemcsak embertársai iránt nyilvánult meghatóan, hanem családja iránt is, rajongó szeretettel vette körül és folyton azon fáradott, hogy gyermekeit boldoggá s a társadalom hasznos tagjaivá tehesse. Mint példás s hűn szerető férj, gondos családapa példánykép lehetne a társadalomban. S chier Ferencz Gitschinben (Csehorsz.) 1825-ben született, hol atyja építőmester volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Prágába ment, hogy a technicai tudományokat elsajátítsa. Mint technicus részt vett az 1848-dik évben Csehországban lefolyt szabadságharczban, melynek lezajlása után folytatta tanulmányait. Édesatyja a szabadságharcz után bekövetkezett absolistiscus kormányrendszer következtében csakhamar elvesztette összes vagyonát, miért is Schier Ferencz saját erejéből kénytelen volt magát fenntartani. A vagyoni tönkrejutás után még ama szomorú csapás is érte a családot, hogy édes atyjukat ragadta el tőlük a kérlelhetlen halál, — ekkor már az alig húsz éves ifjúnak nemcsak saját fenntartásáról kellett gondoskodni, hanem özvegyen maradt édes anyjának s árva testvéreinek is kenyeret kellett keresni. Daczára a terhes feladatnak, sikerrel felelt meg az ifjú, a családfentartói, kötelmeknek, s nappal dolgozott s tanított, hogy kenyérre valót kereshessen, éjjel tanult, hogy tanulmányait befejezhesse. Tanulmányait 1854-ben fejezte be, s mérnöki diplomájával kezében, eljött Magyarországba hivatalt vállalni. Édes hazánkban mint segédmérnök, először Liptó-Szt.-Mártonba lett alkalmazva, majd innét rövid idő múlva Turócz-Szt.-Mártonba helyezték át, hol csakhamar általános tisztelet s szeretet tárgya lett. Turócz-Szt.-Mártonban való tartózkodása alatt ismerkedett meg garamszegi ev. lelkész, Melczer József, szabadságharczunk egyik mártyrjának kedves leányával, Bertával. Az ismeretséget vonzalom, majd a legboldogabb házasélet követte. Kedves, művelt, s áldott lelkű neje nemcsak boldog családi kört teremtett az elhunyt számára, hanem szivébe is oltotta édes hazánk iránt a szeretetet úgy annyira, hogy a teljesen idegen ifjú csakhammar magyarrá lett, s elsajátította anyanyelvünket. Turócz-Szt.-Mártonból Egerbe helyezték át, hol már mint minden izében magyar ember, páratlan vendégszeretete, példás családi élete által háza az intelligentia gyülhelyévé vált. Távol szülőhelyétől sem feledkezett meg hozzátartozóiról, édesanyját ép úgy mint testvéreit halála napjáig folyton segítette, és nagyszámú családja daczára is ellátásukról bőkezűleg gondoskodott. A mily nagylelkű s bőkezű volt családjával szemben, ép oly takarékos volt saját maga irányában. Dacára, hogy számos szebbnél szebb tajtpipái, s finom szivarjai voltak, ő soha 2 krajczárosnál jobb szivart saját használatára nem vett s szítt — drága szivarjait részben vendégei, részben családtagjai között osztotta szét; ha pipázott, a rajtpipák mellőzésével egyszerű, régi selmeczi pipás használt. — így volt öltözékével is, tisztán, csinosan járt, s mégis vajmi keveset költött saját ruházatára. Mindent családjának áldozott, nejét s gyermekeit rajongásig szerette, boldog volt, ha bármi csekélységgel is örömöt szerezhetet nekik. Míg azonban gyermekeit a legforróbb szeretettel vette körül, nem feledkezett meg azok neveltetéséről sem. A társadalom hasznos tagjaivá akarta őket tenni — mi sikerült is neki — fő igyekezetét azonban mégis arra fordította, hogy gyermekeiből kitűnő magyar hazafiakat neveljen. Mint buzgó katholikus a legszigorúbb vallási nevelésben részesítette gyermekeit, s maga is szorgalmasan eljárt a templomba, egyik fiát pedig papnak képeztette ki, e mellett tiszteletben tartá más vallásfelekezetek jogait is, mit eléggé bizonyít az, hogy kedves Ilonka leányát református vallásu egyénhez, dr. Szüts Andorhoz adta nőül. Egerből hozzánk 1878-ba lett áthelyezve s 1878. január 15-én, tehát holnap vagyis temetése napján lesz 8 éve, hogy közöttünk megjelent. — Kedves modora, páratlan szívélyessége s emberbaráti szeretete csakhamar otthonossá tette közöttünk. A ki csak megismerte őt, tisztelettel s szeretettel vette körül, — mert benne feltalálta mindama jó tulajdonságokat, mik egy nemes s valódi férfiúban kell, hogy meg legyenek. Egyéni jellemzésére nem írhatunk méltóbbat, minthogy benne egy buzgó tisztviselő — feddhetlen jellemű férfiú, igaz magyar érzelmű polgár — hűen szerető férj — példás s gyermekeit rajongásig szerető családapa — önzetlen s szolgálatkész jóbarát — előzékeny ismerős — s nemesen érző emberbarát hunyt el. Az örök boldogság legyen a nyugodalom hazájában az elhunyt kísérője, a család fájdalmát pedig enyhítse a nagyközönség szívből jövő őszinte részvét, a mely közönség ép oly mélyen érzi a súlyos csapást s osztozik a súlyos bánatban mint azok, kik hozzá legközelebb állottak. A család által kiadott gyászjelentés a következőleg hangzik: Özv. Schier Ferenczné szül. Melczer Berta, úgy gyermekei: Ilona, férj. dr. Szüts Andorné, — férje dr. Szüts Andor, gyermekük Andor; — továbbá Lajos, József, Gyula, Ferencz, Irénke, — az elhunyt testvérei: Schier Anna, Schier Fanni, saját maguk s az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a világon legjobb férj, atya, após, nagyapa s szerető testvérneknek. Schier Ferencz urnák, kir. kerületi főmérnök, a székesfehérvári államépítészeti hivatal főnöke, tettes Fejér vármegye tiszteletbeli főmérnöke, a Ferencz József rend lovagjának élte 61-ik, legboldogabb házasságának 29-dik évében, agyszélhűdés folytán, a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 12-kén esti 7 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult halt tetemei folyó hó 15-dikén, délelőtt fél 11 órakor fognak a Szentháromságról (Kossútemető) nevezett sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 16-án d. e. 11 órakor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. — Az örök világosság fényeskedjék neki! — Székesfehérvárott, 1886-ik évi január hó 13-án. 1 2 1 I SCHIER FERENCZ I meghalt 1886. jan. 12-én. XIV-ik évfolyam. Csütörtök, 1886. január 14. 6. szám. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Belváros, bognár-'utcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért ■'Weisz nádor-utczai dohány-tőzsdéjében, Blotter kaszárnya-utczai kereskedésében, IPfijan. bkola-utozai kereskedésében, a lap kihordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI x cz.x-ö.k"z Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv« kereskedésében. “Vidéken minden posta(3nivra,talnál) Hirdetésekre nézve a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdijon kívül 90 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztóval értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig. EláfiEstési Area's : Egész évre....................8 frt. — kr. Fél évre.........................4 frt. — kr. Negyedévre....................2 frt. — kr. A „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak« Budapesten: Haasenstein irodájában, Goldberger A., Dorottya-utcza 6. sz. Rajnai Vilmos, molnár-utcza és az orsz. hirdetési irodában. — Továbbá Bécsben: Haasenstein és Vogler, Taborstr., Schalek Henriknél, Dukes és Társánál, A. Oppelik. — Székesfehérvárott, a lap szerkesztőségében és Klökner Péter könyvkereső adéséhez. GUrgtáiteok fatányesne ssiHltietnak. RÁROSI és VIDÉKI HÍREK. — Az előfizetések mielőbbi szives megújítását, a hátralékok beküldését, valamint lapunk terjesztését tisztelettel kérjük. — A székesfehérvári fóvárosi olvasókör f. hó 7-én, azaz vasárnap délután 3 órakor választmányi ülést tart, melyre a t. választmányi urak tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A nyolctagú pótválasztmányi tagok megválasztása. 2. Az ajánlott tagok felvétele. 3. A tagsági hátralékok beszedése feletti intézkedések megtétele. 4. A megtartandó táncmulatság feletti intézkedés megtétele. 5. Indítványok előterjesztése. Az igazgatóság. — Köszönetnyilvánitás. Özv. Kunért Dávidné Ő nagysága, boldogult férje iránti kegyeletérzettől áthatva, azon páratlan nemesszivilséget tanúsította a helybeli jótnőegylettel szemben, hogy szegényei segélyezésére 14 zsák lisztet és 100 frt készpénzt volt kegyes adományozni. A nemes érzésű jótevő fogadja az egylet nevében őszinte köszönetemet és a segélyt élvező szerencsétlenek lekötelező háláját. Szfehérvár, 1886. jan. 6. — Szőgyény M. Lászlóné, védnök. Gebhard Bódog, titkár. — Halálozás. Csendes Józsefné saját, úgy férje Csendes József tapolczai ügyvéd és gyermekei: Aladár, József, Gabriella és László nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen forrón szeretett nevelő anyjának Kinzer Rozáliának folyó hó 13-án hosszú betegeskedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után éjjeli 1 órakor élete 70-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme folyó hó 15-én d. u. 8 órakor fog a hosszutemetői sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő gyászmise pedig a temetést megelőzőleg ugyan e hó 15-én d. e. 8 órakor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke lengjen porain! Kelt Székesfehérvárott, 1886. január 18. — Farsang. Az adonyi önkéntes tűzoltó-század felszerelései beszerzése javára az adonyi casino termeiben. 1886. évi január 23-án tombolával egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti dij személyenként 50 kr. Kezdete 71/3 órakor. Január 14. 1886.