Székesfehérvár és Vidéke, 1890. január-június (18. évfolyam, 3-76. szám)

1890-01-07 / 3. szám

vette, hol a két Karácsonyi urakkal beszélgetünk. Ezek édesatyja volt az első magyar színészet alapítója Fehérváron, ő vitte fel a legelső színészetet még a mait század végén bemutatni a pozsonyi országgyűlésen a tarot és rendeknek. Innen felhivattam a színházhoz tanakodni, hogy mitévők legyünk s határoztuk, hogy még négy előadást tartunk itt, a legújabb darabokat. De ma már annyira széthúz társulatunk, hogy alig lehet őket próbára össze- hozni, mindegyiknek más a czélja s egy uj directiót - alakul, valami Teres nevezetű diszletet festett és néhány old magával falura szándékozik. Még Török! • Munkácsiné le akarnak menni Prima-tonnánk és első szerelmesünk engem is emlékez-tettek, hogy gondoskodnám magamról, mert maris minden tag menni szándékozik. El is mentem rög-titen igazgatómhoz, Szabóhoz, hogy engem biztosítson, s ha fog-e tartani társaságot. Ő biztatott is s én. Megnyugodtam s elhatároztam, hogy mindent az időtől fogok várni s hazajővén, nálam találtam balrátaimat: Petőfit és Némethit s együtt tanácskoztunk jövendőnkről. Január 9. Ma adjuk Székesfehérvárott utolsó darabunkat. Ma búcsúztam el nem testvérétől, Gyujarid,aki egyenesen Szabadkáról hozzánk jött látó-17 gutóba, innen pedig Tatába megy Feketénéhez, ki- írek társulatához szives felhívást kaptam a napokban a régből, hogy menjek viszsza szerető rokoni körükbe. Kecskemét, január 14. Három napig utaztunk Fehérvárról Kecskemétre. Hiában, tél van jól se kellet pakolnunk a podgyászból. Tőlem, családomon kívül, még Petőfi és Körmendi Lina utazott egy szekéren. Első nap Pentelére értünk s eddig még csak tűrhető volt utunk Fehérmegyében, de tegnap átkelvén a Dunán, feneketlen sáron és homokon keresztül vergődtünk nagy nehezen. A fiatalság azonban vígan utazott s egész után dalolt. Petőfi is becsipvén egy kissé a dunai révnél és meglátván Szalk-Szentmártonnál a Dunaparton a csárdát, hol apja egykor korcsmáron volt, olyan enthusiasmusba jött a kocsin, hogy nem lehetett vele boldogulni. Dalolt, káromkodott, mindent tett örömében. Nem felkérte Petőfit, hogy az Istenért, ne káromkodjék olyan nagyon, mert bizony megveri az Isten, s még feldülünk, pedig kis gyermekünk is gyermekünk is velünk van a kocsin. Inkább menjen — úgymond — más kocsira, ahol nincsenek nők és gyermekek. Ő aztán el is ment nagy dühösen a nőtlen emberek kocsijára. No, volt aztán ott danolás, kiabálás, s midőn ez enthusiasmus tetőpontjára ért, a midőn a Rákóczi-induló ezen strófáját énekelték a legdühösebben: „és ha rája harcz — vihar dúl, »ikra szólít bajnokot. . * kocsijuk egyszerre felborult. Nem szentül hitte, hogy Petőfit ■ .rí i,'j Isten, a ráért oly szörnyen káromkodik _ * A V fAlfínk olmorif. morf. mittö/u*víJU** ~* " ^dúlhattunk volna fel. Éjjelre aztán Szabadszállásra, »igy Kunföldre jutottunk. Itt aztán én is fogyi ki mitttam Petőfivel, annak örömére, hogy most már Kunságban, azaz otthon vagyunk. Ma végre harmadik nap delére beértünk Kecskemétre, s Váradi, volt igazgató, ki itt tönkrejutott Kecskeméten, elvitt magához ideiglenes szállásra. Egy hitvány padlásszobában lakom, melyben ő is lakott. Örülök, hogy ezt is kaptam. Megérkeztek a társulatomhoz Dézsi, Gönczi, Tavaszy, Török pedig elvált tőlünk. Székesfehérvár, 1848. október 25. A múlt vasárnap befejezvén Szegszárdon előadásainkat, sokáig tanakodtunk útirányunk felől, elvégre Veszprémet tűztük ki állomásul azzal, hogy a vásár tartama alatt Székesfehérvárott megállunk. Hogy ezen határozatunkkal mily bakot lőttünk, azt beláttuk, amint Fehérvárra értünk és ott találtuk Mátrai társaságát, kivel hosszas bíráskodás után oly föltéttel egyeztünk ki, hogy mi kevesebben lévén, a jövedelemnek egy harmadát kapjuk, ők pedig, kik többen vannak, de silány színészek, kétharmadát bírják a tiszta jövedelemből. Bele kellett e föltételbe nyugodnunk, mivel nincs pénzünk a tovább utazásra . Mátrai mindegyre ígéri is, hogy ő a vásár után rögtön elköltözik. Az esőzések miatt eddig kocsibérünket sem kerestük ki s nem is csodálható ennélfogva, hogy ezt látva Mátrai kezdő színészekből álló társulatával is a harmadik előadás után eltávozik innen. Székesfehérvár, november 16. Miután a Veszprémig való utazáshoz nincsen pénzünk, kénytelenkelletlen itt maradtunk s bérletet nyitottunk. Bérlő azonban csak néhány jelentkezvén, kihirdettük, hogy tisztelettel visszafizetjük a bérlőknek a bérletet, miután nem vagyunk képesek a mindennapit kikeresni. E hirdetésünk megjelenése után báró Fiáth felhivatta ma az előadás alatt a helyben lévő casinóba igazgatónkat Chiabait, s kijelentvén, hogy a társaság képességével a közönség igen meg van elégedve, ajánlá, hogy visszaadva a bejött bérletet, tartsunk néhány napi szünetet, s ezalatt készüljünk új darabokra, s legyünk jó reménységgel, mivel ők fogják szedni a bérletet, nem engedhetvén meg azt, hogy egy jóravaló társaság a magyar színészet régi tűzhelyétől bukással távozzék. Székesfehérvár, november 23. Fiáth báró felszólalása meghozta a kívánt sikert és igen szép számú bérlőnk akadt. Szigligeti gyenge „Pasquill*-ját a premieren tetszéssel fogadták, a „Párisi rongyszedőt* pedig meg is kellett ismételnünk; ebben én adtam a fárasztó czímszerepet. Mostanában még négy új szerepet kell e héten betanulnom: „Kérek két pengőt*, Szárcsáját, „Egy nő ki az ablakon kiugrik*, Derítői báróját, továbbá a „Világszinjátéka* és az „Udvari bolond* egy-egy jelentősebb szerepét. ink. Székesfehérvár, deczember 18. Ma nyitottuk ila-t meg az uj botetot a „Közönyt-Közönynyel*, melyben itet e'n Peri»«, nem Floretta szerepét adta. or 1848. Székesfehérvár, január 17. Mióta a faraz-sang beállott, igen megcsökkent jövedelmünk, ezért ink is tegnap utolsót játsztunk s ma számadásainkat hozitt, van rendbe, készülődünk Veszprémbe. Pozsonyból laza meghívást kaptam az igazgatóságtól 170 frt havi se- fizetésre és 30 frt útiköltség pótlásra, de bármint trók szeretnék is az országgyűlés alatt Pozsonyban játéslszani, elkerülöm Pozsonyt, mivel a rendező ott Kocklmáromi, a- Veszprém, január 22. Ma kedtük meg előadáz-falukat „Egy napi kaczérság“ czimű vígjátékkal, s író közönségünk nagy megelégedéssel hagyta el a szinti házat. M ----------“ VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK . Január 7. 1890 — Jégsport. Székesfehérvári korcsolyázó I egyesület. — 1889 — 90-ki idény. — (Folynttatás.) Rendes tagok: 67. Tóth Artur. — 68. ■j Vértesy József. — 69. Dr. Árókay Antal. — ■ 70. Lovag Prouvy Lambert. — 71. Gróf Czi' Iráky Béla. — 72. Tóth Aladár. — 73. Báró Salamon Mihály. — 74. Dr. Kövesy István. ' I— 75. Heltay Jenő. — 76. Lovag Ries Tódor. I— 77. Nyak Jenő. — Családtagok: 131. I Tóth Arturné. — 132. Tóth Diane. — 133. I Tóth Áron. — 134. Vértesy Józsefné. — 135. I Vértesy Aranka. — 136. Vértesy Matild. — 1137. Vértesy Géza. — 138. Gróf Cziráky I Béláné. — 139. Farkas Sándorné. — 140. I Máthé Domokos. — (Folyt. köv.) — 1890. I január 12. (vasárnap) a jégpályán zene és tűzijáték! — A korcsolyázási napok összes száma 1890. január 6-ig bezárólag: 33. — Értesítés. A székesfejérvári „tóv. olv. ker. tagjait ezennel értesítem, hogy az életbe lépett könyvtári szabályzat értelmében a kör könyvtárából könyvek 1890. január 15-től kezdve olvasás végett csak a 3 írt betéti összegnek befizetése és az ezt igazoló pénztári téritvény előmutatása mellett szolgáltatnak ki. Szfejérvár, 1890. január 7. Salamon Károly, könyvtárnok.* — A székesfehérvári kereskedelmi bank pénztári forgalma 1889. évben. — Bevétel: készpénz 32,083 frt 85 kr.; folyószámla 2.413,423 frt 73 kr.; betétek 845,890 frt 94 kr.; levélbetét 226,314 frt 32 kr.; bankváltók 1.842,782 frt 03 kr.; előlegek 17,984 frt 50 kr.; szelvények 39,526 frt 40 kr.; értékpapírok 263,443 frt 20 kr.; ezüstpénzek 2,918 frt 28 kr.; aranypénzek 8,350 frt 89 kr.; bankváltókamat 49,891 frt 29 kr.; előlegkamat 2,761 frt ■ 38 kr.; általános kamat 1,149 frt 34 kr.; jutalékok 1,250 frt 66 kr.; bélyegilletékek 141 frt 03 k. külföldi váltók 6,880 frt 41 kr.; főösszeg 5,754,291 frt 44 kr. — Kiadás: folyószámla 2.221,687 frt 82 kr.; betétek 697,789 frt 93 kr.; levélbetét 1 284,084 frt 15 kr.; bankváltók 2,086,859 frt 57 kr.; előlegek 16,660 frt; szelvények 54,442 frt 81 kr.; értékpapírok 253,218 frt 60 kr.; ezüstpénzek 8,130 frt 81 kr.; aranypénzek 9,993 frt 52 kr.; általános kamat 613 frt 75 kr.; betétkamat 3,556 frt 27 kr.; levélbetétkamat 3,100 frt 35 kr.; bélyegilleték 144 frt 55 kr.; költségek 2,456 frt 76 kr.; fizetések 5,540 frt.; külföldi váltók 48,275 frt 35 kr.; osztalék 12,000 frt; adó 4,574 frt 92 kr.; kamatadó 2,062 frt 40 kr.; illeték 60 frt 68 kr.; adakozás 250 frt; készpénz, egyenleg 37,007 frt 96 kr.; főösszeg 5.754,291 frt 44 kr. — Az 1890. év kritikus napjai. Falk Rudolf, a hires időjósló, nem kevesebb, mint 25 napot jelez olyannak ebben az esztendőben, a mely szerinte kritikus nap lesz. Legveszélyesebb napok lesznek: jan. 20, febr. 19, márcz. 20, julius 31, aug. 30, szept. 28 és okt. 27. Másodsorban említendők: márcz. 6, ápril. 5 és 19, május 4, június 3, július 2, okt. 13, november 12 és deczember 12. Harmadsorban említendők január 6, febr. 5, május 18, június 17, július 17, augusztus 15, szeptember 14, november 26, deczember 16. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerősök és jóbarátok, kik felejthetlen kedves leányunk temetésén megjelentek, a ravatalra koszorút küldtek és ezáltal fájdalmunkat enyhítették, fogadják ezúton is hálás köszönetünket. — Tremko Ferencz és neje. — Színészet. Szombaton a még mindig vonzó „Suhancz* került színre több mint középszámú közönség előtt. Serfőzy Etel a régi pajzán, eleven játéka „suhancz* volt. Kedves énekét, ügyes, keresetlen mozdulatait megérdemlett tapsok jutalmazták. Egri Stefániának (Eliz) egy játéka mint éneke kifogástalan volt. Elismerést érdemel a második felvonásban énekelt nagy jelenete, mely bámulatra ragadta a műértő közönséget. Nyilassy Mátyás (Birot) jól játszott s ügyes mókái nevetésre fakasztották, de ugy látszik Nyilassy még is csak kifogástalanabb, természetesebb ott a hol „ő az ur, és nem a hol vele bánnak el úgy, ahogy akarnak. Nagyon látszott rajt, hogy erőlteti azt a tehetetlenséget. Úgy szerette volna oda kiáltani annak a pajkos „suhancznak* : „csak szabadna majd elbánnék én veled, de nem engedi a szerepem.* Gréb (Dunand) eredeti alak volt, de cupléi semmit sem értek. Ezekből vagy jót, vagy semmit. Nyilassy coupléi se voltak jobbak. Mezei dicséretesen énekelt, de játéka érzéstelen. Szó, szó, szó , mint Hamlet panaszkodik. Kövy Ede (Moren) nagyon rokon isenvesse. Játszi Sz. So! : Ö tség ! Dorsay Lia (Dajka) játéka ügyetlen, folytonosan mozog, forgolódik mintha nem érezné magát otthon a szinpadon. Károlyiné, Szigeti Lujza Szántó is érdemes a megemlítésre. — Vasárnap, E. Illés Károly népszinműve „Czifra Juczi" -t adatott telt ház előtt. A czimszerepet játszi Daróczy Ilka, kit már annyiszor láttunk szót sikerrel működni a drámákban, a népszínművekben éppen nem mutat valami különös jó alakítást be - igaz, hogy ez kissé furcsán hangzik, mert hisz a népszínműben a tragikus elem is képviselve van, és Daróczy az ily szerepben lépett fel, de az ő egyéniségéhez, lényéhez nem való az a népies máz, mels az ily darabokban minden egyes szereplőre kell hogy reátapadjon, s akár drámai, komikai vagy énekes szerepben működik az illető, mindig csak e népet kell a maga valójában, a maga költészetéhez bemutatni. Daróczy kétségkívül jó tragica, szépen értelmesen szaval, játékában érzelem, hév van, de parasztruháiban is csak „úri dáma” marad. Alakításából mindazáltal kitűnt szép tehetséges szorgalma, melylyel szerepét tanulmányozta, ízléses öltözékei is jó benyomást tettek a közönségre, s bátran állíthatjuk, hogy ő ért legjobban a színtársulat tagjai közül a toilette titkaihoz. Nyilassy (Fajdos Mihály) játéka — mint rendesen — köztetszésben részesült. Dicséretreméltó alakításokat mutatott be. ’Kövi (Tarzsó János) ki daczára, hogy sokoldalú tehetség, majdnem minden téren egyenlő jelesenjátszik. Szigeti Lujza (Zsuzsi) szépen énekelt, s az a kedves egyszerűség, népies báj ma is annyira magával ragadta a közönséget, hogy nyílt jelenéseiben is megtapsolta. Az ensembleből kiváltak még Tompa, Ferenczy, Nyilassy és Ligeti Vilmos, utóbbi jó maskjáért. — Halálozás. Egy derék ifjút, szorgalmas kereskedőt szólított ki szerettei köréből a kérlelhetlen halál. Márkus Sándor ki már régebb idő óta vívódott a halállal — mint részvéttel értesülünk f. hó 5-én kiszenvedett. Enyhítse a közrészvét a mélyen sújtott anyát és rokonságot, a béke lengjen kora sírja fölött! A család által kiadott gyászjelentés a következőkép hangzik: Özvegy Márkus Simonná szül. Herczeg Janka saját maga és gyermekei: Lajos, Jenő és Miksa, úgy az összes rokonság nevében is fájdalomteli szívvel tudatja szeretett elsőszülött kedves fiának, illetőleg édes testvér bátyjuknak Markus Sándornak folyó hó 5-én déli 12 órakor hosszas betegség után, életének 26-ik évében történt gyászos elhunytak A boldogult halt teteme folyó hó 6-án d. u. 31. órakor fog az uri-utczai 13. számú házból a a helybeli hal. izr. temetőben örök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira! Székesfehérvár, 1890. január 5. „A kereskedelmi ifjak önképző köre* külön gyászjelentésben tudatja volt derék választmányi tagjának elhunytat.—Mély—megilletődéssel—értesítem körünk tisztelt tagjait, hogy szeretett tagtársunk Markus Sándor, választmányi tag ur f. évi január 5-én, déli 12 órakor hosszú szenvedés után meghalt. A megboldogult hült tetemi f. hó 6-án d. u. 7*4 órakor fognak a halottas házból — murcza 13. szám — örök nyugalomra tétetni. A temetésen való megjelenésre körünk t. tagjait tisztelettel meghívom. Székesfehérvárott, 1890. január 6. Kaltneckert Márton, elnök. -- Schlammadinger Antal és fia helybeli vaskereskedő czégnél egy jó házból való fiú mint tanuló felvétetik. — A jégpályáról. Rég nem láttunk oly óriási közönséget a jégpályán, mint tegnap. Növelte a kiváncsiságot a budapesti korcsolyázó egyesület két kitűnő korcsolyázójának Földváry Tibor és Erlich uraknak vendéglátogatása, kik valóban a legnyaktörőbb produkcziókat vitték véghez. A különféle pirouettek, staccntók, keringőzések, nehéz iskola mutatványok nem egyszer ragadták csodálatra a jelenlévő közönséget. A zajos mulatságot sikerült tűzijáték fejezte be, mely Lovász Viktort, az egyesület tüzijátékosát dicséri. Jövő vasárnap az egyesület nagyobbszerű tűzijátékot rendez, melyet a diáknap nagy örömére pereezverseny fog megelőzni. — (Trebor.) — Helytelen intézkedés. Ama panaszt vettük a déli vassuttársaság ellen, hogy ez a szabadbattyányi állomás közelében levő táczi országút sorompóit jelenleg nem emberi erővel, hanem az állomástól vezető csigával zárja le, mi által sok kellemetlenség, sőt életveszélyesség is fordul elő. A társaság ugyanis, lehet takarékossági szempontól, ama vasúti szolgákat, kik a sorompókat kezelték, elvonták onnét és jelenleg a sorompófák csigák segélyével eresztetnek le minden jelzés nélkül, miáltal sokszor megtörténik, hogy az utasok nem látva a sötétség miatt vájjon le van-e eresztve a sorompó, neki hajtanak, vagy pedig hosszas várakozásnak vannak kitéve. A világosság hiánya miatt majdnem szerencsétlenség történt a napokban is. Egyik közeli község jegyzőjének neje kocsin jött a közeli községből és ép akkor ért az országút átjárójához, midőn azt a csigák segélyével becsukták A kocsi bejött a vágányra, de már kimenni nem tudott, mi által a legnagyobb szerencsétlenségnek volt kitéve. Szerencse, hogy a kocsis nem vesztette a lélekjenlétét és úgy fordította a kocsit, hogy a robogó vonat, bár közvetlen mellettük baj nélkül elhaladt, szerencse volt az is, hogy a lovak ngit maradtak, mert ha megijedne, bizonyára * ’-etett volna ijedtségük a bennülőkre. B. már előbb is említett'" válysziként, de a jegyzőnő a ..rfteken keresztül ágyban fekvő beteg lett. A szerencsétlenségek elkerülése czéljából felhívjuk a veszélyes állapot megváltoztatására a társaság igazgatóságának figyelmét. A csigávali zárás csak dűlő utakra való, nem pedig 1 népes közlekedési főutra, ide emberi erő kell és 5 pedig jelző lámpákkal, hadd lássa az utas, hogy a sorompó le van eresztve. A közönség rovására nem szabad a társaságnak takarékoskodni, különben a közigazgatósági hatóságunknak is van ez ügybe beleszólási joga s azt hisszük, ha a társulat magá 3 tól nem, úgy akkor a hatóság meg fogja tenni az intézkedést a személy biztonság érdekében. 1 . Tűz Gárdonyban. A következő sorokat , vettük. F. hó 5-ikén estek fél hét órakor Borbély Imre, ercsű uradalmi szolga háza meggyulladt, s a hozzá közvetlenül épített Gulyás György házával együtt egészen leégett. Az épületek hossza mintegy 12 ölet tett ki, a kár 800 forintra tehető. Nagyon valószínű, hogy a tűz szándékos gyújtogatásból eredt, mert míg a vészjelzésre a község lakossága összefutott addig más oldalról, a nagyvendéglő épülete végéhez rakott kukoricza szár is kigyuladt, benne, szalma csóvák és tüzes üszköket találtak, de az épen vacsorától felvert közönség ezt a tüzet is széthányta s eloltotta, úgy hogy belőle nagyobb baj nem keletkezett. Az egyszerre különböző irányban keletkező tüzeset nagy rémületbe ejtette községünk lakosságát, mert azt hiszik, hogy oly megrögzött gyújtogató lappang a községbe ki a községet boszuból porrá akarja pörkölni. Mi azt hittük hogy igen tapintatos és jó tűzoltók vagyunk, kitűnt, hogy ime mit sem érünk, ha a reánk nézve oly sok irányba hasznos havat jégkéreg borítja. A veszélyben nagy megnyugtatásunkra szolgál az, hogy a szomszédos községektől mindenkor jóakarattal támogatatunk, most is megjelentek a velenczei és könyéki tűzoltók főparancsnokaikkal együtt, mely nemes, segíteni mindenkor kész szívességükért fogadják e helyről is őszinte szívből jövő, hálás köszönetünket. (x) — Eljegyzés. Heyder Ödön albertirsai községi jegyző — városunk szülötte — jegyet váltott Szabó Stefánia ottani földbirtokoskisasszonynyal. Az ég áldása legyen kötendő frigyükön! — A színház köréből. A szinházegyesület igazgató választmánya gr. Cziráky Béla főispán elnökete alatt f. hó 6-án a Vörösmarty-kör kis termében ülést tartott, melyben a kiküldött pénzügyi bizottság referált az egyesület pénzügyeinek állásáról és a színház működés eredményéről. A nagy alapisitási és szervezkedési költségek, valamint a sok pénzt igénybe vevő beruházások daczára, a bizottság a mérleget meglehetősnek találta, a jövő évi szervezkedést illetőleg azonban az igazgató választmány mégis azt határozta el, hogy bevárandó, mikép fog a január havi eredmény kimál, és esik akkor hat eddigi színházlátogatás némileg emelkedik, fogja jövő évadra a szerződtetéseket megkezdeni. A közönség jóakaró pártfogásától függ tehát a színészét, jövője és sorsa. Ha közönségünk méltányolja, a színházegyesület vezetőinek, áldozatkészségét, és a buzgó fáradozását, melyet e nemes czél körül kifejtenek, ha felfogja azon nagy érdekeket, melyek e vállalat tovább fenmaradásához és virágzásához fűződnek, úgy a nagyobb mérvű pártfogás által lehetővé fogja tenni, hogy jövőre még ennél tökéletesebb és jobb színtársulat szerződtethessék, és hogy az egyesület az általa kitűzött végezélt, t. i. a színészetnek állandósítását mihamarabb elérje. E hírünkkel kapcsolatban azt is elmondjuk, hogy az igazgató választmány a színtársulat nyári állomásainak megszerzése végett is tett lépéseket, és hogy Kanizsa, Zalaegerszeg, valamint Fiume a színtársulat részére már el vannak nyerve. Végül pedig nem hagyhatjuk megemlítés nélkül azt, amit már első helyen kellett volna felhozni, hogy az egyesület elnöke, a minden szép, jó és nemes Ügyért buzduló és lelkesülő főúr, mily buzgalommal, tapintattal és szakértelemmel működik, hogy nem hiányzik egyik ülésből sem, hogy nem sajnálja a fáradságát még a legminutiózusabb dologtól sem, amelytől az egyesület érdeke hasznot várhat, és mikép egyesülnek az ő kezében a fővezérlet összes szálai. Pénzügyi bizottság, műszaki bizottság, gazdasági szakosztály, mindezen egyes szakosztályok legapróbb mozzanatainál a jói, és bölcs tanácsa kétséges dolgokban mindig a leghelyesebbet tartalmazza. Ily vezetés alatt a biztos siker el nem maradhat. — Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerősök és jó barátaink, kik forrón szeretett gyermekem, illetőleg testvérünk néhai Márkus Sándor elhunyta által bennünket ért súlyos csapás fájdalmait részvétükkel, enyhíteni iparkodtak, drága halottunk temetésén megjelenni, illetőleg ravatalára koszorút helyezni kegyesek voltak, különösen a „kereskedő ifjak önképző köreinek, melynek tagjai testületileg jelentek meg a végtisztességen, s a koporsóra koszorút helyeztek, továbbá Klein Imre, Herczeg Sándor és családja, Herczeg Ferencz és családja, Herczeg Ignácz és családja, Herczeg József és neje, Havranek Lajos és családja, Krausz Mór és családja, Grau Frigyes és neje, nemkülönben Ungár Leo, Wiener Béla, dr. Szigety Lajos, Singer József, Steininger Sándor, Markovits S., Deutsch Géza, Auer Béla és Wiener Gyula uraknak, kik szintén koszorút helyeztek kedves halottunk ravatalára, fogadják e helyen is szívből jövő hálánkat és köszönetünket. A gyászoló család nevében: özv. Markus Simonna.