Székesfehérvár és Vidéke, 1889. július-december (17. évfolyam, 79-149. szám)
1889-11-19 / 139. szám
posse énekesnő. Szigeti Lujza, népszínmű és operette énekesnő. — Abayné Nina, Dorsai Lia, Girethné Teréz, K. Kövesdi Mari, Kövesdi Róza, L. Sárközy Margit, Szánthóné Mari, Vásárhelyi Rózsa kardalosnők és segédszínésznők. — Férfiak: Vedress Gyula, művezető, jellem, intrikus, kedélyes apa, rendező. Mezei Mihály, operette tenorista. Szép Aladár, bonvivánt, salonkomikus, operette rendező. Nyilasi Mátyás, kedélyes apa, operette-buffo, komikus. Tompa Kálmán, szerelmes. Halasi Béla, jellem, társalgási. Kövi Ede Pál, drámai apa, tenor-buffo. Gireth Károly, naturbursch, szerelmes. Ferenczy József, operette bariton, népszínmű-énekes. Károlyi Lajos, titkár, apaszinész. Szánthó Lajos, komikus, ügyelő. Szamossy Albert, Lendvay Ödön, Kerekes Mihály, Kövesdi János, Ligeti Vilmos, Erdélyi Miklós, Vauk István, Falvy Károly kardalosok és segédszínészek. Znojemszky Gyula karnagy. Takács Kálmán súgó. Helvig Albrecht, festő, Hamary György szabó. Abay Ádám, jegyáruló pénztárnok. Jámbor Zsigmond díszmester 7 segéddel. — Zenekar: Kövesdi János Ilod karmester, zenekari igazgató. Ifj. Jámbor Zsiga, Havelka József, Pikál Szaniszló, Günzl Antal, Pekarek József, Horváth Lajos, Kummerländer György, Vojacsek György, Malek Mátyás, Koch István, Kuncz Károly, Zamba György, Danek Ferencz, Rotter Ernő színházi zenészek. Itt működésünk alatt a színirodalom és zeneköltészet mindazon nevezetesebb újdonságait színre fogjuk hozni, amelyek a budapesti nemzeti és népszínházban, sőt a külföldi színpadokon is tetszést vívnak ki és ezen újdonságok legnagyobb része bérletfolyamban fog előadatni. Jutalomjátékok társulatunknál eltörölvek. A színtársulat legfőbb feladata az lesz, hogy törekvésével a m. t. közönség elismerését kivívja, miért is bizalommal kérem a m. t. közönséget, hogy a szfehérvári színház-egyesületet és társulatát kitűzött nemes czéljának elérésére pártfogásával támogatni szíveskedjék, hogy így az egyesület áldozatkészségét és a társulat igyekezetét méltó jutalom koronázza. A bemutató előadások lesznek: dr. Várady Antalnak ez alkalomra írott „Prolog”-jával és Bartók Lajosnak a Péczely-díjjal jutalmazott művével „Thurán Anna“ drámai, „Ideges nők“ (újdonság) vígjátéki, „Czigánybáró“ operett és „Ingyenélők* (újdonság) népszínmű. Az idénybérlet az első előadással, a havi bérlet deczember 2-án veszi kezdetét. A havi bérlet eszközlésével Károlyi Lajos színházi titkár van megbízva; a bérletfolyam számairól a színlap értesíti a t. bérlőket. Bérletárak: a) Idénybérlet: A színházi alap javára rendezendő 4 előadás kivételével a következő : Földszinti és I-ső emeleti páholy 3 írt előadásonként. I-ső rendű zártszék 72 kr. előadásonként. II-ad rendű zártszék 56 kr. előadásonként. III-ad rendű zártszék 44 kr. előadásonként, b) Havi bérlet 20 előadásra: Földszinti és I. emeleti páholy 70 frt. I-ső rendű zártszék 16 frt. II-ad rendű zártszék 12 frt. III-ad rendű zártszék 9 frt. Szinlapbérlet az egész évadra 1 frt 20 kr. Szelvényjegyek egyáltalán nem hozatnak forgalomba. Felhasználom ez alkalmat arra is, hogy a sz.-fehérrvári színház-egyesület színtársulatának tagjait a m. t. közönség szíves pártfogásába és jóindulatába ajánljam. Ígérvén, hogy Székesfehérvár és vidéke műpártoló közönségének igényeit tőlünk felthetőleg kielégíteni elmulaszthatlan kötelességemnek ismerem. Székesfehérvár, november hó 20-án, 1889. A szfehérvári színház-egyesület megbízásából: Vedress Gyula, művezető. IllON és VIDÉKI BIBEL November 19. 1889 — Személyi hír. Gróf Cziráky Béla főispánunk tegnapelőtt Sárosdra utazott a gr. Eszterházy-család látogatására, s csütörtökön tér vissza városunkba. — Deák Tamás borászati vándortanár f. hó 19-én 1 hóra Erdélybe utazik, hogy a szakmájához tartozó tárgyakból előadásokat tartson. Helyette Langmáhr Gáspár városi alkamarás fogja addig teendőit végezni. — Helyiség változtatás. Lapunk szerkesztőségének irodája és a „Székesfehérvár és Vidéke” czimü könyvnyomdai üzlet, folyó évi november 1-től kezdve sas-utcza kölcsönsegélyző-egylet tulajdonát képező háznak ama helyiségeibe helyeztetett át, melyeket eddig a m. kir. illeték kiszabási és adóhivatal birt bérbe. — Lőgyakorlat éles töltényekkel. A 69-ik Jellasich gyalogezred parancsnoksága német nyelven szerkesztett átiratban értesítette a vármegye hatóságát, hogy Iszkaszentgyörgy község határában folyó hó 23-án reggel 6 órától délutáni 2 óráig éles töltésekkel lőgyakorlatot fog tartani. A lőgyakorlat területén őrök lesznek felállítva, de mivel a lőfegyverek 5500 lépésre is elhordanak, a munkások a mezőn vagy szántóföldeken való tartózkodástól is eltiltottak. — Halálozások. Részvéttel vettük a következő gyászjelentéseket: özv. Goriupp Nándorné szül. Niczky Mária, saját, valamint gyermekei: Ödön, Jenő, Kálmán, László és Vilma; ugyszinte nővére: Zoller Mihályné és az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott s fájdalomtól telt szívvel tudatja felejthetetlen s forrón szeretett férjének, illetve atyjuk, testvér, sógor és rokonnak: Goriupp Nándor m. kir. 1-ső oszt. pénzügyőri biztosnak f. évi november hó 16-án éjjeli 12 órakor, életének 58-ik, boldog házasságának 29-ik évében, szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hilt tetemei folyó évi november hó 18-án, hétfőn délután 4 órakor fognak a rom. kath. szertartás szerint a „Szentháromságról“ czimzett (hosszutemetői) sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 19-én, kedden d. e. 10 órakor fog a székesegyházban a mindenhatónak bemutattatni. Székesfehérvár, 1889. évi november hó 17-én. Áldás és béke poraira! — A boldogult temetése tegnap délután nagyszámú közönség élénk részvéte mellett ment végbe. A ravatalt számos koszorú födte. Legyen könnyű a föld porai fölött. — Özv. Láng Alajosné szül. Teltsch Terézia, gyermekei és az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen férj-, apa-, fiú-, unokaöcscs-, testvér- és sógornak Láng Alajos könyvkötőnek folyó évi november hó 15-én reggel 41/2 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 43-ik, boldog házasságának 8-ik évében történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hilt tetemei f. hó 17-én, délután 4 órakor fognak a r. kath. anyaszentegyház szertartása szerint az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat pedig folyó hó 18-án d. e. 10 órakor fog a szent ferencz- rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Veszprémben, 1889. évi november hó 15. Az elhunytnak gyermekei: Láng Sándor, Láng Feri, Láng István, Láng Anna. Szülei: Láng József, Huuber Borbála. Napa: özv. Teltsch Ferenczné szül. Fazekas Mária. Nagynéne: Huber Janka. Testvérei: Láng Karolin, Láng Tekla, Láng Sándor, Láng Ferencz, Láng Mari, Láng Lajos, Láng Emma, Láng István. Sógornők: Teltsch Krisztina, Teltsch Klára, Láng Lajosné, Láng Sándorné. Sógorok : Schmidt József, Csesznek János. — Áldás és béke lengjen hamvai fölött. — Főreáliskolánk igazgatója Budapesten. Klamarik János cultusministeri osztálytanácsos a városunkban építendő reáliskola építése tárgyában felkérte magához dr. Kuthy József igazgató urat. Reáliskolánk igazgatója ma reggel utazott Bpestre magával vive mindazon propositiókat — melyek ez ügyben eddig felmerültek. Úgy látszik, odafenn már nem jó szemmel nézik a hosszú halogatást. Bizony, jó volna már az építés ügyét végleg eldönteni — legalább nem kellene a 6000 frt subventión kívül — 3000 forinton felül lakbért fizetni az elemi iskolák után. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóakaróink és ismerőseinknek, kik néhai Goriupp Nándor forrón szeretett férjem, illetve édes atyánk elhunyta által bennünket ért súlyos csapás fájdalmait részvétükkel enyhíteni iparkodtak — drága halottunk ravatalára koszorút helyeztek, avagy a végtisztességtételnél jelen lenni kegyesek voltak és fogataikat a gyászszertartás tartamára rendelkezésükre bocsájtották — fogadják ez után is a leghálásabb köszönetünket. Szfehérvár, 1889. november 19-én. A gyászoló család nevében: özv. Goriupp Nándorné. — A „furcsa pénzbehajtás“ czimü hírünkre vonatkozólag, miután a megjelölt H. betű sok kellemetlen félreértésre adhatna okot, kijelentjük, hogy az“ Hochmann nevű fiatal emberre vonatkozott. — Előkelő családok sarjai a vádlottak padján. E czimmel lapunk folyó évi november 12-én megjelent számában emlitettük, hogy Gráczer Károly bpesti lakos bűnügyi feljelentést tett Jankovics Gyula r.almási földbirtokos és gróf Somoriva Aurél budapesti magánzó ellen, azért, mert ezek különféle ígéretek mellett megvettek tőle 2 értékes lovat s egy kocsit. Mikor a panaszos pénzt kérte tőlük kisült, hogy Jankovics kiskorú, társa pedig vagyontalan. E hírünkre vonatkozólag egy az ügyben beavatott egyéntől amaz értesítést nyertük, hogy a följelentő állítólagos panasza merőben alaptalan, mert először is sem a lovak sem pedig a kocsi nem voltak olyan értékesek; másodszor panaszos jól tudta az adás-vételi ügylet megkötésekor már, hogy Jankovics kiskorú, a másik pedig vagyontalan — tehát tudva e körülményt mindezt a megejtett vizsgálat is igazolta, mégis megkötötte az ügyletet, neki panassza nem jogos. Lehet, hogy ő akarta adósait a nekik drágán eladott tárgyakkal becsapni — azt hívén, hogy fenyítő feljelentés esetében majd a kiskorú rokonaitól megkapja a pénzt. E hitében azonban valószínűleg alaposan csalódni fog, mivel a megejtett vizsgálat alkalmával kiderült tények alapján a kir. ügyészség valószínűleg beszüntető indítványt fog tenni. Helyesen tennék az alaptalanul vádlottak ha a feljelentőt kissé megtanítattnák arra, hogy ily után és módon nem szabad és nem illik pénzt szerezni. — Az ismeretlen öngyilkos — ki a sárpentellei fenyvesben felakasztotta magát — kilétének kideritésére a nyomozásokat megindították. Az öngyilkos személyleirása a következő : „Haja szabály- szerűen nyírott gesztenyeszinaroza hosszúkás; szemöldöke barna; szemei kékek; orra rendes; csekély kis bajusza és félkör szakála gesztenye szinű; fogai épek; mellkasa keskeny; végtagjai finom bőrűek, melyből azt lehet következtetni, hogy tollal dolgozott.“ Az öngyilkos, mint lapunk múlt számában is megírtuk, levelet hagyott hátra kedveséhez Gizellához czimezve, melyben bocsánatot kér tőle, hogy e rút halállal vet véget életének s felkéri a fehérvári közönséget, hogy mint műveit, intelligens embert temessék el a református szertartások szerint. A levelet Fehér megye térképéből leszakított papírra trónnal irta, s a biztos kézzel irt levél, szilárd, elszánt lélekről tesz tanúságot. A levél november 3. kelettel Kolozsváron íratott az öngyilkos szerint, mely azonban részint azért valószínűtlen, mert mint említettük, ruháiban csupa budapesti cégek nevei vannak bejegyezve, másrészről pedig érthetetlen, hogy miért kellett volna neki a nagy utat eddig megtenni, holott még elég fenyő van az ország más részén is. Igazán bámulatra méltó az a cynismus, melylyel végzetes tettére elkészült, Fehér megye térképén pontosan megjelölte azon helyet, hol véget vetend életének, s a térképen nem levő kisebb helyeket maga rajzolta azonnal oda, talán hogy útközben jobban tájékozhassa magát. — Ingyenes látvány. Vasárnap a déli órában, mikor csak úgy hullámzott az embertömeg a főutczán, nem mindennapi jelenet játszódott le a járókelők szemei előtt. Három helybeli polgár, nem respektálva a nagyszámú szemtanukat, valami ügyesbajos dolguk lévén elintézendő, ott nyomban akként eligazították, jól elpüfölve, összevissza rugdalva egymást, s gyönyörű (?) látvány volt a főutczán hentergő, marakodó három embert látni. A verekedés véget ért, azaz hogy néhány úriember közbelépve elválasztotta a harczoló feleket, mert bizony a legnagyobb séta idején, a város főutczáján és környékén, a jó ideig tartó verekedés tartama alatt, bár egy csomó ember ment keresésükre, mégsem tudtak egy rendőrt elcsípni. Persze mióta a külvárosi lakosok panaszt emeltek, hogy nekik nincs rendőrük, azóta a külvárosokat őrzik az „András“ bácsik. (Elhisszük, hogy a külvárosokban őrködnek, a boros üvegek mellett.) Jellemző, hogy a harczoló felek egyike a város hivatalos embere, a rendre felügyelő „Zichy-liget“ baktere volt. — Talán épen azért nem riadt a nyilvános küzdőtértől vissza, mert teheti, mint aféle hivatalos ember. — Jól tenné a rendőrkapitány, ha megmagyarázná a hivatalos és két nem hivatalos embernek, hogy a korcsma helyett inkább járjanak vasárnap a templomba, akkor józan állapotban nem teszik ily csúffá önmagukat. — Székesfehérvári Vörösmarty-kör. A székesfehérvári „Vörösmarty-kör” által 1889. évi november hó 3- án Vörösmarty Mihály születésének évfordulója alkalmából rendezendő felolvasó estély műsora: 1. Dr. Schwartzer Ottó egyetemi tanár úr előadása „Csók” (Vörösmarty téboly alakjáról.) 2. Dr. Kuthy József főreáliskolai igazgató úr értekezése a „Csillagok világából.“ A felolvasás kezdete esti 6 órakor. A felolvasást esti 8 órakor társas vacsora követendi, melyre előjegyzések eszközölhetők, november hó 28-ikán esti 6 óráig a kör helyiségében és Szekerák és Hornyánszki utódainál letett aláírási ivén. — A közeledő kaszárnyaépítés reményében városunkban a szőllőhegyen egymás után nyitnak oly egyének is kőbányákat, kik erre feljogosítva nincsenek. A rendőrkapitány figyelmessé téve e körülményre 5 ilyen engedély nélküli kőbányát betiltott, s a tulajdonosok ellen az eljárást megindította. A Kereskedelmi szaktanfolyam felnőtt nőink számára tegnap nyitatott meg a helybeli kereskedelmi akadémiában. Az előadásokra eddig 12-en jelentkeztek. A tanítás megkezdése előtt Dr. Faludi Miksa igazgató ismertette a tanfolyam czélját, majd azon reményének adott kifejezést, hogy az itt megkezdett tanfolyam a bpesti után első fog lenni, mely fényes eredményt mutat föl. őszintén kívánjuk, hogy úgy legyen! — Willsdorfer János csákberényi plébános temetése f. hó 16-án ment végbe a papság és lakosságnak élénk részvéte mellett. Az elhunyt ravatalánál megjelent a csákvári egyházkerület papsága, az uradalmi tisztikar, a moóri capucinus-rendház küldöttsége, s a környék intelligentiája teljes számban. A szertartásokat Mayer Károly esperes plébános végezte segédlettel, ki a sírnál megható gyászbeszédet tartott. — Toloncz-szökevények. Rozmariny Rezső, Vucskovits Lázárné szül. Peics Mária, és Englert József tolonczok, f. évi nov. 2-án m.-vásár és ráczkereszturi után a tolonczkisérő elől megszöktek. Nyomozandók és feltalálás esetén ide kisérendők. Rozmariny Rezső személyleirása: ercsi illetőségű, 30 éves, róm. kath. nőtlen napszámos közép termetű, kerek arezu, szőke hajú, kék szemű, viselt ruházatú. — Vucskovics Lázárné szül. Peics Mária személyleirása: ballai illetőségű, 40 éves, gör. kath., férjes napszámosnő, közép termetű, kerek arezu, barna hajú, barna szemű, viselt ruházatú. — Englert József személyleirása: ercsi illetőségű 95 éves, róm. kath. nőtlen, molnár, közép termetű, kerek arczu, barna hajú, szürke szemű, viselt fu, házatu, 5684/89. Vaál, 89. nov. 9. Szkiró. -i — Meghívó. A székesfehérvári ügyvédi kamara folyó évi deczember hó 22-én délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében válaszolási közgyűlést tart, melyre a t. kortárs urakat azon tiszteletteljes figyelmeztetéssel hívom meg, hogy az 1874. 34. t.-cz. 23-ik §-a értelmében a kamara székhelyén lakó tagok, választási jegyeiket csak személyesen adhatják be, a székhelyen kívül lakóknak azonban meg van engedve, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhetik. Kelt Székesfehérvárott, az ügyvédi kamara választmányának 1889. nov. 17-én tartot üléséből. Dieterich Szilárd, a kamara elnöke. — Elszaladt ló. Fehér Sándor fülei lakos tulajdonát képező egy világos pej kancza ló. a (homlokán csillaggal) folyó hó 15-én az ősi malomtól elszaladt. A tulajdonos ez után is a felkéri mindazokat, kik fennt jelzett ló hollétéről tudomással bírnak, szíveskedjenek őt értesíteni. — Rendelet a zálogosok visszaélései ellen. Baross Gábor miniszer a zálogházi árveréseken vásárolt arany és ezüstneműeknek a zálogházi üzletekben való árusítása tárgyában a következő helyes rendeletet bocsájtotta közzé. A legutóbbi időben számos panaszt hallottam, hogy az 1881. XVI. t.-cz. szerint jjjkézi zálogra való kölcsönzéssel foglalkozók, valamint :[a budapesti kir. zálogház fiókgyűjtői közül többen a zálogházi árverésekkor általuk megvett zálog tárgyakkal, zálogüzleti helyiségükben üzérkednek, sőt ebbeli üzletüket a zálogügyletek eredetileg humanisztikus czéljaitól eltérően valóságos kereskedéssé alakítják át, mely eljárásukkal pedig nemcsak a vevőközönség félrevezetését czélozzák, hanem tekintettel arra, hogy üzérkedésüket leginkább az arany- és ezüstneműek s órákra terjesztik ki, az ezen tárgyakkal való solid kereskedésnek állják útját. Az illetők továbbá nem ritkán arra is használják fel zálogüzleti jogosítványukat, hogy gyárosok és kereskedőknél maguk számlájára vásárolt új, de selejtes árukat néha valóságos értékükön felüli becsárban ön- t maguknál teszik zálogba, s ekkor vagy a zálogje- ügyet kísérlik meg nyilvános helyeken eladni, vagy pedig a lejárat s árveréskor mások által meg nem tevett tárgyakat, boltjaik kirakatából ajánlják a vevők a közönségnek, mely azon hitben, hogy lelkiismeretes ,igen megbecsülve volt tárgyakat a becsértéken alul , is vásárolhatja selejtes árut tényleg drágán veszik meg, sőt miután a zálogtárgy a fémjeleztetési kötelezettség alól kivontnak jelentkezik, a vevő közönsség az ily jelzésnélküli tárgyak arany és ezüst minősége vagy finomsága iránt is teljesen tájékozatlan marad, vagy félrevezettetik. A zálogüzletekben elharapódzott ezen visszáságok folytán . Indíttatva érzem magamat a kir. pénzügy és belügyi miniszter urakkal egyetértőleg levő illetékes hatóságokat és közegeket a következők iránt tájékoztassa és utasítsa: 1.) Az 1881. XIV. t.-cz. valamint a budapesti kir. zálogház fiókgyűjtői is még , az árveréseken általuk megvett, illetve magukhoz váltott tárgyakat csak az esetben adhatják ipari szerűen tovább, ha ily tárgyakkal való kereskedésre külön iparigazolványnyal bírnak. Ebből következik, ahogy a zálogüzlettel foglalkozók azon arany, ezüstneműeket, ékszereket, órákat is, melyeket az árverésen, vevő vagy megfelelő ajánlat hiányában , magukhoz váltottak, illetve megvásároltak _ ha csak ily tárgyakkal való kereskedés folytatására iparigazolványnyal nem bírnak — Üzletszerűen ke- reskedők módjára el nem árusíthatják. b) Hogy azon zálogüzlettel foglalkozó, ki az említett tárgyakkal való kereskedésre iparigazolványnyal nem bírván, ily tárgyakat a zálogüzlet helyisége elé , kirakatszerűen, — vagy elárusitásra figyelmeztető módon elhelyez, ott bármi módon kínál, vagy oly jelzést használ, mely arra mutat, hogy a zálogüzletiben árverésen vett tárgyak árusittatnak, — mint az ipartörvény alá eső kereskedő tekintendő , s mint , ilyen, az ipartörvény rendelkezéseinek tartozik megfelelni; — e) hogy a zálogüzlettel foglalkozó, amennyiben az említett tárgyakkal kereskedést űz, a fémjelzési szabályok 52—55 §-ban körülírt ellenőrzés alá esik. 2.) A jelenleg érvényben álló házalási szabályok szerint a házalókereskedésből kizárvák a drágakövek, arany és ezüstnemű stb. tárgyak. A tiltott árukkal való házalásra előírt módon büntetendő tehát az is, ki ily tárgyakra szóló zálogjegyekkel (bárczokkal) házaló kereskedést űz. Ezen , rendeletem az iparhatóságokkal azzal a felhívással közlendő, hogy az észlelt visszáságokat éber figyelemmel kisérve a fentebb előadott utasítások alapján erélylyel járjanak el. — Budapest, 1889. nov. 14. Baross miniszter. — Óra tolvaj. Czanka Ferencz német származásu festő segéd (18 éves közép termetű, ■ hosszú arczu, más szinü, széles karimáju kalapot viselt) városunkba jött munkát keresni. Itt tartózkodása alatt Fehérnénél szált meg s szálásadója jószívűségét azzal hálálta , meg, hogy egy éjszaka összeszedte a vele , egy szobában levő Babrián József és Fehér ■ Ödön asztalos segédek dupla fedelű ezüst , óráit (számszerint hármat) nemkülönben fel- törve jó szivü szállás adójának szekrényét s s abból két forint készpénzt magához véve városunkból eddig ismeretlen irányban megszökött. Az enyveskezü festő segédkézre ■.kerítésére rendőrségünk megtette a kellő intézkedést.