Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)

1888-11-22 / 141. szám

141. szám. XVI-ik évfolyam. Csütörtök, 1888. november 22. I_______________________________ Egyes példányok 10 krajczárért nádor-wiissi dohány-törsdés bhen, kaszárnya-utolai kereskedésében, a lap ki­­hordójánál és a szerkesztőségben kaphatók T­Ó­T TÁRSADALMI, KÖZMIVELŐDÉSI ÉS SZÉPIH­­»ALMI Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrin­cz könyv­kereskedésében. ‘Vaia.é3£@s& nol33.d«©xa. postaJa.lvatal33.á,l. Miráétésekre safes a lap egy oldala (eotanma) 40 helyire vas beosztva , egy hely hSlyegd^«» M?d­ f® hf* Többször hirdetők SO százalék b­leengedésben rénesülnek. Szörkeestőv®t­eftshexni lehet naponkint délelőtt 9-től 2 óráig.­­______________________ 1­­ 3316i3.S5®ténsl Ära>r: Egész évre...................8 frt. — kr. Fél évre........................4 frt. — kr. Negyedévre ..... 7 frt. — kr. A eNyHttkr“-bM­­egy ser 39 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnék Bud­ipesten, Hausenstein irodájában, Ogláber­ ger A., Dorottya-utesa 6. sz. Rajnai Vilmot« molnár-utcES és az erest, hirdetéa irodában. — Továbbá Bid­beat flaasenatein én Vir­gier, lAborstr», Schalek Henriknél, Duke* és Tfoiig nM, A Oppslik.— Bsikvif$hirvirott: a lap *5«. ,v:©ts4S»ág­fesa és Eekaar Fátsr kSayvkarsika­­n­hOtm. JIMeliMk |8fé«sy98®a 9aS*»S*ac !“---—“ “fe .f:i­:.:áfliSC T Megjelen hetenkint háromszor: »Inden kedden, csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadó-hivatal , Belváros, S teogínár-utcza. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá e­ffi­et­sek, felss­lamlisok, hirdetések ttb. ide intő rondök. A zirc-cisz. tanitérendnek, első­sorban azonban a sz.-fehérvári főgymnázium tanárkarának s ezzel együtt a tanuló ifjúságnak is örömünnepe van. Családi, csendes, szelíd ünnepély, de mely szivet dobbant s szerek szivében kelt tiszta visz­­hangot. A tarka zajnak kevert mámora helyett szerény ünnep, szűk családi körben, egy sok tagú, de szerető család között, a melynek minden egyes tagja lelke mélyéből küld egy őszinte fohászt az Ég urához az érdemekben megőszült tanárért, a szeretve tisztelt jó társért és barátért, az ifjúságnak lelkes vezéréért és pártfogójáért. Szerzetesek ünnepük házfőnöküket s egyúttal rendtársukat; szerzetes tanárok veszik körül szere­tettel igazgatójukat s tanártársukat; nagyszámú tanítványok állják körül örömtől dagadozó kebellel szerető vezérüket. Egy negyed századnak nagy munkásságáért, egy szép életnek buzgó tudományszomjáért, egy hosszú életpályának sok verejtékén ápolt gazdag gyümöl­cseiért — nem a méltó jutalmat, nem a jogos babért — csak hálájuknak teljes érzetét, szeretetök­nek önzetlen, tiszta melegét, tudománytiszteletüknek hódolatát hozzák el s ajánlják föl a szerzetestársak tanártársuknak, a régi és uj tanítványok szeretett tanárjuknak. S ez ünnepelt férfiú, e szeretett tagtárs és tanár, e mindenki által nagyra becsült tudós: Pallér Kelemen. Érdemekben gazdag, szép életének eddigi kor­szakáról álljanak itt e hézagos adatok. Pallér Kelemen született 1841. évi február hó 23-án Egerben, Heves vármegyében, érdemes polgári szülőktől. Elemi iskoláinak befejezése után a közép­­tanodai tanulmányokat a cisz­­r­ egri főgymnáziumá­­ban kitűnő eredménynyel végezte. Pálya­választásra kerülvén a sor, az ötvenes években, a magyar elnyomatás korszakában, hazánk ifjúságának nem kínálkozott oly számos tér tehetsé­geinek érvényesíthetésére, mint jelenben. A hivata­lokat nagyobb részt idegenek foglalták el, ipar és kereskedelemről szó sem volt; a katonai pálya szegényebb sorsú magyar ifjúnak megközelíthetlenné lett téve, így csak a papi, ügyvédi és szerzetes tanári állás között lehetett a választás s ő ez utóbbit, e legszegényebbet választó, a melyre már kora ifjúsá­gától fogva erős hajlamot és vágyat érzett s a mely az ő csendes, szelíd jellemének, pontossággal párosult munkaszeretetének és kitartásának leginkább meg­felelt. A cisz. rend örömmel fogadta tagjai közé a példás viseletű szorgalmas ifjút, s miután az újoncz évet a rend anyaházában, Zirczen kiáltotta, a theo­­logia tanulmányozása végett visszatért Egerbe, a­hol is 1860-tól egész 1863-ig az egri érseki lyceumban találjuk őt, a­hol eme felsőbb tanulmányokat is kitűnő sikerrel végezte. 1863-ban a rend akkori főpapja, hold. emlékű Rezutaek Antal zirci apát őt az 1863/64-iki tanévre a mennyiségtani és természettani tanszékre a székes­­fehérvári főgymnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki, hol a tanuló ifjúságnak s műveit közönségnek egyaránt kegyeltje lett alapos készültsége, komoly s mégis szelíd bánásmódja s finom társadalmi maga­tartása, de főleg ama mély meggyőződésen nyugvó hazafias érzülete miatt, melyet mint hazafias tanár a hatvanas években a tanszéken épen úgy, mint a társas életben kifejtett. Alig múlt el előadás, mely­ben ne figyelmeztette volna tanítványait azon köte­lességre, melyet minden magyar ifjúnak éreznie kell a reál tantárgyak minél sikeresebb elsajátításán, ha azt akarjuk, hogy hazánk egykor boldog legyen. Nemsokára ezután, még ugyanezen iskolai év­ben, mint a magyar középiskolai tanároknak egyik úttörője az elsők között, a zirc. cisz. tanárok között pedig legelsőnek jelentkezett az uj szervezetű magyar állami tanárvizsgáló bizottság előtt s a rá következő évben a mennyiségtan és természettanból s a kapcso­latos tárgyakból szép sikerrel ki is állott a vizsgá­latot. Példája buzdítólag hatott rendtársaira, úgy annyira, hogy utána mind többen és többen jelent­keztek eleget tenni ezen állami jogos követeléseknek. Ezen időtől fogva élete negyed századon keresz­tül folytonos tanulás és tanítás között folyt le. Tanított világosan és értelmesen s bizonyos meg­nyerő egyszerűséggel adta elő nehéz tárgyát, leeresz­kedve tanítványainak felfogásához s nem nyugodott addig, mig csak meg nem értették őt. Ily működéssel a hazának huszonöt nemzedékét vezette ő az érett­ségi vizsgálatokon át az élet terésre s ennyi nemze­dék soraiban a haza és közügyeknek nem egy kima­gasló alakja tiszteli őt a hála és elismerés kegyeletes emlékével. Pallér Kelemen azt a feladatot, melyet a tudo­mány és korunk előrehaladó jellege számára kijelölt, híven és becsülettel oldotta meg. Előbbre vitte a tudományt nemcsak az által, hogy folytonosan tanul­mányozva a külföldi irodalomnak a mennyiségtan és természettan körében megjelent termékeit, maga is becses fejtegetéseket szolgáltatott az elmélet terén, hanem az által is, hogy fáradhatatlan működésével a természettani múzeumot újabb és újabb physikai eszközök beszerzésével és javításával oly állapotba helyezte, hogy a székesfehérvári főgymnasium ter­mészettani szertára ma Magyarország összes közép­iskoláinak szertárai között gazdagság, berendezés és tisztaság tekintetében ma a legelsők között áll. Irodalmi munkásságának termékei részint ön­állóan, nagyobbrészt azonban a szaklapokban és folyóiratokban jelentek meg: »Légkörünk alkotó részei, s ezeknek egymáshoz való viszonya, annak magassága és alakja.* 1868. „A légáramlások.“ 1870. „A légköri elektromosság.“ ,A mechanika fejlődésé­nek története.* 1872. „A földrengés.* „A futó csil­lagok és lebkövek.* 1879. »Az üstökösök.* 1880. »A mathematikai combination »A gőzgépek törté­nete.* 1883. „A táplálkozás és tápszerek.* »Az in­dukált áramok és a telephon.* »Az állati melegség.“ ,A táviró története.* 1886-ban, midőn Gerlach Benjamin a székes­fehérvári főgymnasiumnak több mint egy negyed­századon át érdemes igazgatója az intézet vezetésé­­től visszalépett s megérdemlett nyugalomba vonult, a rendtagok megkérdeztetvén, nem csak a fehérvári társháznak tagjai, de az összes rendtagok egyhangú­lag Pallér Kelement óhajtották e díszes állásra, úgy ő rajta is beteljesült az, hogy »a­ki szeretetet vet, szeretetet fog aratni,h­a miért is a Rendnek főpapja, Supka Jeromos zirci apát őt 1886. június 20-án kelt leiratában a székesfehérvári társház főnökévé s a főgymnasium igazgatójává nevezte ki. Általános örömmel és lelkesedéssel fogadták e kinevezést, s er­­ ős város is sietett kifejezést adni az iránta érzett közbecsülésnek és bizalmának az által, hogy 1886. évi deczember hó 10-én őt iskolaszéki taggá, 1887. évi január hó 24-én pedig Székesfehérvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagjává egyhan­gúlag megválasztotta. íme rövid vonásokban egy szép életnek képe. S most e nemes élet fáradságos munkásságá­nak egyik nevezetes napján, tanárságának negyed­­százados évfordulóján és névünnepén, mi tanártársai köréje gyűlünk, hogy egy szerény ezüst koszorúban őszinte tiszteletünket és hű ragaszkodásunkat előtte tolmácsoljuk. De e szerény ünnepélynél sokkal nagyobb és maradandóbb tisztelet és elismerés az, mit Pallér Kelemen életével és munkásságával kiérdemelt s midőn ma szeretőtünkkel őt körülvesszük, jó kivána­­tainknak legméltóbb befejezése csak az lehet: a jó Ég tartsa meg Pallér Kelement a magyar tudomá­nyosságnak, a székesfehérvári főgymnasiumnak s társai szeretetének még sok, igen sok éven át, s adja a magyarok Istene, hogy az uj negyedszázad is ép oly gazdag munkássággal s erejének teljével szálljon el érdemkoszorus feje fölött! Ereki Alfonz: Üröm hangok. Főtisztelendő s tudós Pallér Kelemen urnak zircz-cisterci rendű áldozó pap, a zircz-cisterci rend székesfehérvári társházának, főnöke főgym­­nasiumi igazgató, Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatóságának s a kir. m. természettudo­mányi társulatnak rendes és a kath. néptanítók székesfehérvári egyesületének tiszteletbeli tagja stb. Tanári pályája negyedszázados emlékére testvéri szeretetük jeléül ajánlják a zircz-cisterci rend székesfehérvári társházának tagjai. Szerényen várta, csendben észrevétlen , szép napot nemzed, a szeretet, Hogy elmondhassa, mi tán modhatatlan, De a mit szive oly rég rejteget. A szeretet hitt ünnepedre minket, lm itt vagyunk mind, mind testvéreid! Engedj tehát a szeretet szavának, Mi szivet szívvel szívben egyesit! Nem szól a hírnek, földi glóriának Csábos dala üdvözletünkben, nem! Földnél magasbra nem vihet fel úgy se, S itt is múló, tünékeny, hitteten. Dicsőbb a fény, mely homlokod evedzi, Hited világa, mely nem lát borút; Dicsőbb a bér, hisz Isten hordta egykor, A munka fonja tüske-koszorúd! A fény világ, mely áldozatra hivott Mások üdvéért életed korán, Ott, ott fakadt a szent kérész tövében, Az Isten vértől ázott Golgotán. S a hit, a melynek Isten­ áldozatját Imádva tartja felszentelt kezed, A hit ma érted esd az ég Urához, Hogy hűn követted utján Istened ! A nagy időnek egy szárnylebbenése, Negyedszázad, mond bucsuszózatot S leszáll, hogy hirt vigyen a végtelennek, Nevét a földön mint hangoztatod! A nemzedékek ajka mond imát ma érted, Imát, melynek te voltál mestere, S megadta bérét Isten ez imának, Rád szállt az áldás égi tengere. S a mennyi tája van e szép hazán, Mindenhol van szív, mely ma érted él, S van ajk, a melyen ünnepelt nevedről E­gonnak az emlékezet beszél. Engedd az egyszer önzetlen szivedhez A hálát, hisz hálátlan nem lehet, S nehéz felejtni az emlékezetnek, Figyeld szavát, mely áldva emleget! A tudomány, mely titkait kitárta Előtted munkás éjszakáidon, Nem rejthető el most magát előled, Nem rejthető el ez a helikon. Eljött ma hozzád köszönet­ szavával, Hogy útjait híven egyengeted, Hogy általad ma annyiaknak ajka Han hangoztatja áldásos nevét! S kiket az ég vezérkezedre bízott, Előtted állunk im testvéreid! Szavak helyett mi sziveinket hoztuk, Mert nem a szó.........a szeretet hevít. Mienk levél te j­utunk egy, a melyen Példáddal járdalsz, mint vezér elül, Figyelj tehát a szívnek szózatára, A szív szavára, mely érez, hévül! Az Istenember útja lett az utunk, S tudjuk ez az ut a Golgotára visz! Az ember-üdv a czól .... s a pálya bére Itt lenn a földön mindig csak tövis. Légy üdvözölt hát pályánk hős vezére, Légy üdvözölt e kedves ünnepen! Oly boldogító tőled azt tanulni, Hogy milyen üdv a munka, türelem! Légy üdvözölt ma hű testvéreidtől Egy uj negyedszázadnak hajnalán, A melynek bére újra csak tövis lesz, Tövis, még fájóbb, még szúróbb talán. Te csüggedetten fogsz haladni mindig, Mert ismered már földi küzdteted, Sohsem keres itt rózsát tüske nélkül A­ földiektől elszokott szemed ! Légy üdvözölt ház és a kiket egygyó Te véled egy szent pálya terhe tett, Testvéreidtől szívok zálogául Fogadd szívesen ez emlékjelet! Tudjuk, csak árnya égi koszorúdnak, Melyet az égben Isten ujja fon, Fogadd el mégis! . . . s fűzzön össze véled Még több örömdús negyedszázadon! VÁROSI és VIDÉKI BIBEL — Személyi hir. Mint biztos helyről ér­tesülünk, Beliczay Gyula jeles zeneköltő szombaton délelőtt városunkba érkezik, hogy vasárnapon a püspöki templomban a 9 órai főmise alatt előadandó F-dúr miséjén jelen lehessen; a vendégszerető ciszterciták társ­házába fog szállani s azoknak lesz vendége.­­ A fehérmegyei tűzoltó-szövetség va­sárnap, azaz f. hó 25-én délelőtt 10 órakor a helybeli központi tüzérség helyiségében tartja gyűlését, melyen való megjelenésre ezúton is felhívjuk a meghívottak figyelmét. Az elnökség. — Egyház. Jövő vasárnap, azaz f. hó 25-én a székesegyházban E­m­m­e­r­t­h Henrik karmester igazgatása alatt következő művek fognak előadatni: Mise F-dúrban Beliczay Gyulától. Betétül: gradualéra „„ salutaris hestia“ magán­ének orgona-kísérettel Beli­­czay-tól; offertoriumra „Osanna Domino Deo“ Volkmann-tól. A mise alatt közreműködnek az énekkarban 32-en, a vonós hangszereknél 17-en, a fuvóhangszereknél 15-en. Az ünnepi misét Mic­hl Jakab prépost-kanonok fogja celebrálni. — A kir. Curia ítéletei. Wass József csákberényi lakos, sikkasztás vétsége miatt a helyi kir. törvényszék által 3 havi, a kir. tábla által 1 havi fogházra ítéltetett. A kir. tábla ítéletét a Curia helybenhagyta. — Setét János csákvári lakos szemérem elleni bűntettének kísérlete miatt a helyi kir. törvényszéknek és kir. táblának 1 évi bör­tönre és 3 évi hivatalvesztésre való ítéletét a kir. Curia helybenhagyta. November 22. 1888.

Next