Székesfehérvár és Vidéke, 1890. január-június (18. évfolyam, 3-76. szám)

1890-02-04 / 15. szám

VÁROSI és VIDÉKI HÍREK. — Jégsport. Székesfehérvári korcsolyázó­­ egyesület. — 1889 — 90-ki idény. — (Vége.) ( Rendes tagok: 78. Kelp Albert. — 79. Bécs István. — Családtagok: 141. Kenesey Margit.­ — 142. Gróf Cziráky Miklós. — 148. Gróf Cziráky József. — 144. Gróf Cziráky György. — 145. Láng István. — 146. Véber Erzsiké. — 147. Véber Mariska. — 148. Gróf Cziráky N. — 149. Béé János. — 150. Ifj. Béé.. István. — 151. Béé Izabella. — 152. Béé Mariska. — Az egyesületi jégpálya február 1-je óta ismét nyitva van! — A korcsolyá­­zási napok összes száma 1890. február 4-ig bezárólag: 47. — 1890. febr. 9-én (vasárnap) kedvező időjárás esetére a jégpályán zene! — Czimbalom- és hegedű-hangverseny a Vörösmarty-körben. — A házias jellegéről közkedveltségnek örvendő Vörösmarty-köri estélyek harmadika folyó hó 7-én fog a kör­­helyiségeiben megtartatni. A hangverseny, műsora igen élvezetesnek ígérkezik. Mitlers Emma kisasszony czimbalmon fog játszani, gordonkán, majd hegedűn Greizinger Iván úr­­ fogja kisérni; ezen kívül Greizinger úr he­gedűn kiséret nélkül is fog játszani. A közre-­­működők kiváló zenei képzettsége ismeretes, s így előre is jelezhetjük, hogy a tervezett hangverseny igen kellemes élvezetet fog nyújtani a résztvevő közönségnek. — Pályázati eredmény az üresedésben levő, rajztanitói állásra. A f. é. január el-kére hirdetett­ iparrajztanitói állásért a következők folyamodtak: Liebenwein Alajos, kaposvári nyugalmazott gymna­siumi rajztanár, Mendly Károly hódmező­vásárhelyi, Vannay Ferencz csongrádi és Vecseri Lajos fiumei polgári iskolai rajztanítók. Utóbb nevezett másodíz­ben pályát a hirdetett állomásra. Jeles szakképzett­sége mellett különösen ajánlja Vecserit a házi­ ipar­ tanításában való kiváló jártassága, s a­melynek bi­­­­zonyságául nemcsak jeles oklevelet mutat be, hanem bemutat a házi ipar köréből tanítványai által ké­szített többrendbeli munkát is. Műfaragászati czik­­keivel a debreczeni kiállításon arany­érmet és dísz-­ oklevelet nyert. Már első ízben történt pályázása­ alkalmával városunk jeles szülötte, Havranek Ferencz,­ budapesti építészeti tanár s Gyertyánffy István ta­­­nítóképezdei igazgató a legmelegebben ajánlották , őt. Gyertyánffy paedagogiumi igazgató ajánló sorai, annak idejében fel is olvastattak az iskolaszéki vá­­­lasztó ülésen. Mi azt hiszszük, ha esetleg az iskola-­­ széki tagok többsége Vecserit tiszteli meg bizalma­­i­val, benne nemcsak buzgó és lelkes rajztanítót nyerne alsófokú ipariskolánk, hanem kiválóan ügyes és szakértő művezetői házi-ipar tanműhelyünk, a­­melyet a város nagy áldozatok árán létesített, s a­­melyet mindinkább tovább fejleszteni az iskolaszék-­­ nek s a városi hatóságnak határozott szándéka és­­ akarata. Vecserit személyesen ismerjük, s igy nem­­ vélünk csalódni, ha mondjuk, hogy ő a komoly s, kitartó munka híve és embere. Kívánjuk, hogy a­­ választás szerencsésen üssön ki! — Baleset. Virág Rozália nevű cseléd-­­ leány tegnapelőtt a halpiaczon levő kútnál,­ mialatt vizet akart meríteni, megcsúszott, s­ oly szerencsétlenül elesett, hogy ballábszár­­­csontja eltörött. — A súlyosan megsérületet szüleinél ápolják. — Névnapi tisztelgés. A székesfehérvári iparos-ifjúság képző- és segélyző-egyletének küldöttsége, Rajniss Mátyás elnök vezetése alatt f. évi február 2 án, tisztelgett Felmayer Istvánná született Topits Irma úrnőnél, hogy a mélyen tisztelt egyleti zászlóanya iránt becses névnapja alkalmával kifejezze üdvki­­vánatait. Az egész rokonság együtt volt, midőn a küldöttség élén az elnök üdvözölte a kedves zászlóanyát s kifejezést adva a mélyen érzett hálának és tiszteletnek egy­szersmind tolmácsolva a legjobb kivánatokat. A zászlóanya meghatva fogadta a megemlé­kezést és megköszönte az egyletnek szives figyelmét. — Meghívás. Alulírott saját vendéglői helyiségében folyó 1890. évi február 16-án tánczvigalmat tart, melyre az érdekelt kö­zönséget ez után is tisztelettel meghívja Kostyelik Ferencz, vendéglős. Jó zenéről, ízletes ételek és üde italok, úgy azok pontos kiszolgáltatásáról gondoskodva lesz. Kezdete 7 órakor. — Tánczvigalom. A helybeli felsővárosi olva­sókör javára f. évi február hó 1-én sorsjátékkal egybekötött tánczmulatságot rendezett, mely a régiekhez képest nem valami jól sikerült. A fran­­czia négyest 22 pár tánczolta. Ott voltak: Kováts Józsefné, Kováts Lajosné, Hiesz Józsefné, Keszeg Kálmánná, Hodola N.-né stb. u. k., továbbá Jandrok Etel, Dieterich Tera, Frankl Nina, Hiesz nővérek, Hodola Fanni, Huszár Aranka, Kincses Nina, Mirte Róza, Szalay Etel, Prikkel nővérek, Rehorska Ma­riska, Weichinger Katicza kisasszonyok. A mulatság rendezésének főérdeme Paulovits Ferenczet illeti, ki fáradhatlan buzgalommal működött mindvégig. A jól sikerült tánczvrgalomnak csak a reggeli órák ve­tettek véget. A mulatság alkalmával következő nye­rőszámok huzattak ki: 510, 32, 15, 260, 305, 82 197, 335, 171, 505, 124, 939, 230, 839, 216, 241 918, 313, 457, 816, 522, 813, 750, 561, 424, 95 590, 180, 599, 684, 835, 868, 266, 344, 476, 418, 605, 422, 451, 830, 811, 789. A f. hó 16 ig el nem vitt nyeremény tárgyak az egylet részére vissza­­ajándékozottnak fognak tekintetni. A nyert tárgyak elvihetők mindennap 5—6-ig. — Szép tett. A szent írás szavai szerint: „min­dig lévén közöttünk szegények, hála a gondvise­lésnek, hogy egyúttal találkoznak nemesen érző és fenkölten gondolkodó lelkek is, akik embertársaik nyomorán segíteni, őket felemelni szívesen hajlan­dók. Így történt, hogy a városi nagyérdemű jóté­kony nő­egylet, csekélységem ajánlatára, kegyes volt Lerf Mihály olaj-utczai II. osztályú szegény s elha­gyott tanulót, soron kívül, tetőtől-talpig felruházni Tanítványaim közül: Gserhás József, Gödöri Lajos Hittler Gyula, Kövér György, Lichtneckert István Roszbergot K Károly, Szabó Aladár, Vasmár Béla Varga Zsigmond, Welsz Elemér, Wolf Andor és Wurm Hugó szívesek voltak, kedves jó szüleik en­gedelmével, kopottak s kinőtt ruháikból 1 inget, 1 pár czipőt, 1 pár csizmát, 2 pár kapczát, 6 nadrá­got, 1 mellényt, 8 kabátot és 1 drb felöltőt rendel­kezésemre bocsájtani azon szegény gyermekek ré­szére, akik ruhátlanság miatt az iskolát nem láto­gathatják. Végül Krausz Aranka kisasszony, legjobb belátásom szerint valamely jótékony czélra leendő felhasználásra, 3­irtot volt szíves kezemhez juttatni. Gyakran lévén alkalmam a sorstól kevésbbé kegyel­tek életviszonyait leplezetlenül magam előtt látni, nagyérdemű jótevőink nemesszivü áldozatkészségét kiváló módon tudom méltányolni és nagyrabecsülni; s én ezért kedves és mulaszthatlan kötelességemnek ismerem e helyen is mély és hálás köszönetemet ki­fejezni mindazoknak, a­kik legszentebb ügyünk elő­mozdításához akár csak egy fillérrel hozzájárulni kegyeskedtek. Kelt Székesfehérvárott, 1890. február 3-án. Kitűnő tisztelettel Gőbel János György, isk. igazgató. — Tűzoltók vigalma. Kálozról a következő so­rokat vettük: Múlt hó 25-én tartatott meg az ön­kéntes tűzoltó-egylet tánczvigalma fényes sikerrel. Az izlésteljesen díszített tánczterem már esti 7 óra­kor annyira megtelt szebbnél szebb közönséggel, hogy mikor az ifjúság tánczra perdült, a néző­kö­zönség is kénytelen volt tánczolni, mivel egyébként a nem valami nagy teremben, bajos lett volna meg­maradni. E vigalomból meggyőződhetett bárki is, hogy az egyszerű falusi democrata bálok ép oly él­vezetet nyújtanak mint a legfényesebb nagyvárosi vigalmak. A vigalmon jelen volt a helyi és kör­nyékbeli értelmiség és több helybeli földmíves pol­gár és mindannyian kitűnő jó kedvvel mulattak. A kedélyesség élesztésében a legfőbb érdem szeretett főparancsnokunk kedves nejét illeti — ki szokott barátságos és leereszkedő modorával mindenkit meg­hódított. Nem tett különbséget, a legszegényebb pol­gár emberrel is oly szívesen tánczolt mint bármelyik fehér keztyűs salon gavallérral. A jó példa csakha­mar követésre talált másoknál is, és a legkitűnőbb és fesztelenebb kedélyhangulat között folyt a viga­lom a kálozi és sárbogárdi vegyes zenekar közre­működése mellett kivilágos kivirradtig. A kitűnő kedélyhangulat mellett megvolt az anyagi haszon is amennyiben az egylet pénztárának a vigalom 40 kros belépti dijakból 114 frt 10 kr. jövedelmet hozott. Felülfizetni kegyesek voltak: ifj. gróf Zichy János 10 frtot, Boda Imre és Lorberer György 5—5 frtot, Ft. Tóth János 3 frtot, Zeges Antal, Tantossy Sándor, Sulcz István, Tömör Antal, Lieht­­scheindl György, dr. Steinmayer Ignácz, Paczovszky Ramies Janka úrnő és Marossy Károly 2—2 frtot; Hessky Imre, Takács Lajos, Takács Ferencz, Kuko­­relli József, Lukács Antal, özv. Kovács Jánosné úrnő 1 frt 60 kr.; Tóth Dezső 1 frt 50 kr.; dr. Ungár József 1 frt 20 kr.; Kempelen Imre, Pál József, dr. Lehoczky Imre, Both N., Sulyok György, Födő Emilia úrnő, Pintér Ferencz, Boda Sándor 1—1 frtot; Bogdán József 80 krt; Karász Ferencz, Erdélyi Béla, Paier Ferencz, Kovács Béla, Fésű István, Lux Fanni úrnő, Blazik Mártonné úrnő, Deutsch Lipót és Szabó Kálmán 60—60 krt, Pál Lajos 30 krt, Krausz Gyula, Weisz Lászlóné úrnő, Nagel Márton, Molnár Lajos, Fleischmann Lajos, Tibold György, Göde István, Csonka János, Ságodi Imre urak 20—20 krt. Fogadják a kegyes szivü felülfizetők az egylet nevében ez után is nyilvánított hálás köszö­netet. Sárkány Benedek, titkár. — Színészet. Szombaton február 1-én először adatott „Napamasszony“ Sardou és Deslandes vígjátéka 3 felvonásban. Ez egyike azon gyors me­netű, nagyszemélyzetű, végtelen sok utasítással el­látott daraboknak, melyek előadása kisebb személy­zetű vidéki színtársulatoknál a legnagyobb nehézsé­gekkel jár. Mindamellett színtársulatunk igen tisz­tességes sikerrel hozta színre ezen kitűnő vígjátékot, és pompásan mulatta rá a közönséget, mely a szín­házat zsúfolásig megtöltötte. A czímszerepet Daró­­czi Ilka játszotta, kiről ez alkalommal osztatlan dicsérettel nyilatkozhatunk. Játéka könnyed volt, mozdulatai megfelelőek a szerep természetével, cse­vegése elég természetes, bár kissé nagyon is élénk, szóval szerepét egészen érvényre hozta. Ki is jutott neki bőségesen a jól megérdemelt tapsokból, amidőn még ez alkalommal is megemlékezünk fényes toilett­­jeiről csakis az igazságnak hódolunk. Kaczér Nina (Susanne) az egyszerűség nemes bájait a leg­vonzóbban hozta kifejezésre. Ő mint mindig kedve­sen, diséreten és értelmesen játszott. Kiváló dicséret illeti továbbá Tompa Kálmánt (Thevenot) ki oly jó volt e nehéz bonvivant szerepben, hogy vele nagyon sok csorbát köszörült ki. Játéka mindvégig érdekli a közönséget, és különösen a III. felvonás­ban remekelt. Az előadás teljes sikeréhez Vedrese (Bondinois), Szép Aladár, Károlyi és Giréth derekasan hozzájárultak. Különösen kellemes megle­petést szerzett a Hedvig színházi festő újonnan fes­tett Gobelin-terme, melynek ritka fényű kiállítása dicséretére válik festőjének, kit többször ki is tap­­­­solt a közönség. — Gyújtogatás. Schmideg Mál- sárbo­gárdi kereskedő udvarán levő szalmakazalok egyike — mint lapunkat értesítik — f. hó­­ 1-én az esti órákban kigyulladt, s daczára , hogy a rögtön elősiető tűzoltók emberfölötti­­ megerőltetéssel dolgoztak a tűz elfojtásán,­­csak a localizálás sikerült, míg a 800 forint­­ értékű kazal porrá égett. A tűz gyújtogatás­ból keletkezett, s a lelketlen tettest már ki is fürkészték Schmideg volt inasának sze­mélyében, ki boszúból, mert lopás miatt el­­bocsájtották a szolgálatból, — akarta a nagy szerencsétlenséget előidézni. A fiatal gonosz­tevőt, hogy gaz­tettének méltó büntetését elvehesse, most körözi a csendőrség. — Mennyivel akar Fejér megye a bicske­­szfehérvárt összekötő vasút építéséhez já­rulni? A megye részéről kiküldött vasúti bizottság tegnap délután ülést tartott, melyen többek között szóba került a hozzá­járulási összeg meghatározása is. A bizottság hosszabb eszmecsere után abban állapodott meg, hogy a hozzájárulási összeget 50.000 frtban javasolja megállapítani. Ez összeg a közmunkaváltsági alapból 10 év alatt, vagyis évenként 5000 írttal törlesztessék, de köteles lenne a vasúti vállalat a fenti összegért megfelelő számú törzsrészvényeket adni.­­ Egyúttal köteles lesz a társulat Fejér megye közönsége érdekeinek megóvása czéljából egy helyet a megye közönségének megbízottja részére a vasúti igazgatóságban biztosítani. A bizottság javaslata az állandó választmány elé fog kerülni, majd annak véleményével a mar­czius hóban tartandó közgyűlés elé. — Köszönetnyilvánítás. Alulírott elmu­­laszthatlan kötelességemnek ismerem mind­azon ismerőseimnek, kik néhai férjem, bol­dogult Kehrer Ferencz elhunyta által ben­nünket ért súlyos csapás fájdalmait részvé­tükkel enyhíteni iparkodtak, a gyászszertar­táson megjelenni,­­ illetőleg a boldogult ravatalára koszorút helyezni kegyesek voltak, e helyen is a leghálásabb köszönetemet nyilvánítani. — Szfehérvár, 1890. február 1-én. — A gyászoló-család nevében: özv. Kehrer Ferenczné. — Farsang. A vaáli járás jegyzői kara által a bicskei nagyvendéglőben rendezendő mulatság, mint értesülünk, igen látogatott­nak igérezik. A mulatságra szóló meghívó a következőleg hangzik: A vaáli járás jegyzői kara által a bicskei nagy vendéglő termeiben 1890. évi február hó 8-án rendezendő társas­­estélyre. — A rendezőség: Szüts Jenő, fő­szolgabíró, elnök. Dömötör Géza, szolgabiró, alelnök. Rubos József, jegyző pénztárnok. Puskás János, Molnár Lajos, Fábián János, ifj. Kreutziger Lőrincz jegyzők. — Belépti­jegy ára 1 frt, családjegy 2 frt. — Kezdete 8 órakor. Február 4. 1890 oly nagy számú mulatni vágyó közönség gyűlt egybe, hogy a különben tágas termek szűknek bizonyultak. A rendezőség, Cziráky Antal és Béla grófokkal az élén, mindent elkövetett, hogy a vigalom fesztelen, jókedvű legyen, s hogy a jelen voltak egy igazán élvezetesen töltött est emlékét vigyék magukkal. S ez a legnagyobb mértékben sikerült is. A salonok ékes virága mellett ott mulatott az egyszerű polgárleány, a csillogó drágakövek ragyo­gásába belemosolygott egy egyszerű rózsa, fuxia vagy narcissa, itt egy vagyont érő, drága hímzésekkel ki­­czifrázott selyem öltözék, ott egyszerű fehér, vagy rózsaszínű ruha, de azért a gróf ép úgy tánczolt az egyszerűségében is bájos és elragadó lánynyal, mint a­hogy a leereszkedő nyájasságú comtesse vagy baronesse jól érezte magát egy-egy olyan ifjú olda­lán, kinek csak polgári vér folyik ereiben. A táncz­­vigalomban résztvettek: Gróf Cziráky Antalné, gróf Cziráky Béláné, Kenessey Kálmánná (K.-Nyék), Heiszler Győzőné, Kertész Ferenczné, Matisz An­talné, dr. Feleky Miksáné, Horváth Bálintné, Engel Józsefné, Talher Károlyné, Vincze Simonná, Bleyer Arnoldné, Bleyer Kálmánná, Laufer Jakabné, stb. úrhölgyek: dr. Miske Emma (Bodajk), Kégl Ella (Csala), Kenessei nővérek (Pettend), Kertész Ilonka, Franka Anna és Mariska, Mátt­sz Ilona és Vilma (Börgönd), Egei Ilona, Mezey nővérek (Csákvár), Weisz Hermin és Frida, Preil Mariska, Vojnics Marcsa, Nicola Augusztin, Czumpf Lujza, Valter Mari, Tauber Betti stb. kisasszonyok. A négyeseket, valamint a füzértánczot, melye­ket gróf Cziráky Béla rendezett 34—36 pár tán­czolta. A hajnalpk­ oszlatta csak szét a vigadókat, kik közül mindegyik boldog mosolylyal, elégedetten távozott, s egy-egy emlékül kapott virágszál, édes szó, bűvös tekintet még sokszor visszavarázsolja az estét, mely ragyogó illusiókba ringatja el az aranyos ködképekkel álmodót. B. Á. — Halálozás. Részvéttel vettük a következő­­gyászjelentést, mely egy igazi honleánynak elhuny­tát tudatja velünk. A boldogult bírói karunk egyik tehetséges és szorgalmas tagja Kulcsár Lajos ur­­nagynénje volt. Legyen áldott az elhuny emléke s a szomorú eset által sújtottaknak adjon enyhítő irt fájdalmukra az ismerősök részvéte. A rokonok által kiadott gyászjelentés a következő: Alulírottak szo­morodott szívvel jelentik szeretett testvérjük, illetve nagynénjük Rozgonyi Annának hosszas szen­vedés után, folyó hó 2-án reggeli 10 órakor történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei folyó hó 3-án d. u. 4 órakor fognak a református sir­­kertben a halottas házból (megyeház­ utcza 2. sz.) örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira! Székesfehérvár, 1890. február 2-án. Özv. Kutassy Pálné, szül. Rozgonyi Borbála, Rozgonyi György, testvérek: Eörsi Nagy Emilia, sógornője. Kutassy Izabella Rozgonyi Géza. Rozgonyi László. Rozgonyi Győző. Rozgonyi István. Rozgonyi György. Kulcsár Lajos. — Budapest helyett Alcsuth. Mint annak idején említettük, József főherczeg Libito , Adolf alccuthi uradalmi tiszttartóját összes uradalmainak központi jószág­igazgatójává s nevezte ki. A főherczeg egyúttal elrendelte,­­hogy központi jószágigazgatósága Budapestről­­Alcsuthra tétessék át. — Kimutatás: A lovasberényi önk. tűz­­­­oltó-egylet parancsnoksága által f. hó 1-én tartott bár alkalmával felülfizetni szívesek­­ voltak: Gróf Csekonics Endréné 25, Kégl György 10, gróf Eszterházy Béla és Andor 9 — 9, gróf Cziráky Béla, báró Miske Kálmán 8—8, Piifach József, gróf Cziráky Lujza, báró­­ Podmaniczky Frigyes 5 — 5, Meszlényi Lajos, ’ Festetich Bennó, Szeidl Lajos, Kempelen Iilmre, gróf Eszterházy László, báró Zichy­­István, Patay István, Sárközy Aurél, gróf *­­ Eszterházy László, báró Trautenberg Frigyes, újbáró Inkey Antal, Meszlényi Pál, Kovács Gy. ■■ altábornagy 4—4, József főherczeg ő cs. és ’ kir. Fensége udvarmesteri hivatala, gróf Czi-­­ ráky Antal, Mohi József 3—3, Urházy Lajos, ■ Mezey János, Augenfeld Izidor, Cseh Mihály,­­ Lendvai­­Ágost, Kenessey Kálmánná 2 — 2, k Házy Alajos, Fritzenschaft János, Egell Jó­­­­zsef, Kormuth Árpád, Franca Lajos, Matisz Lajos, Grünfeld Béla, Simák Ferencz, Geb­­­­hard Bódog, dr. Major Ferencs, Detrich Zsig­­­­mond, Heinrich Lajos, Námesy János, N. N., ,­Kotolár főhadnagy, Krécsy Károly, Vida Pál, Daróczy László, Grünfeld Adolf, Burghart N. 1­1 — 1 frtot, Pap István 40 krt. — Az egyleti ■pénztár javára körülbelül 220 frt tiszta jöv­­ vedelem háramlik. Kegyes adományozók fo­­­­gadják e helyt is az egylet nevében legmé­­­lyebb hála kifejezésemet. — Horváth Bálint, titkár. — TŰZ. Ráczkereszturhoz tartozó Közép- Szt.-Miklóson — mint levelezőnk írja — f. hó 31-én esti 6 és 7 óra közt egy 15 éles hosszú istálló a benntlevő szerekkel együtt porrá égett. Mire a ráczkereszturi tűzoltóság kiért a pusztára már az egész épület lán­gokban állott, s csakis a vasekéket lehetett megmenteni, azontúl egyedül a tűz localizá­­lására szorítkozott a tűzoltóság. Az igen kö­zel fekvő melléképületek megmentettek a­­ biztos veszélytől. A kár tetemes, de az is­tálló a szerekkel együtt 1400 frt erejéig volt a „Fond­érf”-nél biztosítva. ” Egy ügyes tarka varrónő ajánlja magát házakhoz, helyben úgyszintén vidékre is. Czim e lap kiadóhivatalában megtudható: — Körözés. A szfehérvári kir. törvény­szék mint büntető bíróság részéről megke­restetnek az összes hazai bíróságok és ható­ságok, hogy tűzvész okozás vétségével vádolt John Mártont, kinek származási helye Soly­már, 51 éves, róm. kath., nős, termete ma­gas, arcza kerek, haja barna, már őszül, bajusza barna, nagy, szakála ajkán kiborot­vált, szemei barnák, szemöldöke barna, orra szája rendes, fogai épek, kül. ism. jele nincs, beszél magyarul, németül és tótul foglalko­zása gazdatiszt volt Polgárdihoz tartozó cséri pusztán, Waldner Antal bérlőnél, területü­kön nyomoztatni és föltalálása esetén jelen­legi hol tartózkodását ezen kir. törvényszék­­székkel tudatni. 43/90. Székesfehérvár, 90. január 13. Kir. tervszék. — Színházunk műsorából. A jelen heti műsor ismét egyike a legváltozatosabbaknak. Csütörtökön Scribenek gyönyörű színműve „Tündérajjak* adatik elő, míg szombaton Wilbrandtnak hírneves és hatásos színműve „Fabriczius úr leánya* fog színre ke­rülni, a­mely darabról jövő számunkban még meg fogunk emlékezni. Vasárnap „Toldi Miklós” Szigeti József látványos népszín­művét adják, melyhez Hellvig festő tizenegy képből álló mozgó függönyt festett, a­mely Toldy Miklós álmát ábrázolja. Végre m­iután a deczemberben rendezett hangver­senynek és színi előadásnak oly fényes sikere volt, az igazgatóság ismét kísérletet tesz hétfőn ily hangversenynyel, melynek prog­­rammját lapunk szombati számában fogjuk közölni.

Next