Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)

1888-08-02 / 93. szám

XVI-ik évfolyam. Csütörtök, 1888. augusztus 2. 93. szám. Megjelen hetenkint háromszor: minden kedden,csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Balváros, joog..n.á.r--a.tc.ek. Minden a lap szellemi féltére volakozó köz­lemény, továbbá a­lfizetések, felic­lamagok, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajozárért nádor utczai dohány-tőzsdéjzben, kanzárnya-utczai kereskedésében, a lap ki­hordásán­ál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIRODALMI SZÖZELÖ­­ Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klokner Péter és Kubik Lőrincz könyv« kereskedésében. ‘■'sT'id.éb­en 33Q.Ind.exi postera.l'vata.Iná.l- Hirdetésekre nézve » lap egy oldala (column*) £6 helyre van beosztva •, egy hely bélyegdíjas ki­­! $9 kr. Többször hirdetők 36 százalék árleengedésben részes­elnek. Szerkesztővel értékelni lehet napo­knt délelőtt 9-től 2 óráig.­­Ellófiizetési étrenkE : Egész évre ..... 8 frt. — kr. Fél évre.......................4 frt. — kr. Negyedévre..................2 frt. — kr. A „Nyílt tér“-leiB egy ár 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak .* Budapesten: Haasenstein irodájában, Goldber­­ger A., Dorottya-utoza 6. sz. Rajnai Vilmos* molnár-utoza és az orsz. hirdetés : indában. — Továbbá Bicsben: Haasenstein és Wegler, Taborstr. Schalek Henriknél, Dukes és Társas sAl, A. Oppelik.— BsikesisHreirott: a lap sz*ro­koaotdségshca ás Elekner Páter könyvkmwko iéséksa. Hilds&étó Sataatnjias asieSSIam&ki Szövetkezeti árucsarnok. Megyénk községeit most midőn az aratás lefo­gyott, sorra járják a kétes nevű ügynökök és üres szavakkal magas hangú szónoklatokat tartanak, hogy a népnek az »országos hitelszövetkezeté­nek üdvös­ségét és czélszerűségét bebeszéljék. Ígérnek korlátlan hitelt, minden árat potom árért, stb. A jó magyar már megszokta, hogy idegenek túrják a földjét, megszokta, hogy idegen ember élősködjék a nyakán, és megszokta azt is, hogy vezetője idegen ember legyen; nem csoda tehát ha találkoznak egyes pár­tok, kik a bőbeszédű ügynökök üres szavait kész­pénz gyanánt veszik és pártoskodnak mellette addig mig az ügynök czélját elérte és megkereste a 25—30 frt összeget, mely neki minden szövetkezeti fiók felállításáért az útiköltség megtérítésével jár. Ha valaki kérdezné az ilyen felállított fiók buzgó tagjaitól, hogy az a díj, melyet az ügynök megkeresett és az­­országos hitelszövetkezetből, vagy más ily czégű intézménytől átvett, valamint annak eddigi költségeit ki fedezi ? vagy nem e fiók társulatnak rovására történik mindez? mert melyik ember vagy egylet működnék és küldene ki ügynö­köket és fedezné azok tetemes költségeit szívesség­ből ? pláne az úgyis kétes hírben álló hitelszövet­kezetektől ezt nem lehet várni. Budapesten most is folyik több ily szövetkezet ügyében a bünfenyítő vizsgálat s elégszer olvashat­juk miszerint azok alapszabályai nem a tagok hanem direkte a néhány főből álló igazgató­tanács előnyére vannak szerkesztve, valamint adminisztratiójuk is oly módon működik, hogy többé-kevésbé a legtöbb­nél ügyeik a törvényszék elé kerülnek. Egy fogyasztási szövetkezet csak a múlt na­pokban mondott csődöt és sok szegény ember si­ratja keservesen megtakarított pénzecskéjét, melyet azon reményben fizetgettek be, hogy maguknak legalább hitelt biztosítsanak — ámde reményükben csalatkozva most látják csak, hogy minden bizal­mukat oly egyének kezelésére, működésébe helyez­ték, a­kik azzal visszaéltek. Az ily szövetkezetek már már félig bukott egyénekből egyesülnek, kik maguknak dús fizetést szavaztatnak meg, véletlen találkozik egy egy sikkasztó pénztárnok vagy hűt­len hivatalnok, egy rész üzlet téves lebonyolítása aztán tönkre juttatják a vállalatot. Úgy vagyunk mi magyarok a szövetkezetekkel mint a lugosi ember a rákkal, hiába főzte még­sem lett vörös, — hiába támogatja a nép, hiába dol­gozik mellette, áldoznak is egyesek, azok közül rit­kán ha egy zöldágra vergődik és a fiókot ezen rész viszonyban ott találjuk, hogy azok vezetői a szak­ban ismeretlen, tapasztalatlan egyének, kik sem a kereskedelmi sem pénzügyi téren szakismeretekkel nem bírnak. Angolországban az ottani hitel, fogyasztási és terménykiviteli szövetkezetek száma az 1800-at meg­haladja, melyek közül 10% már milliókkal rendelke­zik, míg olyan csak néhány van, mely 25.000 frt alaptőkével nem rendelkezik, azonban ezeket nem egy nagyobb intézet insbadálja, ha minden község saját helyi körülményeihez képest önerejéből alakult és rendesen a polgárok elsőbbjei, tekintélyesebbjei vezetik, kik vagyonukkal felelősek az intézet vagyo­náról. Nálunk egész másképen, gomba módra tűnnek fel a szövetkezetek azért, hogy újra letűnjenek, ren­desen 5—10 kereskedő együtt c­égezteti magát és öles betűkkel, hangzatos név alatt reklámot csináltat magának, ügynökeik, kiket csak az életfentartási ösztön hajt hozzájuk, bejárják s összedobolják az országot és sikerül itt-ott egy elárusítási fiókot fel­állítani, azonban azt megnyitni már ritkábban, mert kezes, ki a kiküldendő árukért, illetve annak kihite­lezett értékéért jót állana, már ritkábban találkozik. És ez helyes is, mert kevés esetben fordult elő, hogy a kezesnek nem kellett mások helyett fizetni, mert az adósok a kijelölt napra tartozásukat meg nem fizették, a szövetkezet a fiókot bezárván, a kezeseket perelte be jogai érvényesítése végett. Megkérdezhetnék azon kortesek, elöljárók és kezesek mielőtt magukat kötelezik, előbb azon fiókok vezetőit, kik már bezárták azt, hogy azok miért hagyták abban működésüket és miért léptek vissza a szövetkezet fióktól, úgy meggyőződnének, hogy az ily alakulás csak a polgárok kárára történik, mert tekintve a sok költséget, egyleti díjakat, kárba vesző csomagolási edényeket, fuvarokat s más egyéb díja­zásokat, haszonnal soha nem dolgozhatott egy fiók, sőt rendesen áruit drágábban adta, mint más keres­kedő.­­ Legtöbb esetben még a befizetett betét­pénzzel sem tudták fedezni a kiadásokat, úgy, hogy a kezesek nem csak azt fizették meg, a­mely pénz kihiteleztetett, hanem még a kárt is, melylyel a fiók működött. Ha az a czéljuk az ily szövetkezeteknek, hogy a polgári elemen segítve legyen, akkor nem szüksé­ges a kezes a fióküzletekben, hanem állítsanak üz­leteket a vidéken és kezeltessék azokat biztosíték­­képes egyénekkel és adjanak olcsón, mérsékelt hitelt és bizonyára előbb fog sikerülni a czél, melyet egyes szolid szövetkezet magának kitűzött, mert miként kezeskedjék valaki egy mások által beültetett egyén­nek kezeléséről, pláne midőn azok rendesen vagyon­talan segédek. De, hála az égnek, még nincs kiveszve a magyar népből a józan felfogás és csak ritkán sikerül a nagyszövetkezetnek egy fiók felállítása, mert legtöbb esetben az ügynök hangzatos szónoklatai egy igazi lefűzéssel végződnek, melyek után elhordja az irháját-És ez helyesen van így, mert tapasztalatból tudjuk jól, hogy idegen emberek, mint ügynökök a községekben nem azért járnak-kelnek, hogy a nép­nek hasznára legyenek, hanem hogy rész áruikat drága pénzért reáerőszakolják. Az intelligensebb osztály volna hivatva, hogy a felvilágosítás munkáját végezzék, de ezek még a legtöbb esetben viszályban vannak az egyes tekinté­lyesebb polgárokkal és a válságos helyzet a kis község lakosait bizalmatlanokká teszi. Egy ily egyletnek felvirágzásához lényegesen szükséges, hogy tagjaikat, gazdaságilag támogatva őket, oktassák és neveljék és egy ily egylethez szük­séges, hogy a vagyonosabb, értelmesebb osztály, az arisztokraczia vegye kezébe e magasztos ügyet és majd igy sikerülni fog nekik minden akadályt fejlő­désük, virágzásuk utjából elhárítani és igy a népnek is hasznára lenni. Mars. VÁROSI és VIDÉKI HIREK. Augusztus 2. 1888 — Az építendő bicske-székesfehérvár-sárosdi vonalra vonatkozólag a következőket írják lapunk­nak Lovasberényből: A mai napon, vasárnap meg­látogatta Bakos Gábor, az építendő vasút fárad­hatatlan tervezője, Lovasberényt is. Székesfehérvárról Lovasberénybe jövet megjelölte Révész mérnökkel egyetemben az utat, a­merre a vasút haladni fog. E szerint Lovasberényt az úgynevezett Fáczány-kert mögött érintené, Csákvárt pedig a Gurdi-majornál. Volt alkalmam Bakos úrral, ki a vasút ügyekben roppant nagy jártassággal bir, ez ügyről bővebben beszélni s a mint ő állítja, az egész vasút l­e­g­­későbben két év alatt kiépül, de a­mint valószínűséggel megállapítani lehet, már egy év alatt. A vasút Sárosd, Seregélyes, Székesfehérvár, Pátka, Lovasberény, Csákvár, Alcsuth és Bicske állomások­kal fog bírni. Bakos úr ittléte alatt meglátogatta gr. Cziráky Antalt is. Innen folytatta útját Csákvár felé, hol szintén az irányt fogja megállapítani s egyúttal meglátogatja Esterházy grófot. A jövő héten már több mérnökkel együtt buzgón hozzá­látnak a munkálatokhoz. Kívánjuk, hogy mindenfelé fényes siker kövesse működését, mert a hosszú és fáradságos küzdelmek, melyeket Bakos úr az ügy érdekében véghez vitt, osztatlan elismerést érdemelnek. — A szeszfőző gazdák figyelmébe. A földm. ipar­i keresk. ministerium tekintettel arra, hogy a szeszfőzéssel korlátolt mértékben foglalkozó gazdák főzdéjükben kellő szakembereket nem alkalmazhatnak, ezek nélkül pedig a behozandó új szeszadótörvény által a főzdéknél igényelt intézkedések keresztül nem vihetők — nevezett ministerium egy hivatalos szak­értő alkalmazását elrendelte s ezen állásra Békéssy Sándort nevezte ki, ki a kassai szeszfőzéssel is fog­lalkozó gazda­intézethez osztatott be. Az alkalmazott szakértő feladata a szeszfőzéssel már foglalkozó gaz­dáknak szakértői tanács­sal szolgálni, a czélszerű berendezést és új eljárásokat illetőleg. A szeszfőzést kezdeni akaró gazdáknak költségszámítást, terveket készíteni s az üzem megindításában segédkezni szin­tén az uj szakértő feladata. A megkeresés 50 kr. bélyegü kérvénynyel a földm. ipar és keresk. minis­­teriumhoz küldendő be s a szakértői tanács mindig díjtalanul adatik. — Alakuló segélyegylet. Mint lapunknak írják, Velenczen segélyző-egylet van alakulóban s e végből már értekezletet is tartottak. — Népesedésünk. Szfehérvár szab. kir. város összes lakossága volt az 1888. évi julius 22-től 1888. évi julius 29-ig lefolyó idő alatt 28,256, a 915 főnyi katonasággal együtt. Született ezen fegy heti idő alatt fi 13, nő 8, összesen 21; meghalt fi 5, nő 4, összesen 9. Ezer lélek után a születési arány 11.08; halálozási arány 4.75. — Elhaltak névsora: júl. 22. Özv. Majer Jánosné, szül. Cseh Terézia, magánzó, 69 éves, kimerülés bélcsavarodás folytán. Jul. 23 Nagy András, földmives fia, 8 hónapos, r. k., lánggörcs. Jul. 24. Özv. Gáspár Jánosné sz. Mihálik Jenny, volt városi kamarás özvegye, 51 éves, r. k., méhrák. Jul. 25. Miskei Anna, székcsináló leánya, 5 hetes, r. kath., bélhurut. Jul. 26. Szabadi László, magánzó, 74 éves, r. k., idült hörghurut. Jul. 27. Gál István, földmives fia, 6 éves, r. k., gutaütós pálinkamérgezés folytán. Pozsár József, zenész, 17 éves, r. k., gümőkór. Szaucsek Géza, lakatos, 41 éves, r. k., sorvadás. Jul. 28. Özv. Paidl Jánosné, szül. Málits Erzsébet, földmives özvegye, 50 éves, r. kath., tüdővész.­­ Megmarta a veszett kutya. Mint lapunknak írják, Zámolyon a múlt héten egy veszett kutya megharapta Hübner Hugó vendéglősnek nyolcz éves kis­fiát. A fiút azonnal Székesfehérvárra vitték gyógykezelés végett, Zámolyon pedig megtették az óvóintézkedéseket, a­mennyiben az összes kutyákat megkötözték. — A lovasberényi orsz. vásár julius hó 30-án tartatott meg, melyen az eladók és vevők szép szám­mal jelentek meg és a vételkedv is meglehetős volt. — Gyászjelentés. Lapunk múlt számában már közöltük főt. Adorjánházi Molnár János szbattyáni plébános, vármegyei biz. tag elhunytát. A megbol­dogult agg lelkipásztor halálát testvérei, unokatest­vérei s hívei a következő gyászjelentésben tudatják: Alulírottak megtört szívvel tudatják, hogy szeretett bátyjuk, rokonuk és lelkipásztoruk főtisztelendő Adorjánházi Molnár János szabadbattyáni r. k. plé­bános és klérd.­öspöröst és Fejér megye kiz. tagja életének 74-ik évében — hosszas szenvedés után — a vallás vigasztalásaival folyó hó 30-án esti 9 óra­kor az Urban elhunyt. A boldogult hült tetemei folyó évi augusztus hó 1-én reggeli 10 órakor a szabadbattyáni róm. kath. sirkertben fognak az en­gesztelő szent mise-áldozat bemutatása után örök nyugalomra tétetni. Az örök világosság fényeskedjék néki. Szabadbattyán, 1888. julius 31-én. Zombori Lippay Gáspár, Molnár István, Molnár Teréz férj. Magyarné, mint testvérek. Udvardy Ferencz, Ud­­vardy János, Udvardy Mari, Udvardy Emerika fér­jezett Hermann Edéné, Molnár Elemér, mint uno­katestvérek. Úgy a szabadbattyáni r. kath. hívek. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Feleki Béla dr., fővárosi ismert ügyvéd, megyénk fia, ügyvédi iro­dáját augusztus hó elsejével Andrássy­ út 6. sz. alá helyezte át.­­ Borzasztó jégeső dühöngött július 28-án este Bodajkon. Diónagyságu jég hullott, tönkre téve mindent, a­mi csak útjába esett. A szőlőtőkéket, a kukoriczát, répát, káposztát teljesen összezúzta a jég, s mint levelezőnk írja, a nép az idén a kukoriczának meg szőlőnek csak hírét fogja hallani. — Búcsúk a megyében. Megyénkben három helyről: Pátkáról, Marton vásáról és Sukoróról, tudó­sítják lapunkat a vasárnap megtartott búcsúról. — Mind a három tudósítás egyhangúlag konstatálja a kitűnő jó kedvet és élénkséget, mely a búcsút jelle­mezte. — A király a kereskedelmi múzeumban. A király időközönkint való budapesti tartózkodásai alkalmával rendszerint meg szokta látogatni ama közintézmé­nyeknek, melyek újabban létesültek, hogy igy a fő­város haladásáról, fejlődéséről magának személyes meggyőződést szerezzen s egyeseket legmagasabb elismerése és kitüntető szavai által a tovább műkö­désre, kitartásra, előhaladásra buzdítson. így a mos­tani delegationális ülésszak alatt ő felsége megláto­gatta a csak egy év előtt megnyílt, de kereskedel­münkre és iparunkra már is oly nagy fontosságú Kereskedelmi Múzeumot s a felett beható szemlét tartva, nemcsak általánosságban fejezte ki annak czélszerű és sikeres működése felett legmagasabb el­ismerését, hanem egyes kiválóbb, törekvő iparosokat személyes megszólításával is kitüntetett. Leghosszab­­ban beszélt ő felsége lovag Fáik Zsigmond kir. tanácsossal, a Pesti Könyvnyomda részvénytársaság vezérigazgatójával, a­kihez közvetlen ezzel a kérdés­sel fordult: Ön most Brüsselben volt ? Fáik úr azt válaszolta, hogy bécsben is volt az iparkiállításon, mely reá egy világkiállítás benyomását tette és job­ban tetszett, mint a brüsseli. A király mosolygott és megjegyezte, hogy ő maga is bámult, hogy olyan szépen összehozták a bécsi kiállítást s rá is igen kedvező benyomást gyakorolt. Azután megnézte a király a részvénytársaság kiállított nyomtatványait, melyek kiváló ízlés, formacsin és tisztaság által tűn­nek ki s különösen felkeltették figyelmét a társaság nyomdájában művészileg kiállított „Jó szívű bazár­­újság női arczképcsoportjai, melyekről ő felsége mind­járt felismerte, hogy fotográfiája után készültek és úgy a sokszorosító, mint a nyomdász ipar haladása felett lovag Faik ur előtt örömét és megelégedését fejezte ki. Az élelmi czikkek osztályában kitüntető figyelemben részesítette ő felsége S­z­a­k­á­d­y Antal ismert pót- és gyógykávé gyáros csinos kiállítását. Az ízlésesen elrendezett Hungária gyógykávé és Szalády kávé (pótkávé) dobozok, melyek külsőleg is magukon viselik a magyar ipar ismertető jeleit, igen megnyerték ő felsége tetszését úgy, hogy a múzeum igazgatója által bemutatott feltaláló gyárost, Szalády urat hosszabb megszólítással tüntette ki. Kérdezős­ködött a pótkávé készítés módjáról, anyagáról, végül azt a kérdést intézte a kiállítóhoz, hogy van-e kelen­dősége czikkének. A kiállító igennel válaszolt, de egyúttal sajnálattal említette fel, hogy sokat kell szenvedni a beözönlő külföldi pótkávék versenyétől. Miután a múzeum igazgatója még kiemelte ő felsé­gének, hogy a pótkávé, különösen a szegényebb nép­osztályra nézve mily jótétemény, mivel lehetővé teszi a tápláló, de drága szemes kávénak használatát, s Szalády készítményeinek jóságáról ő felségét bizto­sította, a király kitartó továbbműködésre buzdítva a gyárost, legmagasabb elismerésének kifejezése mellett távozott. E királyi elismerés bizonyára csak fokozni fogja a bizalmat és kedveltséget a már eddig is álta­lánosan elterjedt Hungária gyógykávé és Szalády pótkávé iránt, melynek kiváló jóságáról legjobban tanúskodik azon körülmény, hogy nem csak idehaza van a társadalom minden rétegében szegénynél és gazdagnál egyaránt elterjedve, nemcsak Magyar­­országban megtörték a behurczolt külföldi pótkávék káros versenyét, hanem még a külföldön is piaczot hódítottak és kelendőségnek örvendenek. Megemlítjük kapcsolatban, hogy a feltaláló gyáros legutóbb a bécsi iparkiállítás meglátogatása alkalmával szerződést kötött egy nagy bécsi kiviteli c­éggel havonkint 10,000 kiló ,Hungária-kávék szállítására, mi­által ezen magyar iparczikk elterjedése az egész konti­nensen még inkább biztosítva van.­­ Habár a ki­állítás gazdagsága és sokfélesége fényes tanujelét adja a hazai ipar fokozatos fejlődésének, el kell is­mernünk, hogy számos oly czikk hiányzik még onnan, melyekben igen nagy nálunk a fogyasztás, de mert ide­haza nem készülnek, külföldről kell azokat be­szereznünk. Ilyenek például a most annyira időszerű nyaralói és fürdői szükségleti czikkek, melyeket csak a múzeum keretén kívül találhatunk a Kertész Tódor czégnél, hol e saison czikkek más sokféle háztartási, kertészeti, szobadiszitési, játék stb. tárgyakkal együtt valóban egy kiállítást megközelítő dús változatos­ságban találhatók. Lehetetlen volna felsorolnunk mindama legnagyobbtól legapróbbig menő czikkeket, melyek a Kertész Tódor czég Dorottya­ utczai üz­letében és kirakataiban járókelők méltó figyelmét vonják magukra. Csupán a saison czikkek közül em­lítünk néhányat, milyenek: kerti székek, indiai hintó­­ágyak, kerti legyezők, útitáskák, vadász felszerelések, gummi árak, kertészeti, méhészeti és halászati czikkek, tornaeszközök, sport és vívó készletek, fegyverek, különféle testedző, szórakoztató és mulattató játék­szerek, toillet czikkek, dohányzó eszközök, keleti és török dísztárgyak stb., melyekre ilyenkor óriási a kereslet. Van ezek közt igaz számos igen szép és czélszerű tárgy, mely a hazai ipart vallja mesteréül, de fájdalom, sok olyan is, melyeket nálunk nem, vagy igen kis mértékben állítanak elő. Ezek meg­­honosítása a jövő iparosainak lesz feladata s hogy ezt könnyebben tehessék Kertész Tódor úr kívánatra bérmentve megküldi 850 ábrával ellátott nagy ár­jegyzékét tanulmányozás végett kézműveseinknek, valamint bárkinek, a­ki előforduló szükséglet esetén­­ megrendelésével felkeresni akarja.

Next