Székesfehérvár és Vidéke, 1886 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1886-01-14 / 6. szám

2 B 2 3 4­5 HOVÁ ÉPÍTSÜK a reáliskolát? I-ső folytatás.­­ A városi levéltárban a reáliskolára vonatkozó iratcsomagban — a már közölt és még közlendő ada­tok után kutatva, ott találtam egy végrendelet egy­szerű másolatát, melynek azután 5-ik pontját tartal­mazó hitelesített kivonatát is megleltem, s abból megértettem, minő szoros kapcsolatban áll az a reál­iskola ügygyel és mennyire fontos, egyaránt nagy­becsű okmány; de mint buzdító például szolgáló intézkedéseket tartalmazót is helyén látom, hogy a nagyközönség előtt ha talán ismétlésbe esném is részletesen ismertessem. A végrendeletet Pesten 1859. június 15-én alkotta Reseta János egyetemi tanár, kinek áldott emlékét a nagylelkű jótéteményeiben osztozó mind­annyi jótékony, közművelődési és nevelő intézeteink illő, hogy arany betűkkel örökítsék meg v­égrendelkező életkora 83-ik évére hivatko­zással elérkezettnek látja, hogy javairól rendelkez­zék, tette pedig Székesfehérvár város közönségét érdeklőleg a következőkép: V­égrendelete 5-ik pontjában rendeli : 0 drb. kereskedelmi bank részvénye­i 500 pft.......................................................... 10,000 pft. ára Lafert Antalnál 6°/0 nemzeti köl­csön kötvényei............................................. 5,000 pft. saját kezében levő 5°/0 nemzeti kölcsön k­ötvényei......................................................... 8,000 pft. együtt . 18,000 pft értékben »örökös alapítványul* mint méhkas kezeltessenek, melyek évi kamataiból 150 frt keze­lésre fordittassék, a többi pedig a kashoz csatolva gyümölcsöztessék, mig a jövedelem 10,000 frtra fel­szaporodik, s akkor mint 1 - ső raj a székesfehérvári kórháznak alaptőkéül, azután ismét a felszaporodó 10,000 frt jövedelmek mint új és megújjuló rajok a következő rendben: - ik raj a székesfehérvári seminariumnak alaptőkéül, - ik raj a székesfehérvári reáliskolának alaptőkéül, - ik raj a sz.-fehérvári öregek intézetének alaptőkéül, - ik raj a sz.-fehérvári szegények intézetének alap­tőkéül szüntelenül ezen ismétlő sorrendben adas­sanak ki. E­zen alapítvány kezelésére a székesfehérvári főtisztelendő káptalant kérte fel, honnét a 3-ik sor­ban megjelölt raj a székesfehérvári reáliskola alap­tőkéjére mintegy 6 éve 10,500 frt összegben a vá­rosi hatóság kezelése alá át is adatott, s mint 5°­0 kamatozó takarékpénztári betét „Reseta alapítvány” címen az évi költségvetésben elő is fordul. H­elyeselném ha a kórháznak kirendelt első zaj is az alapító nevének dicsőítésére mindég külön megneveztetnék, miután az 1883-ik évről kiadott s nagy gonddal szerkesztett polgármesteri jelentésben ezt így fel nem találtam. Indítványozom, hogy a legközelebb az ügyin­tézetünknek megszálló 10,000 pft, azaz 10,500 frt o. értékű 4-ik raj és az azt követő 5-ik raj, mely szegény intézetünket illetendő, szinte az alapító ne­vén mindig megnevezendő „Reseta alapítvány” cí­men legyen kezelve mint azon jótékony intézetek alaptőkéinek alkatrésze. V­égrendelete 6-ik pontjának rendelkezését, habár a reáliskola ügyével nem összefüggő, mégis közérdekűségénél fogva, s mert ugyanazon alapító­tól eredő, sőt egy és ugyanazon okmányon alapulót annyival is szükségesebbnek ismerek itt a tárgytól eltérőleg is ismertetni, mivel tudakozódásaimra a városi pénztárban is teljesen ismeretlennek tapasz­taltam, hollott nagy horderejű s messze kiható üd­vös intézkedéseket tartalmazó, sőt különösen Rónay Jácint pozsonyi nagyprépost püspök úr kegyes ado­mányából éppen napi tárgyat képező, a felsőváros­ban alakítani célzott kisdedóvádára mint egyik meg­jelölt főcélra vonatkozó, jelesen: R­endeli, miszerint állami és magán sorsjegy kötvényei; és pedig 1839-iki és 1854-iki állami, úgy dunagőzhajózási, vasúti, hitelintézeti, herceg Eszter­­házy, Windischgrätz, Clary, Pálfy és Salm, gróf Keglevich, Genois, Waldstein, Mailand, Como és Baadisch-féle magán sorsjegy kötvényei: lejártukig természetben fenntartandó alapítványul kezeltessenek kként, hogy ha kihúzatnának — a reájuk eső nyere­mény összege a mennyiben: 1­00 frtot meg nem halad a sz.-fehérvári szegé­nyek között osztassék ki; 00 frton túl 1,000 frtig a sz.-fehérvári felsővárosi plébánia templom építésére adassék; 1 ,000 írttól 20,000 frtig a felsővárosi óvodának, még pedig 10,000 frt házra, 10,000 frt alap­tőkére adassék; végre 0,000 frton felül óvodák és bölcsődék alapítására fordittassék, még pedig megállapított sorrendben először az égett városon, azután másodszor a rácvároson és csak utolsó maradjon a belvárosban, mindezek kezelésére szinte a székesfehérvári főtisz­telendő káptalant kérte fel. M­iután pedig tény az, hogy az 1839-iki úgy­nevezett Rothschild sorsjegyek, nemkülönben a her­ceg Eszterházy-félék — még a 70-es években lejár­tak, s tudomásom szerint mindkét­ félék ha a leg­kisebb nyereményre bár kihúzva nem lettek, mint kamatozó kölcsöntőkék fizettettek vissza — szüksé­gét látnám tehát a hatóság intézkedésének: keresse meg átiratilag a főtisztelendő káptalant, letétettek-e valósággal mindezen itt elősorolt sorsjegyek nála ? — s ha igen, legyen kegyes azoknak pontos jegy­zékét, melyben mindannyi egyenként megnevezve, sorozati és húzási számával megjelelve legyen — kellő nyilvántartás végett a városi hatósággal kö­zölni, mégis a már eddig lejárt eredeti sorsjegyeket beváltás és a befolyó összegeknek a rendelkező akara­tához képest kijelölt célra fordítandó átszármaztatni. Mert az bizonyos, hogy az 1839-iki sorsjegyek egyen­ként 1,000 pft tőkét, a herceg Eszterházy-félék pe­dig 40 pft tőkét képviselnek, s így ha nem nyertek is nagyobb összegeket, nagyértékű tőkét képviselnek, mely már eddig is legalább egy évtizeden gyümölcsö­­zetlenül hever. Jövőre pedig, az átteendő sorjegyzék­ben szüntelen tartassa nyilván a hatóság — valamely kirendelendő közege által — mindazok húzásait, hogy a szerencse véletlen kedvezésében, a végrendelkező áldott emlékű Reseta János volt egyetemi tanárnak végakarata híven betöltessék! M­ost pedig majd a jövő cikk folytatásban tér­jünk vissza szorosan tárgyunkhoz, a reáliskola épí­téséhez. Nagy Ignác: E­gyik nap a másik után múlik s a napok mú­lásával együtt tűnnek el körünkből azok, kiket a szeretet s tisztelet vesz körül. A legközelebb elhunyt jeleseink hűlt tetemei fölött, még alighogy felhan­­tolták a sirt s máris egy újabban nyitott sir várja a kérlelhetlenül pusztító halál egy újabb áldozatot. — Schier Ferencz. kir. kerületi főmérnök nincs többé az élők sorába, elköltözött oda, hol a fájdalmat, szen­vedést s küzdést az örök élet boldogsága váltja föl. Szive, mely a legnemesebb érzelmekkel volt ember­társai iránt telve, megszűnt verni, ajkai, melyek annyiszor vidították föl nemcsak a boldog családi — hanem baráti kört is, örökre elnémultak. Ő el­távozott közülünk — emléke azonban itt marad — s mi kik ismertük őt, a mily bánattal álljuk körül ravatalát, és oly tiszta érzelmekkel fogjuk megőrizni emlékét s emlegetni nevét, melyet a polgári erények­ből fűzött legszebb koszom vesz körül. Fedd­etlen jelleme, életét felemésztő rendkívüli hivatali buzgó­­sága — nyájas s előzékeny modora, fel- úgymint lefelé, egyiránt tiszteletet szerzett számára. — Nagy örömére volt ha bárkinek is szolgálatot tehetett. — Különös előszeretettel foglalkozott megyénk utainak jókarban helyezésével s mig az állam által reá bízott teendőket a legpontosabban végezte — addig min­den alkalmat megragadott, hogy magán vagy hiva­talos ténykedésével egyeseknek úgy mint a megye s város nagyközönségének javára lehessen. Önzetlen tevékenységéért nemcsak a legfelsőbb helyen voltak elismeréssel, hanem Fejérmegye közönsége is, ameny­­nyiben míg a királyi kegy Ferencz József rend lovagjává tette, addig Fejér vármegye az által róta le iránta elismerését, hogy a vármegye tb. főmér­n­öki címmel tisztelte meg. Mint hivatali főnök, bár a kötelességek teljesítésénél szigorúan követelő — mégis hivataltársainak inkább atyjuk — barátjuk — mint fölöttes intézőjük volt. N­emes szivének önzetlen szeretete nemcsak embertársai iránt nyilvánult meghatóan, hanem csa­ládja iránt is, rajongó szeretettel vette körül és folyton azon fáradott, hogy gyermekeit boldoggá s a társadalom hasznos tagjaivá tehesse. Mint példás s hűn szerető férj, gondos családapa példánykép lehetne a társadalomban. S chier Ferencz Gitschinben (Csehorsz.) 1825-ben született, hol atyja építőmester volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Prágába ment, hogy a technicai tudományokat elsajátítsa. Mint technicus részt vett az 1848-dik évben Csehországban lefolyt szabadságharczban, melynek lezajlása után folytatta tanulmányait. Édes­atyja a szabadságharcz után be­következett absolistiscus kormány­rendszer követ­keztében csakhamar elvesztette összes vagyonát, miért is Schier Ferencz saját erejéből kénytelen volt magát fenntartani. A vagyoni tönkrejutás után még ama szomorú csapás is érte a családot, hogy édes atyju­kat ragadta el tőlük a kérlelhetlen halál, — ekkor már az alig húsz éves ifjúnak nemcsak saját fenn­tartásáról kellett gondoskodni, hanem özvegyen ma­radt édes anyjának s árva testvéreinek is kenyeret kellett keresni. Daczára a terhes feladatnak, siker­rel felelt meg az ifjú, a családfentartói, kötelmeknek, s nappal dolgozott s tanított, hogy kenyérre valót ke­reshessen, éjjel tanult, hogy tanulmányait befejezhesse. Tanulmányait 1854-ben fejezte be, s mérnöki diplo­májával kezében, eljött Magyarországba hivatalt vállalni. Édes hazánkban mint segédmérnök, először Liptó-Szt.-Mártonba lett alkalmazva, majd innét rövid idő múlva Turócz-Szt.-Mártonba helyezték át, hol csakhamar általános tisztelet s szeretet tárgya lett. Turócz-Szt.-Mártonban való tartózkodása alatt ismerkedett meg garamszegi ev. lelkész, Melczer József, szabadságharczunk egyik mártyrjának kedves leányával, Bertával. Az ismeretséget vonzalom, majd a legboldogabb házasélet követte. Kedves, művelt, s áldott lelkű neje nemcsak boldog családi kört te­remtett az elhunyt számára, hanem szivébe is oltotta édes hazánk iránt a szeretetet úgy annyira, hogy a teljesen idegen ifjú csakhammar magyarrá lett, s elsajátította anyanyelvünket. Turócz-Szt.-Mártonból Egerbe helyezték át, hol már mint minden izében magyar ember, páratlan vendégszeretete, példás családi élete által háza az intelligentia gyülhelyévé vált. Távol szülőhelyétől sem feledkezett meg hozzá­tartozóiról, édes­anyját ép úgy mint testvéreit halála napjáig folyton segítette, é­s nagyszámú családja daczára is ellátásukról bőkezűleg gondoskodott. A mily nagylelkű s bőkezű volt családjával szemben, ép oly takarékos volt saját maga irányában. Dacára, hogy számos szebbnél szebb tajtpipái, s finom szi­varjai voltak, ő soha 2 krajczárosnál jobb szivart saját használatára nem vett s szítt — drága szivar­jait részben vendégei, részben családtagjai között osztotta szét; ha pipázott, a rajtpipák mellőzésével egyszerű, régi selmeczi pipás használt. — így volt öltözékével is, tisztán, csinosan járt, s mégis vajmi keveset költött saját ruházatára. Mindent családjának áldozott, nejét s gyermekeit rajongásig szerette, boldog volt, ha bármi csekélységgel is örömöt sze­­rezhetet nekik. Míg azonban gyermekeit a legforróbb szeretettel vette körül, nem feledkezett meg azok neveltetéséről sem. A társadalom hasznos tagjaivá akarta őket tenni — mi sikerült is neki — fő igye­kezetét azonban még­is arra fordította, hogy gyer­mekeiből kitűnő magyar hazafiakat neveljen. Mint buzgó katholikus a legszigorúbb vallási nevelésben részesítette gyermekeit, s maga is szorgalmasan eljárt a templomba, egyik fiát pedig papnak képeztette ki, e mellett tiszteletben tartá más vallásfelekezetek jogait is, mit eléggé bizonyít az, hogy kedves Ilonka leányát református vallásu egyénhez, dr. Szüts Andorhoz adta nőül. E­gerből hozzánk 1878-ba lett áthelyezve s 1878. január 15-én, tehát holnap vagyis temetése napján lesz 8 éve, hogy közöttünk megjelent. — Kedves modora, páratlan szívélyessége s ember­baráti szeretete csakhamar otthonossá tette közöt­tünk. A ki csak megismerte őt, tisztelettel s szere­tettel vette körül, — mert benne feltalálta mindama jó tulajdonságokat, mik egy nemes s valódi férfiúban kell, hogy meg legyenek. Egyéni jellemzésére nem írhatunk méltóbbat, minthogy benne egy buzgó tisztviselő — feddhetlen jellemű férfiú, igaz magyar érzelmű polgár — hűen szerető férj — példás s gyermekeit rajongásig szerető családapa — önzetlen s szolgálatkész jóbarát — előzékeny ismerős — s nemesen érző emberbarát hunyt el. Az örök boldog­ság legyen a nyugodalom hazájában az elhunyt kísérője, a család fájdalmát pedig enyhítse a nagy­­közönség szívből jövő őszinte részvét, a mely közönség ép oly mélyen érzi a súlyos csapást s osztozik a súlyos bánatban mint azok, kik hozzá legközelebb állottak. A család által kiadott gyászjelentés a követ­kezőleg hangzik: Ö­zv. Schier Ferenczné szül. Melczer Berta, úgy gyermekei: Ilona, férj. dr. Szüts Andorné, — férje dr. Szüts Andor, gyermekük Andor; — továbbá Lajos, József, Gyula, Ferencz, Irénke, — az elhunyt testvérei: Schier Anna, Schier Fanni, saját maguk s az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik a világon legjobb férj, atya, após, nagyapa s szerető testvérnek­nek. Schier Ferencz urnák, kir. kerületi főmérnök, a székesfehérvári ál­­lamépítészeti hivatal főnöke, tettes Fejér vármegye tiszteletbeli főmérnöke, a Ferencz József rend lovag­jának élte 61-ik, legboldogabb házasságának 29-dik évében, agyszélhűdés folytán, a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 12-kén esti 7 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult halt tetemei folyó hó 15-dikén, délelőtt fél 11 órakor fognak a Szentháromságról (Kossútemető) nevezett sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise­áldozat pedig folyó hó 16-án d. e. 11 órakor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutat­­tatni. — Az örök világosság fényeskedjék neki! — Székesfehérvárott, 1886-ik évi január hó 13-án. 1 2 1 I­ ­­SCHIER FERENCZ I megh­alt 1886. jan. 12-én. XIV-ik évfolyam. Csütörtök, 1886. január 14. 6. szám. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Belváros, bognár-'u­tcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért ■'Weisz nádor-utczai dohány-tőzsdéjében, Blotter kaszárny­a-utczai kereskedésében, IPfijan. bkola-utozai kereskedésében, a lap kihordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉ­SI ÉS SZÉPIRODALMI x cz.x-ö.k­"z­ Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Ku­bik Lőrincz könyv« kereskedésében. “Vid­ék­en minden posta(3ni­vra,ta­lnál) Hirdetésekre nézve a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdijon kívül 90 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztóval értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig. E­láfiEstési Area's : Egész évre....................8 frt. — kr. Fél évre.........................4 frt. — kr. Negyedévre....................2 frt. — kr. A „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még­ elfogadtatnak« Budapesten: Haasenstein irodájában, Goldber­ger A., Dorottya-utcza 6. sz. Rajnai Vilmos, molnár-utcza és az orsz. hirdetési irodában. — Továbbá Bécsben: Haasenstein és Vogler, Taborstr., Schalek Henriknél, Dukes és Társá­nál, A. Oppelik. — Székesfehérvárott, a lap szer­kesztőségében és Klökner Péter könyvkereső a­­déséhez. GUrgtáiteok fatányesne ssiHltietnak. RÁROSI és VIDÉKI HÍREK. — Az előfizetések mielőbbi szives meg­újítását, a hátralékok beküldését, valamint lapunk terjesztését tisztelettel kérjük. — A székesfehérvári fóvárosi olvasókör f. hó 7-én, azaz vasárnap délután 3 órakor választmányi ülést tart, melyre a t. választmányi urak tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A nyolctagú pót­választmányi tagok megválasztása. 2. Az ajánlott tagok felvétele. 3. A tagsági hátralékok beszedése feletti intézkedések megtétele. 4. A megtartandó táncmulatság feletti intézkedés megtétele. 5. Indít­ványok előterjesztése. Az igazgatóság. — Köszönetnyilvánitás. Özv. Kunért Dávidné Ő nagysága, boldogult férje iránti kegyeletérzettől áthatva, azon páratlan nemesszivilséget tanúsította a helybeli jót­­nőegylettel szemben, hogy szegényei segélyezésére 14 zsák lisztet és 100 frt készpénzt volt kegyes adományozni. A nemes érzésű jótevő fogadja az egylet nevében őszinte köszönetemet és a segélyt élvező szerencsétlenek lekötelező háláját. Szfehérvár, 1886. jan. 6. — Szőgyény M. Lászlóné, védnök. Gebhard Bódog, titkár. — Halálozás. Csendes Józsefné saját, úgy férje Csendes József tapolczai ügyvéd és gyermekei: Aladár, József, Gabriella és László nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen forrón sze­retett nevelő anyjának K­i­n­z­e­r Rozáliának folyó hó 13-án hosszú betegeskedés és a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után éjjeli 1 órakor élete 70-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldo­­gultnak hűlt teteme folyó hó 15-én d. u. 8 órakor fog a hosszutemetői sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő gyászmise pedig a temetést megelőzőleg ugyan e hó 15-én d. e. 8 órakor fog a helybeli székesegyházban a Mindenhatónak bemutat­­tatni. Áldás és béke lengjen porain! Kelt Székes­fehérvárott, 1886. január 18. — Farsang. Az adonyi önkéntes tűzoltó-század felszerelései beszerzése javára az adonyi casino ter­meiben­­. 1886. évi január 23-án tombolával egybe­kötött zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti dij személyenként 50 kr. Kezdete 71/3 órakor. Január 14. 1886.

Next