Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)
1888-02-25 / 24. szám
— Az adózó közönség figyelmébe. Folyó 1888. évre az adóösszeirás befejezve lévén, az I-s. és Il-ik osztályú kereseti adók kivetve és a királyi adófelügyelő által érvényesítve vannak; az ezen adónemetket magukban foglaló lajstromok a városi számvevői, hivatalban f. február hó 27. napjától márczius 5-ik napjáig közszemlére kitéve leendnek, hol azok mindenki által betekinthetők. Az 1883. XLIV. t.-cz. 16. §-a alapján ez azzal tétetik közzé, hogy azon adózók,a kik e lajstromban megállapított adónemmel már a múlt évben megróva voltak, e lajstromok kitételének napját, — azon adózók pedig, kik e kivetési lajstromban megállapított adóval ez évben első ízben rovatnak meg, adótartozásuknak a kézi adókönyvecskéikbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a polgármester urnál adhatják be felszólamlásaikat. — Kelt Székes-Fejérvárott, 1888. február 23-án. Schnetzer János, városi pénzügyi tanácsos. — Folyó 1888. évre a házbérjövedelmi adó kivetve és a kir. adófelügyelő által érvényesítve van, az ezen adónemet magokban foglaló lajstromok a városi számvevői hivatalban f. február hó 27. napjától márczius 5. napjáig közszemlére kitéve leendnek, hol is azok mindenki által betekinthetők. Egyúttal figyelmeztetnek az adózók, hogy a kivetés ellen azok, kik ezen adónemmel már múlt évben voltak megróva, a lajstrom kitételének napját, azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben első ízben rovatnak meg, ezen adónak kézi adókönyvecskéjökbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a polgármesteri hivatalnál adhatják be felszólamlásaikat. — Kelt Székes-Fejérvárott, 1888. február 23-án. Schnetzer János, városi pénzügyi tanácsos. — Tulszigoru iskolai fenyítés. Lapunk szerkesztőségénél ma délelőtt Zsáros Antal helybeli polgár megjelenvén, a következőket adta elő: Tegnap 11. hó 24-én délelőtt a kemény zivataros idő miatt 11 éves leánykáját nem bocsájtotta el iskolába. Délután azonban az idő megenyhülvén, gyermekét el-! küldé iskolába. A gyermek, hogy hazajött az iskolá-ból egészen ki volt kelve színéből, a melyért midőn* az apa kérdőre vonta sirva panaszkodott, hogy Sziklai Béla (tóvárosi iskolai tanitó) őt azért, hogy id. e. nem ment iskolába négyszer arczul ütötte. — részünkről úgy tudjuk, hogy a tanító nem tilthatja el az apának azt, hogy gyermekének egészségéről gondoskodjék. S ha a tanítónak ez nem tetszik ezért, a szülőket vonja kérdőre, nem pedig elragadtatva felhevülésétől, a gyermeken meg nem engedett módon töltse ki kuszáját. Többször lett már hangozttatva, hogy a gyermeket olyan testi büntetéssel illetni szigorúan tiltatik, mely annak testi épségére káros lehet. Tessék a testi fenyítést megérdemlett esetekben oly helyen alkalmazni, ahol baj nem történhetik, de a fejen egyáltalában nem szabad gyakorolni. Különben a sértett apa a kir. tanfelügyelőnél és az iskolaszéki elnöknél panaszt emelt azt illető tanítónak eme eljárása miatt. Erősen hisszük, hogy a tanfelügyelő és iskolaszék magáévá teszi ez ügyet s a vizsgálat után a mennyiben a sértett apa panasza igaznak bizonyul be, a hatáskörén ily meg nem engedett módon túllépő tanítót szigorúan meg fogja fenyíteni. — Panaszok merülnek fel az élelmiszerek drágasága miatt. Ez nagy részt különösen a baromfiaknál a kofák által is idéztetik elő,a kik a kapitányság szigorú tilalma daczárai 9 óra előtt összevásárolják a szárnyasokat továbbadás végett. Valamelyik elmúlt heti vásáron egy kocsi mintegy 40 drb tyúkkal állt meg a baromfipiacon 8 órakor. Egy pillanat műve volt csak s a tömérdek szárnyas eltűnt a kofák zsákjában, mig ott egynéhány venni szándékozó polgár elhülve nézte, hogyan tűnnek el a szárnyasok az öblös kofazsákban anélkül, hogy ők vehettek volna. Örvendünk tehát, hogy a kapitányság ma d. e. szigorúan megfenyítette Gazdag Pálné s Magyar Andrásné kofákat, akik 9 óra előtt, továbbadási szándékkal vásárolni merészeltek. A 3 pár kappan, mely náluk találtatott, feljelentés történvén ellenük, elkoboztatott, a városházán elárverezték 2 frt 25 krért, mely összeg a szegények javára fog fordíttatni. Reméljük, a hatóság továbbra is fenn fogja tartani a szigorú szigorú intézkedéseket az erőszakoskodó kofák ellen, a közönség érdekében. — Köszönetnyilvánítás. Sújtott lelkünk őszinte érzelmeivel mondunk köszönetet mindazoknak, kik szeretett gyermekünknek, Jankó Sándornak temetésén megjelenvén, ez által az irántunk tanúsított igaz részvétnek megjelenésük által is kifejezést adtak. M.Almás, febr. 22. A gyászoló család. — Garázdálkodó suhanczok. Lapunk múlt számában emlitettük, hogy Hollósi Józsefnél, részeg parasztlegények súlyosan megverték. Hollósi József és neje ez esetről azóta panaszt tettek; a megejtett rendőri vizsgálat szerint az eset részletei a következők. A verekedő legények Peresztegi Nagy József (malom-utcza 9. sz.) és Bernáth Ferencz (öreg-utcza) voltak. Hollósi József korcsmájában idogálva Nagy József, két féiliter bort kért s rá akarta a korcsmárosnnéra disputálni, hogy ő annak árát megfizette. A szóváltásban Nagy József Hollósi Józsefnét megütötte s midőn ekkor férje védelmére kelve Nagy Józsefet megfogta, oda ugrott Bernáth Ferencz s a két duhajkodó legény Hollósi Józsefet s nejét ököllel össze-vissza ütlegelték. Az a korcsmáros is szerencsétlen planétában született, akinek ilyen pénzzel fizetnek a vendégei. — Műkedvelői szini előadás. Rausnitzer Mór jóhírű vendéglőjének nagytermében f. hó 26-án zártkörű tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadás fog rendeztetni. Az előadás kezdete esti 8 órakor. Belépti díj: személyjegy 50 kr., családjegy 3 személyre 1árt. Ez alkalommal szinre fog kerülni a „Botcsinálta doktor“, vígjáték 3 felvonásban, Molieretől. Közreműködni fognak: Sommer Ilona, Steiner Szeréna, Steiner Berta kisasszonyok és Heyder Béla, Sommer Izor, Deutsch Gyula, Salczberger Pál, Deutsch Emil s Sommer Lajos urak. A tiszta jövedelem a kereskedő ifjak alakulóban levő önképző köreskorodája javára fordittatik. — Árvatárak rendezése. ^A dunapentelei községi, valamint a sárkereszturi községi árvatári ügyek rendezésére a megyei árvaszék dr. Hattyuffy Dezső árvaszéki ülnöki elnöklete alatt Heinrich Lajos t. főügyész és Nagy Ödön árvaszéki számvevőből álló küldöttséget rendelte ki. Határnapul a dunapentelei árvatári ügyek rendezésére április 9 és következő napjai, a sárkeresztúriakéra pedig határnapul május 23 és következő napjai lőnek kitűzve. — Orgyilkosságnak esett áldozatul. Gyúróról írja levelezőnk, hogy ott pénteken vagyis február hó 24-én virradóra, Németh Károly fiatal mészáros iparost a község határában agyonlőve találták. Hogy ki követte el a gonosz tettet még nem tudják. Az esemény a következőleg történt: Németh Károly 23-án este elbúcsúzott fiatal nejétől s puskáját vállára vetve, kiment a határba nyúl lesre. Lehet, hogy a környéken egy másik lesipuskás is volt s ez a sötétben valami vadállatnak nézte s reá lőtt. A lövés a szerencsétlen Németh Károlyt hátba találta s a lapoczkába fúródott. Némethnek a lövés után annyi ereje volt, hogy ötven lépésnyire elvánszoroghatott — ott azonban összeesett s elvérzés következtében meghalt. A holttestét keményre fagyva reggel találták meg. A vaáli kir. járásbíróság ma teljesíti a hulla bonczolást s az előleges vizsgálat egyúttal a csendőrség is meg lett keresve a nyomozás teljesítése czéljából. — Jutalomjáték. Jövő hó 3-án kerül szinre az „Árendás zsidó” kitűnő népszinmű, Zendy Mihály, a helybeli színtársulat szinészének és szorgalmas ügyelőjének jutalomjátékául. — Zendy Mihály iparkodó színész s a mi fő, fáradhatatlan ügyelő, — azonkívül a kitűnő népszínmű jó szereposztásban fog adatni. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Társas vacsora. Ifj. Felmayer István az ipartestületi elnök tiszteletére az iparosok által holnap a „Fekete sas“ szállodában rendezendő társasvacsorában 115-en vesznek vápírt az fl.nxxopCíten kivül lettek hiva id. Felmeter István, továbbá a városi első s második fokú iparhatóság fejei Havranek József, Seidel Lajos s a megyei iparhatóság fejei Sárközy Aurél és Huszár Ágoston és a kereskedelmi- és iparkamara rendes tagja Wertheim Salamon urak. — Kellemetlen félreértés. Házasulandó fiatalemberek figyelmébe ajánljuk a következő esetet. — Egyik tánczmulatságon egy poetikus hajlamú fiatalember megismerkedett régi imádottjával. Képzelhető szivének hangos dobogása, midőn hosszas epekedés után elérte vágyát, mely abban állott, hogy ideálja picziny kacsáit megkérhesse. Ezt azonban oly körmönfont, bombasztikus frázisokban tette, hogy maga is kétkedett abban, megértette-e eszményképe beszédének tulajdonképeni tartalmát és czélját, s azért újabban rákezdte a mondókát: Most már tudja Nagysád, hogy gondolkoznak kegyed felől, talán már el is találta, ki epekedik kegyedért, ki kész az élet hullámzó tengerén minden résztől megóvni s örömeit kegyeddel megosztani, minő választ adhatok neki ? „Ah uram, beszédének az elején sejtettem, hogy távoli rokonom, B. az, akiért ön oly önzetlen és lelkesen szónokol, köszönöm szívességét, de a feleletet magam fogom neki átadni; volt szerencsém !“ — A fiatalember olyasmit érzett e szavakra, mintha hideg vízzel öntötték volna nyakon. El is párolgott azonnal. Másnap aztán kapott egy meleg hangon irt levelet B. úrtól, melyben a boldoggá tett leforróbb köszönetét fejezi ki „szives közbenjárásáért.*_ Tanulság: Ne használj czifra szólamokat, a mikor leányt kérsz.* — Színház. Csütörtökön, f. hó 23-án került szinre Moser és Schönthan kitűnő vígjátéka: „Egy dalárda-ünnepély viszontagságai.“ A darabot ügyesen szőtt cselekvény, gazdag komikai ér, s a legaprólékosabb vonásokban is híven festett jellemek teszik élvezetessé. A legkitűnőbb helyzet-vígjátékok közé számíthatjuk e darabot, s hogy mégis gyér közönség hallgatta végig, ez onnan van, mert ez igénytelen álarcz alá rejtőző darab nem esik az érdekhajhászat, újdonság rovatába, vagy ha ez sem, akkor a valódi ok bizonyára financziális, amely miatt semmiféle darab sem igen dicsekedhetik nagy közönséggel. — Volt ugyan egy-két telt ház újév óta, de hogy miért épen akkor, — nem tudjuk. — Az előadás különben a kívánalmaknak megfelelő volt, azon megjegyzéssel, hogy Balázsi szerepét talán Rónainak jobb lett volna adni. Deréki, mint máskor, úgy most is jó alakító színésznek mutatta be magát. Breznai a szokott eredetiséggel játszott, Tollagi szintén feltalálta a szerepében rejlő komikumot. Rónainé, Breznai Anna kifogás nélkül jól játszottak. — Sikkasztó jegyző. A helybeli kir. törvényszéknél mai napra volt kitűzve Szakolczai Sándor, volt vaáli jegyzőnek néhány éve nagy feltűnést keltett sikkasztási ügyében a végtárgyalás. Kihallgattatott a vádlott újból s azonkívül mintegy 12 tanú, kik közül néhánynak vallomása vádlottra terhelő bizonyítékot képezett; nagy része azonban vádlott ellenében nem hozott fel terhelő bizonyítékot. A kihallgatott tanuk között volt Bottka Vilmos, vaáli járásbiró is. A budapesti központi posta- és távirdaigazgatóság, mint károsult fél részéről jelen volt Brosch Károly fogalmazó, ki az igazgatóság nevében 266 frt 36 krra jelent be kártérítési igényt, melyet azok fognak viselni, kik az épített távirdavonal kezelésénél jelentkezett bruttó jövedelemhiány fedezésére bizonyos felajánlott összeggel garanciát nyújtottak. Az erre kibocsájtott aláírási ívekre vett fel Szakolczai Sándor a vád szerint pénzeket, melyeket el is sikkasztott. A tanuk között többen károsult felek is vannak. Ez ügyben már a helybeli kir. törvényszék tartott végtárgyalást, de a kir. ítélő tábla feloldó végzést hozott, s utasította a helybeli kir. törvényszéket új végtárgyalás megtartására. A tanuk kihallgattatván, meghiteltettek közülük : Bottka Vilmos, Kecskés István, Freund József, Schiffer Mór , Herzfeld Soma, Major Ferencz, Brunner István. A végtárgyalás azonban nem volt megtartható, mert Lies Gyula, Rainprecht Antal, Liberting, Burger, akiknek tanúvallomása a legterhelőbb lehetne vád-lottra, mai végtárgyalásra nem jelentek meg, s így kir. ügyész és védő vád- és védbeszédüket nem tartották meg. A végtárgyalás bizonytalan időre — míg fentnevezett tanuk beidézhetők lesznek — el- halasztatott. — Egy szegény ember panasza. Móri András vaáli lakos egy panaszlevelet intézett szerkesztőségünkhöz, melyben előadja, hogy az fáj neki, mikép az ottani református lelkész mint teljesen tönkrement embert néhány krajczárnyi egyházi tartozásáért megexequáltatta, holott a szegény ember állítása szerint e tartozás már nem áll fennt, mert vagyona elárvereztetvén, ő mint ma már teljesen vagyontalan, nem köteles a követelésbe tett összeget fizetni. A nevezett lelkész úr ezt nem vette figyelembe, valamint azt sem, hogy neki, mint tönkre ment embernek egy tébolyodott leánya van, kit tartani kell s eladatta dunyháját s egyéb aprólékos holmiját. Kétszeresen fáj neki e dolog, hogy épen ő rajta követtetett el, kinek az őse volt az, ki József császár kocsija kerekét megfogta s igy kényszeritette a reform, egyházközség tagjainak a kérelmüknek meghallgatására, miszerint engedje Vaál községben a reformánuauknak útunoicm építését. Az ő sorsára egy szegény asszony is jutott kinek mindkét fia most is katona s igy ínségnek van úgyis kitéve. Lapunk utján kéri a nevezett lelkész urat, hogy hagyjon föl ily nyomor s ínséges világban szigorú eljárásával. Reméljük, hogy amennyiben Móri András levele alappal bir a nevezett lelkész ur figyelembe veszi a jelenlegi viszonyokat s nem fog még igazságos követeléséért sem a nyomortól s más adók miatt úgy is agyonzaklatott nép ellen szigorú eljárást folytatni. — Elszökött a helyéről Kis Zsuzsi abai illetőségű cseléd már nyolcz hosszú napja. De nyolcz nap sok idő egy a szerelem zsírjától csöpögő szívnek, no meg az a pörge bajszu marsfi, a ki minden este ott virgóniázott Zsuzsika ablakja alatt, mikor még a dézsák és mosogató ruhák felügyelőnője volt, nem hagyták nyugodni otthon. Visszajött hát Fehérvárra, de fájdalom, mindjárt másnap Véber rendőrbiztos rátalált az utazni szerető hölgyre és a vége mi lehetne más: az utolsó és felebbezhetlen fórumhoz került: a dutyiba. Itt azonban még nincs vége a regénynek. A mese szövevénye még Nyikos Józsefnébe is belekapaszkodott. Kis Zsuzsit ugyanis menhelylyel látta el Nyikos Józsefné. Jószívűsége határtalan volt. Ingyen szoba, még pedig amint Véber kostatálta, jó meleg főzött szoba már volt, most még csak az éléskamrát kellett volna feldisziteni. — De hát mire való a város ? Azért van a hatóság, hogy Nyikos Józsefnének meg a többi ilyen szegényeknek legyen a ki zsírt meg lisztet adjon. Nyikos Józsefné egész biztonsággal könyörgött hát tegnapelőtt egy kis zsírért, meg lisztért a városházán , meg is kapta volna amit kért, de egyet kifelejtett számadásából. Véber rendőrbiztos, mikoron már vitte volna az ég ajándékát, a várostól ingyen nyert meleg szobába nyitott be, ahol ott találta Kis Zsuzsit is. Nyikos Józsefné halálosan beteg férje pedig, akinek ínséges betegségét élénk színekkel rajzolta, midőn a polgármesteri hivatalban könyörgött, a haldokló férje kiment a vasútra sétálni, így maradt el a zsir és liszt Nyikos Józsefnétől és igy jutott Kis Zsuszi dutyiba. ÜZLETTUDÓSÍTÁS. Baz* ......... 100 kg 6.90 7.— Baz*...........................................100 kg 5.30 5.50 Árpa ui......................................100 kg 5.40 5.50 Zab . .......................................100 kg 5.30 5.40 Hakorioza.................................100 kg 5.40 5.50 Bab............................................100 kg.-------.— Sertés, fiatal könnyű 46—48 kr. kilója, fiatal neké* 50—52 kr. kilója. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: "SITREIQ". Árlejtési hirdetés. Az 1849-ik évben vértanúi halált szenvedett székesfehérvári polgárok emlékezetére Székesfehérvárott állítandó emlékoszlopnak 1478 frt 34 krban előirányzott, s vállalkozás utján teljesítendő munkáira ezennel árlejtés hirdettetik, mely ügyben f. é. márczius hó 11-én, délelőtti 10 órakor a polgármesteri hivatalos helyiségben tartandó versenytárgyalásra a vállalkozni kivánók oly értesítéssel hivatnak meg, hogy a versenyzők tartoznak az árlejtési összeg öt százalékát bánatpénzül az árlejtési vezető kezeihez letenni; — egyéb feltételek, úgy az építési terv s költségvetés a városi mérnöki hivatalban naponként délelőtt a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Székesfehérvárott, 1888. február 21. Havranek József, bizottsági elnök. 383./tk. 888. Uj árverési hirdetmény. Fehérmegye árvaszéke végrehajtatának, néhai Geiger Ferencz és neje hagyatéki árverési ügyében a bodajki 182. sz. tekvben A. I. 1—3. sor a. felvett 223. népsorsz. zsellérbirtok ingatlanra vonatkozó 1888. évi január hó 21. napján megtartott árverés Fehérmegye központi árvapénztára kérelmére hatálytalannak mondatván ki, az uj árverés a székesfehérvári kir. törvényszék területéhez tartozó Bodajk község határában fekvő, a bodajki 182. sz. tekvbe A. I. 1—3. sor a. felvett 223. sz. népsorszámu zsellérbirtok ingatlanra 190 frt 50 kv kikiáltási árban ezennel elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1888. évi márczius hó 17-ik napjának d. e. 10 órája, Bodajk községházához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881-ik 60-dik törvényczikk 42-dik §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. sz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 3 hónap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 6 hónap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 9 hónap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-dién 39415./I. m. sz. a. kelt rendeletben előirt módon, a moóri kir. adóhivatalnál, mint a bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámittatni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. telekkönyvi hatóságnál, továbbá Bodajki Seréd, Isztimér, Csóka, Csurgó, Moór községek elöljáróságainál tekithetők meg. Kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Moór, 1888. február 7. Kálmán, kir. járásbiró ~ Csapos kerestetik. Oly egyén, ki egyúttal a mészáros mesterségben is szakképzett s 200 frt óvadékot képes letenni, mint csapos azonnal alkalmazást nyerhet. — Megkivántatik, hogy nős legyen. Bővebb értesítés kiadó-hivatalunkban nyerhető. 1567./k. i. 888. Pályázati hirdetmény. Fejérvármegye adonyi járásba kebelezett Batta községben nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői állásra az 1886. évi XXII. t.-cz. 8** “ ~ értelmében ezennel pályázat nyittatik s annak választás utján Jvaid betöltésére határidőül f. 1888. évi mártius 15-ik napjának délelőtti 10 órája Batta községházához kitüzetik. A jegyző javadalmazása: 1. Készpénzfizetés 334 frt 95 kr. 2. A községi rétről évenkint 4 szekér széna és 2 szekér sarja. 3. Minden telekföldtől egy pozsonyi mérő búza 4. Öt (5) hold szántóföld és négy (4) hold legelőilletőség használati joga, mely ingatlanok uta eső adó a községi pénztáréi fizettetik. 5. 3 szoba, 1 konyha, éléskamra és egy istállóból álló lakás, melynek haszonélvezetébe az ujonnan megválasztandó jegyző 1888. évi május 1-én lép, azonban egy szoba azonnal rendelkezésére bocsáttatik. 6. Magánfeleknek teljesített írásbeli munkálatokért a törvényhatóságilag megállapított dijak szedhetési joga. Felhivatnak tehát mindazok, kik ez állást elnyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényeiket az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-ban körülirt szakképzettségüket igazoló okmányokkal szabályszerűen felszerelve alulirt főszolgabírónál. 1888. évi márczius 14-éig annál inkább benyújtsák, minthogy a később érkezet folyamdványok figyelembe vétetni nem fognak. Adony, 1888. február hó 16-án. Ritter István, főszolgabíró.