Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)

1888-02-25 / 24. szám

— Az adózó közönség figyelmébe. Folyó 1888.­ évre az adóösszeirás befejezve lévén, az I-s. és Il-ik osztályú kereseti adók kivetve és a királyi adófel­ügyelő által érvényesítve vannak; az ezen adónemet­­­ket magukban foglaló lajstromok a városi számvevői, hivatalban f. február hó 27. napjától márczius 5-ik napjáig közszemlére kitéve leendnek, hol azok min­denki által betekinthetők. Az 1883. XLIV. t.-cz. 16. §-a alapján ez azzal tétetik közzé, hogy azon adózók,a kik e lajstromban megállapított adónemmel már a­ múlt évben megróva voltak, e lajstromok kitételének napját, — azon adózók pedig, kik e kivetési lajstrom­ban megállapított adóval ez évben első ízben rovat­nak meg, adótartozásuknak a kézi adókönyvecskéikbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a polgár­­mester urnál adhatják be felszólamlásaikat. — Kelt Székes-Fejérvárott, 1888. február 23-án. Schnetzer János, városi pénzügyi tanácsos. — Folyó 1888. évre a házbérjövedelmi adó kivetve és a kir. adófelügyelő által érvényesítve van, az ezen adónemet magokban foglaló lajstromok a városi számvevői hivatalban f. február hó 27. napjától márczius 5. napjáig közszem­lére kitéve leendnek, hol is azok mindenki által be­tekinthetők. Egyúttal figyelmeztetnek az adózók, hogy a kivetés ellen azok, kik ezen adónemmel már múlt évben voltak megróva, a lajstrom kitételének nap­ját,­­ azon adózók pedig, kik ezen adónemmel a folyó évben első ízben rovatnak meg, ezen adónak kézi adókönyvecskéjökbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a polgármesteri hivatalnál adhatják be felszólamlásaikat. — Kelt Székes-Fejérvárott, 1888. február 23-án. Schnetzer János, városi pénzügyi tanácsos. — Tulszigoru iskolai fenyítés. Lapunk szer­kesztőségénél ma délelőtt Zsáros Antal helybeli pol­gár megjelenvén, a következőket adta elő: Tegnap 1­1. hó 24-én délelőtt a kemény zivataros idő miatt 11 éves leánykáját nem bocsájtotta el iskolába. Dél­után azonban az idő megenyhülvén, gyermekét el-! küldé iskolába. A gyermek, hogy hazajött az iskolá-­­­ból egészen ki volt kelve színéből, a melyért midőn* az apa kérdőre vonta sirva panaszkodott, hogy­ Sziklai Béla (tóvárosi iskolai tanitó) őt azért, hogy i­d. e. nem ment iskolába négyszer arczul ütötte. —­ részünkről úgy tudjuk, hogy a tanító nem tilthatja­ el az apának azt, hogy gyermekének egészségéről­­ gondoskodjék. S ha a tanítónak ez nem tetszik ezért, a szülőket vonja kérdőre, nem pedig elragadtatva felhevülésétől, a gyermeken meg nem engedett mó­­­don töltse ki kuszáját. Többször lett már hangozt­­tatva, hogy a gyermeket olyan testi büntetéssel­ illetni szigorúan tiltatik, mely annak testi épségére káros lehet. Tessék a testi fenyítést megérdemlett­­ esetekben oly helyen alkalmazni, a­hol baj nem­ történhetik, de a fejen egyáltalában nem szabad gyakorolni. Különben a sértett apa a kir. tanfelü­­­gyelőnél és az iskolaszéki elnöknél panaszt emelt azt illető tanítónak eme eljárása miatt. Erősen hisszük,­ hogy a tanfelügyelő és iskolaszék magáévá teszi ez­ ügyet s a vizsgálat után a mennyiben a sértett apa­­ panasza igaznak bizonyul be, a hatáskörén ily meg nem engedett módon túllépő tanítót szigorúan meg­ fogja fenyíteni. — Panaszok merülnek fel az élelmiszerek drágasága miatt. Ez nagy részt különösen a baromfiaknál a kofák által is idéztetik elő,a kik a kapitányság szigorú tilalma daczárai 9 óra előtt összevásárolják a szárnyasokat továbbadás végett. Valamelyik elmúlt heti vásáron egy kocsi mintegy 40 drb tyúkkal állt meg a baromfipiacon 8 órakor. Egy pillanat műve volt csak s a tömérdek szárnyas eltűnt a kofák zsákjában, mig ott egynéhány venni szándékozó polgár elhülve nézte, hogyan tűn­nek el a szárnyasok az öblös kofazsákban a­nélkül, hogy ők vehettek volna. Örvendünk tehát, hogy a kapitányság ma d. e. szigorúan megfenyítette Gazdag Pálné s Magyar Andrásné kofákat, a­kik 9 óra előtt, továbbadási szán­dékkal vásárolni merészeltek. A 3 pár kappan, mely náluk találtatott, feljelentés történvén ellenük, elkoboztatott, a városházán elárverez­ték 2 frt 25 krért, mely összeg a szegények javára fog fordíttatni. Reméljük, a hatóság továbbra is fenn fogja tartani a szigorú szigorú intézkedéseket az erőszakoskodó kofák ellen, a közönség érdekében. — Köszönetnyilvánítás. Sújtott lelkünk őszinte érzelmeivel mondunk köszönetet mindazoknak, kik szeretett gyermekünknek, Jankó Sándornak temetésén megjelenvén, ez által az irántunk tanúsított igaz részvét­nek megjelenésük által is kifejezést adtak. M.­Almás, febr. 22. A gyászoló család. — Garázdálkodó suhanczok. Lapunk múlt szá­mában emlitettük, hogy Hollósi Józsefnél, részeg pa­­rasztlegények súlyosan megverték. Hollósi József és neje ez esetről azóta panaszt tettek; a megejtett rendőri vizsgálat szerint az eset részletei a követ­kezők. A verekedő legények Peresztegi Nagy József (malom-utcza 9. sz.) és Bernáth Ferencz (öreg-utcza) voltak. Hollósi József korcsmájában idogálva Nagy József, két féiliter bort kért s rá akarta a korcs­­márosnnéra disputálni, hogy ő annak árát megfizette. A szóváltásban Nagy József Hollósi Józsefnét meg­ütötte s midőn ekkor férje védelmére kelve Nagy Józsefet megfogta, oda ugrott Bernáth Ferencz s a két duhajkodó legény Hollósi Józsefet s nejét ököllel össze-vissza ütlegelték. Az a korcsmáros is szeren­­csétlen planétában született, a­kinek ilyen pénzzel fizetnek a vendégei. — Műkedvelői szini előadás. Rausnitzer­­ Mór jóhírű vendéglőjének nagytermében f. hó 26-án zártkörű tánczvigalommal egybekötött műkedvelői előadás fog rendeztetni. Az elő­adás kezdete esti 8 órakor. Belépti díj: személyjegy 50 kr., családjegy 3 személyre 1­árt. Ez alkalommal szinre fog kerülni a „Botcsinálta doktor“, vígjáték 3 felvonásban, Molieretől. Közreműködni fognak: Sommer Ilona, Steiner Szeréna, Steiner Berta kis­asszonyok és Heyder Béla, Sommer Izor, Deutsch Gyula, Salczberger Pál, Deutsch Emil s Sommer Lajos urak. A tiszta jövedelem a kereskedő ifjak alakulóban levő önképző­ kör­e­s­korodája javára fordittatik. — Árvatárak rendezése. ^A dunapente­­lei községi, valamint a sárkereszturi községi árvatári ügyek rendezésére a megyei árva­szék dr. Hattyuffy Dezső árvaszéki ülnök­i elnöklete alatt Heinrich Lajos t. főügyész és Nagy Ödön árvaszéki számvevőből álló küldöttséget rendelte ki. Határnapul a duna­­pentelei árvatári ügyek rendezésére április 9 és következő napjai, a sár­keresztúriakéra pedig határnapul május 23 és következő napjai lőnek kitűzve. — Orgyilkosságnak esett áldozatul. Gyúróról írja levelezőnk, hogy ott pénteken vagyis február hó 24-én virradóra, Németh Károly fiatal mészáros iparost a község határában agyonlőve találták. Hogy ki követte el a gonosz tettet még nem tudják. Az esemény a következőleg történt: Németh Károly 23-án este elbúcsúzott fiatal nejétől s puskáját vál­lára vetve, kiment a határba nyúl lesre. Lehet, hogy a környéken egy másik lesipuskás is volt s ez a sötétben valami vadállatnak nézte s reá lőtt. A lövés a szerencsétlen Németh Károlyt hátba találta s a lapoczkába fúródott. Némethnek a lövés után annyi ereje volt, hogy ötven lépésnyire elvánszorog­hatott — ott azonban össze­esett s elvérzés követ­keztében meghalt. A holttestét keményre fagyva reggel találták meg. A vaáli kir. járásbíróság ma teljesíti a hulla bonczolást s az előleges vizsgálat egyúttal a csendőrség is meg lett keresve a nyo­mozás teljesítése czéljából. — Jutalomjáték. Jövő hó 3-án kerül szinre az „Árendás zsidó” kitűnő népszinmű, Zendy Mihály, a helybeli színtársulat szinészének és szorgalmas ügye­lőjének jutalomjátékául. — Zendy Mihály iparkodó színész s a mi fő, fáradhatatlan ügyelő, — azon­kívül a kitűnő népszínmű jó szereposztásban fog adatni. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Társas vacsora. Ifj. Felmayer István az ipartestületi elnök tiszteletére az iparosok által holnap a „Fekete sas“ szállodában rendezendő társasvacsorában 115-en vesznek vápírt az fl.nxxopCí­ten k­ivü­l lettek hiva id. Felme­ter István, továbbá a városi első s második fokú iparhatóság fejei Havranek József, Seidel Lajos s a megyei iparhatóság fejei Sárközy Aurél és Huszár Ágoston és a kereskedelmi- és iparkamara rendes tagja Wertheim Salamon urak. — Kellemetlen félreértés. Házasulandó fiatal­emberek figyelmébe ajánljuk a következő esetet. — Egyik tánczmulatságon egy poetikus hajlamú fiatal­ember megismerkedett régi imádottjával. Képzelhető szivének hangos dobogása, midőn hosszas epekedés után elérte vágyát, mely abban állott, hogy ideálja picziny kacsáit megkérhesse. Ezt azonban oly kör­mönfont, bombasztikus frázisokban tette, hogy maga is kétkedett abban, megértette-e eszményképe be­szédének tulajdonképeni tartalmát és czélját, s azért újabban rákezdte a mondókát: Most már tudja Nagysád, hogy gondolkoznak kegyed felől, talán már el is találta, ki epekedik kegyedért, ki kész az élet hullámzó tengerén minden résztől megóvni s örö­meit kegyeddel megosztani, minő választ adhatok neki ? „Ah uram, beszédének az elején sejtettem, hogy távoli rokonom, B. az, a­kiért ön oly önzetlen és lelkesen szónokol, köszönöm szívességét, de a fele­letet magam fogom neki átadni; volt szerencsém !“ — A fiatalember olyasmit érzett e szavakra, mintha hideg vízzel öntötték volna nyakon. El is párolgott azonnal. Másnap aztán kapott egy meleg hangon irt levelet B. úrtól, melyben a boldoggá tett lefor­róbb köszönetét fejezi ki „szives közbenjárásáért.*_ Tanulság: Ne használj czifra szólamokat, a mikor leányt kérsz.* — Színház. Csütörtökön, f. hó 23-án ke­rült szinre Moser és Schönthan kitűnő víg­­játéka: „Egy dalárda-ünnepély viszontagsá­gai.“ A darabot ügyesen szőtt cselekvény, gazdag komikai ér, s a legaprólékosabb vo­násokban is híven festett jellemek teszik élvezetessé. A legkitűnőbb helyzet-vígjáté­­kok közé számíthatjuk e darabot, s hogy mégis gyér közönség hallgatta végig, ez onnan van, mert ez igénytelen álarcz alá rejtőző darab nem esik az érdekhajhászat, újdonság rovatába, vagy ha ez sem, akkor a valódi ok bizonyára financziális, a­mely miatt semmiféle darab sem igen dicse­kedhetik nagy közönséggel. — Volt ugyan egy-két telt ház újév óta, de hogy miért épen akkor, — nem tudjuk. — Az elő­adás különben a kívánalmaknak megfelelő volt, azon megjegyzéssel, hogy Balázsi szere­pét talán Rónainak jobb lett volna adni. Deréki, mint máskor, úgy most is jó alakító színésznek mutatta be magát. Breznai a szokott eredetiséggel játszott, Tollagi szintén­­ feltalálta a szerepében rejlő komikumot. Rónainé, Breznai Anna kifogás nélkül jól játszottak. — Sikkasztó jegyző. A helybeli kir. törvény­széknél mai napra volt kitűzve Szakolczai Sándor, volt vaáli jegyzőnek néhány éve nagy feltűnést kel­tett sikkasztási ügyében a végtárgyalás. Kihallgat­tatott a vádlott újból s azonkívül mintegy 12 tanú, kik közül néhánynak vallomása vádlottra terhelő bizonyítékot képezett; nagy része azonban vádlott ellenében nem hozott fel terhelő bizonyítékot. A ki­hallgatott tanuk között volt Bottka Vilmos, vaáli járásbiró is. A budapesti központi posta- és távirda­­igazgatóság, mint károsult fél részéről jelen volt Brosch Károly fogalmazó, ki az igazgatóság nevé­ben 266 frt 36 krra jelent be kártérítési igényt, melyet azok fognak viselni, kik az épített távirda­­vonal kezelésénél jelentkezett bruttó jövedelem­hiány fedezésére bizonyos felajánlott összeggel garanciát nyújtottak. Az erre kibocsájtott aláírási ívekre vett fel Szakolczai Sándor a vád szerint pénzeket, melye­ket el is sikkasztott. A tanuk között többen káro­sult felek is vannak. Ez ügyben már a helybeli kir. törvényszék tartott végtárgyalást, de a kir. ítélő tábla feloldó végzést hozott, s utasította a helybeli kir. törvényszéket új végtárgyalás megtartására. A tanuk kihallgattatván, meghiteltettek közülük : Bottka Vilmos, Kecskés István, Freund József, Schiffer Mór , Herzfeld Soma, Major Ferencz, Brunner István.­­­­ A végtárgyalás azonban nem volt megtartható, mert­ Lies Gyula, Rainprecht Antal, Liberting, Burger, a­­­kiknek tanúvallomása a legterhelőbb lehetne vád-­­­lottra, mai végtárgyalásra nem jelentek meg, s így­­ kir. ügyész és védő vád- és védbeszédüket nem tar­tották meg. A végtárgyalás bizonytalan időre — míg fentnevezett tanuk beidézhetők lesznek — el-­ halasztatott. — Egy szegény ember panasza. Móri András vaáli lakos egy panaszlevelet intézett szerkesztősé­günkhöz, melyben előadja, hogy az fáj neki, mikép az ottani református lelkész mint teljesen tönkre­ment embert néhány krajczárnyi egyházi tartozá­sáért megexequáltatta, holott a szegény ember állí­tása szerint e tartozás már nem áll fennt, mert va­gyona elárvereztetvén, ő mint ma már teljesen va­gyontalan, nem köteles a követelésbe tett összeget fizetni. A nevezett lelkész úr ezt nem vette figye­lembe, valamint azt sem, hogy neki, mint tönkre ment embernek egy tébolyodott leánya van, kit tar­tani kell s eladatta dunyháját s egyéb aprólékos hol­miját. Kétszeresen fáj neki e dolog, hogy épen ő rajta követtetett el, kinek az őse volt az, ki József császár kocsija kerekét megfogta s igy kényszeritette a reform, egyház­község tagjainak a kérelmüknek meghallga­tására, miszerint engedje Vaál községben a refor­mán­uauknak útunoicm építését. Az ő sorsára egy szegény asszony is jutott kinek mindkét fia most is katona s igy ínségnek van úgyis kitéve. Lapunk utján kéri a nevezett lelkész urat, hogy hagyjon föl ily nyomor s ínséges világban szigorú eljárásával. Reméljük, hogy amennyiben Móri András levele alappal bir a nevezett lelkész ur figyelembe veszi a jelenlegi viszonyokat s nem fog még igazságos kö­veteléséért sem a nyomortól s más adók miatt úgy is agyonzaklatott nép ellen szigorú eljárást folytatni. — Elszökött a helyéről Kis Zsuzsi abai illető­ségű cseléd már nyolcz hosszú napja. De nyolcz nap sok idő egy a szerelem zsírjától csöpögő szívnek, no meg az a pörge bajszu marsfi, a ki minden este ott virgóniázott Zsuzsika ablakja alatt, mikor még a dézsák és mosogató ruhák felügyelőnője volt, nem hagyták nyugodni otthon. Vissza­jött hát Fehérvárra, de fájdalom, mindjárt másnap Véber rendőrbiztos rátalált az utazni szerető hölgyre és a vége mi lehetne más: az utolsó és felebbezhetlen fórumhoz került: a dutyiba. Itt azonban még nincs vége a regénynek. A mese szövevénye még Nyikos Józsefnébe is belekapaszkodott. Kis Zsuzsit ugyanis menhelylyel látta el Nyikos Józsefné. Jószívűsége határtalan volt. Ingyen szoba, még pedig a­mint Véber kostatálta, jó meleg főzött szoba már volt, most még csak az éléskamrát kellett volna feldisziteni. — De hát mire való a város ? Azért van a hatóság, hogy Nyikos Józsefnének meg a többi ilyen sze­gényeknek legyen a ki zsírt meg lisztet adjon. Nyikos Józsefné egész biztonsággal könyörgött hát tegnapelőtt egy kis zsírért, meg lisztért a város­házán , meg is kapta volna a­mit kért, de egyet kifelejtett számadásából. Véber rendőrbiztos, mikoron már vitte volna az ég ajándékát, a várostól ingyen nyert meleg szobába nyitott be, a­hol ott találta Kis Zsuzsit is. Nyikos Józsefné halálosan beteg férje pedig, a­kinek ínséges betegségét élénk színekkel rajzolta, midőn a polgármesteri hivatalban könyörgött, a haldokló férj­e kiment a vasútra sétálni, így ma­radt el a zsir és liszt Nyikos Józsefnétől és igy jutott Kis Zsuszi dutyiba. ÜZLET­TUDÓSÍTÁS. Baz* ......... 100 kg 6.90 7.— Baz*...........................................100 kg 5.30 5.50 Árpa ui......................................100 kg 5.40 5.50 Zab . .......................................100 kg 5.30 5.40 Hakorioza.................................100 kg 5.40 5.50 Bab............................................100 kg­­.-------.— Sertés, fiatal könnyű 46—48 kr. kilója, fiatal neké* 50—52 kr. kilója. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: "­SITREI­Q". Árlejtési hirdetés. Az 1849-ik évben vértanúi halált szenvedett székesfehérvári polgárok emlékezetére Székesfehér­várott állítandó emlékoszlopnak 1478 frt 34 krban előirányzott, s vállalkozás utján teljesítendő mun­káira ezennel árlejtés hirdettetik, mely ügyben f. é. márczius hó 11-én, délelőtti 10 órakor a polgár­­mesteri hivatalos helyiségben tartandó versenytár­gyalásra a vállalkozni kivánók oly értesítéssel hivat­nak meg, hogy a versenyzők tartoznak az árlejtési összeg öt százalékát bánatpénzül az árlejtési vezető kezeihez letenni; — egyéb feltételek, úgy az építési terv s költségvetés a városi mérnöki hivatalban naponként délelőtt a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Székesfehérvárott, 1888. február 21. Havranek József, bizottsági elnök. 383./tk. 888. Uj árverési hirdetmény. Fehérmegye árvaszéke végrehajtatának, néhai Geiger Ferencz és neje hagyatéki árverési ügyében a bodajki 182. sz. tekvben A. I. 1—3. sor a. felvett 223. népsorsz. zsellérbirtok ingatlanra vonatkozó 1888. évi január hó 21. napján megtartott árverés Fehérmegye központi árvapénztára kérelmére hatály­talannak mondatván ki, az uj árverés a székesfehér­vári kir. törvényszék területéhez tartozó Bodajk köz­ség határában fekvő, a bodajki 182. sz. tekvbe A. I. 1—3. sor a. felvett 223. sz. népsorszámu zsel­lérbirtok ingatlanra 190 frt 50 kv kikiáltási árban ezennel elrendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1888. évi márczius hó 17-ik napjának d. e. 10 órája, Bodajk községházához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881-ik 60-dik törvényczikk 42-dik §-ában jelzett árfo­lyammal számított és az 1881. november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t. sz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­­­­vényt átszolgáltatni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 3 hónap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számí­tandó 6 hónap alatt, a harmadikat ugyanazon nap­tól számítandó 9 hónap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 6% ka­­­­matokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-di­­én 39415./I. m. sz. a. kelt rendeletben előirt módon, a­­ moóri kir. adóhivatalnál, mint a bírói letéti pénz­­tárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszá­­mittatni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. telekkönyvi hatóságnál, továbbá Bodajki Seréd, Isztimér, Csóka, Csurgó, Moór községek elöl­járóságainál tekithetők meg. Kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. Moór, 1888. február 7. Kálmán, kir. járásbiró­ ­ ~­­ Csapos kerestetik. Oly egyén, ki egyúttal a mészáros mes­terségben is szakképzett s 200 frt óvadékot­­ képes letenni, mint csapos azonnal alkalma­­­­zást nyerhet. — Megkivántatik, hogy nős le­gyen. Bővebb értesítés kiadó-hivatalunkban­­ nyerhető. 1­567./k. i. 888. Pályázati hirdetmény. Fejérvármegye adonyi­ járásba kebelezett Batta községben nyugdíjazás folytán megüresedett jegyzői­­ állásra az 1886. évi XXII. t.-cz. 8** “ ~ értelmében­­ ezennel pályázat nyittatik s annak választás utján Jvaid betöltésére határidőül f. 1888. évi mártius 15-ik­­ napjának délelőtti 10 órája Batta községházához ki­­tüzetik. A jegyző javadalmazása: 1. Készpénzfizetés 334 frt 95 kr. 2. A községi rétről évenkint 4 szekér széna és 2 szekér sarja. 3. Minden telekföldtől egy pozsonyi mérő búza 4. Öt (5) hold szántóföld és négy (4) hold le­gelőilletőség használati joga, mely ingatlanok ut­a eső adó a községi pénztáréi fizettetik. 5. 3 szoba, 1 konyha, éléskamra és egy istálló­ból álló lakás, melynek haszonélvezetébe az ujonna­n megválasztandó jegyző 1888. évi május 1-én lép, azonban egy szoba azonnal rendelkezésére bocsáttatik. 6. Magánfeleknek teljesített írásbeli munkála­tokért a törvényhatóságilag megállapított dijak szed­­hetési joga. Felhivatnak tehát mindazok, kik ez állást el­nyerni óhajtják, hogy pályázati kérvényeiket az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-ban körülirt szakképzettségü­ket igazoló okmányokkal szabályszerűen felszerelve­ alulirt főszolgabírónál­­. 1888. évi márczius 14-éig annál inkább benyújtsák, minthogy a később érkezet folyamdványok figyelembe vétetni nem fognak. Adony, 1888. február hó 16-án. Ritter István, főszolgabíró.

Next